Békés Megyei Népújság, 1991. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-12 / 36. szám
o 1991. február 12., kedd Miért drágul, ha nyereséges? Egyelőre nem a béke kikötője (2.) A Magyar Távközlési Vállalat hároméves programot dolgozott ki a nyomorúságos magyarországi telefonhelyzet enyhítésére. Az elképzelések szerint a csaknem 120 milliárd forintos program befejezése után 600-800 ezerrel nőne a telefonvonalak száma. Az összeg egy része — 250 millió dollár — a Világbank és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank jóvoltából már rendelkezésre álL A hiányzó tőke megszerzéséhez szóba sem jöhetnek központi források, ezért a Magyar Távközlési Vállalat saját erejére kell, hogy támaszkodjon. Ezzel is összefügg, hogy önálló pénzintézet felállítását határozták el, amelynek tervéről dr. Krupanics Sándor általános vezérigazgató-helyettessel beszélgettünk. — Önök jelentékeny beruházási forrásokhoz jutottak, ■ ezt a pénzt részben a távközlési program finanszírozására szakosodott speciális pénzintézet alapítására fordítják. Ml Indokolja ezt? — Az európai gyakorlatban nem egyedi eset ez. Franciaországban, Írországban vagy Svédországban is működik a távközlési beruházások finanszírozására alapított pénzintézet. Ezek az intézmények megkönnyítik a hiányzó összegek pénzpiaci úton történő összegyűjtését, és ez nálunk sem lesz másképp. Reményeink szerint az idén már meg is kezdi működését a pénzintézet. — Hogyan fogadta a tervet a többi kereskedelmi bank? — Megértéssel, hiszen lakossági szolgáltatást nem nyújtunk, főleg egy olyan ágazat hosszú lejáratú hitelezésével foglalkozunk majd, amire a kereskedelmi bankoknak nincs forrásuk. Bár a távközlés ma a világ egyik legjövedelmezőbb ágazata, a mai viszonyok között a hazai bankok nem engedhetnek meg maguknak hosszú távú tőkeki helyezést. Nálunk akár öt-hatéves nyereséghalasztás sem lesz ritkaság. — A vállalatnak, saját forrásain túl, csaknem 250 millió dollár áll rendelkezésére. De hogyan teremthető elő a hiányzó százmilliárd forint? — Tárgyalunk az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal további összegekről. és szóba került egy esetleges külföldi kötvénykibocsátás is. 1992-ben privatizálják a Távközlési Vállalatot, amitől szintén jelentős tőkebevonást remélünk. Nem lebecsülendők saját forrásaink sem: 1990-es nyereségünk körülbelül hétmilliárd forint. Két tanulmány is készült az új pénzintézet felállítására. Külföldi és magyar partnercégek részvételét is elképzelhetőnek tartjuk. Külföldön is létrehoztunk egy fiókot; segítségével közvetlenül kapcsolódhatunk a nyugati pénzpiacokhoz. — Ezek után mindenképpen meg kell kérdeznem: ilyen nyereség mellett közgazdaságilag mivel indokolható a beszélgetési tarifa emelése? — Az idén harmincmilli- árdot kell beruházásra fordítanunk, aminek forrását elő kell teremteni, ha tartani akarjuk a távközlési fejlesztési program ütemét. Azt csak zárójelben említem, hogy három perc beszélgetés díja egy doboz gyufa árával volt egyenlő. — Visszatérve eredeti témánkhoz: az új pénzintézet felállításának nemcsak anyagi, hanem személyi feltételei Is vannak. — Lassan egy éve létezik a vállalat bank- és hitelpolitikai osztálya, ahol munkatársaink készülnek a feladatra. Nem kell mamutszervezetre gondolni. Például az Írországban működő, hasonló rendeltetésű pénzintézetnek 15 alkalmazottja van. A szervezeti felépítés a lehető legegyszerűbb lesz. — Mi lesz az intézet sorsa, ha egyszer végre túlkínálat lesz telefonból? — Ismét külföldi példát kell felhoznom. Svédországban jószerével százszázalékos a telefonellátottság, s