Békés Megyei Népújság, 1991. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-12 / 10. szám
1991. január 12., szombat BÚ(L)VÁRKODÓ © ■kÖRÖSTÁJ Szabad szombat, azaz szombaton szabad Valamikor régen, a paraszt- ember ha lerakta a munkát cuhá- rét rendezett, hogy csak úgy, a saját szórakoztatására táncolhasson. Mindezt Gál László, a gyomai néptáncegyüttes vezetője mondta el a minap mert ha cuhárét már nem is tart, de táncolni ő is szeret. Csak úgy, a maga kedvére. És ezúttal kivételt kellett tennünk. Meg kellett engednünk, hogy egy kicsit a munkájáról is beszéljen. Mert ha szólhat valaki a „Szabad szombatban” arról, hogy szabadidejében szívesen forgatja a szak- irodalmat, miért ne beszélhetne arról egy néptáncegyüttes vezetője, hogy ha ideje engedi, szívesen ismerkedik új és megint új tájegységek táncanyagával. Hogy miként? íme: — A gyűjtés lenne a legjobb, ám mivel hétvégeken próbát tartunk, így ez nehezen elképzelhető. Marad a videofelvétel. Beteszem a kazettát, és minden mozdulatot jól megfigyelek. Aztán sorra próbálom őket. Egyszer, tízszer, százszor... Ahányszor csak kell. Ezért, ha azt kérdezi, mi a kedvenc időtöltésem, azt kell mondjam a tánc. —Azért, csak érdekli más is? —Szeretem a zenét, szívesen utazok, sokat olvasok, és ha tehetem filmeket nézek. — Vegyük talán kicsit lassúbbra az iramot. Milyen zene, milyen út, milyen könyv és milyen fdm érdekli? —A zene bármilyen lehet, az út kapcsolódjon eseményhez, mondjuk egy táncosfesztiválhoz, a könyv és a film lehetőleg könnyed, szórakoztató műfajú legyen... Pihentessen, segítse a kikapcsolódást. —Mindig a táncból élt? — Középfokú kereskedelmi végzettségem van. Dolgoztam ruházati boltban eladóként, múzeumban gyűjteménykezelőként, az Amforánál üzletkötőként és a Gabonaforgalmi Válla- latnál leltárellenőrként. Mindezt hat év alatt, közben katona is voltam. Ezek után kerültem a gyomai együttes élére, fele any- nyi fizetésért. — Szép kis kacskaringók! Ennyire szereti a változatosságot? ■— A gond mindig akkor volt, mikor 2-3-4 hetes turnékra készültem. A munkáltatók választás elé állítottak, vagy ők, vagy a tánc. És én mindig a tánc mellett döntöttem. — Az előadóművészét bármely ágában a tapsról mérhető a siker. Az országos szólótáncfeszti válón ezen túl egy még kézzel foghatóbb mérce is az öné lett: hisz a múlt hét végétől Gál Lászlót mint örökös aranysarkantyús táncost emlegethetjük. — Valóban. Néha még most is előveszem, megnézem a díjat, mert egyszerűen magam sem hiszem, hogy végre megkaptam, amit egy évtizede próbálok elnyerni. — Hagyjuk egy kicsit a táncot. Kérem beszéljen a családjáról! — Édesanyám két éve halt meg, de hiányát máig sem tudom kiheverni. Édesapám aki egyébként a népművészet mestere, Eleken él. Hozzá gyakran ellátogatok. Egyébként igazi agglegényéletet élek gyo- maendrődi szolgálati lakásomban. — Ez látszik is azon a lakáson? — Ha úgy érti, hogy szívesen végzek-e házimunkát... Hát meglátszik a lakáson, hogy egyedül vagyok. Még az inkább férfias elfoglaltságot, a kertészkedést sem szeretem. Azt szoktam mondani, csak akkor veszek kertes házat, ha lesz pénzem kertészre is. —Akkor nem költözik egyhamar, ha az iménti kiszólására gondolok, a fizetéséről... — Pedig roppant fontos a pénz. És ezt nem csak mint magánember mondom. Ha