Békés Megyei Népújság, 1991. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-26 / 22. szám

BÉKÉS MEGYEI N É PÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1 1991. JANUAR 26., SZOMBAT Ara: 6,80 forint XLVI. ÉVFOLYAM, 22. SZÁM Dr. Simon Imre elbúcsúzott a városi közgyűléstől Nem ítéltetett halálra a békéscsabai sportélet Harmincegy főre csökkent a békéscsabai önkormány­zat képviselőtestülete. A változást maga az érintett, dr. Simon Imre, a Békés Megyei Közgyűlés nemrégi­ben megválasztott elnöke je­lentette be: „Meggyőződé­sem, hogy az új funkcióm összeegyeztethetetlen a bé­késcsabai képviselőtestületi tagságommal. Jogilag ugyan nem kötelezne semmi, de úgy tartom etikusnak, hogy kivonuljak a városi közgyű­lésből. Könnyen érhetne vád ugyanis, hogy Gyula—Békés­csaba—Békés megye kapcso­latában városunk érdekeit előtérbe helyezem, a többi település hátrányára. Bízom benne, hogy a megye és Bé­késcsaba, mint megyei jogú város, harmonikus kapcso­latot teremt egymással." Szaporodnak a bliccelek? A hivatalos napirendi pon­tok tárgyalásában — minit tegnapi, rövid tudósításunk­ból kiderült — az- élre ke­rült a békéscsabai helyi au­tóbusz-közlekedés díjának megállapítása. Vízhányó László, a Városgazdálkodá­si és Városfejlesztési Bi­zottság elnöke abból a javas­latból indult ki, hogy a vá­A városi közgyűlés a hivatalos napirendi pontok tár­gyalása előtt megszavazott egy felhívást, amely szerint Békéscsaba polgármesteri hivatala felhívja a lakosság figyelmét, hogy a lakáscélú hitelek kamatemelése mi­att 1,991-re vizsgálja a támogatás nyújtásának lehető­ségét. A támogatási rendszer kidolgozásához informá­ciókra van szükségük, amelyhez kérik az állampolgárok segítségét. Az adatlapokat — amelyek megtalálhatók a. békéscsabai Szuperinfó legújabb számában — kitöltve, február 5-ig kérik beküldeni. Az így rendelkezésre álló információk birtokában — további feldolgozás után — a közgyűlés február 14-1 ülésén dönt a támogatás rend­szeréről és mértékéről. bar erdei ürnak egyelőre nincsenek költö­ÉSI SZÁNDÉKAI, DE HA MEGGONDOLNA MAGÄT, YUGODTAN HIRDETHETNÉ ÍGY LAKASAT: „HIDEGET ÜRÖNEK ELADÓ A BÉKÉSCSABAI SZEMÉTTELEP ELLETT, A NÄDAS KÖZEPÉN, EGY FATÜZELÉSÜ ALYHACSKAVAL ÉS EGY SÄTORPONYVÄVAL TÉLIE; [TETT DOBOZHÄZ. CSÖRGÖÖRA, VASUTASLÄMPA AN, REZSIT NEM KELL FIZETNI.” A házigazdával tavaly nyá­ron már kitárgyaltuk a no­mád élet előnyeit, hátránya­it, s akkor ő úgy búcsúzott: a telet semmiképp nem tölti a nádasban. Elképzelései azonban nem jöttek be, így újra Isten szabad ege alatt beszélgetünk. A különbség csak annyi, hogy a júliusi szúnyogáradat helyett a fagy­halállal kell szembenézniük. — No, azért jelentősebb a változás ennél — mosolyog Erdei úr. — Már nem egye­dül hallgatom esténként a magnót, ugyanis visszajött az asszony. Birkapörkült a farkasordító hidegben Örömömet kimutatnám én is. de a —10 fokos hidegben a szám „szélesítése” szinte fizikai fájdalmat okoz, és szó szerint arcomra fagy a mosoly. — Maga nem fázik itt? Nem betegszik meg? Nem fél éjszakánként? — kérdem hitetlenkedve, egy szuszra. — Én soha nem voltam beteg, a kórházi levegőt nem is ismerem — kéri ki magá­nak. — Félni meg mitől fél­jek? Nem vagyok se gyáva, se ijedős. A hidegről annyit, hogy a tél után szerencsére mindig jön a tavasz. — Enni, mosakodni, ki­csit szórakozni azért csak kell. — Az asszonnyal főzőcs- kézünk, és arra mindig vi­gyázunk, hogy hús legyen az asztalon. Tegnap például bir­kapörköltet