Békés Megyei Népújság, 1991. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-29 / 24. szám
BÉKÉS MEGYEI 1991. JANUAR 29., KEDD Ara: 5,80 forint XLVI. ÉVFOLYAM, 24. SZÁM Szakítópróba földiigyben Tegnap délufán újabb plenáris tanácskozással folytatódott az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka. Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésére Strasbourgba utazott Szabad György házelnök helyett Dörnbach Alajos alel- nök nyitotta meg a plenáris ülést. Elöljáróban bejelentette, hogy Bossányi Katalin (MSZP) képviselő február 1- jével lemondott képviselői mandátumáról, amelyet az Országgyűlés határozathozatal nélkül tudomásul vett. Ezt követően a képviselők döntöttek arról, hogy sürgősséggel tárgyalják a társadalmi szervezetek kezelői jogának megszüntetéséről szóló 199Ó. évi LXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. Ugyancsak sürgősséggel kerül majd napirendre a Külügyi Bizottság által elkészített 'határozati javaslat az Észak-Atlanti Közgyűlés által a Magyar Ország- gyűlés részére felajánlott társult tagság elfogadásáról. Az elmúlt hetekben mindinkább elharapódzó földfoglalásokat az igazságügyminiszter és a belügyminiszter is a fennálló törvényekbe, illetve az alkotmányba ütköző cselekedetnek nevezte, egyszersmind megengedhetetlennek tartva azt. Torgyán József, a kisgazdapárt parlamenti frakcióvezetője e véleményekkel szembehelyezkedve kívánt érvelni az ülésnap kezdetén, ám a plénum leszavazta -hozzászólási szándékát. Az üléstermet elhagyó Torgyán Józsefet ak MTI és a Népszabadság tudósítója kérdezte el nem mondott felszólalásának tartalmáról. A frakcióvezető megdöbbentőnek nevezte, hogy az évtizedeken keresztül meghurcolt, sokat szenvedett, kifosztott parasztságon akarnak megint elégtételt venni, pusztán azért, mert jogos földtulajdonukhoz szeretnének hozzájutni. Szerinte sokkal inkább indokolt lenne azokkal a személyekkel szemben fellépni, akik évtizedeken át a törvénytelenségek sorozatával szabályosan kiszipolyozták a népet, akik törvénytelen machinációkkal óriási vagyonra tettek szert és a mai napig széthordják az állami vagyont. Torgyán József emlékeztetett: az 1949- es alaptörvény, a „sztálinista alkotmány-’ biztosította a dolgozó parasztság földtulajdonhoz való jogát, ám az 1967. évi IV. törvénnyel azt felrúgták, erőszakkal juttatva földhöz a . szövetkezeteket. Tulajdonszerzésük ily módon törvénytelen volt, márpedig a Polgári Törvénykönyv előírása szerint az erőszakkal, fondorlattal elvett tulajdont, a tulajdonhoz fűződő jogok gyakorlását a tulajdonos bármikor visszaszerezheti. A frakcióvezető szerint az esetek 99 százalékában jogosulatlanul elvett földtulajdonról van szó. Ilyen esetben semmiféle jogszabály nem védi „a tolvaj, a rabló” érdekeit. Ebben a körben tehát jelentősen tévedett az igazságügyi és a belügyminiszter. Torgyán József arra is felhívta volna a figyelmet, hogy a kormány kárpótlási törvénytervezete lényegében a kárt kárral kívánja pótolni, s ez helytelen. Amennyiben ez a jogszabály lép életbe, úgy évtizedekre olyan tulajdonviszonyok alakulnak ki az országban, hogy ismét a dolgozó parasztság húzza a rövidebbet. A kisgazda ooli(Folytatás a 2. oldalon) Tejet a miniszternek! Lehet, hogy éppen tejet kortyolgat a földművelésügyi miniszter, amikor meghallgatja a 13 Békés megyei képviselő mára tervezett — Interpellációját. A felszólalóknak kijáró pohár víz helyett ugyanis, könnyen lehet, hogy „véletlenül” annyi tejet tesznek az asztalára, mint amennyi egy tábla Nestlé csokiban van. A „tizenhármakat” az állattenyésztők kilátástalan helyzete indította az interpelláció megfogalmazására. Mint köztudott, a gazdákat már nemcsak az állattenyésztéssel járó többletterhek sújtják, hanem az eladással is meggyűlt a bajuk. A probléma — érthetően — éppen térségünket, az ország „éléskamráját” érinti a legérzékenyebben. A képviselők elsősorban arra kíváncsiak, hogyan jutott idáig ez a szebb időket is megélt gazdasági ágazat. Tervez-e a kormányzat valamilyen megoldást, lépést a külföldi piacok felé? Ha pedig profilváltás készül a magyar gazdaságban, nem lenne célszerű most felhívni rá az állattenyésztők figyelmét? Talán már ma megtudjuk a választ. Két korty tej között. (L e.) Búza Barna szobrászművészt (képünkön jobbról) Sarkad város díszpolgárává avatták tegnap. (Tudósításunk a 3. oldalon) Fotó: Gól Edit Thiirmer Gyula Nagyszénáson Szavahihető gazdasági programot! Egész napos ese- U ménysorozaton ■ —■ vett részt tegnap dr. Thiirmer Gyu- ^ la, a Magyar Szocialista Munkáspárt elnöke. Békés megyei látogatása során reggel találkozott Nagyszénás polgármesterével, Kaczkó Mihállyal, akitől a falu általános helyzetéről tájékozódott. Látogatást tett az Október 6. Termelőszövetkezetben, ahol a mező- gazdaság problémáiról beszélgetett a tagsággal. Ebéd után Tótkomlósra, majd Orosházára érkezett, ahol szintén a helyi munkáspárt képviselőivel beszélgettek pártjuk aktuális kérdéseiről. Mint Thürmer Gyula el(Folytatás. a 3. oldaton) Mégis lesz olcsébb benzin? A Mineralimpex Külkereskedelmi Vállalat igazgatója, Tóth József bejelentette: cége, a Magyar Nemzeti Bank, valamint a Magyar Kereskedelmi Bank közös kockázatvállalása mellett februárban mintegy 150 ezer, márciusban pedig 170 ezer tonna kőolaj mostani áron való vá(Folytatás a 3. oldalon) „Dobbal nem lehet verebet fogni” Parasztpárti vélemény: a földfoglalásról döntsenek helyben Történelmi nap Szlovák pedagógusok Nagylakról 'Vq. A független kls- gazdapárt úgy érit VJT 3 zi, egyedül ő kép- viseli igazán a magyar parasztság érdekeit. A kormánykoalícióba is azért léptek be, hogy érvényt szerezzenek az 1947-es állapotokat visszaállító földrendezésnek. Mivél a kormány a mai napig nem hozott a magyar parasztság számára elfogadható földtörvényt, Így az ország területén önkéntes földfoglalásokra került sor. Erről és a földkérdés egyéb problémáiról kérdeztük Ballal Pált, a Magyar Néppárt— Nemzeti Parasztpárt elnökségi tagját. — Mi a véleményük az önkéntes földfoglalásról? — A hatalmon levők politikai dilemmája: hogyan hozzák összhangba korábban tett könnyelmű parasztfogó ígéreteiket a privatizálás és a reprivatizálás társadalmi határaival. Tulajdonsérelem történt a földek elvételekor, s ezt újabb jogsértéssel nem lehet orvosolni, összeegyeztetni a tüzet a vízzel, vagyis az egyéb tulajdont a föld- tulajdonnal, még eddig sehol nem tudták. Nem is lehet. Pártunk álláspontja szerint a földfoglalás törvénytelen. Kimeríti az önbíráskodás kategóriáját. A jogállamisággal összeegyeztethetetlen önkényes megmozdulás. — A parasztpárt mennyivel igért mást a földdel kapcsolatosan, mint a többi párt? — Pártunk a nemzeti centrumhoz sorolja önmagát, soha sem képviseltünk szélsőséges gondolatokat. Mindig mérsékeltek maradtunk, ez sajnos, meglátszott a választási eredményünkön is. Nem kerültünk a parlamenti pártok közé. De vállaltuk sorsunkat, mert a nemzeti érdek fölé soha nem kívántuk helyezni pártérdekeinket. Dobbal nem lehet verebet fogni. A kisgazdapárt ilyen politikája hosszú távon nem lehet követendő példa. Mi történne például, ha az egykori tulajdonos egyik napról a máskira kizavarná az áfészt a sarki fűszeresüzletből? De sorolhatnám tovább a hasonló tulajdon-visszafoglalásokat. — Hogyan oldanák meg Önök a földvisszaadásokat? — Legfontosabbnak tartjuk a kárpótlási törvény mielőbbi elfogadását, amely hosszú időre meghatározza majd az ország sorsát. Jelentősége túlnő az önkormányzati, a föld-, a szövetkezeti törvény összefüggésein. A kormányzó pártok választási reprivati(Folytatás a 3. oldaton) Negyvenegy „visszaeső” Adóslista Ismét közzétette nagyobb adósai listáját az Országos Társadalombiztosítási Fő- igazgatóság. A múlt év őszén 61, most 293 adós nevét hozták nyilvánosságra. A 293- ból 41 már az előző listán is szerepelt. Akkor 394 millió, most 3,2 milliárd forint össz- tartozást képviselnek ezek a cégek. Mint hétfőn, a lista közreadása alkalmából megrendezett budapesti sajtótájékoztatón elhangzott: ez a 3,2 milliárd csak kis része a társadalombiztosítás ellátási lehetőségeit korlátozó 22 milliárd forintos tartozásnak. Ami a korábbi tartozásokat illeti: megállapodást kötöttek 614 céggel a későbbi fizetésre, ez 3 milliárd forintot jelent. Felszámolás alatt van 405 cég, ezek tartozása 2,8 milliárd forint. Egy sor vállalkozásnál már megkezdődött a későbbi fizetésre vonatkozó megállapodások megkötése, ez a kör 2 milliárd forintos tartozás. Nem mutatkozott viszont még együttműködési készség sem egy elég nagy adóskörnél, ez a tartozás 11 milliárd forint nagyságrendű. Igaz, ez utóbbi körbe az 1 millió forintnál kisebb összeggel tartozó adósokat sorolják. A közzétett listára a nagyobb adósok kerültek, akik tartozása 1990. december 31- én meghaladta az 1 millió forintot. Mivel a romániai Nagylakot a Békás megyei tótkom- ió&iak alapították, így hosz- szú időn keresztül természetes volt a két szlovák lakta település szoros kapcsolata. Később, a Ceausescu-kor- szakban, mint minden romániai település, a kilencezer lakost számláló Nagylak is Vállalkozó kedvéről tett tanúbizonyságot a mező herényi képviselő-testület, amikor manapság figyelmet érdemlő lépésre szánta el magát, olyanra, amelynek egyébként teljesen természetesnek kellene lennie. Pályakezdő fiatal nőt nevezett ki jegyzőnek, Szuromi Andreát, aki a maga 25 évével az e tisztséget betöltők között feltehetően legfiatalabb az országban. „Meggyőzték”, hogy maradjon — Kukástól a kéményseprőig sok minden akar lenni elszigetelődött hazánktól. A két állam határmenti szlovákjai csak a román forradalom után, 1990. február 5- én újították fel ismét a hosz- szú időre megszakadt kapcsolatot. Nagylakot Románia szlovák központjának is nevezik, mert itt található az oregy gyerek. De hogyan lesz valakiből közigazgatási szakember? — Az egyetem állam- és jogtudományi karán szerettem volna továbbtanulni. Amikor ez elsőre nem sikerült, keresztanyám tanácsára szülővárosom, Püspökladány tanácsánál kerestem állást. Gyakornokként elvárták és biztosították, hogy jelentkezzem az államigazgatási főiskolára. Megkíséreltem, hogy mégis jogot tanulhassak, de a megyei vezetők ellenállása miatt ez meghiúsult. A főiskolán — ahol sikeresen mutatkoztam be — ugyancsak „meggyőztek”, hogy tegyek le a jogról. Itt érlelődött meg benszág egyetlen középfokú szlovák iskolája. Ebből kiindulva nem lehet véletlen az sem, hogy tavaly elsősorban pedagógusok látogattak Magyarországra tapasztalat- csere céljából. A romániai és a magyarországi szlovák pe(Folytatás a 3. oldalon) nem a felismerés: a tanács- rendszer nem jelenthet megoldást. Ezért elhatároztam, hogy nem maradok meg a közigazgatásban. — Mégis a mezőberényi tanácsnál helyezkedett el. — Egy évvel előttem végzett a férjem az egyetemen. Ekkoriban néztük meg Budapesten a „Békés megye bemutatkozik” programot, ahol az itteni Aranykalász Tsz közgazdász! állást ajánlott Addig soha nem jártunk Mezőbenényben, Békés megyéről pedig csak kedvezőtlen híreket hallottunk. Véletlenszerű és nem is na(Folytatás a 3. oldaton) Végre egy sikertörténet... Aki „eljegyezte” magát a jegyzöséggel
