Békés Megyei Népújság, 1991. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-02 / 1. szám
1991. január 2., szerda o „Nagyon szeretem, amit csinálok” Bíznak jövöjükben a „szerencsit hozó" kéményseprő-tanulók Nincs alagút az Országház és a volt pártközpont között... 11 Parlament titkai Az elmúlt esztendőben a közvélemény naponta hallott a Parlamentről, hiszen ez vált a politikai élet legfontosabb színterévé. De vajon milyen apparátus áll a háttérben, kik segítik a képviselők munkáját, hogyan működik a Parlament „nem látható része”? E hatalmas gépezet irányítója, egyik felelőse dr. Soós Tibor, az Országgyűlés Hivatalának vezetője. Vele beszélgettünk a Parlament „titkairól”. A minap Békéscsabán, fiatal kéményseprő-jelöltek jöttek velem szemben, kerékpáron. Szülőfalum jutott eszembe, ahol mindig nagy esemény volt, ha megérkezett a kéményseprő. Mi, gyerekek, házról házra kísértük, lestük, hogyan dolgozik, ő pedig kedvesen be- kormolta a nózinkat. Kíváncsi voltam: manapság miért választja ezt a fárasztó, felelősségteljes fizikai munkát egy fiatal. Felkerestem a Tüzeléstechnikai Vállalat békéscsabai körzetét az Árpád soron. — Én nagyon szeretem, amit csinálok — mondja erről Nyúzó Zoltán, III. éves szakmunkástanuló. — Már gyerekkoromban eldöntöttem, hogy kéményseprő leszek. Mindig örültem, ha jöttek, bámultam a munkájukat, és láttam, Ecsegfal- ván — ahol születtem —, a felnőttek is szeretik, tisztelik a „kormos” embert. Édesapám a Nagykunsági Állami Gazdaságban kovácsmester, édesanyám raktáros, a bátyám sertésgondozó. Kértek, menjek gépszerelőnek, vagy válasszak más szakmát, de én kitartottam gyermekkori álmom mellett, és nem bántam meg. Akár esik, akár fúj, hét ágra süt a nap, én mindig örömmel jövök iskolába, csakúgy, mint a munkába. Kerékpárral járunk, de Kígyósra gépkocsival hoznak- visznek. — Mi a munkájuk érdekessége? — Évente kétszer megyünk, korómszedés és kéményseprés a feladatunk. A füstnyomáá ellenőrzése négy évente kötelező, ezért kéményenként 105 forintot kell fizetni. Nemcsak kertes- házban fontos a kémények rendszeres karbantartása, de a tömbökben is. Az olajjal, vagy gázzal fűtött épületekben is veszélyes, ha elhanyagolják ezt a munkát. Elég, ha beesik egy galamb, a kéménybe, az onnan már ki nem jön, de nagy bajt okozhat. Tanulunk kéménybélelést. és kazánok samot- tozásjavítását is. — Élményei ? — Amikor mondják: jé, ott a kéményseprő, és olvassák, hány gombjuk van. Szeretnek kihúzni egy-egy szálat a stóokeféből. Legjobban a tanyavilág idős embereihez szeretek menni, ők nagyon szeretnek minket, és úgy tapasztalom, tisztességes emberek. A magányos öreg boldog, ha pár percig elbeszélgetünk vele és megkérdezzük, hogy van, A parlamenti pártok, szinte kivétel nélkül, a kormánykoalíció pártjai pedig különösen hangsúlyozzák az erkölcs jelentőségét. Azt azonban csak a naivak képzelhetik, hogy javulhat az erkölcs ott, ahol a gazdasági rendszer, mindenekelőtí az adórendszer bünteti az erkölcsösöket, jutalmazza az erkölcsteleneket, ahol az adórendszer nem azt adóztatja, amit a gazdasági és erkölcsi érdekek megkövetelnének, hanem azt, ami technikai szempontokból számára a legegyszerűbb. Az elmúlt évtizedek egyik nagy közgazdasági tanulsága, hogy csak ott van megfelelő technikai fejlődés, ahol a