Békés Megyei Népújság, 1991. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-05 / 30. szám
NÉPÚJSÁG 1991. február 5., kedd fl repülő I Országos közoktatási fórum drága! Szegeden Aszálykár — Kedvezményes hitel, de mikor? A kistermelőkért Az utazási irodák többsége az újabb repülőjegy-áremelés miatt egyelőre nem emeli a tarifáit, de a hó elején bejélentett forintleértékelés már érezteti hatását mind az egyéni, mind a csoportos üdülések, körutazások áraiban. Az IBUSZ-nál a leértékelést követően átlagban 8 százalékkal emelkedtek iaz árak. Legkisebb mértékben — 4-5 százalékkal — a görög és jugoszláv programok költségei nőnek. Azoknál az utaknál viszont, ahol a szolgáltatások többségét devizáért kell megvásárolni, esetenként 10 százalékkal is drágulhatnak az egyes programok. A várható repülőjegy-áremelés szinte alig érinti ezt az irodát, az idei programok ösz- szeállításánál ugyanis arra törekedtek, hogy ahova lehet, luxus autóbuszaikkal vigyék utasaikat. Csak a távol-keleti, USA-beli és délamerikai körutazásoknál kell repülővel utazni. A Cooptourist közelmúltban megjelent programfüzetében szereplő árak nem emelkednek, ezeket ugyanis már a leértékelést követően állapították meg. A csoportos utak repülőjegyárainak változásairól pedig még nem tudnak, de várható, hogy e kedvező árú tarifák is ebben a hónapban még emelkednek. . A Pegazus Tours nál ugyancsak árkorrekcióra volt szükség az utóbbi időben. Ennek hatására az emberek elbizonytalanodtak, nem mernek. utakat lefoglalni, mert félnek attól, hogy a most előjegyzett üdüléseket az év közepén már nem tudják kifizetni. Ezért gondoltak arra, hogy azoknál, akik •még ez év elején jelentkeznek egy útra. és befizetik a jelenlegi ár 60-70 százalékát, a további infláció miatti áremelést nem érvényesítik. A különbség az iroda kockázata maradna. A repülőjegyek árainak emelkedését pedig úgy próbálják enyhíteni, hogy az olcsóbb járatokkal szállítják a turistákat. Az elmúlt hét második felében (január 31-étől február 1-jéig) országos pedagógiai konferenciát rendeztek Szegeden, amelyen több mint 300 tanító, tanár, iskolaigazgató, kutató, irányítási szakember, főiskolai és egyetemi oktató jelent meg. A fórum résztvevői többek között megállapították, hogy a kormánynak nincs határozott oktatásirányítási elképzelése. hogy nem áll az önkormányzatok rendelkezésére elegendő eszköz az iskoláztatási feladatok ellátáA rendelőben négyen ülünk: Az anyuka domborodó pocakjára teszi egyik késiét, mintha óvni, védeni akarná magzatát. A másikkal magához öleli szipogó, négy év körüli kislányát. Csöndes szavakkal bátorítja: — ne félj, kincsem, nem fog fájni... Mellettük egy idős néni. zsebkendőt szorít jobb arcfelére. Nem szól semmit, lesi az ajtót, várja, hogy szólítsák,. legyen már túl az egészen, aztán kerüljön fel a korona. Ügy is mondhatnám, dr. Fábián Mihály fogorvos családi vállalkozást alapított a fogkezelésekre. Nem abban az értelemben, hogy családjából még valaki fogorvos lenne, hanem azért, mert gyerekeket, szülőket, nagyszülőket fogad és kezel egy rendelőben. — Nagymamának fogsort, szülőnek fogpótlást, gyerekeknek fogszabályozást — summázza a főorvos, aki a fentieken kívül műgyökér- beültetést, porcelán koronákat, hidakat készít és ultrahangos fogkőeltávolítást végez. sához. Ugyanakkor aggódtak azért is, hogy az igazgatók egész sora önkényesen határozhatja el, milyen szerkezetben (hat, vagy nyolc osztályos gimnázium és így tovább) működjön tovább iskolájuk, jóllehet, erre sem tárgyi, sem személyi feltételeik nem alkalmasak. Félő, hogy mindez az iskolastruktúrában helyrehozhatatlan torzulásokat okozhat, annál is inkább, mivel egyelőre még sem alaptanterv, sem kidolgozott és általánosan kipróbált vizsgarendszer nem — Egyszóval, nem kell a betegeket egyik helyről a másikra küldenie — agyé, jól értem? — Igen, igyekszem megkeresni azokat a pontokat, ahol a szolgáltatásaim és a betegek igénye egybeesik. Így négy szakvizsgámmal alátámasztva (zárójelben jegyzem meg, hogy ezek értéke 300 forintnyi fizetésemeléssel járt) a különböző fogászati munkákat most magam' végzem. — Hogyan szánta rá magát a „kiugrásra”, hiszen, ha jól tudom, ön a megyei fogszabályozás főorvosa volt? — Több oka is van. Egynek talán azt említeném, hogy a gyulai fogászati alapellátás kedvezőtlenül változott. Az a véleményem, hogy a jelenlegi egészségügyi ellátás ezen formája számomra nem elfogadható. Így a már meglevő magánrendelőm korszerűsítésével új érdekeltségi alapon működő, a beteg kívánságát maximálisan kiszolgáló, a jó orvos—beteg viszony megtartásával kezdtem el egy új, bővített idejű, az állami egészségügytől független magánrendelést. Az áll az oktatási intézmények rendelkezésére* Többen is negatívumként értékelték, hogy Magyarországon sem tankönyv-, sem taneszközpiac nem alakult ki, s a választék hiánya károsan befolyásolhatja a pedagógusok önállósági törekvéseit A közoktatási fórum második napján mindezekről állásfoglalást készítettek a résztvevők, amelyet e héten különböző sajtóorgánumok révén a nyilvánosság elé kívánnak tárni. —ria— „Jó betegnek, orvosnak egyaránt” egészségügy az a terület, ahol a korszerű felszereltség és anyag mellett az emberi tényező hallatlanul fontos és ehhez nem kell beruházás, csak érdekeltség. Az a véleményem, hogy előbb-utóbb egészséges verseny alakul majd ki a magán- és az állami rendelő között. Ezt érzem sportszerűnek. Győzzön a jobb. Alakulóban van egy új társadalombiztosítási elképzelés, ami talán jó lesz betegnek-orvos- nak egyaránt. B. V. Mint ahogy arról már korábban is írtunk, ei évben született az első olyan döntés az agrárágazatban, amelynek értelmében az aszálykárosult nagyüzemek és termelőszövetkezetek mellett a kistermelők is kérhetnek terméskiesésük értéke ellenében bizonyos ösz- szegű kedvezményes kamatozású forgóeszközhiteit. Ennek lényege, hogy a magán- termelő — amennyiben a település önkormányzati hivatala igazolja, hogy jelentős terméskiesés következett be azon a területen, ahol termelt ■— már a tavaszi munkákhoz igénybe veheti a hitelt. • A földművelésügyi tárca a különböző pénzintézeteket versenyeztetve végül is az Országos Takarékpénztárral egyezett meg a hitelfolyósítás lebonyolításában. A döntésben a tárcát az motivál- • ta, hogy az OTP fiókhálózata a legkiterjedtebb, hiszen az ország legkisebb településein is megtalálható. így a magántermelőknek nem kell esetleg órákat utazniuk azért, hogy a hitelügyletet lebonyolíthassák. Végül is január 4-én állapodott meg a hitelbonyolítás feltételeiben az Országos Takarékpénztár vezérigazgatósága és a földművelésügyi tárca. Az előzetes ígéretek szerint január közepére kellett volna kidolgozni a magántermelők kedvezményes kamatozású hitelszerződésének feltételeit. Ám több kistermelő érdeklődött már szerkesztőségünkben is afelől, vajon mi az oka annak, hogy az OTP- fiókok egy része még mindig nem tudja folyósítani az előírt dokumentumok ellenében sem a kedvezményes kamatozású mezőgazdasági hitelt. Az Agrárkamara Békés Megyei Szervezete a rendelet megjelenése idején felajánlotta segítségét a magángazdáknak. Vajon most, amikor a hivatalnál ütköznek falakba a mezőgazdasággal foglalkozó állampolgárok, tudnak-e információt és hathatós segítséget nyújtani? — kérdeztük Csukás Gyulát, az