Békés Megyei Népújság, 1991. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-21 / 44. szám

BÉKÉS MEGYEI N É PÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1991. FEBRUAR 21., CSÜTÖRTÖK An: 5,M forint XLV1. ÉVFOLYAM, 44. SZÁM Most olcsóbb! Hullámzó húsáradat A főváros számos üzleté­ben hétfőtől olcsóbb a ser­téshús. S vajon nálunk, Bé­kés megyében mi a helyzet? Erről tájékozódtunk a teg­napi napon, amikor is meg­kérdeztük a megye tőkehús- ellátásában meghatározó szerepet betöltő húsüzemek közül & Gyulai Húskombiná­tot, a Szarvasi Állami Tan­gazdaság Hústrans Kereske­delmi Húsipari Kft.-jét, a Csabai Húsker üzemét, vé­gül pedig a forgalmazók egyikét, a megyei Élésker vállalatot. S felhívtunk, a teljesség • igénye nélkül, né­hány húsáruházát, ABC-t — áfész- és élésker-egységeket egyaránt —, valamint köz- zétesszük a húskombinát és a mezőkovácsházi termelő- szövetkezet saját szaküzle­tének árait is. Ezeket táblá­zatban adjuk közre, azzal a megjegyzéssel, hogy a kép változó: van. ahol már feb­ruár 18-a óta olcsóbban mé­rik a tőkehúst, van, ahol már többször is csökkentet­tek húsárakat, helyenként viszont most dolgozzák ki a legújabb árjegyzéket. Beve­zetőül még annyit: az ár- csökkentés hatására megnőtt a tőkehús iránt a kereslet, jól jár a fogyasztó, kevéssé járnak jól a húsüzemek, ki­váltképp azok. ahol nem halmozódott fel árukészlet. S ha már itt tartunk, válto­zatlanul nagyon nehéz hely­zetben vannak a termelők, a jószágtartő gazdák, de ez már egy másik írás témája lehet. * * * A Gyulai Húskombinát­ban Dékány Ferenc terme­lési és kereskedelmi igazga­tóhelyettes elmondta: az el­sők között csatlakoztak a húsárcsökkentési akcióhoz, és február 18-a óta 16,8 szá­zalékkal alacsonyabb áron szállítják kereskedelmi part­nereiknek a félsertést. Már ezt megelőzően, február 4-től olcsóbban adja a kom­binát a zsírszalonnát, a há­jét és a sertészsírt. Az ár- csökkentés visszavonásig ér­vényes, s a 16,8 százalék egy átlagot jelent; ezen belül a különböző tőkehúsok árát — karaj, lapocka, tarja, comb, dagadó és így tovább — minden kereskedelmi part­ner maga kalkulálja ki. A forgalomnövekedés erősen érezhető, az elmúlt heti 55 tonnás belföldi tőkehús-ér­tékesítéshez képest ezen a héten 100-110 tonna áru gör­(Folytatás a 3. oldalon) Archív felvételünk a szarvasi húsüzemben készült Fotó: Kovács Erzsébet A fordulat éve:1993 Két év alatt befejeződik a magyar gazdaság stabilizá­ciója, de a növekedés — mi­nimális mértékben — már jövőre megkezdődhet. Az életszínvonal azonban érez­hetően csak 1994-től kezd javulni — derül ki abból a programból, amelyet Kupa Mihály pénzügyminiszter is­mertetett szerdán a sajtó képviselőinek a Pénzügymi­nisztériumban. A pénzügyminiszter el­mondotta, hogy többek kö­zött azért időzítették szerdá­ra a sajtótájékoztatót, mert a Nemzetközi Valutaalap Igazgató Tanácsa várhatóan ezen a napon dönt Magyar- ország hitelkérelméről, ami három évre megalapozza a program végrehajtásához szükséges külső finanszíro­zást. A program egyébként még munkaanyag, ami az Országgyűlés elé fog kerül­ni, azt megelőzően pedig széles körű vitára bocsát­ják. A pénzügyminiszter szerint ugyanis a gazdasági elképzelések akkor valósít­hatók meg sikeresen, ha azok találkoznak a társada­lom egészének egyetértésé­vel. Már a megteendő in­tézkedések kijelölésénél is fokozott mértékben vették figyelembe a lakosság tűrő­képességének alakulását, azt, hogy az elmúlt időszak­ban már jelentős mérték­ben romlottak az életkörül­mények. Számos veszélyforrásra is felhívta Kupa Mihály a fi­gyelmet. A program készítői tisztában vannak azzal, hogy a kelet-európai kereskede­lemben továbbra is sok a bi­zonytalanság, 'és ez jelentő­sen befolyásolhatja a ma­gyar gazdaság jövőbeni álla^ potát. Amennyiben a hely­zet a vártnál rosszabbul ala­kul, a programot azonnal ennek megfelelően átalakít­ják. Egyelőre