munkaerőt jól megfizetik. Csak ott lehet olcsó a termelés, ahol magas a bér, azaz nagy a dolgozók vásárlóereje. Ezt látszólag le lehet arra egyszerűsíteni, hogy ott fejlődik a technika, ahol drága a munkaerő. De éppen a mi mostani példánk bizonyítja, hogy nem ilyen segíthetünk-e valamiben. Javítottunk már kapucsengőt, tv-antennát, kicseréltünk törött cserepet, újat tettünk a kiesett tégla helyett. Ez nem feladatunk, ezt tiszteletből tesszük, és ők végtelenül hálásak ezért. — Kollégiumban lakunk, ott is jó a közösségi szellem, magunk rendezünk diszkót, és nagyon jól érezzük magunkat. Zoli fiatalabb diáktársával vallja, hogy az iskola és a munkahelyi vezetés, az idősebb szakemberekkel együtt mindent elkövetnek azért, hogy vérbeli kéményseprők legyenek. Első perctől sulykolják a fejükbe, hogy nekik csak 100 százalékos minőségi munkát szabad végezni. Igen nagy a személyes felelősségük, mert ez veszélyes terület, a tűzzel játszani nem lehet. Előfordul, szerencsére ritkán, hogy nem engedik be őket egy portára, pedig jobban és nagyobb hatásfokkal ég a tűz, ha tiszta a kémény.. Elmondták azt is, hogy 1991. január 1-jétől Szeghalmon teljesítménybérben dolgoznak a Ill.-osok, ha szorgalmasak, 6-7000 forintot megkereshetnek havonta, és ez nem lebecsülendő. egyszerű az összefüggés. A munkaerő úgy is lehet drága, hogy nagy a bérjárulék. Márpedig ez nem eredményre, hanem csődbe vezet. Nem csak a munkaadónak kell drágává tenni a munkaerőt, hanem a munkavállalónak is magas bért kell kapnia. Hova vezet ugyanis, a most alkalmazott bérdrágító rendszer? A dolgozók borítékjába kerülő bért akarjuk állandóan korlátozni. Sajnos, ez többé-kevésbé sikerül is. Ugyanakikor a munkabérek után magas jutalékot szedünk be. Ez a módszer már a korábbi években is élt. A munkaadók számára olcsóbb volt az, ha a dolgozók elvittek valamit a gyárból, a termelőszövetkezetből, mint ha ennek megfelelő nagyságú bért fizettek volna. Ráadásul az így eltulajdonított értéket a dolgozók alig tekintették jövedelemnek. Egy erdőgazdaságban utánanéztem: a Bíznak a jövöjükben, mivel kémény mindig lesz. — Nagy szükség van az utánpótlásra — magyarázza Majorosi László kirendeltségvezető. — A három osztályban 17 tanulónk van, ez rekordnak számít. Korábban 3-4, ha jött, abból is lemorzsolódtak. Ügy látom, jó „csapat” jött össze. 90 kéményseprőnknek csak a fele szakmunkás, a többi át- képzett, és az elöregedés veszélye is fennáll. A mi körzetünkben 35 ezer kéményt gondozunk. Ez komoly feladat, nem tudni, mikor rongálódik meg, és halálos baleset is származhat, ha hibás a tüzelőtechnikai berendezés. — Nálunk fárasztó, és nehéz a munka, sok lépcsőt vagy létrafokot kell meglépniük, de a kereset is jó. A felnőtt kéményseprők nettóban megkeresik a 10-12 ezer forintot és ez még a mai áraik mellett is elfogadható. Kedves kéményseprő tanulók, és felnőttek, hozzanak sok szerencsét megyénk valamennyi lakójának az új esztendőben. Ránk férne ... dolgozók által kedvezményesen elvitt fa értékének még ötödét sem érezték jövedelemnek. A bér helyetti juttatás az utóbbi évben vált egyre általánosabbá a kisvállalkozásokban. Az ott alkalmazottak egy részének csak minimális jövedelmet vallanak be, a reális bér hiányzó részét pedig „juttatják”. Amíg tehát magas lesz a bér járulék, a