Békés Megyei Népújság, 1991. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-22 / 18. szám
BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG POLITIKII NIPILIP 1991. JANUÁR 22., KEDD Ara: 5,80 forint XLVI. ÉVFOLYAM, 18. SZÁM Heves szácsatával kezdett a Tisztelt Ház Törvényjavaslat a munkanélküliségről TÉL A VAROSBAN Az Országgyűlés hétfői plenáris ülésének kezdetén még a napirend előtt rendkívüli ügyben kért szót Torgyán József, a kisgazdapárt frakcióvezetője. A vezérszónok drámai szavakkal ecsetelte a vidéki lakosság körében szerzett tapasztalatait, hangsúlyozva: a parasztok nem tudnak tovább várni a földfoglalásokkal. Az egykori földtulajdonosok igényére és követeléseire hivatkozva Torgyán József elhibázottnak ítélte a kormány. által beterjesztett kárpótlási törvényt, s kijelentette: reprivatizációs alapon kell rendezni a volt tulajdonosok kártalanítását. A frakcióvezető annak a véleményének adott hangot: amennyiben ez nem így történik és a kormány nem vonja vissza törvénytervezetét, annak súlyos következményei lehetnek. Nagy vihart kavart Torgyán József napirend előtti felszólalása. Orbán Viktor, a Fidesz vezérszónoka alkotmányellenesnek minősítette a Torgyán József által előadottakat, hangsúlyozva: a kisgazdapárti politikusok által támogatott földfoglalások miatt fokozott felelősség terheli az FKgP-t, annál is inkább, mert a földművelés- ügyi tárca élén a párt minisztere áll. Hasonló véleményen volt Szűrös Mátyás (MSZP), aki főként azt tartotta furcsának, hogy éppen egy kormánypárt sérti meg a törvényes utat, amikor egyes politikusai földfoglalásokra bujtogatnak. A szabad demokraták frakcióvezetője, Pető Iván — Torgyán József beszédére utalva — ugyanakkor azt hangsúlyozta: e szavaknak mindenképpen politikai következményekkel kell járnia. Miután az ismét szót kapott Torgyán József cáfolta, hogy a kisgazdapárt földfoglalásokra buzdítaná a vidék lakosságát, Kónya Imre, az MDF frakcióvezetője kijelentette : nem szerencsés koalíciós vitákat a Ház plénuma előtt tisztázni. Hozzáfűzte: a beterjesztett kárpótlási törvénytervezet mint kiindulópont az első lépés lehet a végleges rendezés felé, s a törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványokkal a kisgazdapárt is közelítheti azt eredeti koncepciójához. A pártfrakciók és Torgyán József közötti szócsatában röviden szólalt fel Antall József miniszterelnök. Kijelentette: az alkotmányos rendet a kormány minden körülmények között meg kívánja tartani, s ez valamennyi pártra nézve kötelező. Reményét fejezte ki, hogy a független kisgazdapárt is az alkotmány betartására törekszik. Rámutatott arra is: Torgyán József nem az egész párt és frakciója nevében beszélt, saját véleményét mondta él, amelyet számos kisgazda-képviselő is oszt. Az Országgyűlés hétfőn több mint egyórás napirend előtti vita után fogadta el munkaprogramját. Eszerint a plénum hétfőn és kedden megkezdi a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló, továbbá a helyi ön- kormányzatok és szerveik, a ’köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló, illetve a fővárosi és fővárosi kerületi önkormányzatokról szóló három törvényjavaslat tárgyalását. A tervek szerint befejezik a megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatal létesítéséről és egyes hatáskört megállapító jogszabályi rendelkezések módosításáról szóló, továbbá az állami népegészségügyi és tisztiorvosi