Békés Megyei Népújság, 1991. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-16 / 13. szám
1991. január 16., szerda e A hatezer éves növényvédelem „Mondjátok a gyermekeiteknek és mondják a gyermekeitek' az ő gyermekeiknek, és ezek a gyerekek az 5 utódaiknak, hogy amit a hernyó hátrahagy, azt megeszik a sáskák, és amit a sáskák meghagynak, azt megeszik a bogarai, és amit a bogarak meghagynak, azt megeszik a férgek.” így tanította Joel próféta. Mondása ma is érvényes; ez a sok évszázados természeti törvény napjainkban sem változott. A vadászó életmódot folytató emberősöknek még semmiféle gondot nem okozott az egyes növények betegsége, de a Kr. e. 4. évezredben a Tigris és az Eufrá- tesz vidékén már ismerték a növényzet legtöbb élősdijét, kártevőjét: a sáskákat, a bogarakat, a férgeket és a repülő rovarokat. Ami nagyon érdekes, tudtak arról, hogy egyes gombák milyen károsak, hasonlóan a rozsdához, égéshez és lisztbogárhoz. Az ókori Egyiptom népe már ismert bizonyos házi szereket, mint azt az Ebers papirusztekercsből megtudjuk (Kr. e. 1550 körül). Érdekes módon ez a házi szer nátrontarta.mú víz volt, mely bizonyos védelmet nyújtott a repülő rovarok ellen. Kínában Kr. e. 1075-ben 100 vagy 125 botütés járt annak, aki nem semmisítette meg az útjába kerülő kártékony bogarakat, főleg a sáskát és a hernyót. Annak a kínai parasztnak fejét vették, aki elhanyagolta földjét, hogy az elgazosodott és elbogarasodott. Démokrítosz (Kr. e. 5. sz.), a nagy görög filozófus, a következő összetételű szert ajánlotta a növényeket károsító paraziták ellen: „sok vörös rákot és másféléket is tartsunk vízben, majd főzzük meg őket, és ezzel a lévséggel hintsük meg a veszélyeztetett növényeket.” Az ókorban a görögök és a rómaiak nagyon sokat tudtak a növények betegségeiről. A természeti megfigyelések mellett felvilágosító előadásokat tartottak, még akkor is, ha a mesék világába tartozó, naiv elképzeléseket hirdettek. így Plínius még azt hitte, hogy a fagomba a fa váladékából keletkezik, és a férgek a fa gyökerén át kerülnek a gyümölcsökbe. A szántóföldeket úgy védték, hogy állati tetemeket függesztettek ki, például denevért, hogy elűzzék a károsító bogarakat. Ez a szokás a középkor végéig fennmaradt. A görög—római korban igen nagy gondot okozott a gabona megbetegedése, melyre nedves kezelést alkalmaztak: urinnak vizes oldata, vagy trágyalé borban oldva (Démokrítosz), ürülékkivonat vizes oldatban, szénsavas víz olajjal keverve. A tehéntrágyát vízzel hígították, és ahol a marha legelt, ott időnként ezzel a lével locsolták a területet. A rómaiak ismerték már az arzént, és az ennek oldatával készült növényvédő szereket is., melyeket úgy alkalmaztak, hogy a kert kerületét lepermetezték, hogy ezáltal meggátolják a bogarak bevonulásátt a gyümölcsösökbe. Az enyves-arzénes vászon alkalmazása a gyümölcsfákon ugyancsak a rómaiak találmánya volt. Gabonaraktáraikat a rágcsáKondoros Nagyközség Önkormányzati Képviselő-testülete pályázatot hirdet műszaki csoportvezetői munkakör betöltésére Pályázati feltétel: felsőfokú műszaki végzettség. A pályázathoz részletes önéletrajzot és hatósági erkölcsi bizonyítványt kell