kisvállalkozások mindig is ki fogják játszani. A nagyok azonban erre nem képesek. Tehát, tovább fog nőni az a különbség, ami a költségvetési és nagyvállalati szektorban dolgozók keresete, és a kisvállalkozók, valamint a f eketén dolgozók jövedelme között már ma is felháborító. A kormányzat, a politikai pártok, szavakban, a bérből élők érdekeit védik. A gyakorlatban azonban olyan rendszert működtetnek, amelyik ez ellen hat. Az erkölcsöt romboló, az előírásokat kijátszókat jutalmazó rendszerből nem kifelé mászik, hanem egyre mélyebbre süllyed a pénzügyi kormányzat. K. S. — Mennyi a Parlament éves költségvetése, és hány ember dolgozik az Országházban? — Az Országgyűlés épüle- i tében nem csupán a parlamenti ülésszakok és a biI zottsági ülések egy része zaj- | lik, hanem itt található a I köztársasági elnök és a mi- ) niszterelnök irodája is. Ez év nyara óta hozzánk tartozik a Széchenyi rakparton található volt MSZMP-szék- ház, amelyet a köznyelv i Fehér Házként ismert. Ma I ez az Országgyűlés irodaházaként funkcionál, itt vannak a képviselők és az egyes pártfrakciók irodái. E két épület teljes ellátásáról ; mintegy 380 főnyi alkalmazott- gondoskodik. Ebből a I hivatali apparátus 230-240 ember, míg közvetlenül a 1 képviselőcsoportok alkalma- j zottaiként mintegy 150-en tevékenykednek. A Parlament költségvetése ' ebben az évben 1 milliárd 135 millió forint volt, jövő- j re pedig 1 milliárd 700 milliót terveznek. A növekedést j többek között az okozza, hogy az 1990-es év költségeinek egy része csak júni- j ustól jelentkezett, míg 1991- ben már 12 hónappal kell I kalkulálni. — A képviselők fizetését is ebből az összegből fedezik? — Természetesen. A ki- j adások egy jelentős részét ez teszi ki, de ehhez valamit azonnal hozzá kell tennem. A honatyák ez év májusától végzik főállásban munkájukat, emiatt a közvélemény I előtt az előzőnél jóval dráI gább Parlament jelenik meg. Ez igaz, ám az is fontos, I hogy végre tiszta és világos képük lehet a választóknak, tudhatják, mi mennyibe kerül, és ehhez mérhetik elvárásaikat is. Az előző Parlamentnél a tiszteletdíjak nagyságrendekkel voltak kisebbek, vidékieknek 7000 forint, budapestieknek 5000 forint. Viszont a munkáltatóknak ki kellett gazdálkodniuk a képviselők távollétében kiesett bért. Amikor 1989-től e költségek megtérítésére kötelezte a házszabály a Parlamentet, kiderült, hogy csak ez évi 40 millióba kerül. — Mire telik még a költségvetésükből? — A pénz egy másik jelentős részét a Parlament — várhatóan még 7-8 évig tartó — felújítása viszi el. Az elmúlt években a Kossuth tér felőli oldalt tették rendbe. most végre felgyorsulhatnak a dunai részen is a munkálatok. Kevesen tudják. hogy Steindl Imre eredeti tervei szerint a Parlament főhomlokzata a Duna- parti. Az elmúlt években nagyon veszélyes állapotba került az északi kőtorony, azzal fenyegetett, hogy bármely pillanatban leszakadhat róla 72 méter magasságból például egy 15-20 kilogrammos kőcsipke. Most egy jó tízméteres szakaszon visz- szabontják az építményt, a teljes helyreállítás két évig is eltart. Egyidejűleg folynak a belső felújítások a kupolacsarnokban és a Vadászteremben. A csarnok kövezetének egy részét 1895 óta nem javították, az ide leterített vörös szőnyegnek már nemcsak díszítő, de