Békés Megyei Népújság, 1991. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-22 / 45. szám

BÉKÉS MEGYEI a Haza mindek előtt 1991. FEBRUAR 22., PÉNTEK XLVI. ÉVFOLYAM, 45. SZÁM „Tovább, tovább.. Nyolcadikosok válaszút előtt — Mi leszel, ha nagy le- .. ßzel? — kérdik gyakran a kisgyereket, s ez a legtöbb­ször könnyedén rávágja: szakács, rendőr, katona, mozdonyvezető... Ám ami­kor tényleg eljön a válasz­tás pillanata, a legtöbben széttárják a karjukat, és azt mondják: végül is mindegy, csak tanuljak valamit. De ez 6em olyan könnyű manap­ság, nem utolsósorban azért, mert pillanatnyilag csak ta­lálgatni lelhet, milyen szak­mákban boldogulhatnák pár év múlva a fiatalok. A kö­zépiskola sokszor csak el­odázza a döntést, márpedig a szülő szeretné, ha gyer­meke mihamarabb kereső tagja lenne a családnak. Vi­szont manapság a szakmun­kásképzőkbe sem könnyű bejutni, mert alapfeltétel, hogy a tanuló valahol gya­korlati képzést kapjon. Er­re pedig a nagyüzemek, de a kisiparosok közül is egyre kevesebben vállalkoznak... * * * Az idei tanévben csaknem 6300 diák fejezi be általános iskolai tanulmányait me­gyénkben — tudtuk meg Gátszegi Ferencnétől, a me­gyei önkormányzati hivatal művelődési, ifjúsági, sport­osztályának főmunkaitársá- tól. — Hozzávetőlegesen öt­százzal kevesebben kerülnek ugyan ki az általános iskolai padokból, mint az elmúlt tanévben, de 1995-ig még évente több mint hatezer fiatal birkózik a nagy kér­déssel, hová tovább? Visz- szatórve a jelenhez, a most végző 6282 általános iskolás számára 6098 hely - mutatko­(Foly tatás a 3. oldalon) Európa Kelet felé lejt? pedagógusok megnyomták a vészcsengöt Közmeghallgatás a békéscsabai várasházáa A békéscsabai önkormányzati képviselők feltehetően még hosszadalmas viták közepette csiszolják, faragják, toldozzák a város idei költségvetését, s ugyancsak nehéz lesz dönte­niük az oktatás, a közművelődés támogatásáról. Merthogy — mint a szerda esti közmeghallgatáson megfogalmazott la­kossági észrevételekből kitűnt — a város gazdálkodásában az általános és középiskolai oktatás terén szorít leginkább a cipő. A felszólalók többsége — egy-egy tanintézet képvi­seletében — meglehetősen drámai hangon ecsetelte a tanítás ellehetetlenülését. A városháza zsúfolásig telt dísztermében Pap János polgármester a költségve- * tésről, mint a település éle­tének mozgatórugójáról szól­va a legfontosabb gondolat­tal kezdte; arra törekszenek, hogy az idén helyi adókat ne vessenek ki, ám a gazdaság romlásával év közben kiala­kulhat olyan helyzet, amely­nek következtében változ­tatniuk kell ebbéli szándé­kukon. Egyelőre azonban (Folytatás a 3. oldalon) Ham Gyula Orosházán: „Átgondoltabb kormánypolitikát Horn Gyula, a Magyar Szo­cialista Párt elnöke, parla­menti frakciójának vezetője tegnap Orosházán tisztelgő látogatást tett a polgármes­teri hivatalban, ahol fogadta őt dr. Gulyás Mihály pol­gármester, Szokodi Sándor alpolgármester és Bereczki István vb-titkár. A város ve­zetői kifejezésre juttatták, hogy nagy csodáiéi a volt külügyminiszter kritikai munkájának és a rendszer- változás során kifejtett tevé­kenységének. A rövid esz­mecsere után Horn