szolgálatról szóló, valamint a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslatok általános vitáját. Ezt követően a képviselők négy interpellációt és három kérdést hallgatnak meg. Döntenek arról is: tárgyalják-e Eörsi Mátyás (SZDSZ) indítványát, amely szerint az Országgyűlés kedden, munkája befejeztével tartson zárt ülést. E zárt ülés feladata lenne határozni arról: a Parlament a december 18—i zárt ülésén hozott döntés államtitokká minősítését fenntartja-e. A Házbizottság még hétfőn délután (Folytatás a 3. oldalon) Ez is show-business? Bombázás egyenes adásban Tíz évvel ezelőtt még kinevették Ted Tűmért, az amerikai CNN televíziós társaság alapítóját, amikor előállt azzal az ötletével, hogy kell egy olyan hírállomás, amely tizenkét órán keresztül folyamatosan sugároz a nagyvilág legfrissebb - eseményeiről. A tömegkommunikáció és főleg a néző meg a hallgató már úgyis akkora csatornadömpingben szenvedett, hogy senki sem „harapott” komolyan a még egy tévé hírére. De Ted nem adta fel, és szerencséje is volt, mert éppen akkoriban vásárolt meg Atlantában egy kis tévéállomást, amikor az amerikai kábeltelevíziózás fénykorát élte, és rohamosan terjedni kezdtek a műholdas adások. Ennyit a múltról. Illetve még valamit, mielőtt átlépnénk a jelenbe! A CNN jóvoltából láthatta például sok millió tévénéző a híres, hírhedt bejrúti repülőgép-eltérítés fejleményeit 1985-ben, egy évvel később pedig a Challenger tragédiáját. Felejthetetlen képsorok, mára mégis eltörpülnek, mert ma igazi háborút láthatunk élő adásban. Bombázás mint show-business? Tévedés ne essék, erről a műsorról szívesen lemondtunk volna nyilván nagyon sokan, és azért, hogy mégis képernyőre került, természetesen nem a CNN munkatársai a felelősek. A CNN főnöke, Ted Turner jegyesével, Jane Fondával Az amerikai tévéseknek, akik bagdadi szállodai szobáikból közvetítik egyes adásban az Irak elleni légitámadásokat, csak elismerés jár a frissességért és a bátorságért. Küldetésük nem egyszerűen televíziós, hanem fontos nemzetközi, diplomáciai küldetés egyben. A bécsi Kurier január 18-i szamában kiemeli, hogy a világ tévétársaságai közül egyedül a CNN-nek engedték meg az iraki hatóságok, hogy a helyszínről sugározzák az öböl-háború eseményeit. Hogy miért éppen nekik? Kilenc bátor és rangos riporterről, több millió dolláros befektetésről, saját hordozható műholdállomásról, közvetlen telefonkapcsolatról szól a cikk, no meg arról, hogy a legtöbb ország átveszi a haditudósításokat. A befektetés alighanem megtérül... Háborút néznek a képernyőn Bush elnök és Szad- dam Húszéin tanácsadói, háborút néz az egész világ — a CNN kiadásában. S csak reménykedhetünk, hogy ez a sorozat nem tart túl hosszú ideig. N. K. Egy a sok B—52-es bombázó közül (A képek a bécsi Kurierban jelentek meg) „Körülöttünk mindenfelől viharfelhők tornyosulnak” A Magyar Kultúra Napjára Idén az írószövetség Móricz Zsigmond Köre, a Kölcsey Alapítvány, az Olvasókörök Szövetsége és a Társadalmi Egyesülések Szövetsége ismét kezdeményezte január 22-ének, mint a Magyar Kultúra Napjának megünneplését. Ezen a napon, 1823-ban írta meg Kölcsey Ferenc Szatmár- csekén a Himnuszt. Most, nemzetünk sorsfordító korszakában nagy szellemi elődeink gondolatait és szándékait kell követnünk. Azokat az eszméket, amelyek révén megőriztük emberségünket, magyarságunkat, európaiságunkat. A kezdeményezők felkérésére Göncz Árpád úr, a Magyar Köztársaság elnöke levélben fogalmazta meg a nemzet imájához és a naphoz kötődő gondolatait. Göncz Árpád: A Magyar Kultúra Napjára. Hányszor álltunk már föl együtt, némán, ünnepi pillanatainkban, hogy aztán, mint egy láthatatlan karmester pálcájának suhintására, felhangozzék ajkunkról a Himnusz. „Isten, áldd meg a magyart ...” És hányszor, de hányszor tüntettünk némaságunkkal, amikor, nem is igen értve, miért, zendítettek-zendítet- tünk rá a Himnuszra, holott csak a hivatal hozta — Babits szavaival — „süket koszorúit”. Ma már történelem, hogy mikor énekeltük teli torokból, felszabadultan — 6 mikor hallgattuk restellkedve, szívszorongva. A Himnuszt, amit születésünktől nemzeti jelképünknek tudtunk. Százhatvannyolc évvel ezelőtt, 1823. január 22-én, mintegy a reformkor küszöbén vetette papírra sorait Kölcsey Ferenc a magyar nép zivataros századairól. Nem véletlen, ha ezekre a sorokra emlékezünk most, újabb kori reformkorunk napjaiban, amikor körülöttünk mindenfelől viharfelhők tornyosulnak — és mi tudjuk, meg kell őriznünk értékeinket, hagyományainkat: a kultúránkat, ha meg akarunk maradni önmagunknak. Erre gondoljunk ma, január 22-én, a magyar kultúrának szentelt napon. A köztársasági megbízott megyénkben járt Tegnapi munkanapját Békéscsabán töltötte dr. Farkas László címzetes államtitkár, Bács-Kiskun, Békés, valamint Csongrád megye köztársasági megbízottja. — Mi lesz a programja? — kérdeztük Szegedről ér- keztekor. — A hivatalunkhoz tartozó vezetőket szeretném megismerni. A rendőr-főkapitánnyal sem találkoztam — válaszolta. — Békéscsabán még nincs hivatalunk. Dr. Pataiki Istvánt bíztam meg ennek megszervezésével. — Milyen szempontok alapján döntött személye mellett? —: Még nem döntöttem, csak arra kértem, hogy a szervezésben segítsen. — Az ön beosztásának, hivatalának megfelelő jog- intézménnyel találkozhatunk-e a magyar közigazgatás történetében? — A magyarban nem, de más európai jogrendszerekében igen. Hadd utaljak Franciaországra. Ott is két- három megyényi területet fog át a — némileg. eltérő feladatú — prefektusi hatáskör. A német jogterületen a tartományi rendszer felel meg a mi megoldásunknak. Ott is jelentős gazdasági, kulturális központokra települtek rá ezek a hivatalok. (Folytatás a 3. oldalon) „Olyan volt, mint egy rakéta” Rémisztő ufólátogatás a Viharsarokban Bár manapság sokszor nézek fel sóhajtva az égre, mégsem látok ott öt-hat méter hosszú, lapos, hailvány- pirosan égő tárgyat, amely vízszintesen száguld a levegőben és ijesztgeti az embereket. Ilyennek írta le ugyanis Harmati József, békéscsabai lakos azt a tüzet kibocsátó „égi tüneményt”, amit pénteken éjszaka 23 óra 20 perckor látott a város közelében. — Nem mondanám, hogy ufó volt, mindenesetre jól rám ijesztett a repülő tűz- tömeg — kezdte. — Alakját nem változtatta ugyan, de akkora fénye volt, hogy bevilágította az útmenti tanyákat 30-35 másodpercig láttam csak, aztán eltűnt Románia irányába. — Mi volt az első reakciója, amikor megpillantotta ezt a nem mindennapi jelenséget? — Azt hittem, egy ballisztikus rakéta. A feleségem nem is akart kiengedni az autóból, nehogy bajom essen. Jantyik János Muronyban észlelte a különös repülő tárgyat. — Tizenöt másodpercig láttuk kollégáimmal, ahogy elvonul az égen egy hosszú fénycsík. Olyan volt, mint egy rakéta — idézte fel a látványt. Sípos Zoltán, a Békéscsabai Konzervgyár közelében (Folytatás a 3. oldalon)
