Békés Megyei Népújság, 1991. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-21 / 17. szám

BÉKÉS MEGYEI N §> fJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1991. JANUÁR 21., HÉTFŐ Ára: 5,80 forint XLVI. ÉVFOLYAM, 17. SZÁM A békemozgalmak „köpenyéből” bújt ki / Mozgalom egy Globális Parlamentért A Mozgalom egy Globális Parlamentért (MGP) elne­vezésű szerveződés a nyolc­vanas évek közepén már szá­mottevő magyarországi bé­kemozgalmak „köpenyéből” bújt ki, és mára jelentős nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik. Első összejöve­telét 1989' tavaszán tartotta, és megyénkben elsők között került bírósági bejegyzésre. Tegnap délelőtt Szarvason tanácskozott az MGP veze­tősége. Terveikről, elképze­léseikről Holt József elnök­től kértünk tájékoztatást. Megtudtuk többek között, hogy a szervezet tagja lehet politikai, ideológiai elkötele­zettségtől, világnézeti hova­tartozástól függetlenül bár­ki, aki a mozgalom törekvé­seivel egyetért és részt akar venni tevékenységében. A szervezet tagja az Eu­rópai Nukleáris Leszerelési Mozgalomnak (END) és a Világ, Alkotmány és Parla­ment Társaságnak. Érdekes, hogy éppen az MGP képez hidat, lát el koordinációs feladatokat a két nagy vi­lágmozgalom között. Olyan ritka országos ha­táskörű szervezetről van szó, amelynek székhelye nem Budapest, hanem Szarvas. Föderációt alkot az MGP a VE—GA Békemozgalmi Szö­vetséggel, ketten együtt több mint 3 ezer tagot számlál­nak, az MGP tagságának száma 1600, elsősorban diá­kok, értelmiségiek, köztük külföldiek is. Nem egyszerűen környe­zetvédelemről vagy béke­mozgalomról van szó. Célki­tűzéseikben együtt szerepel­nek a következő fogalmak: környezetvédelem, békemoz­galom, embervédelem, az emberi méltóság és az em­beri jogok tisztelete, az ag­resszivitás kérdése, a kö­zöny feloldása, a tudatos tö­rődés, az emberi kapcsola­tok minőségének javítása. „Egy új kultúra megszü­letése szükséges, olyan civi­lizáció megteremtése, amely­ben kifejeződésre jutnák az emberiség legjobb törekvé­sei, harmonikusan illeszked­ve a természethez.” Réthy Erzsébet társelnök elmondta, hogy tanácskozá­sukon állásfoglalást fogal­maztak meg az Öböl-válság­gal kapcsolatban. „Olyan vi­lágban élünk, amelyben ag­resszív és a Föld valameny- nyi népét veszélyeztető dik­tatúrák működhetnek és nö­vekedhetnek. Az iraki veze­tés cselekedetei egyenérté­kűek az emberiség (köztük .saját népe) ellen sorozato­san és tudatosan elkövetett bűncselekményekkel! Kuva- it lerohanása alattomos és agresszív tett volt, amely joggal váltotta ki a Föld né­peinek és vezetőiknek mély­séges felháborodását. Ma­gyarország lakosságának együttérzését erősíti az em­lékezet, amely a hazánkat ért hasonló sérelmekkel kap­csolatos, ezt figyelembe vé­ve nem szerveztünk háború­ellenes megmozdulásokat, annak ellenére, hogy az erő­szak alkalmazását minden irányba elutasítjuk. A de­monstráció kezdeményezői­vei és résztvevőivel azonban szolidaritást vállalunk” — hangsúlyozza az állásfogla­lás. A Mozgalom egy Globális Parlamentért szerveződés ál­lásfoglalása a továbbiakban a háború elhúzódásának ve­szélyeire figyelmeztet, ki­emeli, hogy a XX. század végén nem lehet civilizált megoldásnak tekinteni az erőszak alkalmazását, és vé­gül sürgeti a politikusokat, hogy mihamarabb térjenek vissza a diplomáciai megol­dáshoz. n. K. Kongresszusra készül a Pedagógus Szakszervezet Tíz százalék a 30 százalékos pedagógusbér-emelés — Per a magyar állam ellen — Mi fő a megyék fazekában? Két éve sincs, hogy 1989 májusában a Pedagógus Szakszervezet XIII. kong­resszusát tartotta, és most, február 15—16-án ismét kongresszusra készülnek. A szombatra (január 19-re) összehívott Békés megyei küldöttértekezleten többen feleslegesnek érezték az új­bóli „nagy felhajtást”, mondván, olyan időket élünk, amikor mindenféle megállapodás csakis a bi­zonytalanság talaján szület­het. A megyei küldöttérte­kezleten részt vevő szakszer­vezeti főtitkár, Szöllősi Ist­vánná azonban másként ítél­te meg a helyzetet. Mint elmondta, december 31-gyel 95 magyar iskola je­lentette be a működőképte­lenséget. A pályakezdő pe­dagógusok átlagosan 5 ezer 200 forintos kezdő fizetése 400 forinttal elmarad a Ma­gyarországon megállapított minimálbértől. A Parlament­ben Nyerges Tibor ország- gyűlési képviselőtől és az MSZP-frakciótól eltekintve nincs ember, aki felvállalná a magyar pedagógustársada­lom érdekeinek képviseletét. A bérek liberalizálásáért harcoló hajdani SZOT-ból a Pedagógus Szakszervezet kénytelen volt kilépni, mert a teljes bérfelszabadítás a pedagógusok számára létbi­zonytalanságot okozna, s ez­által még nagyobb veszély­be kerülne a magyar okta­tás. A jelenlegi törvények megtiltják, hogy a dologi ki­adásra szánt pénzből adott esetben bért képezzen az is­kola, a fordítottjára azon­ban nem érvényes a tiltás, vagyis a bérmaradvány ju­talom helyett adott esetben fűtésre vagy villanyszámlá­ra költhető(-endő). Az elké­szült önkormányzati törvény megőrizte a régi tanácstör­vénynek azt az elemét, hogy a települések vezetői szabad kezet kaphatnak az oktatás­ra szánt állami pénzforrás (a fejkvóták) felhasználásában. — Szakszervezetünk sop­roni üdülőjére 64 millió fo­rintot fordítottunk a peda­gógusok által befizetett tag­díjakból — folytatta a fő­titkár. — Pert kellett tehát indítanunk a magyar állam ellen, amely visszaköveteli tőlünk ezt az üdülőt. Soro­zatosak a viták a Pedagógu­sok Demokratikus Szakszer­vezetével is, akik másként ítélnek meg dolgokat, mint mi. Sajnos a saját szakszer­vezetünk alapszerveitől sem érkeznek meghívók, jegyző­könyveket nem kérhetünk, nehogy a „diktátonság” vád­ja érjen bennünket, így azt sem tudjuk, mi fő az egyes megyék fazekában. Rendkí­vüli időket élünk, ez indo­kolja tehát e rendkívüli kongresszust. Egészen pon­tosan az most a célunk, hogy a tagság tisztázza, milyen szakszervezetet is akarunk. Abban a kérdésben, hogy legyen-e új neve a Pedagó­gusok Szákszervezetének, a Békés- megyeiek egységesek voltak: nem a név, a tarta­lom a fontos! Eltértek vi­szont a vélemények a me­gyei szerv meglétének vitá­jánál. Míg Békéscsaba köz­vetlen kapcsolatot sürgetett a központtal, addig több kistelepülés képviselője azt hangsúlyozta, ők továbbra is szükségét érzik a megyei ve­zetésnek, mert mint mond­(Folytatás a 3. oldalún) Az SZDSZ-frakcié Pakson Vasárnap befejeződött az SZDSZ parlamenti képvise­lőcsoportjának január 18-án Pakson megnyitott ülése. : Megvitatták, milyen felada­tok hárulnak az SZDSZ-re, mint ellenzéki pártra az or- ' szág nehéz helyzetében, a romló életszínvonal szülte elkeseredés és növekvő ki­ábrándultság közepette. A frakció egyetértett abban, hogy a következő időszak az egész demokratikus intéz­ményrendszert próbára te­szi. A kormánynak nincs gazdasági programja, tehe­tetlen, késlelteti az önkor­mányzatok működéséhez . szükséges vagyoni törvények megalkotását, képtelen véget vetni a földtörvény körüli huzavonának, olcsó és szol­gáló állam helyett — közpon­tosító intézkedésekkel a kor­mányhatalom kiterjesztésére törekszik, növeli az erőszak­szervezetek szerepét. A csa­lódottság nyomán csodavárás, demagóg ígérgetések és uszí­tások nyerhetnek teret. Ilyen körülmények között különös felelősség hárul a szabadde­mokrata képviselőkre, hogy válságkezelő programot ki­dolgozva, a gazdasági átala­kulást sürgetve, a kormány­zat mulasztásait feltárva be­mutassák: kibontakozás és alternatíva csak a demokra­tikus intézményrendszeren belül, az SZDSZ által képvi­selt következetes gazdasági átalakításban és szabadelvű politikában található. A frakció áttekintette szer­vezeti és működési szabály­zatát és megtörtént a tiszt­újítás. A frakcióvezető poszt­jára, három jelölt közül, megerősítette Pető Ivánt. Az öttagú ’frakcióvezetés továb­bi tagjai: Hack Péter, Szent- Iványi István, Tamás Gáspár Miklós, Tardos Márton. KDNP: önállóbb arculat A Kereszténydemokrata Néppárt január 19-én tartot­ta meg idei első in­tézőbizottsági ülését. A megjelent negyvenöt fő több­ségében vidéki bizottsági tag­nak Surján László, a párt el­nöke és Füzessy Tibor, a parlamenti frakció vezetője adott átfogó tájékoztatást a párt, a frakció munkájáról. Füzessy Tibor parlamenti frakcióvezető beszámolója részletesen tartalmazta azo­kat a gondiokat és problémá­kat, melyek a frakaió mun­káját nehezítik, és beszélt a frakció munkájának eredmé­nyeiről is. A legnagyobb eredmény­nek azt tartotta, hogy a par­lamenti frakciónak sikerült magáról az Országgyűlés és a közvélemény előtt olyan képet kialakítania. amely szerint a KDNP, illetve a frakció békés, tárgyalóképes ' és kompromisszumképes. A koalíciós partnerektől való véleményeltéréseit azonban soha nem igyekezett elleplez­ni és azokat kimondva igye­kezett hangsúlyozni a párt önállóságát és identitását. A jövőben a frakciónak na­gyobb súlyt kell arra he­lyeznie, hogy munkája a tö­megtájékoztatásban szélesebb körű nyilvánosságot kapjon; a pártszervek segítségével to­vább kell fejlesztenie a kép­viselőcsoport szakmai hátte­rét. Fogyasztásmérők számdobsorszerelését végzik a Ganz Mé­rőgyár Kft. battonyai gyáregységében. Innen a gödöllői te­lephelyre kerül, ahol a fogyasztásmérők gyártása és össze­szerelése folyik Fotó: Kovács Erzsébet Kanadából indult, Csabán landolt (Gyógy)párna a fej(em) alatt Forgunk, feszítünk, csava- Szorgalmasan járunk a ge- runk, hajlítunk, görbítünk. rinctornára, eredménnyel, A nyakunkat, a gerincünket. mert kevésbé szenvedünk. Mert meszesedik, mert ha- De ki ne szeretne végképp sogat, mert szeretnénk meg-' szabadulni a fájdalmaktól. (Folytatás a 3. oldalén} „Szemtelenül fiatal” iegyzü Mezöberényben Egy füst alatt két ülés Maratoninak is mondhatnánk a Mezöberényi Városi ön- kormányzat képviselő-testületének pénteki ülését, ha nem tudnánk, hogy a tanácskozásra elhasznált idő alatt az at­léták akár 2-3-szor is teljesíthetnék a klasszikus távot. Nem csoda tehát, hogy a már nem első Ízben parttalanná váló ülésidő miatt az egyik képviselő, dr. Valentini Károly ön­mérsékletre intette a testületet. Tennivaló persze bőven akadt. A városba ártuccant csárdaszállási képviselőkkel együtt a mezőberényiek egy közösen létrehozott képvise­lő-testület tagjai iis. Az or­szágban is szinte egyedülál­ló, a részben közös igazga­tási szervezetet fenntartó tes­tültet ez álkálommal fogadta el szervezeti és működési szabályzatát. A csárdaszálilásiak eltá­voz tával vette kezdetét a leg­nagyobb érdeklődéssel várt esemény, a másodjára meg­hirdetett jegyzőválasztás. El­ső alkalommal ugyanis a tes­tület egyik pályázót sem ta­lálta alkalmasnak, így nem csoda, hogy másodszorra a korábbi — többségükben a polgármesteri hivatalban dol­gozó — jelöltek be sem nyúj­tották pályázatukat. Jelent­keztek viszont újabbak, egy kivétellel más településekről. A hát jelölt közül a helyi polgármesteri hivatal eddigi szociálpolitikai ügyintézőjét, Sz ürömi Andreát nevezték ki határozatlan időre jegyző­nek. Az ország egyik legfia­talabb jegyzőjének havi il­letményét. némi tanakodás után 28 ezer 400 foirintban állapították meg. Viharfelhők gyülekeznek a város egyetlen helyi autó- buszjáratának sorsa felett. A Körös Volán a menetjegy árának 8-ról 14 forintra eme­lését kérte (a testület erre áldását is adta), s a vonal további fenntartása feltéte­léül évi másfél milliós támo­gatást is igényelt a várostól. Erre már felhorkantak a „vá­rosatyák”, akik a Volánmen­tes lehetőséget is megvizsgá- landónak találták. Egy-egy mondatban a to­vábbi események: Egyelőre féléves időtartam­ra Mezöberényi Hírmondó címmel új időszaki ijap indí­tását határozta el a testü­let (főszerkesztője Fülöp An­tal lesz). Ügy döntöttek, hogy az önkormányzat a jövőben a félmilliót meghaladó építő­ipari munkákhoz csak ered­ményes pályázat esetén jut­tatja saját költségvetési üze­mét is. Nem tudni, mit kezd majd a rendőrség azizal a szigorú feltételeket tartalma­zó ajánlattal, mellyel a vá­ros egy használt Lada Nivát kíván juttatni a közrend he­lyi őreinek. Felhatalmazták Cservenák Pál Miklós pol­gármestert (a megyei önkor­mányzat frissen kinevezett egyik alelnökét) arra. hogy egy sajtó-helyreigazítási igé­nyük nem teljesítése miatt — amennyiben a közlést to­vábbra sem biztosítják — indítson polgári peres eljá­rást a Dél-Kelet című heti­lap ellen. Az ülés interpellációkkal, bejelentésekkel, s azzal a döntéssel zárult, hogy az al­polgármesterek tiszteletdíját többszöri halasztás után egy későbbi időpontban határoz­zák meg. K. A. J.

Next

/
Thumbnails
Contents