baleset- védelmi funkciója is lett. Kiderült, hogy azokból a kőbányákból. ahonnan eredetileg Steindl Imre szállíttatta a kőburkolatot, ugyanolyan anyaggal tudjuk pótolni a burkolatot, amilyen az hajdan volt. Remélhetőleg a jövő év tavaszán visszakerül a kupola tetejére — a vörös csillag helyére — a Steindl Imre által tervezett csúesdísz, egy széljelző. Sokan tréfálkoztak azon, hogy szélkakas lesz a Parlamenten, amely úgymond mindig a széljárásnak megfelelően változtatja a helyét. Mellesleg a dísz nem is kakas formájú, hanem egy dárdát tartó alakot ábrázol. A Parlament egyébként a Világörökség része, és Magyarország kötelezettséget vállalt, hogy a felújításokat az eredeti tervek alapján végzi el. Nagyon érdekes az épület fűtési rendszere, amely szintén a tervező eredeti elképzelései alapján működik — méghozzá kiválóan — mind a mai napig. A Parlamenten nincs kémény, egy tőlünk 500 méterre elhelyezkedő kazánházból alagúton át érkezik ide a meleg levegő. Az ülésterem alatt keverőhelyiséget alakítottak,-ki, a padlón elhelyezkedő nyílásokon át már egyenletes. 22 fokos levegő áramlik be. Ugyanez a szellemes rendszer nyáron azt biztosítja, hogy rekkenő forróság esetén is kellemes a Parlament belső hőmérséklete. — Milyen a Parlament biztonsági rendszere? — A kezdeti időkben a Parlamentnek 30 fős őrsége volt, ez azonban igazából soha nem funkcionált. Ha veszélyes helyzet alakult ki az országban, akkor mindig katonákat és rendőröket rendeltek ide, akik azonban nem ismerték az épületet. Ma a kormányőrség egyik védett objektumaként szerepel az Országgyűlés épülete és irodaháza. Az őrség létszámáról természetesen nem beszélhetek, de nem kell túl nagy számra gondolni. A kapuknál dolgozó kormányőrök hivatásos katonák, ők cserélődnek időnként, azért, hogy valamennyi épületet megismerjék. A Parlament szerencsére nem tartozik a rendszeresen fenyegetett épületek közé. Legutóbb a taxisblokád idején és a vörös csillag leszerelésekor kaptunk több fenyegető telefont. Volt, aki a csillag levételét sérelmezte, mások éppenséggel lassúnak találták a munkálatokat. Akadt ajánlkozó, aki a hátán is lehozta volna, bár gondolom, nem tudta, hogy átmérője három méter volt, súlya pedig 10 mázsa körüli. — Évek éta hallani azt a pletykát, hogy a Parlament ét a Fehér Ház között van egy titkos alagút. Mi igaz ebből? — Sajnos nem létezik. Szerettük ' volna, ha kiderül, hogy van ilyen, ugyanis a most folyó számítástechnikai fe jlesztés során komoly akadályt jelent a közvetlen vezetékes kapcsolat hiánya a két épület között. Lehet, hogy a nemrégiben elkészült útburkolatot kell majd emiatt felbontani, így hát tényleg jól jött volna egy alagút. — Kik léphetnek be a Parlamentbe a képviselőkön kfvül? — A pártfrakciók belépőket adhatnak szakértőiknek, az újságírókkal pedig olyan megegyezés született, hogy az egyes szerkesztőségek meghatározott számú biankó belépővel rendelkeznek. A Parlament ma egyidejűleg tölti be a hivatal és a múzeum funkcióját. Utazási irodák szervezésében rengeteg turista látogatja az épületet, amire a plenáris ülések kivételével mindennap lehetőséget adunk. A jövőben any- nyit szeretnénk változtatni ezen a gyakorlaton, hogy saját kézbe kívánjuk venni a vendégforgalmat. László János Ary Róza Fotó: Kovács Erzsébet Adózás és erkölcs