csatolni. Közigazgatási gyakorlattal rendelkezők előnyben részesülnek! Bérezés: a hatályos jogszabályok szerint. A pályázat benyújtásának határideje: 1991. január 31. A pályázatokat Kondoros nagyközség polgármesteréhez (dr. Kovács Sándor, Kondoros, Hősök tere 4—5.) kell benyújtani. A pályázatok elbírálása után a munkakör azonnal betölthető. Kondoros Nagyközség Képviselő-testülete Építkezők, vállalkozók, figyelem I A fenyőépítőfa-igényüket készletből, illetve egyedi megrendelés alapján RÖVID HATÁRIDŐRE TUDJUK TELJESÍTENI. FELKÍNÁLT VÁLASZTÉKOK: — fűrészelt és faragott gerenda tetszőleges hosszmértékben és .keresztmetszetben — tetőléc (normál, bramac) — fűrészáru, szélezett és szélezetlen kivitelben — akác és tölgy csaphornyos parketta több méretben — egyéb fűrészipari termékek. Érdeklődni lehet telefonon, (52) 84-801, minden munkanapon 7.30-től 16.00 óráig és személyesen az üzemben. Ügyintézőnk: Nagy Gábor és Csákó Antalné. Címünk: HAJDÜFA Fafeldolgozó Leányvállalat, Hajdúhadháztéglás, Sámsoni út 2. sz. Magyar hajókat választott Cousteau kapitány a Dunát kutatja lóktól arzénes hússal védelmezték, és ezek a módszerek elterjedtek az egész birodalom területén. Az ókor végén, majd a középkorban a természet- és növényvédelmet a vallási előítéletek és szokások szabták meg, ezek legtöbbjének semmi köze sem volt a természettudományokhoz. Körmenetekét rendeztek a földek körül, hogy védje meg az Isten a termést a kártevőik ellen. Több mint 800 papírra írt vallásos varázsigét ismerünk a középkorból. A leírt imádságokat azután a földekre kiakasztották: cserebogár. sáska, szöcske, hernyók és patkányok ellen. A természettudományok később kezdtek kibontakozni, elsősorban a könyvnyomtatás feltalálása és mind szélesebb alkalmazása után. Egyre-másra nyomtatásban jelentek meg tudományos kutatások eredményei. Az ^OO-as évek elején már megtaláljuk a növényvédelemben a kémiai kutatások eredményeit. A vetőmagokat fertőtleníteni kezdik, és megismerik széles paraszti körökben, hogy milyen hasznos a konyhasó, a timsó, a glaubersó, a salétromsav, és kénsav, de mindenekelőtt a réz és a higany. A téli időszakra a gyümölcsfákat mészikonyhasó-vízüveg per- mettel látták el, a tetvek és a hernyók ellen pedig kontaktmérgeket alkalmaztak mész-szappan-olaj és dohánykivonatból. Etetőmérgeket adtak a rovarok ellen: diólevelet, mérges gombát, keserű mandulát (kéksav!) és arzént. Megjelentek a rágcsálók elleni komolyabb szerek. 1880-tól már kereskedelmi forgalomban találunk számos növényvédő szert. Hazánkban „Az első művegyészeti gyár” Pesten, a Soroksári úton 1881*től gyártott több fontos növényvédő szert, ami európai szinten is kiemelkedő teljesítmény volt. Szepessy Géza — Akar beszélni Cousteau kapitánnyal? — hangzik a telefonban dr. Halázs Rudolfnak, a bajai vízügy műszaki igazgatójának kérdése. Szinte nem hiszek a fülemnek, de pillanatok alatt a Sugovica-parton termek. Az idén 80 esztendős Jacques Yves Cousteau-nak köszönheti az emberiség, hogy megismerhette a tenger mélyének varázsos világát. Az első, sűrített levegővel működő könnyűbúvárfelszerelést ugyanis ő tervezte meg 1943-ban, később pedig részt vett a búvárhajók kifejlesztésében