Békés Megyei Népújság, 1991. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-11 / 9. szám
BÉKÉS MEGYEI N É PÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1991. JANUÁR 11.. PÉNTEK An: forint XXiVI. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM ............ i 1 Bem utatkozik károm megye köztársasági megbizottja Legyen államtitkár közkegyelem Bűncselekmény volt-e A jólismert társasjátékot: „Gazdálkodj okosan!” egyre több háztartásban vághatják a sarokba. Mert okosan gazdálkodni is csak a van-ból lehet. Amikor márt azt kell számbavenni, mire nem telik, az nehezen nevezhető gazdálkodásnak, és nincs az a háziasszony, aki mondjuk, tízezer forintból tizenötöt tudna Ikiokoskodni. Embert próbálónak ígérkezik ez az esztendő a többség számára. Főként azok kerülnek nehéz, vagy egyenesen kilátástalan helyzetbe, akik csak a fizetésükből, vagy a nyugdíjukból élnek. És ők alkotják a mai magyar társadalom gerincét. Beszélgetőpartnereink átlagos körülmények között élő emberek, átlagos anyagi gondokkal. Eddig nem jelentett számukra különösebb problémát a napi betevő falat előteremtése. iDe mi lesz ezután?... * * * Angyalos Lászióné, Juli ka, a békési kosáripapi vállalat szakmunkása. Fiatalasszony, még nincs negyvenéves. Elvált, évek óta egyedül neveli három gyermekét. Soha, senkitől nem kért és nem is kapott segítséget... — Régebben nem kerestünk rosszul, de most a vállalat is nehéz helyzetben van. öt-hatezer forintot viszek haza havonta, és ehhez jön még a családi pótlék a két kisebb gyerek után. A legnagyobb már dolgozóik, de nemsokára bevonul katonának, úgyhogy ettől a pénztől is elesünk. Havonta körülbelül 17 ezer forint iön ösz- sze, ebből élünk négyen. Másfél szobás lakótelepi lakásban lakunk; eddig még csak bírtuk a rezsit meg a részletet valahogy, de ezután ...? — Mondtam is a gyerekeknek, ha másképp nem megy, csak egy szobát fűtünk. Hogy min tudok spórolni? A konyhán, mi máson? Kevesebb tejet, húst eszünk majd. Eddig is főztem mindennap, általában egyszerű, kiadós ételeket. A gyerekek éhesen jönnek haza az iskola után, az a kis tízórai kevés, amit a zsebpénzükből tudnak venni. Mindig mondom nekik, hogy nagyon osszák be azt a pár forintot, amit kapnak. Tanuljanak meg spórolni, mert én felnevelem őket, szakmát adok a kezükbe, de aztán már nem segíthetek... A lányom az idén érettségizik, hát nem is tudom, hogy teremtem elő a pénzt a ruhára, egyebekre. A ruhát különben is tízszer meg kell gondolni a mai árak mellett! Azért a gyerekeknek csak megveszem, ami kell, de magamra nagyon ritkán gondolhatok. * * * Ahhoz a generációhoz tartozik a 37 esztendős Ácsai István, aki életében először került szembe a „mi lesz velünk” súlyos kérdésével, amelyre hiába keresi a választ. A tótkomlósi költség- vetési üzem szobafestő-má- zoló szakmunkása. Felesége, miután létszámcsökkentés miatt elküldték, munkanélküli segélyt kap. Három gyerekük közül a legidősebb már középiskolás, a legkisebb óvodás. — Megeshet, hogy én is munkanélküli leszek, mert nálunk szintén kritikus a helyzet. Kevés a munkánk, (Folytatás a 3. oldalon) „kölcsönvett” titkárnővel Azt nem állíthatnánk, hogy könnyű feladat elérni dr. Farkas László ügyvédet, Bács-Kinkun, Békés és Csongrád megye január 3- án kinevezett köztársasági megbízottját. Hivatalában csak úgy nyüzsögnek a központi napilapok újságírói, a Csongrád megyei önkormányzat épületében hétfő délután • például sajtófogadáson is részt vehettek a szegedi lapok, a körzeti rádió és televízió fő-, illetve felelős szerkesztői. Lapunknak kedden adott nyilatkozatot a kereszténydemokrata