a távközlést finanszírozó bank mégis remekül működik. Mert a távközlés nem csak telefon. Belép családonként a második készülék, a telefax vagy a hálózatba kapcsolt számítógép. — És ez a komplexitás nálunk mikor valósulhat meg? — A program szerint az ezredfordulóig. Harangozó András A német HENKEL-konszern újonnan alapított körösladányi leányvállalata azonnali belépéssel keres gépész és elektromos üzemmérnököket, gépész és elektromos szakmunkásokat, valamint németül jól beszélő ügyintézőt Gyors ütemben fejlődő vállalatunk érdekes munkaalkalmat, jó munkahelyi légkörit, továbbképzési lehetőségeket, szakmai előmenetelt, valamint különféle szociális juttatásokat nyújt dolgozóinak. Műszaki szakemberek esetében a német nyelvtudást külön honoráljuk. JÖ KERESETI LEHETŐSÉGET, BIZTOS MUNKAALKALMAT KÍNÁLUNK! A jelentkezéseket FEBRUAR 25-IG VARJUK. Cím: HENKEL—METAKÉMIA VEGYIPARI KFT., 5516 KÖRÖSLADÁNY, VÁSÁRTÉR 2. ügyintéző: Űjhelyiné Mojzsis Anna. Telefon: (66) 71-225. „Fásítás” a Fiúméban Az elegáns söröző (Folytatás az 1. oldalról) morzsolódással számoltak, s közölték-e az érintettekkel, hogy a helyük egyáltalán nem biztos a Fiúméban? — Nem tudjuk, mekkora beiskolázás volt, ebbe nem akartunk belleszóLni. Azt viszont határozottan állíthatom, hogy mindenkinek megmondták, ha nem felelnek meg a követelménynek, el kell menniük. Ezért kötöttek valamennyiükkel három hónapra próbaszerződést. — Ha már ismét szóba került Fási Ádám neve; félté- telezhetöen eredetileg a megbetegedett Fodor Géza felépüléséig kérték a helyettesítésre, most azonban úgy tűnik, távolabbi időkben is gondolkodik a vezetés. Annál is inkább, mert a köz- gazdasági vezető egy rövid időre talán vállalta volna a közösséget Fásival, — Változatlanul az a helyzet, hogy Fási Ádámot Fodor Géza betegsége idejére bíztuk meg. Ezért nincs is kinevezve ... — Amikor a kórházban meglátogattam Fodor Gézát — egészíti ki az elhangzottakat Bacsa Vendel —, elkeseredve mondta, hogy őt vagy nyugdíjazzák, vagy alacsonyabb beosztást kér, mert többé abba a beosztásba nem tud visszamenni. — A dolognak persze másik oldala is van. Fási Adómnak, mint köztudott, jelentős üzleti érdekei vannak máshol is. Vajon feladta-e ezeket a Fiúméért cserébe? — Az üzleteimet szerencsére úgy sikerült beindítani hogy mára teljesen olajozottan működnek, megbízott vezetők, önálló gazdasági háttérrel álltak az élükre. Végleges megbízás? A hírek szerint január 25- e körül kérték fel Fási Ádámot, hogy vállalja el a Fiume vezetését. A korábbi időkről tudni kelül, hogy az állami gazdaság és Fási között szoros kapcsolat volt (még az Aranykereszt virágkorában), utána megszakadt az együttműködés. Az akkori szóbeszédekből egy nem éppen barátságos elválásról hallhattunk. Nos, ezt mindkét fél erősen tagadja. — Semmiféle csorbát nem szenvedett a kapcsolatunk — mondja Fási Ádám. — Egyszerűen én egy más irányban gondolkodtam, mást terveztem, de jó hírnévvel, jó működési bizonyítvánnyal távoztam. — Azok, akik már nem utaznak a Fiume „hajóban", sorra hiányolták önnél a szakmai előképzettséget. Egy más oldalról pedig úgy vélekednek: ön egy borzalmas ember, félnek önnel együtt dolgozni. — Válasszuk szét a dolgozókat és a vendégeket. Vannak kollégáim, akikkel tíz-tizen- kéít éve együtt dolgozom. Ök például ragaszkodnak a személyemhez, mást el sem tudnak képzelni. Látni kell azt is; hogy Magyarországon kialakult egy „álmos vendéglátás”, ami sérti a szakma jó hírnevét. Én már bebizonyítottam egy-két helyen, hogy lehet tisztességgel végezni ezt a munkát. Talán nem véletlenül kaptam — egyedül én az