Békés Megyei Népújság, 1991. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-22 / 45. szám

1991. február 22„ péntek Bz idő fogy, döntés niHcs Lesz világkiállítás Magyarországon? A világkiállítás megrende­zéséről a döntést politikai okok hátráltatják, hiszen minden nem politikai szer­vezet egyértelműen az Expo mellett foglalt állást — hangzott ei a Becs—Budapest Világkiállítás Magyar Prog­ramirodájának tájékoztató­ján. Pálffy Géza, az iroda mar­keting-igazgatója elmondta: az idő vészesen fogy, ugyan­is a világkiállítás végleges bejegyzésére legkésőbb jú­nius 5-ig, a Világkiállítások Nemzetközi Irodája (BIE) párizsi üléséig van lehetőség. Amennyiben a magyar dön­tés eddig sem születik meg, nemcsak Budapest, de Becs is elvesztheti a megrendezés lehetőségét. A pályázatot ugyanis a két város közösen n Ver te meg, s az egyik fél visszalépése miatt nagy va­lószínűséggel új pályázat ke­rülne kiírásra. Ebben az eset­ben viszont a kanadai To­rontó városa indulhatna a legnagyobb eséllyel. Az Expo magyarországi megvalósíthatóságáról szólva elhangzott, hogy a program- iroda 1990 szeptemberében, a kormány felhatalmazása alapján felhívással fordult a világ különböző befektetői­hez. melyre' 230 szándéknyi­latkozat érkezett be, össze­sen 11 milliárd dollár befek­tetést kilátásba helyezve. Ezek megvalósulása az or­szág teljes infrastruktúrájá­nak modernizálását segítheti elő, közben óriási lehetőséget biztosítva a magyar építő­ipar^ háttéripar, szerkezet- gyártó-ipar, alvállalkozók és a szállítók számára. Kiemelt jelentőségű továbbá az is, hogy a világkiállítás nagy és hosszú távú fizetőképes mun­kaerő-keresletet biztosít, mi­vel a finanszírozás jelentős hányada élőmunkával vált­ható ki. A jelenlegi viszonyok azon­ban patthelyzetet eredmé­nyeznek, hiszen a politikai döntés ma nem kis mérték­ben attól függ, hogy a prog­ramiroda be tudja-e bizonyí­tani: a kiállítás vállalkozói tőkéből megvalósítható, vagy­is vannak megfelelő ajánla­tok, míg a tőkebefektetők és vállalkozók éppen a megren­dezéssel kapcsolatos dönté­sektől teszik függővé konk­rét ajánlataikat. A programiroda szakértője azt is fontosnak tartotta meg­jegyezni: egyes számítások szerint, a munkahelyterem­téssel megtakarított — egyéb­ként munkanélküli segélyek­re kifizetett — összegek akár azt is lehetővé tennék, hogy jelentős részben a költség- vetés fedezzie .a Világkiállí­tást. Shiatsu-masszázs, Bates-féle szemtorna, radiesztézia... ...és egyéb furcsaságok a békéscsabai Gyakran kerül dilemma elé az ember, ha azon kezd el gondolkodni, mi is tarto­zóik a kultúra fogalomköré­be. Mert azt ugye tudjuk is­kolai tanulmányainkból, hogy a szót lehet tágabb és szűkebb értelemben is hasz­nálni ... Tulajdonképpen ezt bizo­nyítja az is, hogy Békéscsa­bán a megyei művelődési központban a régi ismerő­sök mellett több „furcsa” tanfolyam is indul a közel­jövőben. Például: radieszté­zia, shiatsu-masszázs, Bates- féle szemtorna, gyógynö­vényismeret, reflexológia... Adódik a kérdés: mi köze mindennek a kultúrához? Herczeg Tamás, a megyei művelődési központ munka­társa erre így válaszolt: — Olyan időket élünk, amikor a közművelődésnek, a közművelődés területén dolgozóknak fokozottabban keli figyelni a társadalmi igényekre. Sőt, ha lehet, elé­be kell menni azoknak. Ezt tesszük mi most, ezekkel a