sok pénzem lenne, megvenném az együttest, én menedzselném, utaztatnám... De szép is lenne. — És a magánember mit csinálna a pénzzel? — Megnősülne, családot alapítana... Mert az élet egyik legfontosabb dolga azt hiszem a szerelem, aztán a nyugodt, kiegyensúlyozott családi élet. — A nyugalom hiányzik az életéből? — Igen szélsőséges, nyughatatlan természetű vagyok. Ritkán ülök ennyit egy helyben, mint most, ezen a beszélgetésen. — Akkor a fotót ezúttal nem tánc közben, hanem e ritka pillanatban készítjük el. De ott tartottunk, hiányzik e a nyugalom ? — Természetesen manapság, mikor még az együttes léte is veszélyben forog, rámféme némi megnyugvás. De más is hiányzik. Jó lett volna zenét, nyelveket tanulni... —Még nem késő... — Igen. Ha időm, s kitartásom lesz hozzá, megpróbálom. . Nagy Ágnes \ 29. Érzékletesen leír. 31. Idegen szóöszszetételekben túli a jelentése. 33. Mérgező alkoholfajta. 35. Az angol költő gondolatának befejező része (zárt betűk: Z, G, A). 36. Régi katonák levese. 38. Államszervező arab kalifa. 40. Folyó és medence Belső- Ázsiában. 42. Meg-megrettenő. 43. Évében, ismert latin szóval. 44. Népi fegyver. 45. Az oxigén J Versolvasóknak '.-4 ___________________________________________ i r V ízszintes: 1. Wystan Hugh Auden (1907—1973) angol költő mondta a versről; első része (zárt betűk: S,S,J). 14. A trópusi övezet régies elnevezése. 15. Színültig rak. 16. Fotonegység! 17. Klubigazolványa van. 18. Sikeres, népszerű emberek. 19. Rúd eleje! 20. Sportöltözet. 22. Havasalföldi uralkodócsalád. 24. Kérve kér. 25. Állati fekhely. 27. Balkezes. 28. Bitang, gyalázatos. 30. Alkotórész. 32. Régi török méltóság. 34. Szláv nyelv. 35. Szembeötlő jelleg. 37. Tisztító üzem. 39. Becézett női név. 40. Nagy .magazin az USA-ban. 41. Időmérő eszköz része. 44. Büfé. 47. Nagyon kicsi. 48. Erdélyi történetíró (Péter, 1676—1752). 50. Iráni uralkodó dinasztia volt. 51. Zirzen ...; a hazai tanítóképzés szervezője volt. 53. ... a mozdony füstje megcsapott (Moldova). 55.... Blau; monodráma. 57. ... Jürgens; osztrák énekes. 58. Hegy Kaliforniában csillagvizsgálóval. 61. Tolna megyei község. 62. Csomóban áll! 63. Vétséget követett el. 64. Itáliai női név. 66. Tusázik. 67. A mosást megelőző művelet. 69. Vendéglátó hely. Függőleges: 1. Csattanós, rövid történet. 2. Raktárról kiirat. 3. Messzire. 4. A három fázis betűjele. 5. Méretre darabol. 6. Nagyra nőtt. 7. Európa- kupa. 8. Altatószerrel átitatott. 9. Német popénekesnő. 10. A határidő lejártát megelőzve. 11. Nemzetközi sporttrófea, röv. 12. Huta egynemű betűi. 13. A mágneses térerősség mértékegysége. 18. A sötétben keresgél. 21. Híres magyar bohóc volt. 23. Nagyon gyors. 24. Külföldi olajcég. -26. Etiópia császára volt. háromatomos módosulata. 46. Község Keszthely közelében. 49. Henger felületének görbe lapja. 52. Töltelékkel készülő sütemény, névelővel. 54. Észt város. 56. Kuroszava japán filmrendező személyneve. 59. Szalonnát köveszt. 60. Amerikai író, újságíró (John, 1887— 1920). 63. Volt pakisztáni politikus (Ziaul). 65. Annál mélyebbre. 68. Azonos betűk. 