úgy számol­nak, hogy 1991-ben a Kelet- Európába irányuló export a két évvel ezelőttinek 50 (Folytatás a 3. oldalon) Holnap ismét Három szomszéd igent mondott Román—magyar—jugoszláv együttműködés Aradon az elmúlt év vé­gén, a Békés megyei képző­művészek tárlatának meg­nyitásakor elhangzott a kí­vánság: 1991-ben is folytat­ni akarják a két megye kö­zötti kulturális együttműkö­dést, vállalva ezzel a híd szerepet. Gheorghe Schwartz főtanácsos, az Arad Megyei Művelődési Bizottság veze­tője akkor elmondta, szíve­sen csatlakoznának a Békés­csaba—Zrenjanin közötti együttműködéshez, ezzel tér­ségivé szélesedhetnének a baráti 'kapcsolatok. Az egy éve dédelgetett el­képzelés megvalósult. Ked­den, Aradon létrejött a hár­mas találkozó Arad, Békés megye és Zrenjanin kulturá­lis életének képviselői kö­zött, hogy aláírják a hosszú távra szóló megállapodást. A művészeti, színházi,, múzeu­mi, könyvtári, művelődési és könyvkiadói intézmények ve­zetői mellett ott voltak a Romániai Magyar Demokra­ta Szövetség és a Magyaror­szági Románok Szövetsége képviselői is. Az egyezmény, melyet ro­mán részről Gheorghe Schwartz, a magyar delegá­ció vezetőjeként dr. Je­szenszky Géza, a Békés me­gyei önkormányzat alelnöke, a Zrenjanin és körzete kül­döttség képviseletében Mi­(Folytatás a 3. oldalon) 30 milliárd az OTP-befizetés Február közepéig 22,5 mil­liárd forint kedvezményes kamatozású kölcsönt fizet­tek vissza az OTP-nek — közölte az MTI kérdésére Keller Judit, a pénzintézet közgazdasági főosztályveze­tője. Mindez azt jelenti, hogy az 1,5 millió hitel­számlából eddig 550 ezer szűnt meg. A tapasztalatok szerint a lakosság általában a kisebb összegű hitelszám­lákat egyenlíti ki, az egy adósra jutó átlagos vissza­fizetés 40 ezer forint körül van. A teljes hitelállomány 212 milliárd forint volt, s feb­ruár végéig van lehetőség a tartozást úgy kiegyenlíteni, hogy a ianuári és a íeoruári 1500 forintos kamatadót ne kelljen befizetni. Az eddigi, 22.5 milliárd forint — visz­szafizetésből januárban 14 milliárdot' fizettek be az adósok. Ennek következté­ben 7 milliárd forinttal csökkent az OTP betétállo­mánya az év első hónapjá­ban: a december végi 233 milliárd forintról 226 mil­liárd forintra. Az előrejelzések szerint február végéig a visszafize­tések összege megközelíti a 30 milliárdot, s ezért az OTP-nél további 7-8 milli­árd forintos betétállomány­csökkenéssel számolnak. El­mondták azt is, hogy ugyan­akkor a szokásosnál kisebb mértékben, de tovább gya­rapodott a devizaszámlákon őrzött betétek összege. Ja­nuár végén mintegy 1 mil­liárd dollárnyi devizaszám­lát vezettek. Törvény nélkül, védtelenül A gyilkosságok a családokban maradnak Koreografált szerepekre osztott rablások Végzetes konfliktusok családon belül robbannak ki mosta­nában. Többek között ez a drámai megállapítás is elhang­zott tegnap a Békés Megyei Rendőr-főkapitányságon tartott sajtótájékoztatón. Annak idején persze bővebben is beszá­moltunk a füzesgyarmati esetről, ahol a férj a feleségének, Békéscsabán egy lány a nagyanyjának, Orosházán feleség a férjnek, Dobozon az após a vejének, Mezőkovácsházán test­vér a testvérnek oltotta ki az életét. Ám — mint az alábbiakból kiderül — nemcsak emberek, milliókat érő vagyontárgyak is sérelmet szenvednek szinte naponta. Legutóbb, február 16-án például egy ismeretlen tettes 6 millió forintos bélyeggyűjteményt lopott el egy bé­késcsabai lakásból. Privilégium volt, hátrány lett 0 kulturális érdekszövetség segítségért kiált! Telefonon értesítették lapunk munkatársát nemrég, hogy a hét elején tartja soron következő ülését a KÉSZ. Mivel most először hallottunk e Békéscsabán nemrég életre hívott kulturális érdekszövetségről, elfogadtuk a meghívást, részt vettünk az összejövetelen. A résztvevők feladata nem volt egyszerű: állásfoglalást kellett készíteniük a helyi önkor­mányzat ez évi költségvetéséről és