Békés Megyei Népújság, 1991. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-10 / 8. szám
1991. január 10., csütörtök Start előtt a második privatizációs program Útkeresés a labirintusban (II.) Kamarai vélemények a Dél-Alföld gazdaságáról A Dél-magyarországi Gazdasági Kamara a magyar gazdaság talpraállítása alapvető kritériumának tartja az adósságválság megszüntetését. A régióban is hónapról hónapra rohamosan növekszik a szervezetek eladósodottsága. Ez nemcsak a tisztánlátást akadályozza, hanem a körbetartozásokkal egy olyan — lassan forinttól független — új pénz létrejöttét eredményezte, amely gátolja a pénzügyi szabályozhatóságot, még a monetáris restrikcióra alapozott gazdaságpolitika végrehajthatóságát is. A vakon alkalmazott restrikció holt vágányra tereli a gazdaságot. A vállalkozások szelektív élénkítése elengedhetetlen. A kamara tagjai tudják, hogy a súlyos kormánydöntések súlyos kihatással lesznek gazdálkodásunkra, de a jelenlegi gazdaságpolitikai koncepciók szinte csak az áldozatvállalásukra alapoznak. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium és az Állami Vagyonügynökség által meghirdetett második privatizá- cóis program azokat a vállalatokat célozza meg, amelyeknél már megkezdődött a spontán privatizáció és megtörtént a szerkezeti átalakítás, az üzemrészek magánkézbe adása azonban még nem fejeződött be. December óta sokan — és egyre többen — jelzik azt a szándékukat, hogy a vagyonügynökség közvetítésével találjanak megfelelő külső partnert és működő tőkét vállalkozásukhoz. Hogyan képzelik el a további lépéseket; mit várnak a programtól; hol tartanak jelenleg? — ezeket a kérdéseket tette fel négy vállalat gazdasági vezetőjének az MTI munkatársa. A Május 1. Ruhagyár arra számít, hogy az Állami Vagyonügynökség segítségével gyorsabban, és a jövő decemberi határidőre biztosan be tudja fejezni a privatizálást — mondotta Fábián János gazdasági igazgató. A volt nagyvállalat termelési egységeiből létrehoztak ugyan öt részvénytársaságot, a vagyonértékelés azonban nincs még lezárva, mert nem valósult meg a teljes átalakulás. A meglévő részvény- társaságokban kicsi — mintegy 30 százalékos — a külső tőke részaránya, külföld] tulajdonrész pedig kettőben van csupán. Az Élelmiszer-ipari Gépgyártó Vállalat alapprofilját tekintve pangás tapasztalható, hiszen a hagyományos felhasználók — a malomipari vállalatok és az állami gazdaságok — saját átalakulásuk miatt nincsenek abban a helyzetben, hogy beruházhatnának — mondotta Kovács György vezérigazgató, majd hangsúlyozta: a privatizációs folyamat tervezett felgyorsításának nem pénzügyi manőverezés, hanem valódi mozgó tőke bevonása a célja. Az Élelmiszer-ipari Gépgypártó Vállalatnál két éve indult a spontán privatizáció. Ennek során 1990-ben külső tőke bevonásával oldották meg a szerkezeti átalakulást, öt társaság jött létre; közülük kettő részvénytársaság, s ezek egyikében 60 százalékos a külföldi tőke részaránya, a másikban, illetőleg a kft.