Békés Megyei Népújság, 1991. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-22 / 18. szám
NÉPÚJSÁG 1991. január 22., kedd Tájékoztató a nyugdíjemelésekről A parlamenti döntés alapján a nyugdíjfolyósító igazgatóságokon már dolgoznak a nyugdíjemelések végrehajtásán. Ezzel kapcsolatban <ír. Futó Gábor, az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság jogügyi főosztályvezetője az MTI munkatársának elmondta: a fő- igazgatóságon vagy a nyugdíjfolyósító igazgatóságokon nem kell külön jelezni, hogy a nyugdíjasok melyik variációt választják. Mindig az egyéneknek leginkább kedvező megoldás szerint számítják ki a nyugdíjemelések összegét. Az emelés az 1991. január 1-je előtt megállapított nyugdíjakra vonatkozik, mégpedig 26 ezer forintos nyugdíjig (illgtve ennél az emeléssel sem lehet magasabb a nyugdíj), ß átlagosan havonként 1500 forintot (23.százalékot) jelent január 1-jétől, visszamenőleges hatállyal. A saját jogú nyugdíjnál az emelés minimuma 1000 forint, maximuma 3000 forint lehet. Az emelésre az eredetileg tervezett 30 milliárd forint helyett 47 milliárdot használnak fel. Az új összegeket több szempont figyelembevételével számítják ki. A számítás alapja egyrészt a nyugdíjba vonulás időpontja. Így az 5 évnél nem régebbi nyugdíjazásnál 8, az 5—15 év közöttinél 9, a 15 év felettinél 11 százalékos emelést számítanak. A szolgálati idő szerint ehhez még 10—19 évnél 13, 20—29 évnél 14, 30—39 évnél 16, 40 évnél és 40 év felett 18 százalék iárul többletként. Az I-II1. fokozatú rokkantsági nyugdíjasok nyugdíjemelését kétféleképpen is kiszámítják, és az emelést a kedvezőbb összeg szerint állapítják meg. Egyrészt, akinél a szolgálati idő csak jóval alacsonyabb emelést tenne lehetővé az I-II. fokozatú rokkantság esetében 18, a III. fokozatú rokkantságnál pedig 14 százalékot számítanak hozzá a nyugdíjba vonulás időpontja szerint kiszámított emelési százalékokhoz. Másrészt, akiknél a szolgálati idő szerinti forma a kedvezőbb, a fenti módon az öregségi nyugdíjra vonatkozó emelési szabályok szerint állapítják meg az emelés összegét. Ennek alapján az I—II. fokozatú rokkantnyugdíjasok esetében nem lehet kevesebb az emelés 26 százaléknál, illetve 1000 forintnál, a III. fokozatú rokkantak nyugdíj- emelése a 22 százaléknál, de legalább 1000 forintnál. Az özvegyi, szülői nyugellátás, továbbá az árvaellátás 21 százalékkal, minimum 900 forinttal, a mezőgazda- sági járadék és a nyugdíjfolyósító által számított rendszeres szociális ellátás szintén 900 forinttal emelkedik. Kilencszáz forinttal egészítik ki a házastársi pótlékot és a gyermekgondozási segélyhez folyósított jövedelempótlékot. A gyermekgondozási díi ugyancsak legkevesebb 900 forinttal emelkedik. A megemelt ellátási összegeket —• januártól visszamenőleg — minden érintett februárban kapja kézhez. Törvényjavaslat a munkanélküliségről (Folytatás az 1. oldalról) állást foglal e képviselői javaslat támogatásáról, illetőleg elvetéséről. Szabad György házelnök bejelentette, hogy a februárban kezdődő rendes ülésszakra a kormány további törvényjavaslatokat nyújtott be. így a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról, a hasz- nálati -minták oltalmáról, valamint a társadalmi szervezetek kezelői jogának megszüntetéséről szóló előterjesztéseket. A bejelentések sorában elhangzott, hogy Hack Péter (SZDSZ) új változatban nyújtotta be az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény módosítására tett korábbi indítványát. A napirend következő pontjára áttérve a munka- nélküliség kezelését, illetve enyhítését szolgáló törvényjavaslat ismertetése során Kiss Gyula munkaügyi miniszter kiemelte: hatásos foglalkoztatáspolitika nem képzelhető el olyan általános gazdaságpolitika nélkül, amely a növekedést, ezen belül a foglalkoztatás bővítését célozza. A javasolt szabályozás új vonásai között megemlítette: az állam nem a teljes foglalkoztatásért, hanem azért vállal felelősséget, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel elősegíti a munkát vállalni kívánók foglalkoztatását. Üjszerű az is, hogy a kormányzat nem egyedül, hanem a munkaadók és a munkavállalók érdekképviseleti szerveivel, valamint az önkormányzatok képviselőivel közösen kíván dönteni a különböző foglalkoztatáspolitikai eszközök felhasználásáról. A javasolt szabályozás harmadik lényeges eleme a megosztott finanszírozás. Eszerint a következő időszakban már nem az állami költségvetés lenne az egyedüli teherviselő, hanem — kötelező járulékbefizetés formájában — csatlakoznának hozzá a munkaadók és a munkavállalók is. A kormány tervei szerint a munkavállalók és a munkaadók összesen 2 százalékos járulékot fizetnének július 1- jétől kezdődően a munkanélküliek szolidaritási alapjába. A 2 százalék háromnegyed része a munkáltatókra, egynegyed része pedig — személyi jövedelemadómentesen — a munkavállalókra hárulna. Az általános vitában felszólalók szükségesnek, sőt európainak tartották a törvényt, bár egyetértettek abban, hogy önmagában nem oldhatja meg a munkanélküliség valamennyi problémáját. Kósáné Kovács Magda (MSZP) ezzel kapcsolatosan kiemelte: a jogi szabályozáson túl komplex válságkezelő programra van szükség. Frajna Imre (Fidesz) pedig rámutatott, hogy a tervezet két csapdát is rejt: „egyrészt a hosszú távú munka- nélküliséget, másrészt nem foglalkozik kellően a fiatalokkal”. Este 6 órakor még tartott a törvényjavaslat általános vitája. Utolsó napirendi pontként a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló törvényjavaslat tárgyalásába fogott bele a plenum. A kormány szóbeli előterjesztésére és két felszólalás meghallgatására jutott már csak idejük a képviselőknek, ezután az elnöklő Szűrös Mátyás az ülést — az általános vita felfüggesztésével — este fél 8 óra előtt néhány perccel berekesztette. Az Országgyűlés kedd reggel 9 órakor folytatja munkáját. a köztársasági megbízott megyénkben |árt (Folytatás az I. oldalról) — A területi igazgatás az önkormányzati szervezet felé mozdult el Magyarországon. Mi indokolja mégis ezt a szerepkört? — Hét köztársasági megbízott vidéken, egy pedig Budapesten működik. A megyék eddigi hatósági jogköre megszűnt. A megyei közgyűlés sem rendelkezik ilyennel, a másodfokú hatósági jogkörök átkerültek hivatalunkhoz. A mi hivatalunk pedig belső szervezeti egységként egy-egy kirendeltséget működtet majd a megyeszékhelyeken. Az ügyeket itt véleményezik munkatársaink. A központosítható feladatok végzése — ilyen például a törvényességi felügyelet — a régióközponti hivatal feladata lesz. A három megye 380 önkormányzata kép viselő-testületéinek törvényességi felügyeletét mi látjuk majd el, profi jogászcsapattal. Mindez természetesen