is. Miután a haditengerészet kötelékéből korvettkapitányi rangban kivált, az aknaszedőből átalakított kutatóha- jón, a Calypsón számos expedíciót vezetett. Egy ilyen út során merültek le például a könnyűbúvárok először a déli sarkvidék jege alá. — Bizonyára a pihenését megszervezni jött Bajára, kapitány úr — vélekedtem, amikor bemutattak a rangos vendégnek. — Szó sincs pihenésről — válaszolta mosolyogva Cousteau kapitány. Régi álmom a világ nagy folyóinak kutatása. A Nílus és az Amazonas után most Európában folytatom, s így természetesen a Duna következik. A helikopteres megfigyelések szerint a gemenci ártér rengeteg érdekességet kínál, ezért itt kezdjük a fél—háromnegyed évre tervezett munkát. Vizsgáljuk az ember és a természet együttélésének évszázados harmóniáját, a különböző műtárgyaknak a környezetre gyakorolt hatását, a víz tisztaságát, a környék flóráját és faunáját. — Vendégünk megszemlélte az igazgatóság hajóparkját és alaposan megeg- zamináltatta a kapitányokat — mondja dr. Szenti János vízügyi igazgató. Előzőleg több más országból is kért ajánlatokat, majd kiküldöttjei a helyszínen is megvizsgálták a német, osztrák, bolgár és magyar hajózási társaságok pályázatait. Végül úgy döntött, hogy a mi Jégtörő XI-ünket, illetve a környéken folytatandó kutatásokhoz a kisebb Kitűző IV- et veszi igénybe, Kiss Ferenc és Mező Ferenc kapi^ tányokkal egyetemben. Nagy megtiszteltetés egy ilyen nemzetközi programban részt venni, és miután a kutatásokat a Cousteau-alapít- vány finanszírozza, a magyar államnak komoly anyagi bevételt jelent. Gál Zoltán Cousteau kapitány n Körös Volán pályázatot hirdet a vállalat áru- és személyszállítási, szállítmányozási, rakodási, idegenforgalmi, kereskedelmi tevékenységét irányító forgalmi és kereskedelmi igazgatóhelyettesi és a vállalat járműfenntartási tevékenységét irányító műszaki igazgatóhelyettesi munkaköreinek betöltésére A BEOSZTÁSOK BETÖLTÉSÉNEK FELTÉTELEI: — állami felsőfokú isikoLai végzettség — legalább 5 éve® szakmai és vezetői gyakorlat — erkölcsi bizonyítvány — jó tárgyalóképesség, kapcsolatteremtő és kezdeményezőkészség. A pályázat benyújtásának határideje a megjelenést követő 2 hét, helye: KÖRÖS VOLÁN, munkaügyi és személyzeti osztály, BÉKÉSCSABA, Szarvasi út 103. A pályázati feltételekről felvilágosítást Eged Istvánná munkaügyi és személyzeti osztályvezető ad a 27-366/116-os telefonon. A BÉKÉS MEGYEI VÍZ- ÉS CSATORNAMŰ VÁLLALAT rövid határidőre vállal — kúttisztítást (500 m mélységig) — víz- és csatornahálózat-építést, -javítást, -fertőtlenítést — asztalos-, lakatos-, forgácsolási és hegesztési munkákat — belső gépészeti szerelést — mindennemű elektromos, URH- és irányítástechnikai rendszerek építését — teher- és személyszállítást. BŐVEBB FELVILÁGOSÍTÁST A FENTIEKKEL KAPCSOLATBAN KOVÁCS GÁBOR Ssztályvezető ad A (66) 22-655-ös TELEFONON. A^C2HH SPORTSZERGYÁRTÓ ÉS FÉMIPARI SZÖVETKEZET boltja (Békés, Kossuth u. 2.) ajánlja önnek: — ADIDAS cipő- és ruházati termékeit, táskáit — START-sportszereket — SHARP márkájú elektronikai cikkeket. Várjuk boltunkban és a szövetkezet kereskedelmi osztályán. BÉKÉS, VERSENY U. 3—5. SZ. TELEFON: 41-811.