Gyula a művelődési központ koncert­termében zsúfolt ház előtt tartott rövid előadást. Az ország helyzetét ele­mezve az MSZP elnöke ki­fejtette, hazánkban folyama­tosan romlik a gazdaság, rosszabbodik az emberek közérzete. Kritikával illette a parlamenti képviselők munkáját, szerinte egymás ócsárlása helyett a gyors ügyintézéssel kellene foglal­kozni. Az ország helyzetére vonatkozóan elmondta, hogy a bér és a jövedelem nem tart lépést egymással, egy­re erősödik a lakosság el­szegényedése. Félő, hogy a „nyomor demokráciáját" építjük. (Folytatás a 3. oldalon) „Nem akarunk a termelák nyomorával visszaélni” Lesz-e valaha élő víz az Élővíz-csatorna? Érte haragszanak a béké­siek, és nem rá, hiszen a szívük mélyén bizonyára kedvelik, a magukénak ér­zik. Csak hát érzik — nya­ranta a szó szoros értelmé­ben is — a poshadó, alig mozgó víz bűzét, kénytelen­kelletlen tűrik látványát, s hosszú évek óta sürgetik a megoldást. Igen, az Élővíz- csatornáról van szó, amely Békés lakóinak égető gondja. A város tengelyét képező csatorna, ez az egykori Fe- hér-Körös-meder az elmúlt évtizedekben súlyosan káro­sodott, elsősorban a békés­csabai tiszitítatLan szennyvi­zek „jóvoltából”. Az Élővíz- csatorna kezelője, a Körös­vidéki Vízügyi Igazgatóság 1983-ban kezdte el a helyre- állítási, felújítási munkála­tokat. Miután megépült Bé­késcsabán a szennyvíztisztí­tó, és a békési duzzasztó fél­vizéből frissítő vizet szolgál­tató dánfoki szivomya, a közvetlen környezeti árta­lom mérséklődött, de a tel­jes rehabilitáció még nem történt meg. Az Élővíz-csatorna reha-. bilitáeiós programjának szé­les körű megismertetése, a gondok megvitatása céljából hívta össze a békési polgár- mesteri hivatal azt a ta­nácskozást, amelyet február 21-én, tegnap tartottak Bé­késen. Részt vett a rendez­vényen Rajkay Zsolt, a Köz­lekedési, Vízügyi és Hírköz­lési Minisztérium politikai államtitkára, továbbá az Országos Vízügyi Főigazga­tóság, a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság, a Körösvidéki Környezetvédelmi Főfelügye­lőség, a megyei és a helyi önkormányzat képviselői. Kökéndy József polgár- mester bevezetőjét követően az Élővíz-csatorna rehabili­tációjának céljairól, az ed­digi eredményekről, a rö­vid és a hosszú távú fel­adatokról, valamint a békés —dánfoki térség fejlesztési elképzeléseiről dr. Goda Pé­ter és Pálinkás Lajos, a vízügyi igazgatóság igazga­tója, illetve műszaki helyet­tese adott tájékoztatást. A helyi problémákról, a, csa­torna belterületi szakaszán tapasztalható környezeti ár­talmakról Tóth Attila bé­kési alpolgármester számolt be. Vita következett ezután, amelyben szót kért Rajkay Zsolt államtitkár, aki el­mondta: a vízügyi ágazat (Folytatás a 3. oldalon) „Róla” volt szó — az Élővíz-csatorna Békéscsaba és Békés között. A kis képen: szemle a békési 1-es számú, gőzüzemű szivattyútelepen . Fotó: Kovára Erzsébet Mást a kamerák előli, mást a színfalak mögött Több mint 70 ezer sertés vevőre vár A Gyulai Húskombinát termeltetési és felvásárlási osztá­lyára beérkezett jelzések szerint mintegy 60-65 ezer darab leszerződött sertés vár átvételre. A kisebb búsüzemek és & különböző kereskedelmi