Békés Megyei Népújság, 1991. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-14 / 38. szám
BÉKÉS MEGYEI ■ HIZI MINDEN ELŐTT NÉPÚJSÁG POLITIHII NNPILIP 1991. FEBRUÁR 14., CSÜTÖRTÖK Ára: 5,80 forint XLVI. ÉVFOLYAM, 38. SZÁM Lengyel lángborsó, cseh fekete, német darabos... Ha szén, akkor szünet? ígéretben ugyan nincs hiány, de ígéretekkel nem lehet befűteni a lakást — legfeljebb, ha az efölötti bo6z- 6zúság hevítheti az üres tü- zéptelepen forgolódó vásárlót. Mert szenet ez idő szerint nem vagy csak szerencsével lehet kapni, ha éppen akkor érkezik a vevő, amikor befut egy-két vagon. Csanádapácán, Szarvason, Békéscsabán, Orosházán és Pusztaföldváron legalábbis ez a helyzet. — Tatai szenet hat hónapja nem kapunk, bár havonta visszaigazolják a rendelést — kezdi Szabó Zoltán, a csanádapácai szerződéses tüzépegység vezetője. — Ma is érdeklődtem, ígérték, hogy majd a jövő héten. Van két teherautónk, próbálnánk közvetlenül is vásárolni, most hívtam Dorogot, de nem adnak, arra hivatkozva, hogy ott állnak a vagonok, először azokat kell megrakni. •Jelenleg tsz-től vásárolt tűzifát tudunk adni annak, akinek azonnal valamilyen tüzelőre van szüksége. Szenünk ugyanis több mint egy hete semmilyen sincs. A helybélieknek általában nincs gondja, már az őszön beszerezték, inkább a környékbeli településekről, Gábortelep- ről, Csabaszabadiból jönnek a vevők. Szarvason sem jobb a helyzet. Hétfőn ugyan kaptak 700 mázsa szovjet kőszenet, ami kedden el is fogyott. Ha nincs is sorban állás, parázs a hangulat, azért mutatkozik a kereslet, főképpen briketthez szeretnének hozzájutni a vevők. Mindezt Száva Lajosné, az Alföldi Tü- zép szarvasi telepvezető-helyettesétől tudtuk meg, miként azt is, hogy tegnapra elfogyott a tűzifa, és várják a megrendelt újabb szállítmányt, no meg a német szénsegélyből ígért kétszáz tonnát, mely fele részben lengyel lángborsó, másrészben pedig cseh feketeszén lesz. A, békéscsabai tüzép kft. ügyvezető igazgatója Gyeraj Mihály. Náluk az elmúlt hétig. még kisebb-nagyobb zökkenőkkel, de valamilyen szén azért többnyire volt, sőt, az ősszel egészen jó ellátást tudtak nyújtani. Most már ők is ott tartanak, hogy érkezik például két vagon áru, miképpen tegnap is, de órák alatt elfogy. A német szénsegélykeretből háromszáz tonnára számíthatnak, ki is fizették, de hogy mikor érkezik ímeg?... — Naponta hívom a bányákat — mondja lemondóan az igazgató —, de .reménytelen. Annyit tudunk elérni, hogy a hétvégi osztályozás után a szovjet sze(Folytatás a 3. oldalon) Útilapu Az élet néha furcsa helyzeteket produkál. Olyan embereket is rákényszerít a döntésre, akik korábban ezt soha nem tették. A vállalatnál, ahol szereplőnk osztályvezetőként dolgozik, elhatározták, érvényt szereznek a közel egy éve hozott, létszámleépítést kimondó határozatnak. Az osztályon egy évvel ezelőtt hat ember dolgozott. Időközben az egyik asszony elment gyesre, egy másik fiatal kollégát behívtak sorkatonai szolgálatra. A többiek, az osztályvezető, a helyettese, egy műszaki előadó és egy adminisztrátor maradéktalanul ellátta a rábízott feladatot. Mindenki megnyugodott, hiszen a természetes fluktuációval az előirányzott létszámleépítést végrehajtottalak tekintették. A vállalat sajnos nem kivétel a hasonló gondokkal küzdő üzemek között. Kintlevőségeit nem tudja behajtani, új beruházásra alig jut, szinte egyik napról a másikra létezik. A munkaerő, úgy mint sok más helyen, alulképzett, kevés a felsőfokú szakember, sok a betanított munkás. Anyagi gondjaikon többféleképpen próbáltak enyhíteni. Eladták a raktárkészlet jelentős részét, s csupán a szükséges napi alkatrészmennyiséget hagyták meg pótlásnak. Csökkentették az energiafelhasználást, korlátozták a fűtést, és a magáncélú telefonálást is letiltották. A költségek viszont — ennek ellenére — alig csökkentek. Valami más is kell! — vélekedtek a szakemberek. Üjabb tervet készítettek a vállalat létszámhelyzetéről. Megállapították, hogy még mindig vannak olyan munkakörök, amelyek az alaptevékenységhez nem kellenek, vagy átcsoportosíthatók. Tehát, a létszámcsökkentésnek még mindig megvannak a reális feltételei. Ám nem egyszerű egy ilyen döntést felvállalni. A vállalat vezetése nem határozta meg milyen üzemegységekben, műhelyekben kell a dolgozókat elbocsátani. A könnyebb megoldást választották: kiadtak egy körlevelet, s kötelezték a részlegvezetőket, osztályvezetőket, hogy 20 százalékos létszámleépítést hajtsanak végre március 1- jéig. Az osztályvezető, a vállalat felső vezetéséhez hasonlóan, abszolút tanácstalanul állt. Ahhoz nem volt bátorsága, hogy közölje feletteseivel, náluk már nincs mit leépíteni. Dönteni még sohasem döntött, így azt sem tudta, kire essen a választás, ha mégis el kell küldeni valakit. Napokig lesütött szemmel támolygott munkatársai között, s nem mert a szemükbe nézni. Kinek mondja meg hogy nincs szükség a munkájára? A munkatársak, mint általában a bajba jutott emberek, érezték, valami nem stimmel, sejtették, róluk lehet szó. A minap összefogtak — mind a hárman —, és sarokba szorították a főnöküket: ha akarja, ha nem, most már mondja meg miről van szó. Követelésük teljesült, de a probléma nem oldódott meg. Ha az adminisztrátort küldik el. nincs, aki a napi papírmunkát, ügyintézést, gépelést végezze. Ha a mérnököt, akkor az az egy ember megy, aki ért valamit a szakmához. Ha az osztályvezető-helyettesnek kötnek útilaput a talpára, akkor elveszítik az egyetlen tervező szakembert. Nem maradt más, az osztályvezető saját magát nyilvánította feleslegesnek. Döntése kompromisszum eredménye, ahol a vezető önmagát hozta kellemetlen helyzetbe. ahelyett, hogy osztálya helyzetét mutatta volna be főnökeinek. S bár cselekedete első megítélésre humánusnak tűnik. ne feledjük, hősünk bízik abban, hogy az ő felmondását felettesei nem fogadják el. És ha mégis?... Papp János Vendégünk: Cousteau kapitány Kutatómunkánkkal a Duna ökológiai értékeinek védelmét akarjuk elősegíteni — mondotta szerdán Budapesten tartott sajtótájékoztatóján a világszerte ismert Jacques-Yves Cousteau kapitány, aki egy kedden a magyar fővárosban megkezdődött nemzetközi tanácskozáson vesz részt. Az eszmecserén dunai ökológiai egyezményt készítenek elő a nyolc Duna-menti ország kormányszakértői, és különféle nemzetközi szervezetek, közöttük a Cousteau-alapítvány képviselői. Az utóbbi, miint a kapitány elmondta, a múlt évben kezdte meg a Duna védelmével kapcsolatos munkáját: bérelt hajóval, helikopterekkel, teherautókkal, • mozgó laboratóriummal vonultak fel. Először légi szemlék, felvételek alapján azt határozzák meg, melyek azok a területek, ahol alaposabb vizsgálatokra lesz szükség. Miért nem Giincz Árpád? Prágai információnk a 2. oldalon. Holnaptól, minden pénteken BÉKÉS MEGYEI i Hizi Mino» non NÉPÚJSÁG Jó hírrel szolgálhatunk olvasóinknak: holnaptól az eddiginél lényegesen bővebb, részletesebb, olvasmányosabb heti rádió- és tévéműsort közlünk, a TVR Extrát. A 8 oldalas alaplapban található majd a félbe hajtott 16 oldalas műsor, sok-sok képpel, az egyes filmek, tévéjátékok tartalmi kivonatával, szereposztásával A jól áttekinthető, tetszetős formájú műsorújság a magyar, továbbá valamennyi műholdas adás programját tartalmazza. S ami a lényeg: egyelőre változatlan áron, tehát 5,80-ért kapható a pénteki Népújság, benne a 16 oldalas heti rádió-, tévéműsorral. A fiizesgyarmati egymilliomodík Piros, nyomógombos és zenél Sajnos nálunk még sok ember számára csupán vágyálom a telefon, amely — épp a megszerzés nehézsége miatt — csaknem olyan rangú, mint a saját lakás, vafey a gépkocsi. Nem csoda hát, ha a tegnapi napot az ünnepi alkalmak között tartja számon a füzesgyarmati Sárközi család, hiszen február 13- án kapták meg a régóta áhított távbeszélő-készüléket. A beszerelés nem akármilyen körülmények között zajlott le, hiszen meglehet, hogy épp Sárközi Gyülláék az ország egymilliomodík telefon-előfizetői. Lehet, de nem biztos... Nos, hogy is van ez? — kérdeztük Búzás Zoltánt, a Békés Megyei Távközlési Üzem vezetőjét. — A Magyiar Távközlési Vállalat előfizetőinek száma tegnap érte el az egymilliót. Miután egy időpontban több helyen is történik bekötés, így minden megyében az részesült ajándékban, aki ezen a napon elsőként vált telefontulajdonossá. Megyénkben Sárközi Gyuláék voltak a szerencsések. Ajándékba kaptak egy korszerű készüléket, s ebben az évben nem lesz gondjuk az előfizetési díjra sem. Ezután nem maradt más hátra, mint feltárcsázni a megadott számot. Nem kellett sokáig várnunk, a boldog tulajdonos azonnal jelentkezett. Bár időnként recsegett a vonal, azért sikerült megtudnunk, hogy Sárköziék már öt éve várnak telefonra. A családfő az OTP helyi fiókjánál dolgozik, felesége pedagógus, s három kisgyermeket nevelnek. Elsősorban a gyerekek és a Dombegyházán lakó szülők miatt nagyon fontos számukra a távbeszélő, s igen sok rokonuk él az ország távolabbi vidékein. A piros, nyomógombos készülék — mely a várakozás ideje alatt még zenét is szolgáltat — az étkezőből kialakított dolgozószobában, az Öt éve várom ezt a pillanatot ... Fotó: Fazekas Fereno íróasztalon kapott helyet Nagy becsben tartják, hiszen hosszú ideig vártak rá! — gubucz —■ Orosházi példa Nem intézkednek, de segítenek... Az alpolgármester: akiket ők figyelnek, féljenek is! — Jelzőtflzekkel ma már nem lehet riasztani, a csoport technikai felkészültségét biztosítani kell. A rádió nélkülözhetetlen. — Miért nem alkalmaznak a vállalatok kiképzett őrző-védő kutyákat? Javaslom, az önvédelmi csoport vegye föl a kapcsolatot az Orosházi Ebtenyésztők Egyesületével. Kérdések, észrevételek, javaslatok hangzottak el a beszámolók hallatán azon a tagtoborzó gyűlésen, amelyet az ön- kormányzat és a rendőrkapitányság kezdeményezett Orosházán, a Bűnmegelőzési Egyesület megalakulása kapcsán. De ne vágjunk a dolgok elé! Az érdeklődőknek Surinás János rendőr százados, kapitányságvezető jellemezte a város elmúlt évi közrendjét és közbiztonságált. A statisztikai adatokból kitűnt, hogy a bűnesetek száma 50 százalékkal emelkedett, feltűnően magas a vagyon elleni cselekmények aránya. Ebben természetesen a polgárok gondatlansága. a javak meg nem becsülése, a védtelenség is szerepet játszik. A bűnelkövetők nem megélhetési gondjaik enyhítése érdekében lopnak, többségük visszaeső. (Folytatás a 3. oldalon) „Panasznap” Tövlskesen és Halaspusztán Mi lesz veled, csizmás ember? Riportunk az 5. oldalon
