Békés Megyei Népújság, 1991. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-21 / 17. szám
1091. január 21., hétfő o „Hz ember a színpadra közölni jár” — mondja Balikó Tamás, aki Pesten játszik, „A véghelyzetek általában kedveznek a színháznak” Fotó: Kovács Erzsébet Csabán rendez Január 25-én a modern dráma újabb klasszikusával találkozhat a békéscsabai közönség, Eugene O’Neill Utazás az éjszakába című színmüvének előadását vendégművész rendezi. Balikó Tamással Balikó Tamásról, a bemutatóról és a színház szerepéről próba után beszélgettünk & Jókai Színház új klubjában. Színész szakon végzett 1981-ben. Szegeden egy, Pécsett hat évig játszott, 1987- ben vették fel rendezői szakra. A főiskolai három év alatt tizenegy előadást rendezett, az Egerek és embereikkel európai fesztiválon* első díjat nyertek, a Stein- beck-darab nagy sikerrel ment Budapesten. Akárcsak a Teljes napfogyatkozás a Játékszínben, ezt a produkciót legjobb rendezői, legjobb alakításért és legjobb jelmezért járó díjjal jutalmazták. Rendezett a Madách Kamara Színházban. Nyíregyházán, Pécsett a Kakukkfészket, eljátszotta McMurphyt. A Vígszínház következett Ibsen-darabbal, majd a Madáchban az Au- dencia, a Válás Kaliforniában, A vád tanúja, a József Attila Színházban Nádas Péter Takarítás című darabja. Nincs szerződése egyetlen színházzal sem, szabadúszó színész és rendező. A Madáchban a Gettó főszerepét játssza, öt előadást rendez egy év alatt, ami talán az átlagos színházi évad bemutatóinak számával egyenlő, de biztos, hogy egyetlen rendezőnek elég sok. Ilyen felkérésnek azonban, mint O’Neill drámája, aligha lehet ellenállni. — Ebben a háborús világban, amikor szinte már elviselhetetlenül sok körülöttünk a szenvedés, a széthulló_ család, a tragédia, még a színház is... — Pontosan ezért. — Vagyis manapság éppen a teljes csőddel, a reménytelenséggel végződő daraboknak van igazán létjogosultsága? — Ügy gondolom, igen. Sajnos a világ politikai, erkölcsi, társadalmi helyzete egyre romlik, de azt látni kell, hogy ezek a véghelyzetek a színháznak általában kedveznek. Csak a semmilyen világban lehet semmilyen színházat csinálni. — Megrázó korokban viszont nagy előadások születnek? Az ilyen korszakok kedvezően hatnak a művészi értékekre? — Azt gondolom, igen. — Ezt az álláspontot számos példa igazolja a világ színházának történetéből, mégis sokan úgy vélekednek, hogy legalább a színház szóljon másról. — A színház sokféle, mi most O’Neill darabjáról beszélünk. Az előadás létrejöttének okait, indokait pontosan látja az ember, elég, ha körülnéz. Természetesen kellenek azok az előadások is, amelyek szórakoztatnak, elvarázsolnak. Nem lehet állandóan töltött káposztát enni, az ember olykor szívesen eszik francia krémest is. — Ezt a darabot akkor érdemes bemutatni, ha vannak rá színészek, mind a négy egyenrangú főszerepre. Csak hibátlan szerepválasztással szabad neki kezdeni. Békéscsabán ezek a feltételek maradéktalanul adottak voltak, és mára hajszálpontosan beigazolódott mindenválasztás. — A rendezőnek az okoz nagy boldogságot, hogy úgy érezheti, az összes szerepet játssza, nem csak egyet. Viszont az az öröm, amikor mint színész bemutatkozik az ember és egy életet produkál a sajátjával összegyúrva a színpadon, az elmarad. Nem adatik meg * a rendezőnek a kegyelem pillanata, az, hogy a színész mindent megengedhet magának és a végén meghajol, mert az egész csak a szerep volt. A rendezőnek nem jár ez a feloldozás. S csak olyat kérek a színészektől, amit magam is megcsinálnék. Kétféle gyönyörűség, bár a motiváció, amiért az ember a színházba beteszi a lábát és itt éli le az életét, az ugyanaz: az önkifejezés és a szolgálat. Amit csak alázattal lehet csinálni. Az ember nem fecseg egy idő után, hanem beszél vagy inkább közöl. Halálosan kimerítenek azok a beszélgetések, amelyek alján nem húzódik valamilyen szenvedély. Az ember a színpadra közölni jár, valamilyen elkötelezettséget szolgál, ami lehet emberség, egy erkölcsi kérdés, világlátás, vélemény, vallomás ... Miközben hinni akarja, hogy a közönség egy- egy előadástól jobb lesz, hogy játékával valamit javít. Hinnünk kell a színház értelmében, bár lehet, hogy ez csak önámítás. Túl a hiúságon, az önkifejezés mámorán, a népszerűség, a siker ízén és mindenen, szolgálni kell azokat, akik figyelnek ránk. Niedzielsky Katalin I r Másfél évig elzárva az országtél Megyénk a legnagyobb vesztes A SZOLNOKI KÖZÚTI IGAZGATÓSÁG CSÜTÖRTÖKÖN DÉLELŐTT TÁJÉKOZTATÁST ADOTT ARRÓL, HOGY VÁRHATÓAN 1991 MÁRCIUSÁTÓL OKTÓBER VÉGÉIG ÉS 1992 MÁRCIUSÁTÓL NOVEMBER VÉGÉIG A 44-ES SZÁMÚ KECSKEMÉT—BÉKÉSCSABA— GYULA Fö KÖZLEKEDÉSI ÚTVONAL SZELVÉNYÉBEN LEVŐ TISZAUGI TISZA-HIDAT A HÍD ÁTÉPÍTÉSE MIATT TELJES SZÉLESSÉGÉBEN LEZÁRJA. A hídon a jelzett idő alatt előreláthatóan sem vasúti, sem közúti járművek nem haladhatnak át, pillanatnyilag még arról is szó van, hogy a megkülönböztetett jelzésű járművek sem használhatják a hidat. A lezárással egy időben a korábbi évek gyakorlatának megfelelően a közúti igazgatóság terelőutat jelöl ki egyrészt a szolnoki Tisza-hídon át, másrészt a csongrádi Tisza-híd igénybevételével. A csütörtöki tájékoztatón Békés megyéből a Körös Volán vállalat részéről Spröber József né vett részt. Arról kérdeztük, vajon Békés megyét a meglehetősen hosszú időtartamra lezárt tiszaugi híd mennyire érinti hátrányosan? Egyáltalán a Volán, mint fuvarozó nagyvállalat mennyiben kényszerül változtatásokra, akár a személyszállítást, akár a teherfuvarozást illetően? — Szerencsére személyszállító autóbuszaink közül csak három menetrend szerinti járatot érint a hídlezárás. A csütörtöki tájékoztatón any- nyit megtudhattunk, hogy a jelenlegi hídtól északra egy pontonhidat építenek, amelyet talán használhatunk. Ez azonban akár egy óra negyven perces időveszteséget is okozhat utasainknál! Teherszállító járműveinkkel viszont mindenképpen a kerülő utakon kell közlekednünk. Két választási lehetőségünk van, vagy Csongrád—Kiskunfélegyházát érintve érjük el Kecskemétnél az 5-ös autó- utat, vagy pedig a 46-os úton át Mezőberényt és Törökszentmiklósi érintve a 4-es autópályáról jutunk át a Tiszán. — Március hónap elején vagy végén zárják le a M- szaugi hidat? — Egyelőre fix időpontot nem tudott mondani a Szolnoki Közúti Igazgatóság, mivel a híd felújítására kiírt pályázatokról nem döntöttek, a versenytárgyalás még hátra van. Ennek ellenére nekünk a hosszú távú szállítási szerződéseinket mindenképpen módosítanunk kell, illetve márciustól olyan áron megkötni, amely a többlet- kilométerek miatt felmerülő pluszköltségeket fedezni tudja. — rg — Egy forintért egy kilométert Az áremelésekről nap mint nap hallunk, hol ezt, hol azt egyre nehezebben tudjuk megvásárolni. Lassan már a munkahelyre utazásunk is veszélybe kerül. Vannak olyan munkakörök, melyek ellátásához a gépkocsi használata elengedhetetlen. Üzletkötő barátom helyesen felmérve az üzemanyag árát, s pénztárcája tartalma közötti különbséget, úgy döntött, vonatra ül, s igy közelíti meg békéscsabai munkahelyét. A település, ahol ismerősöm lakik, 25 kilométerre van a megyeszékhelytől. Mint gyanútlan honpolgárhoz illik, annak rendje és módja szerint, barátom a vasúti jegypénztárnál gyorsvonatra váltott jegyet, amelynek ára 50 forint. Ez kérem, még áremelés előtti tarifa. Bár főszereplőnk ezt is sokallotta. De mindegy, ez van. Mégiscsak olcsóbb, mint oda-vissza Daciával menni, különösen 59 forintos benzinnel. S míg ismerősöm az esetet mesélte kollégáinak, újabb meglepetéssel találta magát szemben. Üzletkötő lévén, Békéscsabáról Orosházára kellett utaznia egy fontos megbeszélésre. Természetesen ismét vonattal utazott Orosházára, ami 33 kilométerre van Békéscsabától. A jegypénztárnál megdöbbenve tapasztalta, hogy a jegy ára a távolságtól függően hatványozottan csökken. Ugyanis a reggel váltott 50 forintos, gyorsvonatra érvényes menetjegy (helyjegy nélkül) 25 kilométerre szólt, a délután váltott 58 forintos menetjegy, szintén helyjegy nélkül, már 33 kilométer megtételére jogosította fel a jegy tulajdonosát. íTehát nyolc forintért nyolc kilométert tehetett meg. Ennyit még neki is megért. Azon tűnődöm, ha valóban bevezetik a ' vasútnál, hogy nem lesz különbség személyvonat és gyorsvonat között — már a jegy árára vonatkozóan —, akkor érdemesebb lesz Nagykanizsán munkahelyet keresni, hátha olt csak 60 forint lesz a napi munkába járás költsége. Ennél már csak az volna kellemesebb, ha a személy- vonat lenne a jövőben az olcsóbb, tehát nerg. a gyorsvonatra érvényes jegy árát vezetnék be egyöntetűen. De várjuk ki a végét. Ne találgassunk. P. JH-6000 KECSKEMÉT őz utca 201a. Pf.:212 Telefon: 76/23-322 Telefax: 76/28-383 EZ ÉVBEN IS REKLÁM- ÉS NŐNAPI AJÁNDÉKTÁRGYAIT RENDELJE: a Kecskeméti D-Reklámstúdióban. Továbbra is állunk megrendelőink rendelkezésére, reklámmal kapcsolatos szolgáltatásainkkal. Vállalatok, kft.-k, magánszemélyek, figyelem! Gyorsan és pontosan vállaljuk •KÜLKERESKEDELMI TEVÉKENYSÉGEK LEBONYOLÍTÁSÁT EXPORT—IMPORT TERÜLETEN. Várjuk leendő ügyfeleink jelentkezését. Baukó János külker.-veze tőnél. CÍM: P. & C Company Magyar—Osztrák Kft., 5600 Békéscsaba, Lázár u. 1. sz. Telefon: (66) 24-790, (66) 24-644. Fax: (66) 26-592. Pályázati felhívás! A Fővárosi Ruhaipari Vállalat pályázatot hirdet Szeghalom, Kinizsi u. 2/1. sz. alatti telephelyén lévő, élelmiszer- és vegyes ruházati cikk árusítására kialakított üzlethelyiség bérleti formában történé üzemeltetésére Az üzlet élelmiszer-árusító része hivatott a vállalati dolgozók üzemi terület felé történő közvetlen kiszolgáláséra, de egyben közforgalmú árusításra is. Ez az üzlet biztosítaná a dolgozók részére üzemszünetben a kávéfelszolgálást is. A4 üzletépület 3 db szigetelt konténerből áll, szoc. létesítménnyel, mosogatóval ellátva, víz-, csatorna-, elektromos hálózatba bekötve, villanyfűtéssel, a szükséges berendezési tárgyakat és .üzemeltetési engedélyeket a bérbevevőnek kell biztosítania. Az üzlethelyiség a fenti címen, munkaidőben bármikor megtekinthető, bemutatja: Endrődi Zoltán. Ajánlatokat írásban a Főv. Ruhaipari V. titkárságára, Budapest 1400, Pf.: 29. keli küldeni. Beküldési határidő: 1991. jan. 31. DYN-akció AMÍG A KÉSZLET TART! 20 SZÁZALÉKOS ÁRENGEDMÉNNYEL SÍSZEMÜVEG, KOFLACH SÍCSIZMA, EGYES SÍLÉCEK, FÉRFI- ÉS GYERMEKDZSEKIK, pénzbedobós asztalifoci 6000,— Ne feledje: bizományos sportfelszerelések adásvétele. VÁRJUK ÖNT. ' A Békés Megyei Üdítőital-ipari Vállalat 1991. március 1-jétől induló kft.-jébe folyamatos üzemeléshez, magas kereseti lehetőséggel — GÉPKEZELŐI MUNKAKÖRBE: 2 fő érettségizett elektroműszerész, 2 fő érettségizett lakatos szakmunkást, — BETANÍTOTT MUNKÁRA: 4 fő érettségivel, illetve ennek hiányában lakatos vagy. villanyszerelő szakképzettséggel rendelkező munkatársat keres Német vagy angol nyelvtudás előnyt jelent. Jelentkezés: a Békés Megyei Üdítőital-ipari Vállalat (Békéscsaba, Luther u. 5/B) személyzeti vezetőjénél.