cégek körülbelül 8-10 ezer darab sertést nem tudnak időben felvásárolni a hazai és a külföl­di piacok drasztikus csökkenése miatt Békésből. A Gyulai Húskombinát esetében hízómarhából 4-500 darabra tehető a ledolgozandó felesleg. Ez a mennyiség várhatóan tovább nő, hiszen a 10 ezer forinttal ösztönzött tehénkivágások Is elkezdődtek. Többszöri halasztás után a jövő héten már minden bi­zonnyal napirendre kerül az Országgyűlés decemberi zárt ülésén az Öböl-háborúval kapcsolatos titkos határozat nyilvánosságra hozatalának kérdése — mondta az MTI- neík Király Zoltán független képviselő azt követően, hogy a héten a Külügyi és Hon­védelmi Bizottság, zárt ülé­sen ismét foglalkozott a té­mával. Elmondta: miután a két bizottság elvetette Kása Fe­renccel (MSZP) és Vitányi Ivánnal (MSZP) közösen ki­dolgozott javaslatát, amely szerint ne csak, a titkos ha­tározatot hozzák nyilvános­ságra, hanem a zárt ülésről készült összefoglaló jegyző­könyvet is, a plenáris ülés elé viszik az indítványt. Vélemé­nye szerint a képviselőknek váliailniok kell a zárt ülé­sen elmondott beszédeiket a nyilvánosság előtt is. Nem lehet mást mondani a televí­ziós kamerák előtt, s mást a nyilvánosság háta mögött — Valóságos közelharcot vívnak a termelők, a kis- és nagyüzemek azért, hogy a húskombinát kegyeit elnyer­jék. Megszabadulhassanak túlsúlyos sertéseiktől, ame­lyek se istent, se embert nem ismerve, a gazdák utolsó fil­léreit is felélik. — Éppen tegnap reggel jelent meg nálam egy szö­vetkezeti elnök, aki öt eve nem termel Gyulának', azzal a szándékkal, hogy szeretné felajánlani sertésállománya egy részét. Amennyit aka­runk, annyit fizetünk érte, csak szállítsuk el —-mond­ja Zahorán Miklós, a Gyu­lai Húskombinát felvásárlá­si osztályvezetője. — Miként tudja levezetni a húskombinát saját alap­anyag-feleslegeit? A közeljö­vőben sikerül-e felszámolnia lemaradást, levágni azt a többletmennyiséget, amely létszámát illetően ma már több mint 70 ezer darab? — Jelenleg úgy tűnik, a húskombinát dúskál a javak­ban. De szeretném megje­gyezni, hogy a hazai húspiac felszabadítása óta, 1989 má­sodik félévétől 1990. január­jáig viszont bennünket zsa­roltak a termelők. Olyan ma­gas felvásárlási árat követel­tek, amit képtelenek voltunk megfizetni. Akkor mi szen­vedtünk alapanyaghiányban, most viszont kétségtelenül fordított a helyzet. De ké­rem, ne értsen félre, mi en­nek ellenére nem élünk visz- sza a helyzetünkkel. Azokon a termelőkön, akik évek óta nem pártoltak el tőlünk, megpróbálunk segíteni. — Például? (Folytatás a 2. oldalon) Egy vesztes pénznyerő Részt kért az Édenbfil Az éden az ember bűnbeesés előtti életének helye: maga a földi paradicsom. Bol­dog és gazdag vidék, olyan, amilyen manapság már csak imitt-amoti akad. Aligha lehet ennél silányabb az az Éden, amely kft. formájában orosházi székhellyel működik, s mellesleg néhány kis „poklot” felügyel. Keveset tudunk életéről, a falain belülre bebocsáttatástnyert kiválasztottakról. Egy valami azonban nyilvánvaló: ez az Éden is arra teremtetett, hogy méltó helyet biztosítson újabb bűnbeeséseknek. (írásunk a 4. oldalon olvasható.)

Next

/
Thumbnails
Contents