nem jelenti az önkormányzatok szuverenitásának megsértését. — Sem az Önök, sem a polgármesteri hivatalok, sem a dekoncentrált szervek feladat--és hatásköre nem tisztázott. Mi alapján működnek? — Hatáskörünk körvonalazott, csak a hatásköri törvény hiányzik még. A de- koncentrált szerveket az ágazati minisztériumok irányítják majd, mi csupán összehangoljuk tevékenységüket. Vezetőik kinevezéséhez a köztársasági megbízott egyetértése szükséges. — Úgy tűnik, jelentős hatalom összpontosul az ön kezében. — A hatalom egy kicsit közelebb került a régióhoz, s nem vitás, hogy működése a központi hatalom része. De emögött nem áll pénz, mert az az önkormányzatoknál marad. — Ki az ön főnöke? — Furcsa ez a helyzet. Elsődlegesen az Országgyűléshez tartozom, a belügyminiszteren keresztül viszont a kormány felügyel, sőt utasíthat is. Ugyanakkor a köz- társasági elnök nevezett ki, megbízási időnk is azonos az övével. — Ki a munkáltatója? — A belügyminiszter, de fegyelmi hatásköre nincs felettünk, ezt a miniszterelnök gyakorolhatja. — Mitől „címzetes” államtitkár? — Jogrendünk politikai és közigazgatási államtitkárt ismer. E rangot az országos főhatóságok vezetői kapták meg. A címzetes államtitkár jogállása közvetlenül a közigazgatási államtitkár alatt található. — A polgári védelem, a tűzoltóság és más hasonló szervek közvetlenül az ön irányítása alatt működnek majd? — Igen, de nem irányításról, hanem felügyeletről van szó. — A megyei önkormányzatoknak nem is lesz hatásköre velük kapcsolatban? — A megyei önkormányzat valójában reprezentációs intézmény, minden hatáskört kivettek a kezéből. — Mibe kerül a három megyére kiterjedő hivatal létrehozása, s hány fő kell működésükhöz? — A három megyei tanács hatszázas létszámmal dolgozott. A mi, tisztán államigazgatási feladatunkra 100-120 személyt tervezett a költségvetés, s a megyei testületeknél is mintegy százan maradnak, tehát egy harmadára csökken az adminisztratív létszám. Többen átkerülnek majd a dekoncentrált szervekhez is, sokaknak viszont megszűnik az állásuk. Békés megyében 20-25- en lesznek hivatalunk dolgozói. A működéshez a három megyére havonta ösz- szesen 10,5 millió , forintos költségkeretet kaptunk. K. A. J. Fotó: Gál Edit-------------------------------------------—-------—---------;---------------------------------------------------------------------------------------—-----------------------------------------------------------------------------„ Kádár Péter látogatása a gyulai Relégyárban” „Tűrhetetlennek tartom” Mint arról a múlt héten beszámoltunk, a Ganz An- saldo Részvénytársaság gyulai részlegénél meglehetősen feszült mostanában a dolgom zók hangulata. Különösképpen azután éleződött ki a helyzet, hogy — bár az elbocsátott dolgozók 75 százaléka a vasasszakszervezet tagja volt — sem a független szakszervezet titkára, sein egyik vezetőségi tagja nem került át a megszűnt Ganz Villamossági Művektől az rt.-hez. Kádár Péter országgyűlési képviselő január 17-én látogatást tett az üzemben, s a következőket nyilatkozta az ott szerzett tapasztalatokról. — Meg kell, hogy mondjam, ahogy beléptem a kapun, már éreztem, valami nincs rendjén a cégnél. Schnell Pál* igazgatóval nem sikerült találkoznom, de a munkásokkal és egy vezetővel el tudtam beszélgetni. Nyilvánvalóvá vált számom-' ra az igazgató, valamint a vezetés felelőssége a dolgok ilyetén alakulásában. Egy magát megnevezni nem hajlandó dolgozó elmondta, hogy az igazgató tudatosan le akarta és akarja építeni az elmúlt év nyará» alakult független szakszervezetei. Ezen célt szolgálták a bizonyíthatatlanul nyomást gyakorló négyszemközti elbeszélgetések is. — A történtekből nyilván ön is leszűrte magának a fnegfelélö tanulságokat. — A jelenlegi átmeneti helyzet minden visszássága megmutatkozott ebben az esetben. Egyfelől olyan körülmények közepette privatizálták a vállalatot, amikor annak területe az önkormányzat tulajdonát képezi, másfelől ismét bebizonyosodott: a törvényhozást felelősség terheli azért, hogy még mindig nem alkotta meg a privatizációs és érdekvédelmi törvényt. Márpedig hatékony érdekvédelem nélkül nem szabad elkezdeni az átalakítást. Mindenesetre ■ nagyon remélem, hogy a munkaügyi döntőbizottság az ügy kellő súlyának megfelelően mérlegeli majd a helyzetet. — Arra gondol, hogy jogtalanul mondtak fel a füg- getten szakszervezet vezető tisztségviselőinek? — Mindenképpen szolidáris vagyok velük és a bizonytalanságban élő dolgozókkal, mert véleményem szerint a munkaadó alapjaiban sértette meg a szervezkedési jogot. Nem beszélve arról, hogy az elbocsátásokról elmulasztott tisztességes tájékoztatást adni. Tudomásom szerint a független szakszervezetnek nem voltak teljesíthetetlen követelései. Éppen azért fordultam a nyilvánossághoz, hogy a vállalati vezetők lássák, még ebben a joghézagos időszakban sem tehetnek meg akármit. — Felvette már a kapcsolatot Schnell Pállal? — Még nem, de nem is fogom, mert úgy gondolom, hogy a cselekedetei önmagukért beszélnek. Tűrhetetlennek tartom a kiszolgáltatott helyzetben lévő dolgozók megfélemlítését. Kara Gáborral, az rt. elnökével egyébként megegyeztünk abban, hogy februárban meg- - vitatjuk a kérdést, s egyúttal ígéretet tett arra: megnyugvást hozó döntés születik majd. (dányi) Mint egy vadnyugati film... Balhé a gerendás! presszóban Péntek este a gerendási presszó szokásos diszkóprogramjára úgy harminc fiatal gyűlt össze. Táncoltak, iszogattak, egyszóval próbálták kellemesen eltölteni az időt. Géza három üveg sört ivott és egyre inkább úgy érezte; jól kezdődik ez a hétvége. Kifelé indult, hogy friss levegőt szívjon, de az ajtóban megállította egy barna bőrű, idegen fiú. — Ez a gyerek „póver” — jelentette ki. (Ez afféle „erős fiút” jelent.) Gézát hirtelen hárman vették körül. Valaki minden átmenet nélkül hátulról tarkón vágta, aztán kapott egyet az állkapcsára is. Arra emlékszik; hogy félkör alakban cigány 'fiatalok vették közre. Amikor állón vágták, elesett. Rúgdosni kezdték, de két ismerős, helybeli lány a védelmére kelt. Erre békén hagyták. Felállt, kiment a presszóból és hazafelé indult. Közben azon töprengett, vajon miért kapta a pofonokat? Hisz a történteket semmiféle szóváltás nem előzte meg. A fiúkat — akiknek egyszerűen nem tetszett a képe — sohasem látta azelőtt. Géza arcán még most is ott éktelenkednek a péntek esti verekedés nyomai. Azt csak másnap hallotta, hogy — miután eljött — továbbfolytatódott a balhé. Mint egy vadnyugati filmben, úgy peregtek az események. A garázdák nemcsak a berendezést verték szét, de mások fejét is. A békés szórakozást remélő fiatalok közül hárman súlyos, többen könnyű sérüléseket szenvedtek. Valóságos lincshangulat kezdett kialakulni a szórakozóhelyen. Többen szinte vérbe fagyva feküdtek. Valaki telefonált a rend őreiért, s ekkor érezték úgy a verekedés „bátor” kezdeményezői, hogy ideje elpucolni. A tízfős társaság gépkocsival Békéscsabára indult. A rendőrjárőr útközben csípte el őket. A 20-22 éves, zömében munkanélküli fiatalok már nem először követtek el ilyesmit. Közülük hetet — a három békéscsabai Bozsányi fiút, a Zsilák testvéreket, a sarkadi Oláh Dezsőt és az újkígyósi Kovács Gábort — őrizetbe vették. A Békés Megyei Rendőr-főkapitányság fogvatartás mellett indított eljárást ellenük, s letartóztatásukra az ügyészségnek előterjesztést tett. Reméljük, példás büntetést kapnak, tekintettel az eset társadalmi veszélyességére, s figyelembe véve azt, hogy megyénkben is elszaporodtak az utóbbi időben a békés állampolgárok nyugalmát, testi épségét veszélyeztető erőszakos, garázda cselekmények. G. K. Rémisztő ufólátogatás a Viharsarokban Wartburgslussz januárban? Az állami vagyonügynökség hétfőn úgy döntött, hogy korábbi tervével ellentétben már idén január 31-én leállíttatja a termelést az eise- nachi Wartburg-gyárban. Eredetileg arról volt szó, hogy a négyütemű Wartburgok gyártása 1991. december 31-ig biztosított a türingiai városban. A vagyonügynökség illetékesei nem hagyták jóvá a Berlinben kilincselő eisena- chi ügyvezető elképzeléseit, arra hivatkozva, hogy a termelési költségek és az értékesítési ár közötti szakadék túlságosan is mély. Egy négyütemű Wartburg előállítási költsége jelenleg 14 400 márka, ezzel szemben a gyár bevétele autónként mindössze 7600 márka. A különbség fedezéséhez az év végéig mintegy 200 millió márka dotációra lenne szükség, ám ezt a vagyonügynökség nem hajlandó folyósítani. (Folytatás az 1. oldalról) fedezte fel az ufót, amit a város felé haladt. Ö az elejét gömbszerűnek írta le és szerinte többszínű nyúlványban végződött. Baranyai Károlyné, szintén Békéscsabáról, így idézte fel a történteket: — A férjemmel mentünk haza péntek éjszaka, negyed 12 körül, amikor megpillantottunk a levegőben egy léghajóhoz hasonló hosszú tárgyat, aminek lángolt a vége és nagyon lassan, hangtalanul: haladt, mintegy 200-300 méter magasságban. Szó, mi szó, kicsit megijedtünk, főleg azért, mert semmiféle hangot nem adott ki magából a repülő táirgy. Vajda Lajos Gyulán „találkozott"’ az ufóval! Így emlékezett vissza: f— Elöl egy fényles gömböt láttam, utána három- négy méteres testet, majd 30-40 méteres fénycsóvát. A testen három ablakot is felfedeztem, melyek mögött halvány fényt észleltem. — ön különben hisz az ufókban? — Nemere István könyveiben sokat olvastam róluk, de igazából nem hittem. Most azonban meginogtam, hiszen a saját szememmel láttam. Az olvasói „látleletek” alapján felhívtuk a Békéscsabai Meteorológiai Állomás munkatársát, Torda Lajost, de ő nem tudott új információkat adni. — Mi semmit nem láttunk, nem észleltünk, csak a lakossági telefonokból értesültünk az égi látványról. Kiegészítésül annyit mondhatok, hogy nekünk olyan objektumunk nem volt fenn a a levegőben — gondolok itt a rádiószondás léggömbökre —, amit ufónak lehetne nézni. Talán a fürjesi laktanyában többet tudnak — búcsúzott. A fürjesi laktanyát azonban hiába hívtuk, mert az ottani vezetés nem állt a sajtó rendelkezésére. Talán az ufó tiltotta meg ezt nekik? (nyemcsok)