készítettünk. Akár hiszi, akár nem, inni is azt iszunk, mint a többi ember. Nyáron sört, télen bort, s néha egy felest reg­gel. Igaz, diszkóba már nem járunk — kacsint rám. — Mosakodni a fürdőbe me­gyünk, szórakozásnak pedig Itt a magnó, a rádió. Ha sok szabadidőm van, azokat az órákat, fényképezőgépe­ket. rossz bicikliket javítga­tom, amiket a szeméttelepen találok. — A karácsonyt és a szil­vesztert is kint töltötték? — Karácsonykor fenyőfát állítottunk a bungaló előtt, szilveszter éjjelén pedig pezsgőt bontottunk, és hall­gattuk a rádiót. „Neken Ingyenkenyór nem kell” — Nem gondol arra, hogy változtat ezen az életmódon? — Természetesen én is egy saját házikóról álmodom, de ennek még nincs itt az ide­je. Hívtak már 12 ezer fo­rintos havi fizetésért, ellá­tásért és szállásért tanyára dolgozni, de itt, a szemétte­lepen többet keresek. Ha al­(Folytatis a 3. oldalon) rosi költségvetésből nem kí­vánják támogatni a Körös Volánt. A kisebbség állás­pontja szerint a monopol­helyzetben levő vállalatnak téves az a feltételezése, mely 62erint a tarifaemelés hatá­sára csökken az utasforga­lom. Szerintük, éppen el­lenkezőleg, a 10-20 százalé­kos csökkenés irreális, hi­szen az életszínvonal csök­kenésével a tömegközlekedés lép előtérbe. A bizottság tag­jainak többsége viszont egyetért a Volán tarifadíj­emelési javaslatával (amely szerint a menetjegy 14, az egyvonalas bérlet 380, az összvonalas bérlet 460 forint lenne havonta). Egyedül a tanuló/ny ugdíjasbérlet 95 fo. rintos árát javasolják 90 fo­rintban megállapítani. Szokolay Zoltán ország­gyűlési képviselő az előter­jesztést alkalmatlannak tar­totta az elfogadásra, s in­dítványozta, hogy a testület halassza el a döntést. A te­herviselést aránytalannak és meglehetősen nagynak tar­totta, az elosztást pedig igazságtalannak és antiszo­ciálisnak. Javasolta, hogy az önkormányzat más források­ból is tájékozódjék. „... az a gyanúm: a csabai ön- kormányzat olyannyira ki­(Folytatás a 3. oldalon) MSZOSZ-javaslat Lakáshitel* törlesztés munkaadói segítséggel A lakosság jelentős részét érintő lakáskamat-emelés terhei úgy enyhíthetők, ha a munkaadók is részt vállal* nak a hitelek visszafizetésé­ben — jelentette ki Nagy Sándor, az MSZOSZ elnöke az ÉDOSZ kongresszusán pénteken, Budapesten. A szövetség elképzelése szerint azoknak az adósok­nak. akiknek már alacso­nyabb összegű a tartozásuk, és kérik az adósság felének elengedését, hogy a másik részét kifizethessék, segítség­ként a megmaradó hányadot a munkahely fizetési előleg­ként folyósíthatná. Nagyon sokan vannak viszont, akik­nek még százezer forinton felüli, vagy több százezer forintot is kitevő a tartozá­suk. Az ő esetükben — ha kérik, hogy a takarékpénz­tár engedje el a kölcsön 50 százalékát — a munkahely a megmaradó összeg egyhar- madát vállalhatná át, folyó­síthatná fizetési előlegként. Az elképzelés szerint a má­sik egyharmadot az adós önerőből fizetné ki, és csak a maradék összeg után kel­lene az igen magas piaci ka­matot kifizetni. Mindkét va­riációnál a munkavállalók 18 vagy 24 hónapos futamidő­vel kamatmentesen fizethet­nék vissza munkahelyüknek a fizetési előlegként folyósí­tott hitelt. Az MSZOSZ és az OTP szakemberei már vizsgálják, milyen feltételekkel valósít­ható meg az elképzelés. Az egyik legfontosabb kérdés: ki finanszírozza a dolgozók­nak kamatmentesen jutta­tott, a vállalatok által ban­koktól felvett kölcsön kama­tait. Kényelmes, meleg, jó rugózású az új, japán gyártmányú