69. Van ilyen csokoládé is. 70. Busa egynemű betűi. Nagy Balázs Beküldendő: vízszintes 1. és a függőleges 35. Beküldési határidő: 1991. január 21. Cím: Békés Megyei Népújság Szerkesztősége, 5601 Békéscsaba, Pf.: 111. A megfejtéseket csak postai levelezőlapon fogadjuk el. A megfejtők között 5 db 150 forintos könyvvásárlási utalványt sorsolunk ki, melyet postán küldünk el. A december 30-i rejtvény megfejtése: A legegyszerűbb embereknek csak a legérettebb írók tudnak írni. Nyertesek: Szilágyi Gábomé, Békés; Galbáts Zoltánná, Gyula; Barta Dániel, Békéscsaba; Bérei József, Gyomaendrőd; Földesi András, Mezőberény. PÁLYÁZAT Ha mosolyra fakaszt, fizetünk mint a ... ...mint a kicsoda? Tényleg! Eleink azt mondták, fizet mint a katonatiszt. Igen ám, de változnak az idők, nem tudom, most mennyit keres egy katonatiszt, de félek, ekkora infláció mellett már ez sem vonzó ajánlat. Akkor hát mit írjunk a címbe, hiszen manapság az alapos ráfizetés és a lapos fizetés a gyakorlat. De mielőtt végleg belebonyolódnánk a kérdésbe... Maradjunk ennyiben: ha mosolyra fakaszt, fizetünk. Hogy hogyan? Kérem, olvasson tovább! Új év, új pályázat. Ha hiszik, ha nem, 1989. január 7-én jelent meg először a Bú(l)várkodó. Sokszor fordultunk azóta olvasóinkhoz. Volt mikor fogyókúrás-, máskor grimaszversenyt hirdettünk. Egy időben rímfaragásra, aztán receptírásra biztattuk önöket. És a kezdetek óta alaposan kiismerhették tulajdonságaikat önismereti játékunk, a „Tes(zt)sék játszani!” segítségével. Ezentúl másfajta erőpróbára szeretnénk rávenni a vállalkozó kedvüeket: fotózzanak! Kapjanak lencsevérge mindent, ami mosolyra fakasztja olvasóinkat. Életünk derűs, olykor visszás pillanatait — ha úgy tetszik a hétköznapi bakikat — eddig csak fotóriportereink próbálták bemutatni „Objektív objektív” című rovatunkban. Kérjük, a jövőben legyenek önök is e rovat munkatársai! A legjobb felvételeket — melyeket a fotósaink választanak ki — szép sorjában megjelentetjük a Bú(l)várkodóban és természetesen az ezért járó honoráriumról sem feledkezünk meg. Teendőjük tehát nem más: figyelni, fényképezni és borítékba tenni a kész képeket. (Mellé esetleg a rövid kis írást arról, hol, kit és mit látunk.) A borítékra kérjük írják rá: „Bú(l)várkodó”. Ne feledkezzenek meg lakcímük pontos feltüntetéséről! Nem kérem, nem a közlésre alkalmatlan képeket kívánjuk postára adni — erre sajnos nem vállalkozhatunk —, hanem a honoráriumot. Várjuk tehát leveleiket, a Bu(l)várkodó olvasói nevében is. S hogy milyen változtatásra szántuk el magunkat ezen kívül? Szeretnénk az eddigieknél több „Pletyi”-vei szolgálni, melyeket lelkiismeret-fur- dalás nélkül továbbadhatnak. És, hogy ne csak szellemük, de testük is gazdagodjék, egy új rovatot indítunk, az egészséges életmód jegyében „Csak egy szóra!” címmel. Mindezen túl szívesen várjuk ötleteiket, tanácsaikat. A jelszó csak ennyi: Bú(l)várkodó. Uj élettér a barnamedvéknek Hamarosan újra az Alpokban fognak brummogni ... A tehén eléggé bután nézett a furcsa látogatóra, ami hirtelen felbukkant a legelőjén. A barna cimbora azonban pillantásra sem méltatta. Átbaktatott a füvön és eltűnt a másik oldalon a cserjésben. A tehén és a barna- medve találkozása nem volt drámai, ami nem is szokatlan. Még a nagyon éhes medvék sem támadnak meg egy teljesen fejlett marhát. Ilyen jelenetek hamarosan ismét lejátszódnak majd Európában. A „barnamedve munkacsoport” az Alpokban készíti a helyét, pontosabban Svájcban, ahol 1898-ban ejtették el az utolsó