-k- ben a külső tőke hazai eredetű. A vállalati vagyon 1,1 milliárd forintot tesz ki, s ennek csaknem 50 százaléka a társaságokba bevitt tőke. Saját dolgozóiknak is felkínálják majd az állami üzletrész tulajdonjogát a Csavaripari Vállalat privatizálása során — mondotta dr. Németh Éva gazdasági vezérigazgató-helyettes. Az idáig főleg belföldi piacra termelő vállalatot érzékenyen érinti a hazai ipari termelés visszaesése, illetve az a tendencia, hogy potenciális partnereik inkább import kötőelemeket vásárolnak. Ezért a Csavaripari Vállalat nem tehet mást, mint hogy külföldi partnerek — s általuk tőke, úí technológia és piac — után kutat. A Budaprint Pamutnyo- mó-ipari Vállalat, mely korábban a legnagyobb magyar textilipari cég volt, jelenleg 7 ezer dolgozót foglalkoztat. Túl van a belső szerkezeti korszerűsítésen, hiszen 1989 májusától a volt gyáregységek társaságokká alakultak. A vagyonkezelő központ vezérigazgatója, Kolozsvári János tájékoztatása szerint a vagyon értékelte- tése is folyamatban van. Könyv szerinti értéke mintegy 3 milliárd forint, s ennek több mint ötven százaléka részvény, 800 millió forint pedig ingatlan. A Budaprint Pamutnyo- mó-ipari Vállalat tárgyalásokat folytat annak érdekében, hogy több külföldi tőkét vonhasson be vállalkozásaiba, a részvénytársaságokban ugyanis csupán Igen kis százalékkal vannak jelen külföldi partnerek. Most az Állami Vagyonügynökség segítségével próbálkoznak további működő tőkét és valódi tulajdonosokat szerezni. Harakiri nélkül A tagok véleménye szerint egy új — piaci — elven alapuló gazdaságot nem lehet a korábbi közgazdasági módszerekkel felépíteni. Ma már azonban nemcsak a konzisztens szabályozás, hanem annak folytonossági hiánya is növeli a bizonytalanságot a mesterségesen és feleslegesen szított politikai nyomás mellett. A vállalatok és vállalkozók nem ellenfelei a kormánynak, hisz szervezetükben és személyükben is érdekeltek a kibontakozásban. %zámolmi és dolgozni szeretnének. De ennyire előkészítetlenül bekövetkező év emberemlékezet óta nem volt. A helyzetet az is súlyosbítja, hogy egyes szervezetek — etikátlan módon — nem tartják be a törvényi előírásokat, amelyet szeretnének diadalként megélni. A (kamara tagjai gazdasági harakirinek tartják az adók és- az adó jellegű állami és önkormányzati együttes bevételek növekedését. Az államnak és az önkormányzatoknak kell tisztázni az osztozkodás mikéntjét és mértékét. Ettől eltérően a helyzet fogja egymással szembeállítani a vállalkozókat és az önkormányzatokat, melynek csak vesztesei lesznek. A Dél-magyarországi Gazdasági Kamara elképzelhetetlennek tartja, hogy az önkormányzatok kimaradjanak a privatizációból, mind közvetlenül érintett hozzáértő mivoltukból, s mind tulajdonlási szempontból. A kamara ez ügyekben is készséggel együttműködik az ön- kormányzatokkal, felajánlva a tagszervezeteinél felhalmozott tudást. A kamara nem tud egyetérteni az ön- kormányzatok kirekesztésére tett kísérletekkel a saját területén gyakorolt gazdaságból. A kamara hibás döntésnek tartja, hogy a volt tanácsi vállalatok jó részét elvették az önkormányzatoktól. Regionális gazdaságpolitikát A Dél-magyarországi Gazdasági Kamara érthetetlenül szemléli, hogy a kormány nem rendelkezik területi politikával. A jelenlegi magyar közállapotok és a gazdaság átrendeződése a régió fokozatos leszakadását jelenthetik a (de) centrumoktól. A kormány és a politika figyelme a válságövezetek és a közeli perspektívát jelentő területek felé fordult. Az elfogadható népességeltartó képességgel rendelkező hallgatag többségű átlagnak a jelenlegi viszonyok nem kedveznek. A kamara a régió érdekében lobbizást tart szükségesnek, ezért támogatja az Ország- gyűlés laza szerveződésű „Tisza” csoportjának csírá- ráját. A Dél-magyaronszági Gazdasági Kamara Bács- Kiskun, Békés és Csongrád megyei területi illetékes-* séggel a klasszikus kereskedelmi és iparkamarai feladatokat kívánja betölteni, alapító tagként részt vesz a Magyar Gazdasági Kamara létrehozásában. Ellátja a területén dolgozó, hozzá tagként belépő vállalatok, magán-, társas, külföldi és vegyes vállalkozások érdek- képviseletét, beleértve az érdekfeltárás mechanizmusát, az érdekközvetítés folyamatát és az érdekérvényesítés küzdelmeit. A Dél-magyarországi Gazdasági Kamara nem akarja kisajátítani a teljes gazdaság képviseletét, de társult tagként szívesen lát soraiban más érdekképviseleteket, elnökségében számukra helyet biztosít. A kamara legteljesebb mértékben elő kívánja mozdítani tagjainak szabad területi és helyi szerveződését, amely- lyel az érdekegyeztető fórumok kialakulását is segíti. Erős helyi kamarákkal A Dél-magyarországi Gazdasági Kamara támogatja a Magyar Gazdasági Kamara szövetségében dolgozó országos szakmai (kamarai) szerveződéseket, velük korrekt együttműködésre törekszik, számít kapcsolataikra és információikra. Rendkívül sajnálatosnak tartaná a Dél- magyarországi Gazdasági Kamara, ha a rendszerint Buda pest-központú, feladataiban és céljaiban szűkebb jellegű, tagdíjában elkülönült szakmai tömörülésekkel oktalan rivalizálásba kellene kezdenie. A területi kereskedelmi és iparkamara tagjai számára alapszolgáltatásként biztosít saját hálózatából és a Magyar Gazdasági Kamara bázisán piaci információkat. A számítógépes rendszer kiépítése egyelőre Szegeden kezdődött meg, de annak létrehozása természetes szükségszerűség a többi városban is. A Dél-magyarországi Gazdasági Kamara külföldi régiókkal, kamarákkal eddigi — Budapestről leadott vagy véletlenszerű — lehetőségeit bővítve, tagszervezetei érdekében szoros kapcsolatokra törekszik. A kamara egyik legfontosabb feladatának tartja a kereskedelmet, a pénzügyeket és a privatizá-’ ciót szolgáló rendkívül elmaradott és elhanyagolt infrastruktúra fejlesztését. A területi kamara szervei állítják ki a származási bizonyítványokat és hitelesítik az okmányokat. Dr. Ugrai András elnök, Dél-magyarországi Gazdasági Kamara Béta-karotinból ü-vitamin Késlelteti az öregedést is Bár a sajátosan magyar félpiaci viszonyok között éppen összeomlani látszik a sertéstenyésztés — kis- és nagyüzemi méretekben egyaránt —. mégis valószínűleg továbbra is közérdeklődésre számíthat minden olyan kiadvány, amely a mezőgazdasági termeléssel, de ezen belül is a háztáji gazdaságokat érintő kérdésekkel foglalkozik. Mert, ha most nincsenek is biztató kilátások a mezőgazdasági termelés jövőjét illetően, azért a termelők, azok, akik az állattartásból élnek évszázadok óta, mégis reménykednek abban, hogy előbb-utóbb rendeződnek a dolgok, s újra megélhetést jelent az állattartás. * * * Tény viszont, hogy ma már bármilyen állatfajjal is foglalkozik a kistermelő, nélkülözhetetlen az alapos szaktudás. hiszen egyre nagyobb követelményeket támaszt mind a feldolgozóipar, mind a külföldi vevő az alapanyagokkal szemben. Ugyanak- az egyre csökkenő nyereségesség miatt sem mindegy, mennyi idő alatt éri el például a hízó sertés vágási súlyát, milyen beltartalmú takarmánnyal táplálják, s legfőképpen mennyi ennek a költségvonzata. Ma és a jövőben egyre inkább előtérbe kerül a minőségi hústermelés. A kistermelőknek tehát a lehető legolcsóbban célszerű jó minőségű, magas vágóértékű hússertést előállítani. Ehhez nyújt segítséget dr. Böő István kamuti állatorvos „Sertés a kisgazdaságban” című könyve, melyet a Házunk táján sorozatban jelentetett meg tavaly a Mezőgazdasági Könyvkiadó. A kistermelők rendkívüli érdeklődését bizonyítja, hogy rövid idő alatt elfogyott a könyvesboltok polcairól a hasznos gyakorlati tudnivalókat tartalmazó könyv. Éppen ezért rövidesen megjelenik a második kiadás is. Ugyanakkor a Szövetkezeti füzetek sorozatból a napokban került a könyvesboltokba szintén dr. Böő Istvántól „A sertéstartás abcje” című könyv. Az ötveir oldalas munkában a szerző a sertéstenyésztés fortélyaitól a részletes szakmai tanácsokig bezárólag olyan ismeretanyagot próbál átnyújtani a kistermelőknek, amely minden bizonnyal segíti az állattenyésztéssel foglalkozó vállalkozókat, és csökkenti a sertéstartás kockázatát. A tenyésztésre, a fajtakiválasztásra például a szerző véleménye szerint rendkívüli hangsúlyt kell helyeznie a termelőknek. Éppen ezért a tenyésztők ötparancsolataként írja le azokat a tenyésztési követelményeket, amelyeket mindenképpen be kell tartani. De találunk a kézikönyvben különböző takarmányrecepteket is, melyeket a kistermelő könnyen elkészíthet otthon. Az említett két könyv a sertéstermelőkön túl, minden bizonnyal a kezdők és a hobbizók számára is hasznos tanácsokkal szolgál. — rg — Fotó: Fazekas Ferenc Gyógyszertárakba került a hazai gyártású természetes béta-karotin. A tatabányai Darius Rt. új termékét az Országos Gyógyszeripari Intézet nemrégiben gyógyhatású készítménynek minősítette. s engedélyezte forgalomba hozatalát. A tatabányai részvénytársaság sárgarépából vonja ki az értékes hatóanyagot, több magyar technológiai eljárás alapján. Szintetikus béta-karotint már évek óta nagy mennyiségben forgalmaznak a gyógyszergyártó cégek, a Darius Rt. viszont a természetes készítmény előállítására rendezkedett be. Az emberi szervezet béta-karotinból elégíti ki A-vitaminszükségle- tét. Számos külföldi vizsgáA személyautókat terhelő új vámokat a kormány az autók importjának általános feltételeiről szóló döntésével egyidejűleg hozza nyilvánosságra a jövő héten — nyilatkozta az MTI-nek Dras- kovits Tibor, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára. Mint ismeretes, az idén az autóimportot liberalizálják, és az eddig államközi szerződések alapján vámmentesen behozott kelet-európai autókra is vámot szabnak ki. A helyettes állarr/titkár ellát egybehangzóan igazolja, hogy megfelelő szintű béta- karotin hatására csökken a daganatos megbetegedések gyakorisága, megnő a szervezet ellenálló-képessége, és lassul az öregedés folyamata is. A természetes készítmény legfontosabb előnye a szintetikussal szemben, hogy semmiféle káros mellékhatása nincs. A tatabányai rt. egyelőre kisüzemi körülmények között állítja elő és adja át a gyógyszertári központoknak a természetes hatóanyagot, de már építik azt az új gyárat, ahol ez év végétől nagyüzemi keretek között gyártják a béta-karotint. A technológia iránt külföldi cégek is érdeklődnek. mondta, hogy az autók behozatalára — mint fő tevékenységre — szakosodó cégeknek, vállalkozóknak a jövőben három fő feltételt kell tel jesíteniük. Először is a behozott autók alkatrészellátásáról kell gondoskodniuk, másrészt a megfelelő szervizelést is biztosítaniuk kell. Emellett, ha olyan autótípusok behozatalára vállalkoznak, amelyekre a Merkur már előjegyzést vett fel, az autók eladásánál az előjegyzés sorrendjére tekintettel kell lenniük. Autóimport — új feltételekkel Hasznos tudnivalók kistermelőknek