közérdeklődésre számot tar­tó tanfolyamokkal. __ Talán nem mindenki e gyformán járatos bennük, néhány szóban magyarázza meg, mit is takarnak ezek az idegen hangzású nevek! — A radiesztézia az egész­ségre káros földsugárzások­kal, azok mérésével foglal­kozik. A shiatsu-masszázs egy olyan japán masszírozá­sa technika, amely a fáj­dalmak, belső feszültségek csökkentésére alkalmas. A Bates-féle szemtorna megis­merése során olyan gyakor­latokat sajátítanak el a MMK-ban résztvevők, amelyek otthoni végzése után javul a látá­suk ... A természetes gyógy­módokkal és a látásjavítás­sal is foglalkozik a szakiro­dalom. Autodidakta módon azonban ezt sokkal nehe­zebb megtanulni, mint ne­ves szakemberek segítségé­vel. — Ad-e egy-egy kurzus valamilyen végzettséget? — Mindenki ezt szokta kérdezni. Képesítést _nem adunk, de aki például ná­lunk elvégzi a radieszté­zia tanfolyamot, a tudás bir­tokában vizsgát tehet Buda­pesten. Gondolom, az sem utolsó szempont, hogy egy- egy ilyen szakértő 4-500 fo­rintért végzi el lakásunkban a káros sugárzások mérését, amit a tanfolyam hallgatói ezután maguk is lebonyolít­hatnak. összességében el­mondható, hogy ismeret­anyagot, információt nyúj­tunk, a jelentkezők techni­kát sajátíthatnak el, mely­nek gyakorlásával maguk és mások egészségi állapotán is javíthatnak. — Ezekért a tanfolyamo­kért részvételi dijat kell fi­zetni. Ebből mennyi a hasz­na a háznak? — A tiszteletdíj, az úti­költség kifizetése, a szüksé­ges kellékek beszerzése után nem sok... Édeskevés ez, akkor meg különösen, ha tudjuk, egyre nagyobb gond a megyei közművelődési in­tézmények fenntartása, fi­nanszírozása. (k.) Egy vesztes pénznyerő Részt kért az Édenbői Éjjel „műsor” a moziban Az Éden Kft. feljelentést tett ismeretlen tettesek el­len azért, mert ez év január 9-re virradó éjszaka feltör­ték a gyulai Komló Szállo­dában elhelyezett négy Ame­rican Poker típusú pénznye­rő automatáját. Hiányolták 123 ezer forint készpénzüket és közel 30 ezer forint ron­gálási kárról is panaszkod­tak. Hat nap múlva — isimét a hajnalt választva — vala­kik hívatlanul ellátogattak a Komló italraktárába. Le­emelték helyéről a több mint másfél mázsás páncél­szekrényt. A 100 ezer forin­tot gyomrában rejtő „mac­kóval” azonban képtelenek voltak megbirkózni. Ha már ott voltak, feltörtek egy ki­sebb „kaliberű” kazettát, s az ebben lévő 10 darab ez­rest, a 8 ezer forintnyi vál­tópénzzel együtt magukkal vitték. Február 4-én újra történt valami. Ám a rendőröknek ekkorra már megvolt a ma­guk terve. Tudták, hogy hol és mire figyeljenek. E nap hajnalán különös hangokat nyugtázhatott a szálloda kör­nyékére ügyelő járőr: dübör­gés hallatszott ki a Petőfi Mozinak abból a helyiségé­ből, ahol a páncélszekrényt tárolták. A rendőrök előtt nyilvánvaló volt, hogy nem a „mackó” gyomra korog: heves csákánycsapásokkal két fiatalember ütlegelte a „gerincre fektetett” pénztá­rolót. (Toldi lenne a kassza becsületes neve, de hagyjuk ezt: történetünkben úgy­sincs szükség irodalmi tájé­kozottságra.) Sz. Mihály, az egyik „krampácsoló” — aki társá­val ellentétben csak a „mo­zielőadásban” vállalt szere­pet — meséli: eredetileg a pénznyerő automatákhoz akartak a pénztárfülke fe­lől bejutni. (Talán bizony látták valaha az „Aki át­megy a falon” című Feman- del-filmet?) Azt hitték, hogy csak egy fumérfal állja