Békés Megyei Népújság, 1991. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-23 / 19. szám
NÉPÚJSÁG 1991. január 23., szerda Jó hír: lesz gyógyszer — de mennyiért? Dollárért vesszük, vagy mi gyártjuk — A „törzskönyvezés” időigényes feladat — A 25 százalékos áremelést észre sem vettük i Adórendszer és erkölcs A hatalom fél a hangosaktól — Könnyebb a védteleneket nyomorgatni? A parlamenti pártok szinte kivétel nélkül, a kormánykoalíció pártjai pedig különösen hangsúlyozzák az erkölcs jelentőségét. Azt azonban csak a naivak képzelhetik el, hogy javulhat az erkölcs ott, ahoL a gazdasági rendszer, mindenekelőtt az adórendszer bünteti az erkölcsöseket, jutalmazza az erkölcsteleneket, ahol az adórendszer nem azt adóztatja, amit a gazdasági és erkölcsi érdekek megkövetelnének, hanem azt, amit technikai szempontokból a legegyszerűbbnek tart. Ennek illusztrációjául vizsgáljuk meg az adózási fegyelmet. Nálunk magasak az adóterhek. Ez nemcsak abból következik, hogy a modem társadalomban a nemzeti jövedelem jelentős hányadát újra kalű elosztani, hanem abból is, hogy az elmúlt negyven év során az a filozófia érvényesült: az államnak kell szinte mindent magára vállalnia. A fogyasztói társadalmak jóléti társadalmak is, tehát magas költségvetési hányaddal dolgoznak. Ebből _fakad aztán, hogy a társadalomellenes magatartások között előkelő helyet kell elfoglalnia az adócsalásnak. Gyermekkoromban értetlenül álltam az előtt a hír előtt, hogy az Egyesült Államokban az 'emberölést könnyebb büntetlenül megúszni, mint az adócsalást, hogy a maffiavezéreket csak mint adócsalókat liehet börtönbe juttatni. Azóta már megértettem, hogy miért fontos az adócsalást szigorúan büntetni. De sajnos, még sem a hazai közvélemény, sem az illetékesek nem tartanak itt. A közvéleménynek az adócsalással szemben felmentő ítéletét tulajdonképpen megértem. Az elmúlt évszázadok során megtanulták, hogy ami az államkasszába megy, azt nem az állampolgárok érdekében használják fel, illetve abból aránytalanul keveset. Ahogy Illyés Gyula a Puszták népében irta: a cselédek előtt nem volt bűn az ura- ságot meglopni, de annál nagyobb bűn volt egymás megkárosítása. Ezen a téren az erkölcsi' megítélés nem változott, csak a gazdátlan tulajdon következtében sokkal szélesebb társadalmi méreteket öltött a tulaj- • donos állam meglopása. Sokkal nehezebb megérteni az illetékesek türelmét az adócsalókkal szemben. Az állam olyan szűkében van a pénzbevételeknek, hogy szándéka ellenére nyomorgatni kénytelen az öregeket, a nagycsaládosokat, évek óta csökkenteni kell a reálbéreket Mégis vonakodik az adócsalók szigorú felelősségre vonásától. Azt elismerem, hogy az adócsalók felháborodással vennék tudomásul, ha számon kérnék tőlük a törvények betartását. Márpedig a hatalom annyira fél a hangosaktól, az erőszakosaktól, hogy inkább hagyja őket, és jobb meggyőződése ellenére nyomorgatja a védteleneket, a csendeseket. Nem állja meg a helyét az az érv sem, hogy nem tudják, kik az adócsalók. Azért vettek és használnak drága számítógépeket, azért kell mindnyájuknak minden bevételkor megadni a személyi számunkat, hogy az adóhivatalban tudják, kitől és mennyit kaptunk. De az így begyűjtött adatokat nemigen használják fel arra, hogy számon kérjék a csalókat. Nekem elég. széles ismeretségi köröm van a kisvállalkozók, a jól keresők viliágában, de még nem találkoztam olyannal, akit lelepleztek volna. Ennek pedig nem az az oka, hogy mindenki tisztességesen bevallja az adóját, hanem az, hogy nem akarják őket és o termelési kedvet „zavarni". És a lakosság 90 százalékának termelési kedvét lehet zavarni azzal, hogy egyre súlyosabb terhet raknak rájuk, hogy nekik kell megfizetniük azt is, amit a sokszorta többet keresők nem fizetnek be? Én többször tízmilliárdra becsülöm a be nem váltott jövedelmeknek csak az adóját. De még azt sem publikálják az illetékesek, hogy ők mekkorára becsülik az adócsalások nagyságát. Márpedig nem leszünk addig Európa, amíg az adócsalás nem lesz súlyos bűn. amíg nem leplezik le nyilvánosan az adócsalókat. Ha abban a tudatban élhetnek a milliók, hogy a náluk sokszorta többet keresők szabadon csaphatják be az államot, maguk is virtust fognak csinálni abból, hogy minél kevesebbet fizessenek. Ahol pedig nincs adómorál, ott nem lesz más morál sem. Kopátsy Sándor Felfüggeszteni a visszafizetést Gyógyszerhiány van, egyes hírék szerint mintegy száz fontos készítmény hiányzik a patikákból. „Befulladt” a KGST a gyógyszerpiacon is, dollárért jóval drágábban kell ezután vásárolnunk gyógyszert és -alapanyagot, ez pedig óhatatlanul áremeléshez vezet. Mi a jelenlegi és a várható helyzet a lakosság gyógyszerellátásában? — 'kérdeztük az ország gyógyszer-nagykereskedelmét lebonyolító Hunga- ropharma igazgatójától, dr. Lantosi Istvántól és a cég belkereskedelmi igazgatóhelyettesétől, Rakoncza Istvántól. — Szó sincs ekkora hiányról! — szögezi le Lantosi István. — Tavaly még idejekorán felkészültünk arra, hogy 1991 első negyedére megfelelő mennyiségben és választékban rendelkezésre álljon a gyógyszertárakban valamennyi fontos gyógyszer. A szokásosnál nagyobb mennyiséget rendeltünk meg partnereinknél az év első negyedére, az eddigi rendnek megfelelően 105 nappal a tárgyidőszak előtt. De az ipar szállítása akadozott és a szokásos nehézségeket (technológiai problémák, kapacitáshiány, alapanyagok minőségi hibái és csomagolóanyag-gondok) sem tudtuk kiküszöbölni. Így az év utolsó napjaira jelentős gyógyszermennyiség torlódott ösz- sze, amelynek kiszállítása időt vett igénybe, illetve jelenleg is folyik. — Nincs Corinfar, s éppúgy mást ajánlanak helyette, mint például az Amida- zophenum, vagy az Istopirin helyett, s az olcsó, sárga C- vitamindrazsé sem kapható. — örülök, hogy a Corinfar szóba került! Ebből az egykori NDK-ban előállított készítményből a Népjóléti Minisztériummal egyeztetve valóban csökkenteni kívánjuk a beszerzést. Ennek oka a dollárelszámolásra való áttérés. Ám korlátlanul rendelkezésre áll a magyar gyártmányú Cordaflex, amely teljesen ezzel azonos összetételű és hatású, csak a neve és külső megjelenése más. — A Népjóléti Minisztérium felhatalmazott bennünket arra, hogy a gyógyszertári központoknak a Corda- flexet a Corinfarral egyenértékű készítményként ajánljuk. Egyébként. erről tájékoztatták az orvosokat is. A gyógyszerészeknek pedig joguk van arra, hogy a Co- rinfar-receptekre Cordafle- xet adjanak ki. Persze tudjuk, hogy a sokat emlegetett pszichológiai hatásokat egy gyógyszernél szinte nem lehet túlbecsülni. De még egyszer hangsúlyozom: nem a megszokott