Békés Megyei Népújság, 1991. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-18 / 41. szám

o 1991. február 18., hétfő JgUillMTd „Mondd, mit érlel...” Megdöbbentő beszélgetés­ben volt részem néhány nap­ja. Egy negyvenhat éves, öz­vegy, két gyerekét nevelő asszony keresett meg, hogy elpanaszolja kilátástalan jö­vőjét. Bruttó 5300 forintot keres ötven százalékos rokkant­ként, meg némi nyugdíjat is kap. Ebből a pénzből kell megélnie úgy, hogy közben az egyik fia munkanélküli. Természetesen őt sem hagy­hatja éhenhalni. Eddig meg­voltak valahogy, spóroltak mindenütt, ahol csak lehe­tett. Évek óta nem vett ma­gának új ruhát, járja a túr­kálókat, hordja mások leve­tett gönceit. Szórakozásról nem is álmodhatnak, néha elalszik az öreg tévé előtt. Zsugorgatott, kuporgatott, hogy tisztességes emberi éle­tet élhessenek gyerekei. Részletre hűtőszekrényt vá­sárolt, néhány éve kölcsönt vett fel, hogy rendbe hozat­hassa az egyre inkább elöre­gedő házat. A havi részlete­ket nagy nehezen kinyomo­rogta, de most egyszerűen kilátástalan helyzetbe került; az 1500 forintokat már kép­telen kifizetni. Könnyekkel küszködve szedi elő táskájá­ból a gondosan összegyűj­tött csekkeket. Remegő kéz­zel oszt-szoroz, bizonyítandó, hogy szinte semmije sem marad a törlesztések és a havi rezsi kifizetése után. A Békés Megyei Népújság február 6-i számában olvas­ható „Új telefonközpont a csabai Agrokernél” című írás egy aktuális mondata telje­sen felháborított és ez kész­tetett a levél megírására. A mondat így hangzik: „ ... in­gyenes vagyonjegyet is ka­pott tőlünk.” Mindenki szá­mára érthető, hogy a priva­tizáció megvalósítása Ma­gyarországon az egyik legne­hezebb társadalmi probléma. No de ingyen szétosztani egy olyan vállalatot, amelyet az elmúlt 40 év alatt, az akkor aktívan dolgozó állampolgá­rok hoztak létre, mégiscsak a legigazságtalanabb formá­nak lehet nevezni. A „ ... tőlünk kapott” kifejezés pedig különösen sérti a jó­érzésű embert, hiszen az ál­lami tulajdont legrosszabb esetben is az ország vagyo­nának lehet tekinteni. Sokai lehet hallani ma a különbö­ző vagvonátmentési akciók­ról, de ez már szinte bosszút forral a józan állampolgár­ban is. A dolog azért is kü­lönösen időszerű, mert éppen most tárgyalja az Országgyű­lés a kárpótlási törvényja­vaslatot és ennek során olyan vélemény is felmerül, mely úgy ítéli meg a nemzet va­gyonának sorsát, hogy az mindenkinek jussa, mert így, vagy úgy, mindenki hátrá­Békéscsabán, a III. kerületben lakom. Udvari vízvezetékem be­fagyott a hideg beálltával. A legközelebbi utcai kúthoz siet­tem, hogy kannával vigyek ha­za vizet, de a kút nyomókarja alól hiányzott a nyomást köz­vetítő bütyök, tehát nem műkö­dött. Elmentem a következő kú- tig, annak a teljes karja volt eltávolitva. Ezután a közeli te­lefonon kértem a vizes vállalat hibaelhárítóit, hogy jöjjenek megjavítani az utcai kutat, mert hiányzik a víz. Ki is jöttek, azonban csak annyit közöltek, hogy az utcai csapokat, kutakat nem állítják üzembe, mert a — Adjon tanácsot, mit te­gyek? Mit csinálhatnak ve­lünk, ha nem tudok fizetni? Lefoglalják a hatéves orosz hűtőszekrényemet, a tízéves fekete-fehér televíziót, vagy a szegényes ruháimat, búto­raimat? Letiltják a nettó négyezer forintomból, vagy mi lesz? Idáig jutottunk, hogy az élethez sincs jogunk? Milyen demokráciát csinál­nak maguk? Hova vezetik ezt az országot? — az utol­só mondat zokogásba fullad. Nagyokat nyelek, próbálom a gombócot eltüntetni a tor­komból. Nehezen szokom meg, hogy tehetetlen vagyok, hogy ezekben az Nősetekben nem tüdők segíteni. Kezde­ném mondaná, hogy nem mi szavaztuk meg ezt a tör­vényt, nem vagyunk felelő­sek, végül is ezt a kormányt választotta az ország népe, de aztán nem szólok. Meg­említem a polgármesteri hi­vatalt, a támogatás lehetősé­gét. A hölgy elmondja, járt már a hivatalban, ott meg­ígérték, hogy kimennek kör­nyezettanulmányra hozzá. — Mondja, miért aláznak meg még ezzel is? Nem va­gyok én koldus, hogy felmér­jék a nyomorúságomat! Csak élni akarok, mint akárki más! Azokhoz mikor megy környezettanulmányra a hi­vatal, akik ide juttatták az országot? Nekik most sem lesz gond a megemelt .rész­nyos helyzetben volt az el­múlt évtizedekben. Én úgy ítélem meg, hogy legalábbis erkölcsileg ez a javaslat áll az igazsághoz legközelebb. A földfoglalás törvénytelen, de egy vállalat lefoglalása és ingyen szétosztása azok ré­széről, akik most ott éppen munkaviszonyban állnak, ezen túlmenően erkölcstelen is. Hány és hány ember (pél­dául pedagógus, közszolgála­ti alkalmazott stb.) szüksé­ges és nagyon becsületes munkát végez olyan munka­adónál, ahol a dolog termé­szetéből fakadóan a munka­helyet nem lehet felosztani. Az Agroker a vállalat egy részét már felosztotta, azaz ingyen szétosztotta. A szét­osztást szabályozó törvény viszont csak most készül. Nagyon szeretnék hallani ar­ról, hogy a fenti eset hogyan történhetett meg és az Agro­ker vállalat vezetője honnan merítette a bátorságot ah­hoz, .hogy a másét szétoszto­gassa. El tudom képzelni, hogy csak néhány ember ka­pott ingyen részjegyet, és ezek között feltétlen ott volt az elsőszámú vezető is. A másnak tulajdonával való rendelkezést a társadalmi er­kölcs mély felháborodás mel­lett mindenkor elítélte. Koródy Béla, Békéscsaba vállalat szándékosan szerelte le őket, miután az onnan nyert vi­zet nem fizeti meg senki. Kérem, én 81 éves, beteg asz- szony vagyok, férjem 85 éves, és infarktus után van. Kérem, mondják meg, honnan szedjünk vizet, ha az utcai kutakat meg­szüntetik? Egyáltalán, elképzel­hető-e, hogy megszűntessék az utcai kutakat? Segítsenek a vál­lalattól megtudni, mi a tervük? Valóban így akarnak megbün­tetni öreg embereket? 1 ' Szabó Jánosné Békéscsaba leteket kifizetni! Okét miért nem számoltatják be arról, hogy hová lett a tengernyi hitel? Miért mindig az ezer­szer kisemmizett kisemberrel fizettetnek meg mindent? Mert az nem tud taxisbloká­dot szervezni? A férjemet a másik rendszer agyongyötör­te, belehalt az őt ért sérel­mekbe. Maguk meg most minket is lehetetlenné akar­nak tenni? Hát miféle világ ez? Kik szavazták meg ezt a törvényt? Ok nem tudják, hogyan élnek az emberek? Nem ezt ígérték a választá­sokon! Egyszer már kiderült, hogy ez az egész alkotmány- ellenes, hogyan lett most egy­szerre megint törvényes? — lassan lecsendesedik, bocsá­natot kér, amiért zavart, gondolja, sok a dolgom. Fel­áll, menni készül. Zavartan motyogom, hogy ne féljen, biztosan eltörlik ezt a törvényt, mert ember­telen, mert jogtalan és meg­alázó helyzetbe hozott száz­ezreket. Elmondom, hogy nem zavart, bármikor szíve­sen állok rendelkezésére, legalább meghallgatom, ha segíteni nem is tudok... Törődötten ballag le a lép­csőn, mereven nézem enyhén görbülő hátát. Ég az arcom és iszonyúan szégyellem ma­gam az elmúlt negyven évért. Holott én csak harmincéves vagyok ... Danes László, Békéscsaba Nagycsaládosok gondjai A Nagycsaládosok Orszá­gos Egyesülete által szerve­zett konzultációs értekezle­tünket január 24-én tartot­tuk. Az előadó Morvainé Ba­jai Zsuzsanna volt, a NOÉ elnökségi tagja, főiskolai ta­nár, aki 5 gyermekes édes­anya is, és a szociálpolitiká­ban igen jártas. A Békés megyei egyesületek csaknem mindegyike képviseltette magát. A szociálpolitikai előadásban grafikonon mu­tatták be a nagycsaládok gyermeknevelési költségei­nek mutatóit. Beszéltek a szociális gondokról, segé­lyekről, az állami gondozott gyermekekről. Ezután meg­tárgyaltuk a hivatásos csalá­di nevelés problémáit, vizs­gáltuk a nagycsaládosok la­kásgondjait. Állami kölcsö­nök visszafizetéséről, fiatal családok építési gondjairól, annak