országban — két, nemzetközi zsűri álltai odaítélt védnöki táblát. Biztosan vannak sértődött emberek, de ebben a házban nem az a dolgom, hogy a kifogásokkal foglalkozzam. De! Ha valaki elvégzi becsülettel a feladatát, elszámol a rábízott anyaggal, biztosan nem éri bántódás. — Egy percre megállva; tudomásunk szerint néhányon, a raktáros és a Dixie- bár vezetője kifogásolta, hogy a helyiségekhez, amelyért ók a felelősek, nemcsak nekik, hanem önnek is kulcsa van. — Minden kulcsnak van egy másolata a portán, tűzvédelmi okok miatt. Ez előírás. Nekem egyébként :oha senki nem szólít, hogy problémája van emiatt. Nem is értem egyébként a kérdést. n helyiség kulcsa A témához máris kapcsoló, dik egy újabb kérdéskör; a Dixie-bár ügye. Éppen az ottani vezető, Gyebrovszki Mónika nem akart beleegyezni abbai, hogy másnak is legyen a helyiséghez kulcsa. Ugyanakkor Fási Ádám részéről bírálat érte őket a tisztaság terén. — Valóban, mindenhol elvárom a tisztaságot, ez már belém rögződött. A dixie-sek a gépekkel sem bántak rendesen. Vollt, amikor jelentős összegű nyersanyag romlott meg (náluk. A (rend érdekében megkértem a cukrászok vezetőjét, felügyelje a Di- xie-t. — Ök egyébként mellérendelt viszonyban lennének? — Inkább onnan indulnék ki, hogy ök a szakmai vezetők. Egyébként nem tudom, miért háborogtak a dixie- sek, hiszen ők nem lettek elküldve. — ön kifogásolta, hogy a Dixie nem produkált akkora forgalmat, mint a tervekben szerepelt. Egy üzlet működésének kezdetétől mennyi időnek kell eltelnie, hogy biztonsággal kijelenthessük, nem hoz pénzt a konyhára. Ugyanis a Dixie mindössze egy hónapig működött, amikor bezárták. — Az első napokban 32, 25 ezer forint napi forgalmuk volt. aztán hihetetlenül lecsökkent 13, 12, 10 ezer forintra. Csak sejtem, mi volt az oka, de hadd ne beszéljek róla, mert az én ittlétem alatt már nem üzemelt. Fási, a vezérdarázs Néhányan tudni vélik, hogy a Fiúméban ma már nerh is egy Fási van, hanem kettő. Vagyis, Fási Ádám testvére, Sándor is színre lépett, mi több beköltözött a szálloda egyik vendégszobájába. Sót, időnként Fási Ádám helyett vezeti, igazgatja is a „céget”. Fási Ádámot ntem érte vá- ratlahul a kérdés: — Ezit a vezérigazgató úrral megbeszéltük. Nem kell különösebben indokolni, hogy ebben a házban éjjel-nappal lennie kell vállakinek, hiszen itt nagyon nagy érték van. — Ez azt jelenti, hogy vele is munkaviszonyt létesítettek? — Mindehhez tudni illik, hogy én évek óta vele dolgozom, és benne bízom. Harminc éve a szakmában dolgozik, alapos felkészültséggel, s Vannak olyan feladatok-. amit másnak nem adnék ki. — Nem túl nagy kockázat ekkora támadási felületet adni a környezetnek és a kívülállóknak? — Én azért jöttem ide, hogy a méhkast szétrobbantsam és a dolgokat helyes irálnyba lindítsam, nem pedig azért, hogy közéjük üljek és én legyek a „királynő”. Üj szellem, új irányvonal kell, és ezt csak úgy tudom végezni, ha én vagyak a vezérdarázs. — Nos, ha én mondjuk, a cégnél dolgozom, és összefutok Fási Sándorral, nekem mit kell tudnom: ki ő a házban? — ö a szakmai vezető. * * * Kár lenne megfeledkezni arról, hegy a Fiúméba mindettől függetlenül egyre többen járnak. Vendégek, dolgozók, a nemzet biztonságáért aggódók. Sőt, olyanok is, akik máris bebizonyították, hogy a most megismertnél nagyobb szakértelemmel is művelhetők a vendéglátás „műfajai”. A sörözőbe kukkantok a megmondhatói; máris megjelentek: olyan „profik” a házban, akik a nyitás pillanatától kezdve olajozottan mozgatják a tőkét — főként a kemény valutát — sajátos üzetkörük- ben ... (Vége) Kiss A János — László Erzsébet
