Békés Megyei Népújság, 1991. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-23 / 46. szám
BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG POLITIKII N1PILIP 1991. FEBRUÄR 23., SZOMBAT Ara: 6,80 forint XLVI. ÉVFOLYAM, 46. SZÁM „Elrendezték” a gyulai rendezvényirodát Menjünk inkább Gretne Greenbe? A gyulai képviselő-testület tagjai néhány hete górcső alá vonták rendezvényirodájnk te> vékenységét. Ügy tűnt, hogy némi ideológiai felhang is meg-megpendült az egyébként feltétlenül indokolt gazdaságossági vizsgálódás érvel között. Volt képviselő, aki szakmai értékítéletre is vállalkozott. Sokallta például a házasságkötő-terem ezer forintos díszítési költségét. Nem tartom reálisnak — mondta. — Mernék rá vállalkozni: ügy kidíszíteném a termet, hogy mindenki jól érezné magát. Kezitcsókolom, egy javaslat. Lehet, hogy giccsnek tartják: vannak gyönyörű szép művirágok, lehetne benne pár szál természetes is. (Folytatás a 4. oldalon) A mindig nyitott ajtót örökre becsukják? Gál Lászlót javasolták megyei rendőr főkapitánynak Eddig hét megyei rendőr főkapitány kinevezésére tettem javaslatot — közölte Szabó Győző országos rendőr főkapitány pénteken tartott budapesti sajtótájékoztatóján. Így Csongrád megyében Salgó László ezredes, Békésben Gál László ezredes, Fejérben Svraka Gyula ezredes, Jász-Nagy- kun-Szolnokban Fazékas Attila százados, Nógrádban Raffael Károly százados, Pest megyében Komáromi István őrnagy, Zalában pedig Hantos Ferenc ezredes a főkapitányi poszt várományosa. Szabó Győző hangsúlyozta: az országos rendőr főkapitány egyszemélyben felelős a kinevezésekért. Több esetben nem tudta elfogadni a főkapitányi pályázatokat első menetben elbíráló szakmai zsűrik javaslatát. Rámutatott: ezek a bizottságok két körülményt vizsgáltak: elbírálták a pályamunkákat, valamint meghallgatták a jelölteket. Az országos főkapitány ezen kívül figyelembe vette a pályázók emberi alkalmasságát, azokat a személyes képességeket, amelyek alapján a beosztott rendőrök képesek egységesen felsorakozni elöljárójuk mögött. Szabó Győző számára az is fontos volt, 'hogy rendezett-e a jelöltek magánélete. Hét orosházi városatya felajánlása: Félmillió forint a közjó javára Meglepően nagyszámú — bár nem különösebben tap- sos kedvű — érdeklődő jelenlétében dr. Gulyás Mihály polgármester elnökletével ülést tartott az orosházi önkormányzat Iképvise- lő-testülete. A péntek estébe nyúló tanácskozás szenzációs bejelentése volt, hogy a város öt MDF-es, egy keresztény- demokrata és egy lelkész választott önkormányzati képviselője Széchenyi nemes szellemében döntött. „Ha más nemzetnek több a kincse, legyen minékünk több erkölcsünk és hazafiúi szeretetünk.” Az ihletett gondolatok jegyében ez évi képviselői tiszteletdíjukat és költségtérítésük összegét — mintegy félmillió forintot — ajánlották fel a város öregeinek, betegeinek támogatására és a közjó javára. E tisztségviselők a választások idején hirdetett eszméhez kívánnak hűek lenni, olyan emberekként, akik e nehéz gazdasági helyzetben is szolgálattá nemesítik a hatalmat. Bejelentésüket annak reményében tették, hogy más helységek önkormányzatai is csatlakoznak kezdeményezésükhöz. Varga Zoltán országgyűlési képviselő — távollétében bekövetkezett személyes megtámad tatás címén — véleményt formált Bozsár Lajos képviselő előző ülésen tett hozzászólásáról. Ismertette képviselői tevékenységét, majd megemlítette, hogy a parlamenti munkájáért havonta összesen 22 ezer 500 forintot kap kézhez. Könyvtárigazgatói fizetése felvételét törvényesnek minősítette, s az ezért végzett munkáidé jóta pénteki, szombati és vasárnapi napokban jelölte meg. Bozsár Lajos a közvéleményt élénken foglalkoztató kérdésben határozottan fenntartotta álláspontját. A polgármester bejelentette, hogy a testületi tagok egy rendkívüli zárt ülésen dr. Bereczki István korábbi vb-titkárt nevezték ki jegyzővé. Nagy vitát váltott ki a lakáscélú kölcsönök törlesztési támogatásáról szóló önkormányzati rendelettervezet. Végül az előterjesztést átdolgozásra visszaadták a hivatalnak. Surinásné Tóth Olga, a családsegítő központ vezetője intézménye tevékenységéről számolt be. Lapzártakor a testület efölött folytatott vitát. A tervezett napirendi pontok között szerepel még annak megtárgyalása, hogy Orosháza belépjen-e a Dél- és Kelet-Magyarországi Autópálya Tervező, Kivitelező és Fenntartó Kft.-be? K. A. J. Hosszúerdei részlet. A Szeghalom és Ffizesgyarmat között, a Berettyó bal partján húzódó vegyes erdőben kőris, kocsány os tölgy, nyár és fenyő egyaránt megtalálható Fotó: Oravszki Ferenc Miért beteg a magyar erdő? Pusztuló természeti értékeink szomorú listáján az erdő vitathatatlanul előkelő helyet foglalhatna el. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a téma megvitatását az Európa Tanács is napirendre tűzte. Magyarország az Európa Tanács legifjabb tagjaként először vehetett részt hivatalosan ilyen rendezvényen. Dauner Márton, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezetője képviselte hazánkat az erdők védelmével foglalkozó konferencián. Az MTI-Press kérdésére elmondta, hogy Magyarország erdőgazdálkodását a környező országok nagy figyelemmel kísérik, mert elismerésre méltó eredményeink vannak. Pontos adatokat szolgáltató kárfelvételi rendszer működik az országban, * s ennék tapasztalatait nemzetközileg is értékesnek tartják. Hazánkban különösen két faj, a kocsányos és a kocsánytalan tölgy károsodása jelentős. A hirtelen elhalást mindkét fafajnál 1979-ben észlelték először. Hazánkban 30 milliárd forint értékű élőfaállomány van veszélyben. A Minisztertanács úgy döntött, hogy a kármentést állami támogatással kívánja serkenteni. Megelőzésre egyelőre nincs lehetőség, hiszen az erdő- pusztulás okai nem ismeretesek. így az egyetlen kínálkozó megoldás a sérült fák kivágása, amíg legalább részben felhasználhatók. A nagymértékű erdőkárosodás az ipari légszennye(Folytatás a 3. oldalon) Vezetőválság után, pályázat előtt ... azért dolgoznak az ifiházban — Mostanában több újságban írtak az ifjúsági házról, s ez nem is lenne baj. A gond az, hogy ezek szerint az írások szerint ez a ház egy fertő, alkalmatlanok gyülekezete. Pedig dolgozunk, igenis dolgozunk és vannak eredményeink, a nehéz körülmények ellenére ísl Mindezt Laki Katalin, a békéscsabai ifjúsági ház megbízott igazgatója mondta el a minap, s máir kezdte is sorolni munkatársaival, mi mindennel foglalkoznak mostanság. Panyi Márta, aki a nyelvtanfolyamok gazdája, közel hatszáz érdeklődőről beszél — óvodásokról, felnőttekről egyaránt —, akik az ifjúsági házban kívánják nyelvtudásukat megszerezni. Ha anyagi hasznot nem is hoznak, mégsem haszontalanok az életmódkörök, tanfolyamok. Hetvenen a jógára esküsznek, mások a transzcendentális meditáció hívei (a nagy érdeklődésre való tekintettel két tanfolyamot kellett indítaniiok e témában). Sokan csak egyszerűen mozgásigényüket kívánják a ház falai között kielégíteni. Van rá lehetőségük, hiszen a választék széles. Van kismama- és női torna, aerobik és konditerem ... Ha a kitartás nem hiányzik — s miért hiányozna? — az eredmeny sem marad el. Persze így is előfordulhat, hogy valami nincs rendjén az emberrel, akkor segíthet a talpmasz- százs, az agykontroll és az életreformkör ellőadásai a természetes gyógymódokról. Hihetné a kedves olvasó, reklámot csinálunk a háznak, pedig csak a népművelők eddigi erőfeszítéseiről próbálunk vázlatot készíteni. Volt. igen volt gond elég a kuliisszák mögött, hiszen annak idején e Jlap hasábjain is figyelemmel kísértük a volt igazgató (jelénlég táp(Foly tatás a 3. oldalon) Félkarú óriások A közelmúltban a megyei munkavállalói érdekképviseleti szervek megvitatták az érdekvédelemmel kapcsolatos aktuális feladatokat. A hagyományos szakszervezetek az átalakult és újonnan létrejött szakszervezetek, valamint a munkástanácsok tisztségviselői számos kérdésben egyetértettek. Mindannyian szükségesnek ítélték az érdekképviseleti törvény mielőbbi megalkotását. Mint mondták, enélkül hatékony érdekvédelmi munkáról nem beszélhetünk. A munkaadók egyelőre csak „szívességet tesznek”, ha figyelembe veszik a munkavállalók kívánságait. Többen egyenesen úgy látják, hogy a munkásság érdekeinek védelme továbbra sem megoldott. A pártok hiába harsogták a választások idején: majd mi megmutatjuk... ez (is) csupán ígéret maradt. Legújabbkori történelmünk ,egyre gyakrabban visszatérő jelenségévé vált az érdekvédelmet megszervezők, felvállalok személyes lejáratása, munkahelyükről történő eltávolítása. Az átszervezés, szervezetkarcsúsítás címén utcára tett szak- szervezeti és munkástanács-vezetők fényes bizonyítékai a munkaadói önkénynek. Nincs ellenőrzött elbocsátás, csak eibocsiátás létezik. Érdekegyeztetési vákuum alakult ki. Jogi szabályozás híján mindössze a szolidaritás és az erőszak kínálkozik megoldási lehetőségnek. Am ilyen gazdasági helyzetben sztrájkot szervezni nem volna szerencsés. Ügy tűnik, a mindannyi unk által szükségesnek vélt privatizációs folyamat is a munkavállalókat sújtja. Kevés munkásnak (érthetjük ez alatt a szellemi dolgozókat is) adatott meg, hogy tőkét, vagyont halmozzon fel. Így nincs miből megvásárolnia az állami tulajdon eladásra kínált hányadát. Hitelt felvenni a mai kondíciók mellett — nem kell ecsetelni — őrültség. Az egzisztenciaalap előbb segély, később hitellehetőség lett, ma már csak szappanbuborék. A kedvezményes hitelkonstrukciók hiánya nehezíti a polgárság, a középosztály kialakulását. A Parlament felemás jogalkotása törvényesítette a gazdagság és a szegénység társadalmi kategóriáit. Sokak számára a kenyér és a gyógyszer megvásárlása is gondot okoz. Nem ígér sokat az átalakulási törvényben foglalt tízszázalékos dolgozói tulajdon sem. A munkástanácsok ezt joggal keveslik, többet szeretnének. Az állami vállalatok vagyonát az eltöltött idő és a bér figyelembevételével osztanák szét a munkások között. Rossz fényt vet viszont a megoldási módozatok kidolgozásának szakaszában, hogy néhány (gazdasági vezető igyekszik szűkre szabni az új részvényesek körét. „Véletlenül” a legrégebben ott dolgozók, a legképzettebbek, következésképpen a legjobban fizetettek válnak egyik napról a másikra munkanélkülivé. Nincs törvényi szabályozás, nincs munkaadói kötelezettség. Bárkit a kerítésen kívülre lehet tenni. Jól érzékelik a munkavállalói érdek- képviseletek is a visszás helyzetet, ösz- szefogásukat ez indokolja. Bár országosan megszűnt az Érdekegyeztető Tanács, Békés megyében most kívánják életre kelteni. Cél a munkavállalók érdekeinek egységes képviselete. Terveik szeriint a megyei Munkaügyi Tanács lenne az érdekvédelmi kerékasztal egyik résztvevője, a másik a munkaadó, a harmadik az ön- kormányzatok. Meglátjuk, mi lesz belőle. Papp János