út­jukat, ám amikor a falemez lebontása után az egymásra rakott téglákba ütköztek, le­tettek az „automatikus pénz­nyerés" tervéről. A közeli építkezésről ideiglenes hasz­nálóként magukhoz vett csá­kánnyal láttak hozzá a pénzcsináláshoz. A mozi ve­zetőjének irodájában meg­pillantott páncélszekrényben feltételezett pénzt akarták megkaparintani. A fülsüke­títő zajjal járó csákányozás hatására rövidesen helyszín­re érkező rendőrök elől át­menetileg megugrottak, ám a körülzárt negyedet már nem hagyhatták el. A rend­őrök — néhány tetőn töltött téli éjszaka után — ottho­nosan mozogtak a terepen. D. János viszonylag gyor­san „horogra akadt”, ám Sz. Mihályért fél 4 és fél 8 között többször is tűvé kellett tenni a környéket. A fiú a falra mászás szempont­jából egyszer használatosnak bizonyult esővízcsatomén felkúszott a szálloda tete­jére, majd egy szellőző kür­tőn — akár Rózsa Sándor (micsoda betyár!) — alá­ereszkedett. Az emeleti kar­zaton elmozdította a faltól a fűtőtestburkoló díszborítást, s mögé kucorgott. Hunyt is egy hangyányit, mígnem fü- lön fogták. Mindkettőjüket az adósság kényszerítette ilyen „kemény fizikai munkára”. Korábban egyikük a Komló ablakán hatolt be. Most sem szórako­zásiból mentek a moziba: az első betörések után riasztó- berendezéssel látták el a Komló ajtajait, ablakait. Mindketten néhány hónapja szereltek le a honvédségtől. Munkahelye egyiküknek 6em volt. Mindenki balek? Itt az ideje, hogy vissza­térjünk az Édenhez, mely­hez a két fiú egyike, D. Já­nos leszerelése után nem sokkal hozzákötötte életét. Mint mondja, szenvedélye lett a pénznyerő automata. — Ha 20 ezer forint alap­tőkével indultam játszani, alkkor legalább 40 ezret elve­szítettem játék közben, mi­re 60 ezret nyertem — avat be a játék rejtelmeibe. Tud­ja, hogy tudjuk: környeze­tében játékát zseniálisnak tartják. * — Mekkora szerepe van e játékban a szerencsének? — Semmi. — De hát mitől bukott meg, ha egyszer megbukott? — Akkor is tovább ját­szottam, ha felidegesítettek. Egyébként is: nem te ját­szol, hanem a gép veled. Nincs jelentősége, hogy ki nyomja a gombot, csak bá­torság kell a gombnyomás­hoz. — Gondolom, hogy a gé­pek az esetek nagy részében balekokkal állnak szemben. — Minden ember balek, aki leáll gépekkel játszani. — Maga is az? — Az egész élet játék. S ha géppel állsz le játszani, tudnod kell: hamarább ki­fáradsz, mint ő. Előbb-utóbb buknod kell. Azt hiszem, ezek a gépek úgy, vannak beállítva, hogy néha az em­ber is nyerhet. Ez az egész undorító dolog. — Azért' mégiscsak egé­szen jól eljátszogatott ve­le ... — De nagyon megutáltam. Bár csak abba tudtam vol­na hagyni. — Hogyan vált a játék központi kérdéssé az életé­ben? — Műszaikicikk-eladó vol­tam. Bevonulásom előtt már nem dolgoztam. November­ben — amikor leszereltem — nem tudtam elhelyezkedni. Korábban is játszottam nyerőautomatán, de akkori­ban legfeljebb 10 forintos alapon lehetett játszani. A legnagyobb nyeremény 2 ezer forint volt. A Komló­ban este háromnegyed 10-ig engedik a játékot, de utána még ott az Ibolya presszó. Onnan viszont kitiltottak. Azt mondta a vezetője, hogy más pénzét játszom el. — Nem mindegy az neki? — Hogy lenne: a nyeresé­get rontom. Valószínű, hogy ő fix összeget kap a gépek után. — Gyulán kívül máshol is játszott? — A megyében benéztem még egy-két helyre, de fő­ként itthon játszottam. — Az alkohol- és kábító­szer-fogyasztás szenvedélyé­nek egy idő után valamilyen biológiai ösztökélője is van. De mi hajtja a szerencsejá­tékost? —■ Nem tudom. Vannak, akik kevéske pénzüket meg akarják duplázni. — Volt olyan pillanata, amikor abba akarta hagyni? —'Persze. Mondtam, hogy undorító dolog. — Akkor mi vitte mégis vissza? — Kialakult, hogy ha va­laki beszélni akart velem, akkor a Komlóban |keresett. 