Agrárkamara Békés Megyei Szervezetének főtitkárát. — Tudunk arról, hogy pillanatnyilag nem mindenhol ég a zöld lámpa. Ugyanis az OTP-nek a lakáskamatok visszafizetéséből adódó túlmunka miatt nem volt ideje a hitelszerződések feltételeit kidolgozni, de várhatóan néhány hét múlva elhárul minden akadály. Egyébként eredménynek könyvelhetjük el azt is, hogy március 31-ig meghosszabbították a jelentkezési határidőt, tehát ezzel a kedvezménnyel azok a termelők is élhetnek, akik az első határidőig, december 31-ig nem jelentkeztek. Bár létszámában még nem jelentős a földműveléssel foglalkozó kistermelői kör ma Magyarországon, azért a kedvezményes kamatozású hitelre jogosultak közül egyelőre úgy tűnik, még Békés megyében kevesen éltek. Pedig egyáltalán nem mindegy, hogy a mindenkori banki kamat terheli a termelési költségeket, avagy annak felét az állam átvállalja. Én úgy gondolom, hogy ezzel a meghosszabbított jelentkezési határidővel mindenképpen bővül az aszálykárosult termelők jelentkezési létszáma. Vannak olyan tapasztalataink is, miszerint egyes községekben az ön- kormányzati hivatal óokodik kiadni az igazolást a kistermelőnek, holott tulajdonképpen egyetlenegy polgár- mesternek sem jelenthet ez többletkiadást, hiszen a rendelet egyértelműen deklarálja, hogy az 50 százalékos kamatköltség-különbözetet a központi költségvetés finanszírozza. — rákóczi — fl vállalkozó orvos Magánrendelő a város közepén Közösségfejlesztést tanul Bogár a fülben, avagy Demokráciatan négytől tízig A Közösségfejlesztők Egyesülete — amely az egész országból igyekszik tapasztalatcserére, tanulásra összegyűjteni a településükért cselekedni szándékozókat — ba- konyoszlopi országos kísérlete után három megyében, köztük Békésben is közösség- fejlesztő képzést indított, melynek „főhadiszállása” a békéscsabai Tégla Közösségi ház. Az első két foglalkozás után a tanfolyam vezetője, Pocsajiné Fábián Magdolna számolt be kezdeti tapasztalataikról . . Mint mondotta, a 15 jelentkező meglehetősen vegyes összetételű. Van közöttük fogorvos, népművelő, pedagógus, fafaragó... Az egy év során, ameddig a kurzus tart, többféle feladatot oldanak meg. A jövő héten például „kiköltöznek” Magyarbánhegyesre, ahol különböző felméréseket, szociológiai vizsgálatot végeznek. Egyrészt igyekeznek segíteni a felmerülő problémák helyi megoldásában, másrészt mindez jó iskola ahhoz, hogy otthonukban, hasonló esetben ki tudják választani a megfelelő cselekvési formát. Magyarbánhegyesre egyébként nem véletlenszerűen jutottak. A tanfolyamra jár a helyi faluszépítő egyesület néhány tagja, s a település kész a fogadásukra. Az egyhetes tapasztalatgyűjtő táborozáson túl a résztvevők előadókat hallgatnak meg, szakirodalmat dolgoznak fel és folyamatosan tartják a kapcsolatot a kiválasztott faluval. — A szervezőknek e kurzussal az a céljuk — hallottuk Pocsajinétól —, hogy segítsék a falujukért önként dolgozókat. Remélhetőleg megtanulják, hogyan lehet és kell beavatkozni — természetesen fájdalommentesen, konstruktívan és időben — egy település életébe. k. Volt egyszer egy iskola, ahol az igazgatónő elküldött egy tanárt. (Kellett a hely a gyed-ről visszatérő kollégának.) Csakhogy a gyerekek ragaszkodtak tanárukhoz és szerették volna tudni, miért kell mennie. Az iskolából 158-an kérték, mondják meg az okot. Az igazgatónő válasz helyett nyomozni kezdett a főkolomposok után. Hogy tudta meg, hogy nem, de tény, hogy rátalált az öt szervezkedő diákra, akiket válaszút elé állított. Ekkor egyikőjük közgyűlésre hívta iskolatársait, tanárait, a szülőket és másakat. A kérdezők mindig kerülő válaszokat kaptak.... Hogy mi lett az egyébként az ország távoli részében valóban megesett történet vége? Az estébe hajló, problémamegoldó szerepjátéknak véget vetett a buszindulás. A demokrácia születésének és buktatóinak folyamata azonban jól értékelhető volt, a szereplők kiválóan alakítottak, főleg a tanárokat személyesítették meg igen élethűen. Ügy látszik, kívülre figyelni mindig könnyebb..., vagy van is mit szóvá tenni iskoláinkban? Somos Zoltán, Szabó Tibor, Haraszti Judit, Őré Árpád, Takács Miléna és rajtuk kívül negyvenvalahá- nyan, jan. utolsó napjaiban három, délutántól késő estig tartó úgynevezett diákönkormányzati tréningen vettek részt Békéscsabán, a Nemzetiségi Klubházban. A lebonyolítás a megyei művelődési központ érdeme, a szervezés a diákoké, akik több-kevesebb sikerrel rávették társaikat is, jöjjenek el. Mi több, a középiskolások maguk választották ki az őket érdeklő témaköröket: hogyan kell szervezni a diákönkormányzatokat, mitől működnek, mit kell tenni a diákjogok érvényesítéséért és mik a kötelezettségeik? A programba a képviselők választásáról szóló előadástól a szerepjátékokkal életre keltett iskolai közgyűlésig, az igazlátó technika elsajátításától egymás meggyőző, avagy hiteltelen megnyilvánulásainak elemzéséig számtalan módszer és eszköz belefért. Somos Zoltán kezdeményezésük miértjére elmondta, hogy iskolájában, a „Közgé”-ben egyenesen küldöttgyűlést hívott össze: — Azt akartam, hogy a többiek is újfajta gondolkodásmódot ismerjenek meg, hogy ne mindent mástól várjunk, mint ahogyan az országra jellemző ez. Őré Árpád gépészeti szakközépiskolás: '— A mi önkormányzatunk viszonylag jól működik, önállóan gazdálkodik, mégis, akik eljöttek ide közülünk, megdöbbentek a lehetőségek hallatán. Haraszti Judit kereskedelmi szakmunkástanuló: — Az a baj, kevesen ismerik a jogokat és a kötelességeket. Sokan nem tudják, a programok szervezése még nem diákképviselet. FIG VELEM! TÜZELÉSTECHNIKAI SZAKÜZLETÜNKET MEGNYITOTTUK. KÍNÁLATUNK: — olaj- és gázégők, gázkészülékek, kazánok és alkatrészeik — konyhagépek és alkatrészeik — szeirelvények — bizományi értékesítés is. Békéscsaba, Pöltenberg utca 16. szám. Telefon: 22-642. CYCLO Kisszövetkezet, Békéscsaba. Képünkön balról jobbra: Somos Zoltán, {Szabó Tibor, Haraszti Judit, Óré Árpád és Takács Miléna Fotó: Gál Edit Takács Miléna, az osztálytárs: — A legfontosabb: elérni, hogy megszűnjön a diákok védekező közönye. Szabó Tibor, a Kemény Gábor Szakközépiskola tanulója még hozzátette: — Pál Tamás szociológus, aki az előadásokat tartotta, elmondta, helyettünk senki sem csinálhat diákönkormányzatot. De megalakításában támogathatnak bennünket tanáraink. Miért kell a demokráciatan? A diákok úgy látják, kirívó esetek ugyan nincsenek, de a „jogállamiságot” sem érzik még. A kötöttségek szűnőben, szólhatnak, meghallgatják őket, de nem biztos, hogy segítenek is a problémák megoldásában. Jellemzőbb a megkerülés. Van iskola, ahol egy osztálytitkár látja el az összekötő szerepét a diákok és a tanárok között, van, ahol di- áktanács működik, arm még nem önkormányzat és van, ahol már annak hívják, de... Induló történetünk tanúsága szerint a diák még nem tartalak igazán partnernek. Erről elsősorban ők maguk tehetnek, míg a „felülről jövő” belátásra várnak. Akik ide eljöttek, már tudják, mit kell tenniük, iskolán belül és kívül. Hallottuk, di- ákmenedzserklubot terveznek, mely segítené a meglévő és alakuló szervezeteket, tanáccsal, pályázati lehetőségek felkutatásával, pénzzel. Egyszóval a diákok a demokrácia csatájában ütőképessé szeretnének válni. Ahogyan Somos Zoltán megfogalmazta: ez a tréning bogarat tett a fülükbe. Sz. M.
