Békés Megyei Népújság, 1991. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-28 / 50. szám
BÉKÉS MEGYEI a Haza minden élűit N É PÚJSÁG \ ■ 3 POLITIKAI NAPILAP 1991. FEBRUAR 28., CSÜTÖRTÖK Ara: 5,8« forint XLVI. ÉVFOLYAM, 50. SZÁM Készülőben az Aj oktatási törvény Nem nyolc plusz négy osztály? Elkészült az oktatási törvény szakmai tervezete. A kidolgozott koncepció, mint Spengler Györgyné, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium közoktatási főosztály- vezetője az MTI munkatársának elmondta, még nem törvényi szöveg, csupán lehetőségeket és elképzeléseket vázol fel: milyen irányba haladjon a közoktatás a rendszerváltást. követően. Bár a törvénytervezetet a Tisztelt Ház várhatóan csak novemberben tárgyalja, any- nyi már bizonyos; jelentős változtatások lesznek az iskolarendszerben. Az elképzelések szerint változik a tartalmi szabályozás módja: a tanulók többféle tantervi program és tankönyv alapján tanulhatnak, de bizonyos ciklusonként egységesen meghatározott követelményeknek is meg kell felelniük. Javasolja a készülő tervezet azt is, hogy a jelenlegi 8 plusz 4 osztályos iskolafelépítés mellett legyenek más változatok, következésképpen a jelenleginél sokkal rugalmasabb és változatosabb iskolarendszer alakuljon ki. A minisztérium álláspontját ismertetve hozzátette: ebben a nehéz, átmeneti időB pénz már útban van... A tegnapi lapunkban megjelent a hír: a pedagógusok számára ígért plusz 10 százalékos béremelés fedezete már megérkezett a helyi ön- kormányzatokhoz. Épp ezért tegnap reggel a Békési 4. Számú Általános Iskola nevelőd már valósággal kdvi- rulva léptek be munkahelyükre. Ám a jókedvnek hamar vége szakadt, hiszen igazgatónőjük, Tóth Nándor- né hiába kérte az önkormányzattól a pénzt, ott őzt a választ kapta: nem érkezett meg. Rostás István, a Békési Polgármesteri Hivatal művelődési csoportjának munkatársa ennél többet sajnos nekünk sem tudott mondani. — Higgye el, ha a pénz éjszaka érkezne, én már akkor nekiáünék osztani! De hát hiába megyek a pénzügyre, üres kasszából ők sem tudnak mit adni. Sajnos nem először fordul elő, hogy a Művelődési Minisztérium bejelentése megelőzi a tetteit. Gondoljunk csak „az orosz nyelv nem kötelező” akcióra. *■ Csordás Istvánná dr., a szakban, amikor egyrészt az önkormányzatok feladatrendszere, másrészt a finanszírozás forrásai bizonytalanok — semmi esetre sem szabad a problémákat pedagógusok elbocsátásával, tanári állások megszüntetésével és más — az oktatás színvonalának lerontásával járó szervezéssel áthidalni. Az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe jutott önkormányzatok éljenek a költségvetési törvény adta lehetőséggel, mely szerint — elkülönített állami támogatásból — segítséget kaphatnak feladataik megvalósításához. megyei önkormányzat művelődési osztályának megbízott vezetője is ugyanezt erősítette meg, azzal a különbséggel, hogy ő már hivatalos forrásból, Staller Istvánnétól, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Terv- és Közgazdasági Főosztályának munkatársától értesült erről: — Természetesen hozzánk is telefonok dömpingje érkezett, ezért kérdeztük meg a minisztériumot. Ott azt mondták, a pénzt már február 21-éni leutalták a helyi önkormányzatokhoz, aminek a napokban® meg kell érkeznie. Talán éppen ma ... —rla 0 Lila Nyulak „kaszinóznak” Varga Zoltán és dr. Vastagh Pál parlamenti vitája A Parlament legutóbbi ülésszakán, kedden felszólalt Varga Zoltán (MDF), az orosházi választókerület képviselője a tótkomlós! volt MSZMP-székház használatával kapcsolatban. Felvetésére egy másik Békés megyei képviselő, dr. Vastagh Pál (MSZP) reagált. Vitájukat a következőkben foglaljuk ösz- sze: Varga Zoltán elmondta, hogy az MSZP tótkomlósl szervezete tavaly július 5-én szerződést kötött a Lila Nyulak Betéti Társasággal. trA szerződés érdekessége — folytatta a képviselő —, hogy több mint 5 évre ‘bérbe adták az MSZP kezelésében volt 360 négyzetméter területű épületet, és több mint 5 éven keresztül semmiféle térítést, bért nem leértek a hasznosításáért, használatáért. Erre egyébként lett volr na lehetőség, mert a betéti társaság azt ígérte, hogy menedzserképzést, jogi tanácsadást és egyéb közhasznú tevékenységet szolgáltat Tótkomlós lakóinak.” A történet — derült ki a képviselő szavaiból — váratlan fordulatot vett. „Ez a társaság nem közhasznú, hanem közönséges szóval élve, kaszinó jellegű szórakoztató, mulatóhelyet nyitott Tótkomlóson, és a mai napig is üzemelteti egyetlen fillért haszon, átutalás nélkül” — mondta, s folytatta azzal, hogy a helyi önkormányzat tavaly november 7- én pert indított a Lila Nyulak ellen, s az eljárás ma is tart. A képviselő információi szerint a helybéliek a.áiráso- kat gyűjtenek a jelenlegi állapot ellen. Felhívta a Parlament figyelmét, ha időben és jól törvénykeznének, elkerülhetők lennének az ilyesfajta jelenségek. Dr. Vastagh Pál azért tartotta fontosnak kiegészíteni az elhangzottakat, mert — mint mondta — ismeri az esetet, a helyszínen tájékozódott a történtekről. Nem tartja azonban szerencsésnek a példát előhozni akkor, amikor az ügyben még nincs jogerős bírói határozat. . • a Parlament és az ország nyilvánossága előtt ebben a szakaszban példaként felhozni nem helyes, mert befolyásolhatja az ügy eldöntését” — hangsúlyozta. A témát’Vastagh Pál összekapcsolta saját javaslatával: „...éppen azért, hogy ebben az ügyben végre legyen egységes rend az országban, hogy valamennyi párt azonos feltételekkel használhasson ingatlanokat, hogy az ingatlanok hasznosításának módjáról történő kormányzati előterjesztéssel egy időben a Minisztertanács nyújtson be törvényjavaslatot a pártok elhelyezésének jogszabályi feltételeiről is. Ebben az esetben egyszer és mindenkorra azonos feltételekkel, normatív alapon ) valamennyi párt számára megoldódik ez a sokak által már eléggé bonyolultnak és követhetetlen- nek minősített helyzet” —' mondta Vastagh Pál. L. E. Nyugdíj: B többet hozza a postás Az 1991. évi nyugdíjemeléssel kapcsolatban egy alapvető félreértés tisztázása érdekében az OTF kérte aíz alábbi tájékoztatás (közzétételét. Mint köztudott, az ez évi nyugdíjemelés alapvetően százalékos mértékűnek tekinthető. Ez azt jelenti, hogy a folyósított nyugdíj összegének két összetevőből kiszámított százalékával kell azt felemelni. Ennek a két összetevőnek a mértéke függ az elismert szolgálati időtől és a nyugdíj'azás időpontjától. Az özvegyi nyugdíj esetében az emelés mértéke viszont jogszabályilag meghatározottan huszonegy százalék. (Némely esetben az emelés meghatározott ösz- szegű). A köztudatban viszont kevésbé vált ismertté azon nyugdíjasok ellátásának emelése, akik egyidejűleg több jogcímen (saját és özvegyi jogon) részesülnek egyesített ellátásban. (Ezeknek az ellátásoknak a jellemző összege a mostani emelést megelőzően 6410 forint volt.) Az egyesítetten folyósított nyugdíjakat azonban nem százalékos mértékben, hanem meghatározott összeggel, havi 1200 forinttal kellett felemelni, a 18/1991. (I. 28.) Kormányrendelet 7. paragrafusa alapján. Emellett azonban a folyósító szervnek vizsgálnia kell az összetevő ellátások mindegyike után külön-külön járó emelést. Ez azt jelenti, hogy a korábbi időszakok összes nyugdíjemelésével növelt saját jogú nyugdíj után ki kell számítani a jelenlegi emelés mértékét, ami 21-től 29 százalékig terjedhet. Az ily módon kiszámított összeget hozzá kell adni a saját jogú (például öregségi) nyugdíj összegéhez. Hasonló módon kell eljárni az özvegyi nyugdíj vonatkozásában isi, vagyis a korábbi emelés során elért özvegyi nyugdíjat kell növelni annak 21 százalékával. Ha valamelyik ily módon kiszámított nyugdíj magasabb, mint az 1200 forinttal felemelt egyesített nyugdíj, úgy a folyósító szerv i— külön kérelem nélkül — azt folyósítja. Ebből következik, hogy téves az a hiedelem, mely szerint az egyesített ellátást kell valamilyen százalékos mértékkel felemelni. Ebből az emelésiből adódóan senkit hátrány nemér, hiszen sem a saját jogú, sem az özvegyi nyugdíjához fűződő jogok nem csorbulnak. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság munkatársai eddig is azon dolgoztak, hogy a nyugdíjasok időben kapják meg az őket jogszabály alapján megillető ellátást, ezért kérik tisztelt ügyfeleiket, hogy mielőtt reklamációjukat előterjesztenék, a fentieket vegyék figyelembe, ugyanis az utóbbi napokban az ilyen jellegű — és teljesen megalapozatlan — reklamációk miatt szinte megbénul az igazgatóság munkája. „Az ember nap mint nap azt hallj*”... — A téma az ntcán is találtatik Fotó: Gál Edit Felmondott, kilépett Március 1-tül 90 napig nem jár a munkanélküli-járadék A Parlament február 12-| ülésén fogadta el azt a törvényt, amely a Magyar Közlöny 20. számában található; az 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról. A törvény lényeges elemeinek, tudnivalóinak ismertetésére a jövő héten visszatérünk, annál is inkább, mert sajnos. Békésben is nő a munkanélküliek száma. Míg korábban hatezer embert tartottak nyilván a megyében, addig a legfrissebb adatok szerint számuk mostanra 7700-ra nőtt. Nagyon fontos és aktuális tudnivaló mindazok számára, akiknek munkahelyük megszűnik, vagy ők maguk kívánják felmondani, a követ-i kező: „Ha a munkanélküli utolsó munkaviszonya a saját kezdeményezésére szűnik meg — ide értve a munka- viszonynak az elbocsátás fegyelmi büntetéssel, valamint a munkanélkülinek felróható egyéb okból történő megszüntetését is —, a megszűnést követő első alkalommal részére munkanélküli-járadék, a munkaügyi központnál történő jelentkezését követő 90 naptári nap elteltével folyósítható, még akkor is, ha a jogosultsághoz szükséges feltételekkel rendelkezik.” A törvény március 1-jélől lép hatályba. Ha valaki tehát február 28-án, vagyis még ma keresi fel a megyei munkaügyi központot, rá már az új törvény vonatkozik. Ha korábban bármiféle ellátásban részesült, ezt a már meghatározott munkanélküii-se- géiyt vagy -járadékot továbbra is folyósítják számára. Az új törvény a munkanélküli- járadék fogalmát használja, és az adhatóság feltételei megszigorodtak. Ha valaki felmondott, kilépett, akkor 90 napig nem kap egyetlen fillért, még akkor sem, ha egyébként a munkanélküli-járadék feltételei nála biztosítottak. A három hónap elteltével is rosszabbul jár anyagilag, mint az, akit a munkahelye küldött él. A megyei munkaügyi központ ezért hívja fed a munkáltatók és a munkavállalók figyelmét, hogy már ezekben a napokban is teljesen szabályosan és nagyon óvatosan járjanak el, ne zárják ki dolgozóikat vagy (a munkavállalók) önmagukat a munkanélküli-járadék lehetőségétől. B. Zs. Megalakult a Békéscsabai Előre FC Jóllehet némi késéssel kezdődött, ám mivel alaposan előkészítették az alapszabályt, jelentős időnyereséggel zárult egy ünnepélyes aktus, amelynek során megalakult a megyeszékhelyen — az Előre Spartacus utolsónak maradt szakosztályából — a Békéscsabai Előre Football Club. Elöljáróban Domokos Gabriella, a polgármesteri hivatal ideiglenes sportosztályának munkatársa tájékoztatta a 37 megjelentet — akik egyben az FC alapítótagjaivá léptek elő — arról, hogy az önkormányzat nemrégiben felkérte Szűcs Mihályt, az Előre Spartacus egykori labdarúgóját, hogy alakítson új egyesületet. Ennek néhány jogi akadálya volt eddig, ugyanis ha egy teljesen új egyesület jön létre, annak a bajnokság legalsó osztályában, esetünkben a megyei bajnokság harmadik vonalában lenne jogosultsága indulni a csapatnak. Azonban az Előre Spartacus régi szakosztályvezetése átadhatja az NB I-es tagság jogát az új Football Clubnak... (Folytatás a 8. oldalon)