kultúrafinanszirozási ter­vezetéről. Hogy ezt mi tette szükségessé? Hogy miért az elkeseredés? S hogy miért fordultak a helyi közművelődési intézmények, szervezetek, egyesületek az érdekszövetséghez? Többek között erről kérdeztük a KÉSZ jogi képviselőjét, Pál Miklósnét az összejövetelt követően. A sajtótájékoztató — ame­lyet dr. Gál László főkapi­tány és dr. Sutka Sándor főkapitány-helyettes tartott — a megyei főkapitányság tavalyi munkáját, a térség bűnügyi helyzetét hivatott bemutatni. Mint kiderült, a megye közrendje és közbiz­tonsági helyzete 1990-ben számottevően romlott, követ­ve az országos átlagot. A bűnügyi fertőzöttség terén a megyék rangsorában Békés az előkelőnek számító 17. helyet foglalja el; 10 ezer la­kosra 214,5 bűncselekmény jut. Ennél kedvezőbb hely­zet csak Vas, Nógrád és Csongrád megyében van. Az ismertté vált bűncselekmé­nyek 6 ezer 218-ról 8 ezer 909-re emelkedtek tavaly az egy évvel korábbiakhoz ké­pest (43,3 százalékos a nö­vekedés). A statiszti kai adatok sze­rint 1990-ben kevesebb em­berölés volt (9-ről 7-re csök­kent), ám — mint dr. Gál (Folytatás a 3. oldalon) A Békés megyei munka- vállalók érdekvédelmi .szer­vezetei sajtótájékoztatón ad­tak számot a munkavállalói érdekképviselet jelenlegi helyzetéről. A munkavállalói kerekasztal soros elnöke, Valaczkai Bálint rövid be­vezetője után a Békés Me­gyei Munkástanácsok Szö­vetsége, a Békés Megyei Munkavállalók Szakszerve­zeti Érdekvédelmi Szövetsé­ge, a Költségvetési Szervek és Intézmények Békés Me­gyei Szakszervezeti Egyezte­tő Fóruma és a MSZOSZ megyei képviselete szóvivői mondták el szervezetük ál­láspontját. Dr. Szűcs Alajosné, a költ­ségvetési szervek szakszerve­zeteinek nevében kifejtette, hogy az egészségügyi, köz- művelődési, közszolgálati és oktatási területen dolgozók a szolidaritás elve alapján csatlakoztak a szakszerveze­ti kerékasztalhoz. Kivétel nélkül mindannyian állami alkalmazottak, így az önkor­mányzatok költségvetéséből javadalmazzák őket és a normatív finanszírozás^ messze távol esik a valós élet anyagi igényeitől. Hang­súlyozta, érdekképviseleti törvény nélkül hatékony munkavállalói érdekeket képtelenek érvényesíteni. Ki­fogásolta, hogy -még nincs államháztartási törvény, Setény János, a munkás- tanácsok szövetsége nevében 25 tagszervezetük vélemé­nyét összegezte: — Célunk a munkások ér­dekeinek megfogalmazása és képviselete. A privatizáció során az , átalakulási tör­vénnyel ellentétben mi több mint 10 százalékos rész­arányt szeretnénk a vállalati törzstőkéből megszerezni. A jövő kérdése, mennyire tu­dunk megfelelni a kor kihí­vásainak, de törvényi sza­bályozás nélkül a munka­adókkal szemben lehetetlen eredményesen fellépni. Bankó György, a szakszer­vezeti érdekvédelmi akció­szövetség álláspontjaként a régi szakszervezeti struktú­ra átalakulásáról szólt. Ele­mezte a megye nehéz gaz­dasági helyzetét és szüksé­gesnek ítélte az országos gazdasági fejlettségi szint elérését. Fontosnak tartotta a munkanélküliek átképzé­sének megoldását. Papp — Kezdjük talán e beszél­getést azzal, mikor, s mi­lyen célból alakult érdekszö­vetségük? — Elsősorban a kulturális értékek védelme volt annak az ideiglenes szabadművelő­dési tanácsnak a feladata, melynek érdekvédelmi szer­vezetünk a jogutódja. A fel­adat az elmúlt év decembe­rében az volt, hogy tiszta, szakmai szervezetté átala­kulva, a helyi, nemzeti és az egyetemleges kulturális értékekre építve elősegítsük a város fejlődését, hogy véd­jük és hitelesen képviseljük a város kulturális öröksé­gét, s hogy elősegítsük a jö­vőt szolgáló kezdeményezé­seket. — És most itt állnak az első jelentős feladat előtt: hangot kell adjanak aggo­dalmaiknak, a jövőt illető­en... — Valóban. A megyei és a városi közgyűléseken csak­úgy, mint a művelődési bi­zottsági üléseken részt ve­szünk, s az ott tapasztaltak (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents