Békés Megyei Népújság, 1991. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-12 / 36. szám

o 1991. február 12., kedd Miért drágul, ha nyereséges? Egyelőre nem a béke kikötője (2.) A Magyar Távközlési Vállalat hároméves programot dol­gozott ki a nyomorúságos magyarországi telefonhelyzet eny­hítésére. Az elképzelések szerint a csaknem 120 milliárd fo­rintos program befejezése után 600-800 ezerrel nőne a tele­fonvonalak száma. Az összeg egy része — 250 millió dollár — a Világbank és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank jóvoltából már rendelkezésre álL A hiányzó tőke megszer­zéséhez szóba sem jöhetnek központi források, ezért a Ma­gyar Távközlési Vállalat saját erejére kell, hogy támaszkod­jon. Ezzel is összefügg, hogy önálló pénzintézet felállítását határozták el, amelynek tervéről dr. Krupanics Sándor ál­talános vezérigazgató-helyettessel beszélgettünk. — Önök jelentékeny beruhá­zási forrásokhoz jutottak, ■ ezt a pénzt részben a távközlési program finanszírozására szako­sodott speciális pénzintézet ala­pítására fordítják. Ml Indokolja ezt? — Az európai gyakorlat­ban nem egyedi eset ez. Franciaországban, Írország­ban vagy Svédországban is működik a távközlési beru­házások finanszírozására ala­pított pénzintézet. Ezek az intézmények megkönnyítik a hiányzó összegek pénzpiaci úton történő összegyűjtését, és ez nálunk sem lesz más­képp. Reményeink szerint az idén már meg is kezdi mű­ködését a pénzintézet. — Hogyan fogadta a tervet a többi kereskedelmi bank? — Megértéssel, hiszen la­kossági szolgáltatást nem nyújtunk, főleg egy olyan ágazat hosszú lejáratú hite­lezésével foglalkozunk majd, amire a kereskedelmi ban­koknak nincs forrásuk. Bár a távközlés ma a világ egyik legjövedelmezőbb ágazata, a mai viszonyok között a ha­zai bankok nem engedhetnek meg maguknak hosszú távú tőkeki helyezést. Nálunk akár öt-hatéves nyereséghalasztás sem lesz ritkaság. — A vállalatnak, saját forrá­sain túl, csaknem 250 millió dol­lár áll rendelkezésére. De ho­gyan teremthető elő a hiányzó százmilliárd forint? — Tárgyalunk az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal további összegek­ről. és szóba került egy eset­leges külföldi kötvénykibo­csátás is. 1992-ben privati­zálják a Távközlési Vállala­tot, amitől szintén jelentős tőkebevonást remélünk. Nem lebecsülendők saját forrása­ink sem: 1990-es nyeresé­günk körülbelül hétmilliárd forint. Két tanulmány is ké­szült az új pénzintézet fel­állítására. Külföldi és ma­gyar partnercégek részvéte­lét is elképzelhetőnek tart­juk. Külföldön is létrehoz­tunk egy fiókot; segítségé­vel közvetlenül kapcsolód­hatunk a nyugati pénzpia­cokhoz. — Ezek után mindenképpen meg kell kérdeznem: ilyen nye­reség mellett közgazdaságilag mivel indokolható a beszélgeté­si tarifa emelése? — Az idén harmincmilli- árdot kell beruházásra for­dítanunk, aminek forrását elő kell teremteni, ha tar­tani akarjuk a távközlési fejlesztési program ütemét. Azt csak zárójelben említem, hogy három perc beszélgetés díja egy doboz gyufa árával volt egyenlő. — Visszatérve eredeti témánk­hoz: az új pénzintézet felállítá­sának nemcsak anyagi, hanem személyi feltételei Is vannak. — Lassan egy éve létezik a vállalat bank- és hitelpo­litikai osztálya, ahol munka­társaink készülnek a fel­adatra. Nem kell mamut­szervezetre gondolni. Példá­ul az Írországban működő, hasonló rendeltetésű pénzin­tézetnek 15 alkalmazottja van. A szervezeti felépítés a lehető legegyszerűbb lesz. — Mi lesz az intézet sorsa, ha egyszer végre túlkínálat lesz te­lefonból? — Ismét külföldi példát kell felhoznom. Svédország­ban jószerével százszázalé­kos a telefonellátottság, s a távközlést finanszírozó bank mégis remekül működik. Mert a távközlés nem csak telefon. Belép családonként a második készülék, a tele­fax vagy a hálózatba kap­csolt számítógép. — És ez a komplexitás nálunk mikor valósulhat meg? — A program szerint az ezredfordulóig. Harangozó András A német HENKEL-konszern újonnan alapított körösladányi leányvállalata azonnali belépéssel keres gépész és elektromos üzemmérnököket, gépész és elektromos szakmunkásokat, valamint németül jól beszélő ügyintézőt Gyors ütemben fejlődő vállalatunk érdekes munkaalkalmat, jó munkahelyi légkörit, továbbképzési lehetőségeket, szakmai előmenetelt, valamint különféle szociális juttatásokat nyújt dolgozóinak. Műszaki szakemberek esetében a német nyelvtudást külön honoráljuk. JÖ KERESETI LEHETŐSÉGET, BIZTOS MUNKAALKALMAT KÍNÁLUNK! A jelentkezéseket FEBRUAR 25-IG VARJUK. Cím: HENKEL—METAKÉMIA VEGYIPARI KFT., 5516 KÖRÖSLADÁNY, VÁSÁRTÉR 2. ügyintéző: Űjhelyiné Mojzsis Anna. Telefon: (66) 71-225. „Fásítás” a Fiúméban Az elegáns söröző (Folytatás az 1. oldalról) morzsolódással számoltak, s közölték-e az érintettekkel, hogy a helyük egyáltalán nem biztos a Fiúméban? — Nem tudjuk, mekkora beiskolázás volt, ebbe nem akartunk belleszóLni. Azt vi­szont határozottan állítha­tom, hogy mindenkinek meg­mondták, ha nem felelnek meg a követelménynek, el kell menniük. Ezért kötöttek valamennyiükkel három hó­napra próbaszerződést. — Ha már ismét szóba ke­rült Fási Ádám neve; félté- telezhetöen eredetileg a meg­betegedett Fodor Géza fel­épüléséig kérték a helyette­sítésre, most azonban úgy tűnik, távolabbi időkben is gondolkodik a vezetés. An­nál is inkább, mert a köz- gazdasági vezető egy rövid időre talán vállalta volna a közösséget Fásival, — Változatlanul az a hely­zet, hogy Fási Ádámot Fodor Géza betegsége idejére bíz­tuk meg. Ezért nincs is ki­nevezve ... — Amikor a kórházban meglátogattam Fodor Gézát — egészíti ki az elhangzot­takat Bacsa Vendel —, elke­seredve mondta, hogy őt vagy nyugdíjazzák, vagy ala­csonyabb beosztást kér, mert többé abba a beosztásba nem tud visszamenni. — A dolognak persze má­sik oldala is van. Fási Adóm­nak, mint köztudott, jelen­tős üzleti érdekei vannak máshol is. Vajon feladta-e ezeket a Fiúméért cserébe? — Az üzleteimet szeren­csére úgy sikerült beindíta­ni hogy mára teljesen ola­jozottan működnek, megbí­zott vezetők, önálló gazdasá­gi háttérrel álltak az élük­re. Végleges megbízás? A hírek szerint január 25- e körül kérték fel Fási Ádá­mot, hogy vállalja el a Fiu­me vezetését. A korábbi időkről tudni kelül, hogy az állami gazdaság és Fási kö­zött szoros kapcsolat volt (még az Aranykereszt virág­korában), utána megszakadt az együttműködés. Az akko­ri szóbeszédekből egy nem éppen barátságos elválásról hallhattunk. Nos, ezt mind­két fél erősen tagadja. — Semmiféle csorbát nem szenvedett a kapcsolatunk — mondja Fási Ádám. — Egy­szerűen én egy más irány­ban gondolkodtam, mást ter­veztem, de jó hírnévvel, jó működési bizonyítvánnyal tá­voztam. — Azok, akik már nem utaznak a Fiume „hajóban", sorra hiányolták önnél a szakmai előképzettséget. Egy más oldalról pedig úgy vé­lekednek: ön egy borzalmas ember, félnek önnel együtt dolgozni. — Válasszuk szét a dolgozó­kat és a vendégeket. Vannak kollégáim, akikkel tíz-tizen- kéít éve együtt dolgozom. Ök például ragaszkodnak a sze­mélyemhez, mást el sem tud­nak képzelni. Látni kell azt is; hogy Magyarországon ki­alakult egy „álmos vendég­látás”, ami sérti a szakma jó hírnevét. Én már bebizo­nyítottam egy-két helyen, hogy lehet tisztességgel vé­gezni ezt a munkát. Talán nem véletlenül kaptam — egyedül én az országban — két, nemzetközi zsűri álltai odaítélt védnöki táblát. Biz­tosan vannak sértődött em­berek, de ebben a házban nem az a dolgom, hogy a kifogásokkal foglalkozzam. De! Ha valaki elvégzi be­csülettel a feladatát, elszá­mol a rábízott anyaggal, biz­tosan nem éri bántódás. — Egy percre megállva; tudomásunk szerint néhá­nyon, a raktáros és a Dixie- bár vezetője kifogásolta, hogy a helyiségekhez, amelyért ók a felelősek, nemcsak nekik, hanem önnek is kulcsa van. — Minden kulcsnak van egy másolata a portán, tűz­védelmi okok miatt. Ez elő­írás. Nekem egyébként :oha senki nem szólít, hogy prob­lémája van emiatt. Nem is értem egyébként a kérdést. n helyiség kulcsa A témához máris kapcsoló, dik egy újabb kérdéskör; a Dixie-bár ügye. Éppen az ot­tani vezető, Gyebrovszki Mó­nika nem akart beleegyezni abbai, hogy másnak is le­gyen a helyiséghez kulcsa. Ugyanakkor Fási Ádám ré­széről bírálat érte őket a tisztaság terén. — Valóban, mindenhol el­várom a tisztaságot, ez már belém rögződött. A dixie-sek a gépekkel sem bántak ren­desen. Vollt, amikor jelentős összegű nyersanyag romlott meg (náluk. A (rend érdeké­ben megkértem a cukrászok vezetőjét, felügyelje a Di- xie-t. — Ök egyébként melléren­delt viszonyban lennének? — Inkább onnan indulnék ki, hogy ök a szakmai ve­zetők. Egyébként nem tudom, miért háborogtak a dixie- sek, hiszen ők nem lettek el­küldve. — ön kifogásolta, hogy a Dixie nem produkált akkora forgalmat, mint a tervekben szerepelt. Egy üzlet működé­sének kezdetétől mennyi idő­nek kell eltelnie, hogy biz­tonsággal kijelenthessük, nem hoz pénzt a konyhára. Ugyanis a Dixie mindössze egy hónapig működött, ami­kor bezárták. — Az első napokban 32, 25 ezer forint napi forgalmuk volt. aztán hihetetlenül le­csökkent 13, 12, 10 ezer fo­rintra. Csak sejtem, mi volt az oka, de hadd ne beszél­jek róla, mert az én ittlétem alatt már nem üzemelt. Fási, a vezérdarázs Néhányan tudni vélik, hogy a Fiúméban ma már nerh is egy Fási van, hanem kettő. Vagyis, Fási Ádám testvére, Sándor is színre lépett, mi több beköltözött a szálloda egyik vendégszobájába. Sót, időnként Fási Ádám helyett vezeti, igazgatja is a „cé­get”. Fási Ádámot ntem érte vá- ratlahul a kérdés: — Ezit a vezérigazgató úr­ral megbeszéltük. Nem kell különösebben indokolni, hogy ebben a házban éjjel-nappal lennie kell vállakinek, hiszen itt nagyon nagy érték van. — Ez azt jelenti, hogy ve­le is munkaviszonyt létesítet­tek? — Mindehhez tudni illik, hogy én évek óta vele dol­gozom, és benne bízom. Har­minc éve a szakmában dol­gozik, alapos felkészültség­gel, s Vannak olyan felada­tok-. amit másnak nem adnék ki. — Nem túl nagy kockázat ekkora támadási felületet ad­ni a környezetnek és a kí­vülállóknak? — Én azért jöttem ide, hogy a méhkast szétrobbant­sam és a dolgokat helyes irálnyba lindítsam, nem pedig azért, hogy közéjük üljek és én legyek a „királynő”. Üj szellem, új irányvonal kell, és ezt csak úgy tudom vé­gezni, ha én vagyak a vezér­darázs. — Nos, ha én mondjuk, a cégnél dolgozom, és összefu­tok Fási Sándorral, nekem mit kell tudnom: ki ő a ház­ban? — ö a szakmai vezető. * * * Kár lenne megfeledkezni arról, hegy a Fiúméba mind­ettől függetlenül egyre töb­ben járnak. Vendégek, dol­gozók, a nemzet biztonságá­ért aggódók. Sőt, olyanok is, akik máris bebizonyították, hogy a most megismertnél nagyobb szakértelemmel is művelhetők a vendéglátás „műfajai”. A sörözőbe kuk­kantok a megmondhatói; máris megjelentek: olyan „profik” a házban, akik a nyitás pillanatától kezdve olajozottan mozgatják a tő­két — főként a kemény va­lutát — sajátos üzetkörük- ben ... (Vége) Kiss A János — László Erzsébet

Next

/
Thumbnails
Contents