gyógyító hatóanyagtól, csupán a német készítménytől kell megválni! Attól sem egy csapásra, mert — éppen a lakossági nyomás hatására — korlátozott mértékben még beszerzőnk Corifart is. Némelyik új gyógyszerrel — illetve egy-két régebbi szer eltűnésével — más a helyzet. A már említett Amidazophe- num helyett olyan láz. és fájdalomcsillapítót adunk, amely sokkal korszerűbb, s használata nem jár a régi szer káros mellékhatásaival. Ez a helyzet az Istopirin, Kalmopirin esetében is. Az Algopyrint viszont az eredeti. hatóanyagból, de idehaza készített tablettákban- forgalmazzuk. Ami a C-vita- mint illeti: valóban nem jött elég tabletta a Szovjetunióból. A megszokott áron pedig nem adhatják a gyógyszertárak a Jugoszláviából beszerzett, vagy nálunk tab- lettázott — drágább önköltségű — készítményt. — Vagyis, az eddigi szocialista országokból származó gyógyszetek esetében fel kell készülnünk hiányra, jobb esetben cserére? — A helyzet nem ilyen egyértelmű — veszi át a szót Rakoncza István. — Igaz, hogy a KGST-országokkal a dollárelszámolásra való áttérés a gyógyszer-kereskedelemben is okoz gondokat, dé ennek most még alig van jele. Az első negyedévre nemcsak megvannak a szerződéseink, hanem még azt is el tudtuk érni, hogy havi ütemezést vállal- janák a szállításokra. 40 gyógyszer itthon készül majd, amit eddig szovjet üzemekkel kooperációban gyártottunk. — Akár nyugati gyógyszerkészítményekkel is? Hiszen most már itt is, ott is dollárban kell fizetni. — Erről is lehet szó, ám gondolná kell arra, hogy csak olyan gyógyszert hozhatunk forgalomba, amelyet nálunk is törzskönyveztek. Ez pedig időigényes, s az ellátás szünetelhet addig, amíg tart az átállási időszak. — Csakhogy a dollárelszámolásra való áttérés jelentékeny többletköltséggel jár. Magyarán: drágább lesz az alapanyag, s többe kerülnek a készítmények is a nagykereskedőknek. Ez pedig — mint naponta lehet tapasztalni — előbb-utóbb a vevők pénztárcáját terheli. Milyen áremelkedésre kell számítani a gyógyszereknél? — Várhatóan duplájára nőnék a nagykereskedelmi árak a dollárelszámolásra való áttéréssel — mondja dr. Lantosi István. — Az év elején már volt egy 25 százalékos belföldi termelői áremelkedés, de ebből a vásárlóközönség még nem vett észre semmit, a társadalombiztosítás kiegyenlítette a különbözetet. Ám kétszáz százalékos emelkedést nem lehet így kompenzálni, az áremelés tehát előbb-utóbb bekövetkezik. Jó lenne, ha ez nem párosulna olyan felvásárlási lázzal, mint amilyet az 1989-es év eleji áremelés előtt lehetett tapasztalni, mert csak így ígérhetem: nemcsak az életmentő, hanem a szokásos gyógyszerválasztékban sem lesz néhány napnál tovább tartó hiány. Schöffer Jenő Tetemes károk érik a magántermelőket amiatt, hogy a tejipar gyakran csak vonakodva, vagy egyáltalán nem veszi át tőlük a tejet. Szinte az ablakon dobták ki a pénzt azok is, akik újrakezdési kölcsönökből és más hitelekből rendezkedtek be tejtermelésre — hoztak rendbe istállókat, illetve vásároltak állatokat. Az. értékesítési nehézségek miatt egyrészt veszteséggel tartják a tejelőállományt. másrészt biztosítaniuk kell a kölcsönök, hitelek visszafizetését. E helyzetben a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ), a vonatkozó rendeletek .átmeneti megváltoztatását javasolja. Indítványa szerint a tejtermelési válság rendeződéséig fel kell függeszteni a tejtermelők által felvett újrakezdési kölcsönök visszafizetését. A MOSZ egyidejűleg arra is felhívta a figyelmet, hogy a termelők önkéntes állománycsökkentést is fölvállaltak, ám ezt sokfelé nem tudják végrehajtani. A teheneket ugyanis nem fogadják a vágóhidak, húsfeldolgozók. Adókedvezményt kellene adni ugyanakkor azoknak. akik most kezdenek foglalkozni tej forgalmazással, hiszen ők komoly kockázatot vállalnak. Békés Megyei Mnnkaügyi Hivatal Békéscsaba, Luther u. 5. * Telefon: 24-177. A VÁLLALKOZÁS ALAPISKOLÁJA című előadássorozat keretében 1991. január 24-én 14 órától „A vállalkozás humán alapjai, tárgyalástechnl- ika, testbeszéd” című előadás kerül megrendezésre a megyei könyvtárban. (Derkovits sor 1/4.) Előadók: Péter Gábor és Hári Katalán (SKR-stúdió). * * * Állásajánlataink! BÉKÉSCSABÁN: Agroker, Szerdahelyi u.: gépíró (érettségizett, német nyelvtudással), Beköt, Tanácsköztársaság u.: gépi varró, fcönkötő. ■ GYULÁN: » ALESI Kft.: kézi varró. Gyulatex Harisnyagyár Bt.: gépíró-adminisiztrátor. Háziipari Szöv.: betanított szövő, varrodai gyártásvezető, sarkadl telepére: varrónő. Kertészeti Váll.: pénzügyi előadó. Vasipari Klsszöv.: asztalos, öntödei betanított munkás, mintakészítő asztalos^ Állami Biztosító: üzletkötő (kétegyházi és dobozi lakosok is). OROSHÁZÁN: Mezőgép: hegesztő. Béke Mgtsz: villanyszerelő. AU. Kőolajipari Gépgyár: termelési osztályvezető (felsőfokú gépész vagy kohász végzettséggel), vállalkozó piackutató, villanyszerelő (éliefctrdkusá végz.), öntő-for- mázó. A GENERÁL A Kétegyházi LEÁNYVÁLLALATA Mezőgazdasági GYAKORLOTT Szakmunkásképző KAROSSZÉRIAés Munkástovábbképző LAKATOST Intézet KERES FELVÉTELRE, ELADÁSRA KÍNÁL valamint: 5 db MTZ—50-es AUTÓFÉNYEZŐ traktort árveréssel. MUNKÁT VÁLLAL, RÖVID HATÁRIDŐVEL! Az árverés ideje: 1991. február 14., 9 őrá. Érdeklődni lehet ■ Békéscsaba, Bartók B. Gazdag Mihály gyakorlati út 46—50. oktatásvezetőnél, Telefon: 24-788. a helyszínen. II Békéscsabai Konzervgyár termeltetési osztályára szakirányú, felsőfokú végzettséggel, gyakorlattal rendelkező ágazatvezetőt keres Az ágazat fő tevékenysége a paradicsomtermeltetés. Jelentkezni lehet szakmai önéletrajzzal a vállalat személyzeti osztályán. Érdeklődni: a 22-833/106-os mellékű telefonszámon lehet. Pályázati felhívás! A Fővárosi Ruhaipari Vállalat pályázatot hirdet Szeghalom, Kinizsi u. 2/1. sz. alatti telephelyén lévő. élelmiszer- és vegyes ruházati cikk árusítására kialakított üzlethelyiség bérleti formában történd üzemeltetésére Az üzlet élelmiszer-árusító része hivatott a vállalati dolgozók üzemi területen történő közvetlen kiszolgálására, de egyben közforgalmú . árusításra is. Ez az üzlet biztosítaná a dolgozók részére üzemszünetben a kávéfelszolgálást is. Az üzletépület 3 db szigetelt konténerből álil, szoc. létesítménnyel, mosogatóval ellátva, víz-, csatorna-, elektromos hálózatba bekötve, villanyfűtéssel, a szükséges berendezési tárgyakat és .üzemeltetési engedélyeket a bérbevevőnek kell biztosítania. Az üzlethelyiség a fenti címen, munkaidőben bármikor megtekinthető, bemutatja: Endrődi Zoltán. Ajánlatokat írásban a Főv. Ruhaipari V. titkárságára, Budapest 1400, Pf.: 29. kell küldeni. Beküldési határidő: 1991. jan. 31.