európai barna- medvét. A World Wildlife Fund (WWF) két lehetséges terepet talált az általában másfél méterre növő vad számára: Tessin és Oberengandin felel meg a legjobban, ahol még van elég nagy kiterjedésű erdő, mert a medve szereti, ha nem zavarják a nyugalmát. Az erdőben sűrű aljnövényzetnek, ráadásul elég sok tisztásnak kell lennie, ahol nyáron füvet, ősszel pedig bogyót ehet a mackó kedvére. Közép-Európában a hegyvidéken kívül már nincs élettér a medve számára, hiszen egy állatnak 50-150 négyzetkilométerre van szüksége, és ahol egy populáció meg akar maradni, legalább 80 egyednek kell hely. A bamamedvét fokozatosan elűzték természetes környezetéből, ahogyan a vadon helyére telepített erdők kerültek. A vadorzók a szigorú tilalom ellenére vadásznak rá, mert még mindig vannak emberek, akik medvebőrt akarnak teríteni a kandalló elé, vagy a falra. Nemcsak a vadorzók, hanem a jóindulatú állatbarátok is veszélyeztetik a bamamedvét. Ha ugyanis ínyencfalatokkal tömik a „plüssállatokat”, márpedig a bundás fickók szeretik az édeset, akkor az így etetett állat, gyorsan „civilizálódik”. Ha egyetlen egyszer kapott enni, újra az ember közeiét fogja keresni, levetkőzi természetes tartózkodását és bemegy a lakott településekre, ahol feltúrja a szemetesládákat. A vége nagyon szomorú: a túlságosan bizalmas medve közveszélyessé válik és mint ilyet — meg kell ölni. A svájciaknak azonban nem kell tartaniuk új szomszédaiktól. Noha a bamamedve Európa legnagyobb szárazföldi ragadozója, éhségét apróságok-' kai csillapítja: táplálékának javát fűfélék, gyökerek, bogyók és apró állatok teszik ki. A 90 százaléka tehát tiszta vegetáriánus koszt. Ezzel szemben óriási meny- nyiségeket fogyaszt, mert egy felnőtt medvének naponta 10 ezer kalóriára van szüksége, ami négyszer több az ember szükségleténél. Ráadásul jó 350 kilót nyom! Örüljünk tehát, hogy a bundás cimbora hamarosan újra brummogni fog az Alpokban. (Szivárvány) Fotó: MTI-Press Képszolgálat Csak egy szóra! Miért nem hatásosak a gyors fogyókúrák? A lefogyni akarók mindent megpróbálnak. A gyors fogyást ígérő diétákat, a szaunát, izzasz- tást stb. Rövid idő alatt sokat fogyni' nem lehet, és nem is tanácsos. A különböző gyors fogyókúrák szimpla műfogáson alapulnak mégpedig azon, hogy kiűzzék a szervezetből a felhalmozott vízkészletet — részben vízhajtó diétákkal (burgonya, petrezselyem, hagyma, fokhagyma és más fűszerek) — ezt kombinálják szaunával, izzasztással, sporttal. Mindennek nem sok értelme van, mert a kúra után a szervezet ismét felveszi az elvesztett vízmennyiséget, és visszaáll az eredeti súly. Ezek a kúrák nagyon veszélyesek is, hiszen az étkezés mennyiségének rendkívüli csökkentése komoly beavatkozást jelent az anyagcsere folyamatba. Veszélyt jelent a víz elvonása is. Ezáltal a vér sűrűbb lesz, és nagyobb a szívinfarktus veszélye, másrészt a testzsír visszakerülhet a vérbe, és ezáltal megnövekszik a vér zsírtartalma. Valóban lefogyni csak úgy’ tudunk, ha csökkentjük a napi étkezésünk kalóriaértékét, és ezt hosszú hónapokon át betartjuk. Kevesebbet kell enni, hogy a szervezet lassan átálljon. Teljesen kielégítő, ha havonta fél kilót leadunk, egy év alatt ez is összesen 6 kiló. És ami a lényeg, ez a hat kilogramm valódi zsírleadás, nem pedig csak vízveszteség.