mentőautó, amely szűkebbnek tűnik a Nysáknál N lengyel— japán „mentőváltóban” A Nysa megy, a Toyota jön Tegnap végre valódi jó autót láthattunk a mentő- szolgálat házatáján. Megér­kezett az első Toyota, amely a meglévő Mercedes roham­kocsi mellett a Nysák között érdemeket szerzett a beteg- szállításban. Dr. " Bumbera József, az Országos Mentőszolgálat Bé­kés Megyei Szervezetének vezető főorvosa mutatta be tevékenységüket. Az ország­ban hétezer ember dolgozik a mentőhálózatban, amely a Népjóléti Minisztérium leg­nagyobb országos intézete. Nemzetközi hírnevét tekint­ve az Amerikai Egyesült Ál­lamok és .Izrael után a har­madik helyen áll a világlis­tán. A 04-es telefons zámon az egész országban hívhatók, egységes a technikai felsze­relésük, és ez óriási előny. Békés megyében a hét mentőállomáson 258-an (mentőtisztek, ápolók, egyéb munkások) dolgoznak. Az el­múlt évben 86 700 mentő­feladatot teljesítettek a há­lózatban, és több mint két és fél millió kilométert fu­tottak a gépkocsik. Az utób­bi években Gyulán korszerű­sítettek, bővítettek, Békés­csabán új mentőállomást adtak át, s a többi állomá­sokon is igyekeztek megfe­lelő munkakörülményeket teremteni a nehéz feladatot ellátó mentősöknek. Mező- kovácsházán ez év tavaszán (Folytatás a 3. oldalon) Kárpótlás — több lépcsőben Az állam által 1949. júni­us 8-a után, az állampolgá­rok tulajdonában okozott károk részleges kárpótlásá­ról 6 zóló törvényjavaslat alapvető elveiről tájékoztat­ta a sajtó képviselőit pén­tek délelőtt, az Igazságügyi Minisztériumban Balsai Ist­ván miniszter és Bogdán Ti­bor közigazgatási államtit­kár. Az igazságügyi minisz­ter bevezetőjében elmondta: ismeretei szerint a Parla­ment február 4-én kezdi meg a törvényjavaslat vitá­ját. Bogdán Tibor elöljáróban leszögezte: részleges kár­pótlásról van szó, amely fi­gyelembe veszi a nemzeti teherbíró képességet. Kárpótlásra mindenek­előtt a volt tulajdonos jogo­sult, de csak akkor, ha ma­gyar állampolgár, vagy ha legalább a sérelem elszen­vedésekor magyar állampol­gár volt. Nem magyar ál­lampolgár akkor tarthat jo­got kárpótlásra, ha a sére­lem az állampolgárságától való megfosztásával össze­függésben érte. Ha a tulaj­donos már nem él, leszár­mazó ja, vagy annak hiá­nyában túlélő házastársa is igényt tarthat kárpótlásra. Fontos kitétel azonban, hogy a túlélő házastárs csak ak­kor jogosult kártérítésre, ha a volt tulajdonossal mind a sérelem elszenvedésekor, mind a halál bekövetkezte­kor házasságban élt. A volt tulajdon értékét (ingatlan, ingóság stb. ese­tén) a javaslat szerint úgy számítják ki, hogy elvétel­kori forgalmi értékét meg­szorozzák az inflációs kulcs­csal. Termőföld esetén a kár mértéke a kataszteri tiszta jövedelem (aranyko­rona-érték) .100 forintos (A változat), illetőleg 750 fo­rintos (B változat) szorzata. A kárpótlás jogosultjai kárpótlási jegyet kapnak. Ez nem váltható be készpénzre, - hanem birtokosát állami va- . gyón megvásárlására jogo­sítja fel. A kárpótlás iránti kérel­met a törvény hatályba lé­pését követő egy hónapon belül lehet benyújtani az il­letékes megyei, fővárosi kár- rendezési hivatalhoz. Ha. va­laki ezt a határidőt elmu­lasztotta, csak akkor tarthat igényt kártérítésre, ha iga­zolja, hogy a „mulasztás” önhibáján kívül történt. Hat hónapon túl azonban már igazolási kérelemnek sincs helye. ’ Jfadon elő enijierek_- ~Á. ^ y.aC: *»' ^ Dobozkunyhóban m t, * * + m- jr V ^ ^ heveresz a tehenesz*- JW

Next

/
Thumbnails
Contents