néppárti politikus. — Kérem, mondjon néhány szót eddigi pályajutásáról. — Szegedi lakos vagyok, húsz éven át a helyi, 3. számú ügyvédi munkaközösségben dolgoztam. A helyhatósági választásokat követően tagja lettem a város képviselő-testületének, s megválasztottak a jogi és igazgatási bizottság elnökének, de köztársasági megbízottá történő kinevezésem után lemondtam mindkét tisztségemről, miként a Kereszténydemokrata Néppárt szegedi szervezetének elnöki székéről is. — Ez idáig mivel teltek a munkanapjai? — Tényleges munkát hétfőtől kezdve végzek. Jórészt igazgatásunk, sem állam- igazgatásunk nem ismer ezen a területen előzményeket — Léteznek olyan vélemények, hogy ezzel az intézménnyel a kormányzat voltaképpen csak ellenőrizni akarja az ellenzék által meghódított önkormányzatokat. — Erre csak azt tudom mondani, hogy a megbízottnak nincs joga beavatkozni az önkormányzatok tevékenységébe, pártoktól függetlenül kell működnie. Az viszont igaz, hogy kötelessége az önkormányzatok figyelmét felhívni a törvények be nem tartására. Jogsértés esetén az Alkotmány- bírósághoz, és a létrehozandó közigazgatási bíróságokhoz fordulhat majd. — Mennyire ismeri Békés megyét? — Korábbi munkám folytán már jártam Orosházán és Gyulán, de nyilván túlzás lenne azt állítani, hogy kialakult véleményem van Békésről. — Mikor látogat el Békéscsabára? — Amennyiben január 14- én, hétfőn eredménnyel zárul a megyei önkormányzati ülés. akkor kedden. Dányi László Fotó: Nagy László a blakád? Befejeződött a szimpátiatüntetés Mezökovácsházán Valakidnek távozni kell Bűncselekményt követtek el vagy csupán bűncselekmény gyanújával illethetők mindazok, akik az októberi blokádban tevőjegesen részt vettek — ez volt az Ország- gyűlés alkotmányügyi bizottsága csütörtöki ülésének egyik, több órás vitát igénylő témája, amellett az ugyancsak hosszan taglalt kérdés mellett, miszerint a blokáddal kapcsolatos közkegyelem kiterjedjen-e a sértettekre is. A kormánypárti képvisel lök soraiból többen is azzal érveltek: a blokád alatt egyértelműen bűncselekmény valósult meg, ha más nem is. de a személyi szabadság korlátozása mindenképpen. Bár az amnesztiatörvény tervezetéről megoszlott a képviselők véleménye, abban azért egyetértettek; szükséges a közkegyelem gyakorlása. Már csak azért is, mert ha ez elmarad, s minden egyes esetben következetesen sor kerül a büntetőjogi felelősségre vonásra, akikor — mint Kutrucz Katalin (MDF) megjegyezte — feltehetően új börtönöket kellene építeni országszerte. Felfokozott hangulatban, közel félezer ember tüntetett Mezökovácsházán, a városháza előtt, követelve dr. Szarvas Attila polgármester tisztségébe történő visszaállítását. A lépcsőn álló szónokok a lakossággal folytatott párbeszédben hol támogatták, hol éljenezték Szarvas Attilát. Míg a tüntetők egymással kiáltozva, egymás szavába vágva próbálták a tíz MDF-es és kisgazda önkormányzati képviselőket döntésük megváltoztatására bírni, addig a városháza földszinti tanácstermében délután 3 órától a tüntetést szervezők és az ön- kormányzati testület tíz tagjának képviselői egyeztető tárgyaláson próbálták a vitát rendezni. Mint ismeretes, a mezőkovácsházi testület 26-os számú határozatában összeférhetetlenséget állapított meg dr. Szarvas Attila polgármesteri és egy már megszűnt, kft-ben betöltött vég(Folytatás a 3. oldalon) ismerkedem az emberekkel és a körülményekkel. Államtitkári beosztásban a megyei önkormányzat épületében dolgozom, „kölcsönbe kapott” titkárnővel és gépkocsivezetővel. — ön miben látja a feladatát? — Mint ismeretes, az ön- kormányzati törvény rendelkezik a köztársasági megbízotti státusz létesítéséről. Elsősorban rá hárul a megye- székhelyeken, így tehát Kecskeméten és Békéscsabán is felállítandó — másodfokú hatósági jogkört gyakorló és törvényességi felügyeletet ellátó — hivatalok megszervezése. Jelenleg még az út elején vagyunk. Sem közGazdaságunk és az Öböl-háború Németországnak az alföld is fontos Michael Klepsch kereskedelmi attasé Békéscsabán A Paintacoop Kisszövetkezet divatbemutatójával kezdődött tegnap délelőtt A Fiume Szálló télikertjében az a menedzsertalálikozó, ahol a részt vevő szakemberek személyesen találkozhattak Michael Klepsch úrral, a Németországi Szövetségi Köztársaság követsége kereskedelmi tanácsosával, aki elsősorban a német—magyar gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok jövőjéről, lehetséges fejlesztéséről beszélt. A rendezvényt egyébként a Pan.tacoop Kisszövetkezet szponzorálta, melynek békéscsabai vezetője, Szeveré- nyi Tibor elmondta, hogy sikeres vállalkozásuk nyereségének egy részét a jövőben a Filia Alapítvány erősítésére fordítják. Például tervezik, hogy a Szarvasi úton felépült szociális otthon mellé iá jelenleg már működő kisvágóhídon túl kenyéréi tejüzemet létesítenek. A várható nyereséget pedig Visszaforgatják az alapítványba, s így az idősek gondozásán túl lesz anyagi fedezetük arra is, hogy a város hátrányos helyzetű fiataljain és a lakásnélkülieken segítsenek. — A rohanó változásokban muszáj embernek maradni — fogalmazott tömören Szeverényi Tibor. Az időközben Budapestről megérkező Michael Klepsch urat, a Dél-alföldi Gazdasági Kamara nevében dr. Ugrál András elnök köszöntötte. A német kereskedelmi tanácsos több mint kétórás előadásában a kétoldalú gazdasági kapcsolatokról, Magyarország exportlehetőségeiről, a német befektetők magyarországi elképzeléseiről, valamint a két német állam egyesítéséből adódó speciális gazdasági jelenségekről beszélt. Mindenekelőtt hangsúlyozta, hogy a dél-alföldi térség, illetve Békés megye a német üzletemberek szempontjából egyáltalán nem elhanyagolható terület, hiszen várhatóan 1991-ben Németország lesz Magyarország legnagyobb kereskedelmi partnere. A két ország közötti kapcsolat fejlődése a számok tükrében is figyelemre méltó, tudniillik, amíg 1989-ben 30 vegyes vállalatot tartottak nyilván hazánkban, addig 1990-re ez a szám 1300-ra nőtt. (Folytatás a 3. oldalon) Amennyiben az Öböl&en kitör a háború, az rendkívül kedvezőtlenül érintené a magyar gazdaságot — mondta az MTI érdeklődésére Mar- tonyi János, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának államtitkára. Az olajárak minden bizonynyal ugrásszerűen megnőnének, s Magyarország számára minden dollár/barrel árváltozás éves szinten 100 millió dolláros kihatást jelent. így például 10 dolláros emelkedés 1 milliárd dolláros többletkiadást okozna. Mindazonáltal biztató az a szakértői számításokon alapuló megállapítás, miszerint az olajár tartósan nem mehet 25 dollár fölé. Egyébként most jelentősek, legalább egy hónaposak a magyar olajtartalékok. Az Öböl-háború következtében az arab piac felvevő- képessége minden bizonnyal megroppanna. Irak és Kuvait után a többi között Jordániába, Szíriába, Szaúd-Arábiába és talán az Izraelbe irányuló magyar szállítások is megtorpannának. Az esetleges háború miatt kialakuló recesszió következtében várhatóan lelassulna a külföldi tőke bejövetele Magyarországra, s ez kedvezőtlenül hatna a privatizációra is. Amennyiben pedig a nemzetközi pénzpiac a kamatlábak emelésével reagálna a háborúra, akkor az ország külső pénzügyi egyensúlyában is zavarok keletkezhetnének.