megoldásáról is szó esett. Az egyesületek a he­lyi önkormányzattal való kapcsolataikról és az önse­gélyező tapasztalatokról szá­moltak be. Az előadó ösz- szegezte az egyesületek ja­vaslatait, melyeket továbbít a Népjóléti Minisztériumhoz. O. J., Újkígyós Felhívás A tiszaföldvári Hajnóczy József Gimnáziumban és Szakközépiskolában végzett hajdani diákokhoz! Megalakítottuk a Tisza­földvári Diákok Baráti Kö­rét Célunk: hogy az el­múlt évtizedek csaknem há­romezer növendékét szerve­zetbe gyűjtsük. Kötődni kí­vánunk alma materünkhöz, figyelemmel 'kísérni a Ti­szazug szellemi, anyagi fej­lődését. Minden diáktársun­kat arra kérünk, jelentkez­zen, és ezen felhívásunkról tájékoztassa a környezeté­ben élő osztály- és iskola­társainkat. Címünk: Hajnó- czi József Gimnázium, Ti- szaföldvár 5430, Kossuth u. 100—104. Nagy Imréné Szu- tor Mária. Földfoglalás után gyárfoglalás? Megszűnnek az utcai kutak? Tacepaó, magyar módra Főtó: Fazekas Ferenc Variációk egy számlára Válaszol az illetékes Sajnálattal értesültünk a Népújság január 21-1 Szer­kesszen velünk rovatában „Meg nem szolgált szolgál­tatás” címmel, V. A.-né aláírással megjelentetett, felháborodott hangú cikk­ről. Válaszunk a követke­ző: Ha előtte felkereste volna vállalatunkat, a kel­lő információ birtokában elkerülhette volna a vádas­kodó mondatokat. Tájé­koztatásul elmondtuk vol­na, hogy Békéscsaba város tanácsának 1/1988. (IV. 20.) sz. rendelete írja elő — többek között —, hogy pél­dául a Szegfű utca lakosai­nak a nagykonténeres sze­métszállítási szolgáltatás igénybevétele, valamint a szabványos hulladékgyűjtő edények használata kötele­ző! Tudnia kell azt is, hogy a háztartási hulladék gyűj­tésére szolgáló edénybe nem háztartási hulladékot, például állati eredetűt el­helyezni tilos! Információ­ként elmondtuk volna azt is, hogy a nagykonténerek körüli ráhordási távolságot — szintén az említett ta­nácsrendelet — 400 méte­res távolságban határozza meg! Az önök területén vállalatunk kénytelen volt plusz konténert kihelyezni, azon túlmenően a kötelező heti kétszeri ürítéssel szemben, háromszoros szol­gáltatást végezni. (A gaz­daságossági oldalát már nem is említjük!) Az ön által sérelmezett díjak mel­lett 1990. évben a lakossá­gi szemétszállítási bevéte­lek a felmerült költségek csupán 50 százalékára nyújtottak fedezetet. Vagy­is negatív irányban befo­lyásolták a vállalati gaz­dálkodást. Az ön által em­lített 1990. n. félévi 180 forintért 78 alkalommal je­lent meg vállalatunk gép­kocsija, hogy elszállítsa a szemetet,. így tehát 1 atfta- lom 2,31 forintba került önnek. A díjjal kapcsolat­ban szintén helytelen az információja, hiszen a la­kossági szemétszállítási árak 1990. XII. 31-lg maxi­mált árformába tartoztak, s így az árhivatal engedé­lyezte az emelést. Így ke­rülhetett sor például 1 két­szobás lakás esetében az 1987-től érvényes 240 fo­rintról 1990. VII. l-jétől 360 forintra történő eme­lésre, mely egész éves di­jat jelent. Botyánszki János, a Békéscsabai Városgazdálkodási Vállalat igazgatója Á mezőkovácsházi „Egyen­súly” Kft. évek óta vállal la­kossági gázszerelést. Az’ e&- múlft hónapban több jelzést kapott szerkesztőségünk a magas számlaösszegek miatt. Legutóbb Zacsok András me­zőkovácsházi lakos szemé­lyesen keresett fel bennün­ket. hogy választ kapjon problémájára. — Lakásomban ez évtől gázzal kívántam megoldani a hóflii fűtést. Mivel a Dégáz nem vállalta a munkát, :gy az „Egyensúly” Kft.-hez men­tem — meséld az esetet. — A konvektorokat és a csö­veket jó előre megvásárol­tam. Két orosházi szerelő jött a lakásomra, akiktől érdek­lődtem a költségelvről. Ügy 3 ezer forint várható — mondták. Másnap is jött egy szakember, akivel megegyez­tünk, hogy visszaviszem a csöveket a boltba, mert a kft. olcsóbban tud adni. Hittem neki. A beszerelést követően azonban nagy meglepetés ért: 20 ezer forint volt a számlán. Ügy érzem, becsap­tak, természetesen reklamál­tam. Pár nap múlva a kö­vetkező számlát bontatlanul visszaküikLtem. Mint megtud­tam, ezen 19 ezer forint sze­repelt. Legutóbb ismét kap­tam egyet, amelyen már csak 8 ezer 982 forint van. Állí­tólag ez a végleges. Könnyű égy idős embert oehúzni a csőbe. Bementem a kft -hez és mondtam, hogy szereljék le a berendezést, vigyék vissza. Több kérdésem len­ne: hogy lehet az általam vá­sárolt anyagot sajátlcént le­számlázni? RJiért lett az ol­csóbbnak ígért anyag m£gis drágább? Miért ámított a két szerelő valótlan Összeggel? Miért’ nem vállalja a kft. a félélősséget? A kérdésekre Borsodi Já­nos, a kft. ügyvezető igazga­tója a következőket válaszol­ta: — Az elmúlt évben 380 gázbekötésünk volt, amely­ből csupán 6-8 a reklamá­A Békéscsaba, Kazinczy u. 18. számú ház alagsorában működő, úgynevezett „Zöld béka” nevű kocsmáról van szó, amely már vagy két hó­napja, péntek és szombat éj­jel nonstop nyitva tart. A Galambból ingajáratban jön­nek, és az ablak alatt, az utcán isznak, hangoskodnak. Egyszerűen képtelenség alud­ni, a gyerekek fölébrednek, a kicsi sír. Arról nem is be­szélve, hogy talán nekünk, felnőtteknek, napi 10-16 órai munka után, a saját ottho­nunkban jogunk lenne pi­henni. Most pedig rossz az idő, mégis nagy a forgalom. Mi lesz, ha az idő javul? Egyszerűen nem tudom, hogy engedhető meg egy ilyen nagy forgalmú kocsma mű­ködtetése egy lakóház alatt Az idegeinket teljesen tönk­ciós. Mindegyiket igyekszünk a lehetőségekhez mérten meg­oldani. A megrendelők azon­ban kicsit türelmetlenek. Je­len esetben egy tipikus buk­tató játszott közre: a meny- nyiségek felmérésekor a sze­relők kapkodtak, nem precí­zek a feljegyzések. A tulaj­donos a munkalap aláírása előtt nem ellenőrizte a pa­pírra felsorolt anyagokat az elvégzett munkát A konvek­torok száma mellé nem ír­ták be, hogy a tulajdonosé. A munkalap beérkezik a számfejtésre, ahol a leírtak alapján számolnak. A végső munkádíjakat nemcsak Za­csok úr, hanem mások is sokallják, pedig hivatalos re­zsiköltséggel dolgozunk. Ezek valóban elég magasak, de szabályosak. A szerelők ter­mészetesen hibáztak, ami­kor megalapozatlanul mond­tak összeget a bácsinak (Zá­rójelben megjegyzem, egyéb hiányosság miatt, de már nem dolgoznak nálunk.) Hogy három számlát kapott? Egy az eredeti, egy a javí-. tott és a harmadik a kettő különbségéből adódó számla- jóváírás. Lehet, hogy ez za­varta meg az ügyfelet. Egyéb­ként elismertük a tévedést és csökkentettük a végösszeget. Hogy az anyag sem lett ol­csóbb? Sajnos, az ÁFÁ-t ne­künk is feli számolni, holott tudvalevő, ez pem a mi be­vételünk. Egyébként azzal mint vezető egyetértek, hogy a munkamorálnak, a szem­léletmódnak — mint sok magyar vállalatnál — nálunk is változnia kell, hogy a nö­vekvő igényeknek megfelel­jünk. Az esetből a tanulság: aki beruházást végeztet lakásá­ban, atz jó, ha előre tájéko­zódik a hivatalos árakról és mielőtt aláírna bármilyen számlát, munkalapot, nem árt (akár segítséggel is) té­telesen átnézni, mert a sze­relő is tévedhet. retette már. Reggel 5 óra előtt nyit (amikor éjjel zár­va van), kidobálják az asz­talokat, a székeket, de olyan robajjal, hogy a beton csak úgy kong. Aztán jönnek a kuncsaftok. Azt szeretnénk, ha reggel 7 előtt nem nyitna ki és es­te 8 órakor bezárna a kocs­ma. Tulajdonképpen a meg­szüntetése lenne a legcélra­vezetőbb. A lakások tele vannak csótánnyal, ami szin­tén tőlük ered, mivel az egész lakótelepen állítólag, máshol nincs. Arról a szemétdomb­ról. csikkerdőről nem is be­szélve, ami a környéken van. Panaszunkat elküldtük a Dolgármesteri hivatalhoz is, ám eddig még nem történt semmiféle intézkedés. (több lakó aláírása) H. M. Nonstop „Béka”

Next

/
Thumbnails
Contents