400 ezer a tét — Meglehetősen jól vág az esze. Ha azt mondják, azért van itt, mert szisztémájával tönkretette a bongót, akkor egy szót sem szólok. De hát maga szétvert csákánnyal egy páncélszekrényt... —r Nem tudom, mikor, de ha kimegyek innen — nem akarom hangoztatni — tönk­reteszem a gépeket. — Szétveri? — Nem. Majd ésszel. Ha azt nézem, hogy hány csa­lád ment tönkre miattuk, akkor ennek értelme lesz. — A gépekre haragszik? — A tulajdonosra. Az is egy szemétláda. — Miért törtek be? — Mondhatjuk úgy is, hogy erre nem válaszolok. — Hányán lehetnek ma Gyulán, akik abból élnek, hogy játszanak? — Fiatalabbak, középko­rúak, úgy 40-50-en. — Mennyit nyert, ha nyert? — A négy hónap alatt egyetlen gépen több mint 200 ezret nyertem. Egy já­tékban a maximumom 40 ezer volt. Akadt olyan gombnyomásom, amely 24 ezret hozott. Elvileg 400 ezer forint is lehetne egy játék nyeresége. Még valamit hadd mondjak a játékszenvedély­ről: rosszabb, mint a kábí­tószer. ­S egy-egy városi édenbe olykor a gyermekkorúak is bebocsáittatnak. Az üzemel­tetők számára a pénznek nyilván nincs szaga. Vagy esetleg úgy látják, hogy a saját testünk és lelkünk rombolásához való jog len­ne a demokrácia netovább­ja? D. János sokkal inkább „hadifogolynak”, mint egy súlyos bűncselekmény elkö­vetése miatt letartóztatott­nak tekinti magát. Kedves sviháknak is tekinthetnénk, ha nem tudnánk, hogy má­sok rovására sokadjára be­tört, csákányt vett kezébe és le is sújtott véle. Alig 22 évesen, s csupán a legköny- nyebb megélhetésért. Pár éve ugyanez a megbocsátás- hangulat lett úrrá rajtam, amikor az egyik börtönben durva szövésű, szürke ruhá­ba öltözött, módfelett szem- revaló, angyalarcú fiatalasz- szonyra figyeltem fel. Aztán elárulták, hogy már máso­dik gyermekét ölte meg. Nem tudom, hogy az Éden- ben ilyesmiről esik-e néha szó... Kiss A. János Szövetkezetek, vállalkozások, FAKITERMELŐI A VASUTAS MŰVELŐDÉSI HÁZ magánszemélyek részére ÉS SZÁLLÍTÓ­1991. márc. 13-án vizsgával záruló INGATLANOK, VAGYONTÁRGYAK, ÜZLETKÖRÖK (APPORT) KAPACITÁST KERESÜNK VALUTAPÉNZTÁROSI ÉS ÜGYINTÉZŐI TANFOLYAMOT INDÍT. értékelése, Részvételi díj: 5100 Ft. közvetítése, TANACSADAS. 2000 köbméter nyárfa (' Márc. végén: bizonyítványt adó Gyors, korrekt, megbízható PRIM gmk. letermelésére és elszállítására. küzEpfokü raktArgazdálkodAsi tanfolyamot indít. Márc. végén: vállalatok és tsz-ek részére Ügyfélfogadás a Kondoros! Takarékszövetkezet kirendeltségeinél: Érdeklődni: A társadalombiztosítás jelenlegi és várható változásai címmel egynapos fórumot szervez. BÉKÉSCSABA, Munkácsy utca S. szám. SILVI-COOP KFT.. JELENTKEZÉS: Telefon: (66) 26-221. Gyula, 48-as u. 15. sz. a művelődési házban, BÉKÉSCSABA, Orosházi út 47. Telefon: (66) 61-388, Békéscsaba, Tanácsköztársaság útja 79—81. Telefon: 22-240. Telefon: (66) *4-210. 61-032. í

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents