Békés Megyei Népújság, 1991. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-09 / 7. szám
BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG POLITIKÁI NIPILIP 1991. JANUÁR 9., SZERDA Ara: 5,80 forint XLVI. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM Import forintért avagy: mikor lesz a pénzünk konvertibilis? A Magyar Nemzeti Bank több fontos intézkedést is tervez a forint konvertibilitásának bővítésére. Ezek közül néhány már nyilvánosságra került, más elképzelések viszont még csak a banki szakemberek körében ismeretesek. Tarafás Imre, a Magyar Nemzeti Bank első elnökhelyettese a Magyar Távirati Iroda munkatársának elmondotta: bankközi devizapiacot kívánnak létrehozni, tervezik továbbá azt is, hogy a magyar vállalatok forinttal egyenlíthessék ki import vásárlásaikat. Elképzelhető, hogy belátható időn beiül megszüntetik a magyar cégek devizabeváltási kötelezettségét. Mindez elsősorban attól függ, miként alakul 1991-ben Magyarországon a gazdasági helyzet. A Magyar Nemzeti Bank szakemberei e tekintetben optimisták. Várakozásaik szerint pénzügyi szempontból a tervezettnél is jobb lesz ez az esztendő. Termé- szetésen, ha az Öböl térségében kitör a háború, vagy a Szovjetunióban a gazdasági nehézségek a vártnál gyorsabban növekednek, ez hátráltathatja a tervezett intézkedések gyors bevezetését. Tarafás Imre szerint a forint már részben konvertibilis. A korlátozott devizapiac bevezetése, valamint az, hogy á magyar vállalatok forinttal is kiegyenlíthetik az importot, az átválthatóságot tovább szélesíti. A külföldi cégek lehetőséget kapnak arra, hogy Magyarországon forintszámlát nyissanak a kereskedelmi bankoknál. Az itt elhelyezett pénzükből egyenlíthetik ki minden magyarországi tartozásukat. Ez részükre azért lenne előnyös, mert nem kellene megfizetniük a valuta sorozátos átváltásával kapcsolatos jutalékot. Magyarország számára pedig a külföldiek forintkövetelései lényegében pótlólagos hitelt jelentenek. Az elképzelések között az is szerepel, hogy az MNB lehetővé teszi a magyar vállalatoknak az exportált áru ellenében kapott deviza megtartását, s hogy azt importvásárlásaiknál használják fel. Mindez nagyban megnövelné a magyar vállalatok rugalmasságát. Nem elhanyagolható az sem, hogy jelentős jutalékot spórolnak meg, mivel nem kell a külföldi fizetőeszközt forintra, majd újból konvertibilis valutára váltogatni. Még nem lehet tudni, hogy az intézkedés bevezetésére már az idén sor kerülhet, vagy csak jövőre. Közlöny hétfőn, jogszabály elsejétől Az MTI értesülése szerint várhatóan csak január 14- én, hétfőn jelenik meg az a Magyar Közlöny, amely tartalmazza az 1991-es költségvetési törvényt. A jogszabály viszont már január 1- jén hatályba lépett. A jogalkotásról szóló törvény értelmében a hatályba lépés időpontját úgy kell meghatározni, hogy kellő idő maradjon a jogszabály alkalmazásához való felkészülésre. Az utóbbi időben felgyorsult törvénykezés miatt azonban ez az előírás csak elvétve valósult meg. A Magyar Közlöny 133. száma például december 25-ei, míg 134. száma december 26-ai dátummal jelent meg, így azt az előfizetők az ünnepek miatt csak több napos késéssel kaphatták meg. Szakértők szerint miután számos törvény 1991. január 1-jén lépett Hatályba, s az azokat tartalmazó közlönyök csak később kerültek az előfizetőkhöz, így több törvény alkalmazása érdekeket sérthet. Az elmúlt évben egyébként mintegy 3000 oldalnyi jogszabály jelent meg, s ezen belül 103 törvény, míg 1989- ben ennek csak a fele. Legalább kenyérnek lenni kell minden asztalon... Fotó: Gál Edit V Szelet vagy nem szelet? Kenyérvágás előtt... Gyomaendrődi olvasóinktól kaptuk a hírt: a Körösi Sütő- és Édesipari Vállalat körlevelet intézett az élelmiszerboltokhoz, amelyben arról tájékoztatják az üzletvezetőket, hogy ezentúl nem szállítanak a hatósági áras, kilónként 14 forint 80 filléres fehér kenyérből. „Egy ilyen lépés önmagában 4-500 forinttal terheli meg az átlag családok havi költségvetését. Hát meddig lehet még feszíteni a húrt?” — tették föl a kérdést többen. A hír hallatán több Sütőipari vállalatot kerestünk meg. Farkasinszki György, a Körösi Sütőipari Vállalat igazgatója a következőkkel kezdte: * — A kormány 1990. január 8-án, napra pontosan egy évvel ezelőtt állapította meg a fehér kenyér hatósági árát 14 forint 80 fillérben. Legutoljára tavaly szeptemberében volt nagy „árrendezés”, de a fehér kenyér érintetlen maradt. Most, újabb árhullám söpört végig az országon, de a 14 forint 80 fillér változatlan. Ilyen áron azonban csak jelentős veszteséggel lehet ezt a minőségű kenyeret gyártani. A körlevelünkben egyébként arról is tájékoztattuk az üzletvezetőket, hogy a kereskedelmi forgalomba nem szállítunk fehér kenyeret, de a szociális és gyermekintézmények változatlanul megkapják a megrendelt mennyiséget. Az intézmények további kiszolgálására a hatósági ár változtatása után visszatérünk. — Az ön által irányított cég hány települést lát el kenyérrel? — Tizenegy helyen működik üzemünk, s több mint 115 ezer ember él az általunk ellátott körzetben, amelyhez nemcsak' Békés megyei közigazgatási egységek tartoznak. — A gyomaendrődi vállalat termelésében milyen részarányt képvisel a hatósági áras fehér kenyér? — Mintegy negyedét teszi ki. Tisztában vagyunk azzal, hogy az intézkedésünk feszültségeket szül, de a veszteségekből ennyit tudunk vállalni. Döntésünket a gazdasági kényszer hozta. Van olyan vállalat, ahol már szeptember óta nem készítenek fehér kenyeret. * * * Az Orosházi Sütőipari Vállalat igazgatója, Dancsó László ugyancsak 1990 szeptemberéig megy vissza: (Folytatás a 3. oldalon) Villamoskatasztrófa után Nem műszaki hiba volt Öbölhelyzetkép az Emirátusokból Hz aranybazárban már csak tengerészgyalogosok vásárolnak Telefoninterjúnk a dubai magyar kereskedelmi tanácsossal Még itt Európában is kézzel taplnthatóan növekszik a feszültség, ahogy közeledik január 15. Vagyis az a határidő, amíg Szaddám Huszeinnek meg kell kezdenie csapata kivonását Kuvaitból, vagy legalább ígéretet kell tennie rá. A különböző hírügynökségi jelentésekben megszaporodott azoknak a közléseknek a száma, amelyek elkerülhetetlennek tartják az öbölháborút. Az Országos Rendőr-főkapitányság ügyeleti osztályának téves tájékoztatásán alapult az a kedd reggeli hír, amely szerint Drágár Zoltán 30 éves budapesti lakos is életét vesztette a hétfői villamoskatasztrófa következtében. A baleset negyedik, még ismeretlen áldozata Lackó István 45 éves budapesti lakos volt. A Budapesti Rendőr-főkapitányság kedden újabb tanúkat hallgatott meg, s tovább folytatja a vizsgálatot. Galambos László alezredes az MTI érdeklődésére elmondta: olyan, sérültek jelentkeztek a rendőrségen, akik a baleset után „saját lábukon” mentek haza. Ezek között az emberek között nem csupán könnyű sérültek vannak, hiszen volt, aki bordatöréssel távozott a katasztrófa helyszínéről. Arról is beszámolt, hogy várhatóan egy héten belül megszületik a szakértői vizsgálat eredménye. Az eddigi információk szerint úgy tűnik: nem a váltó meghibásodása terelte le a sínekről a szerelvényt, valószínűleg a villamos túl nagy sebessége okozta a bajt. A villamosvezetője rendőri őrizetben van. A BKV-tól származó értesülés is azt erősíti meg, hogy nem műszaki hiba okozta a balesetet, mert a szerelvény november végén átesett a soros fővizsgán, s a vállalat pályamunkásai ezen a vonalszakaszon is elvégezték a szokásos karbantartási munkákat. Tény, a kérdés leginkább érintett országaiból, Irakból és Kuvaitból a magyarok már hazatértek, ám jó néhány kisebb-nagyobb ország található még a szaúdi félszigeten, ahol jelentős számú magyar él, s amely lángba borulhat, ha kitör a háború. A világ leggazdagabb országa, az Egyesült Arab Emirátusok is itt található, s még e napokban is mintegy százra tehető a magyarok száma, akik itt élnek és dolgoznak. Tegnap késő délután telefonon beszéltünk a Dubaiba négy és fél éve a Magyar Kereskedelmi Kamara által kiküldött Vida Gábor kereskedelmi tanácsossal, akitől első kézből kaptunk információkat. — Hetek óta változatlan a helyzet — kezdte mondandóját. — De én úgy érzem, izgalomra továbbra sincs semmi ok. Noha közeledik a határidő, ám Dubai mesz- szebb van annál, mintsem háború esetén az első napon csapás érje a mini országot, illetve a várost. — Ezt mivel indokolja, hiszen a térségből egymásután fordulnak a repülőgépek és hozzák haza a kint élő magyarokat? (Folytatás a 2. oldalon) Blokád Mezökovácsházán Influenza nincs, felsólégúti megbetegedés van Mezökovácsházán, a polgármesteri hivatal előtt hétfő estére szervezett nagygyűlés a késői órákban és kedden blokáddal folytatódott. — A terv az volt, hogy a lakosság képviselőiből álló csoport a polgármesteri hivatal ajtaja előtt foglal helyet, és a távozásra felszólított képviselőket csak a földön fekvő emberek testén átlépve engedik be az épületbe — mondta Nagy Lajos, né, az egyik szervező. Ebből kedden reggel — amikor Nagy András alpolgármester be akart menni az épületbe — nézeteltérés támadt. — Mindenképp a törvényes keretek között szeretnénk követeléseinket érvényesíteni, és a munka zavartalanságáért kompromisz- szumokra is készek vagyunk. Az épületből képviselőink nem mennek el, jelképesen itt maradnak azért, hogy követelésünket teljesítsék — mondta Tóth János. A polgármesteri hivatalba mégis bejutó Nagy András elmondta: jogtalannak tartja a középületbe a bejárás ily módon történő akadályozását. A blokádot törvénysértőnek ítélte, és a maga részéről kijelentette, nem kíván lemondani tisztéről. — Az eset már kimeríti az alkotmányjogi és a politikai kérdés kategóriáját — vélekedett dr. Szarvas Attila polgármester. — Felháborítónak tartom, hogy a testületek bármit tehetnek a polgármesterrel azért, mert munkáltatói joguk van. A jogellenesen megszüntetett munkaviszonyt csak törvényességi úton lehet visszaszerezni, ami köztudottan nem kevés Ideig tart. Ma országunkban nincs biztosítva a visszahívás joga. Ügy érzem, ez nemcsak egyedül az én ügyem, erre a törvényhozóknak fel kellene figyelni. h. M. Fotó: Fazekas Ferenc Magyarországon sehol sem észleltek influenzajárványt, influenzavírust egyetlen beteg vizsgálati anyagából sem mutattak ki az őszi-téli időszakban. Ugyanakkor gyakori a heveny, a lázas felső- légúti megbetegedés —mondotta dr. Straub Ilona, az Országos Közegészségügyi Intézet járványügyi osztályának vezető főorvosa. Nem tapasztaltak, s nem jelentettek ez idáig influenzajárványt a világ, ezen belül Európa országaiban sem. Az influenza szempontjából nyugodt járványügyi helyzetnek azonban nem mond ellent az a tény — tájékoztatott a főorvosnő —, hogy igen sokan küszködnek felsőlégúti megbetegedéssel hazánkban is. A főorvosnő megnyugtatásul elmondta, hogy a jelenlegi magyarországi meghűléses betegségek nem térnek el — sem számokban, sem klinikai megjelenésükben — a korábbi évek hasonló időszakában megszokottaktól. Az esetlegesen mégis előforduló influenza-, illetve az egyéb vírusok által okozott felsőlégúti fertőzések megelőzésével kapcsolatban a főorvosnő a Ovitamin szerepét emelte ki, vagyis azt, hogy lássuk el szervezetünket minél több C-vitaminnal.
