Békés Megyei Népújság, 1991. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-03 / 2. szám

NÉPÚJSÁG Új termékek a Ganz—Hunslet-nél A brit tulajdonba került Ganz vasúti járműgyár, új .néven a Ganz—Hunsiet, állandóan továbbfejleszti termékeit. Most elkészültek a tervek, egy városközi villamos vonatról és nyu­gat-európai igényeket is kielégítő villamosról. A kész tervek megvalósulását az idén lát­hatjuk. Felvételünkön az új városközi villamos vonat modellje mti-ímó: Balaton József Hány százalék a négy százalék? Sztrájk a „vezérállásban” 1991. Január 3„ csütörtök Nem lesz árvaszék, de átszervezik a Köjálokat Törvényekre várnak az önkormányzatok (Folytatás az 1. oldalról) nálunk a megyében is kivé­tel? — kérdezem az állo- másfőnököt. — Egyről tudunk. A 6.32­es személyvonat Kétegyháza —Mezőhegyes között menet­rendszerűen indult és érke­zett. Szolgálhatok további statisztikával: a szegedi igazgatóság működési terü­letén ma 103 szerelvény állt le. Megyénkben 40 járat várta meg a 7 órás indulást. Az igazgatóság területéről 15 vonatot el sem indítottak, ez megyénkre vetítve 11 já­ratot érint. — Van-e fűtés és világí­tás a veszteglő vonatokon? — A mozdonyvezetők vál­lalták, hogy ezt minden sze­relvényen biztosítják. — Csatlakoztak-e a sztrájkhoz külföldről ha­zánkba tartó vonatok veze­tői? — Bukarestből két Orient- expressz is indul. Egyik Pá­rizsig, a másik Budapestig közlekedik. Mindkét vonat I.ökösházán vesztegel. — És a tehervonatok? — Természetesen azok sem indultak. Sőt, tolatást sem végzünk. A peronon hatvan masi­niszta ácsorog. A fejlemé­nyeket tárgyalják. Mindany- nyian szabadnapjukról vagy éppen a szabadságukról jöt­tek be, hogy részesei legye­nek a demonstrációnak. A mozdonyvezetők szóvivőjét, Baráth Gézát arról kérde­zem, mit szól ahhoz, hogy a vasutasok szakszervezete elhatárolja magát az akció­juktól? — Természetesen elítéljük a szakszervezetnek ezt a megnyilvánulását. Érdek- képviseletnek tartják magu­kat? Ilyen módon? Fura, hogy nem a mi érdekeinket védik, hanem ellenünk for­dulnak. Persze ne csodál­kozzunk rajtuk. Mindent megpróbáltak, hogy meg­akadályozzák a megalakulá­sunkat, mármint, hogy mi, mozdonyvezetők külön szak- szervezetbe tömörüljünk. — Tud-e arról, hogy nem minden mozdonyvezető csat­lakozott a sztrájkhoz? Vol­tak, akik elindultak céljuk felé, és végig is vitték a sze­relvényt? — Egyáltalán nem vagyok abban biztos, hogy moz­donyvezetők voltak azok, akik nem csatlakoztak hozr- zánk. Véleményünk szerint olyan kollégák ültek a ve­zetőfülkébe, akiknek ugyan van mozdonyvezetői vizsgá­juk, de mást csinálnak. Pe­dig Csárádi János vezérigaz­gató határozottan megtiltot­ta, hogy január 1-jétől ők mozdonyt vezessenek. Füle­seink szerint tehát ők a sztrájkszegők. Hadd mond­jam el azt is, hogy olyan értesítést kaptunk telefonon az ország egyes területeiről, a kollégáktól, hogy négy- szemközti beszélgetésre ren­delte be őket a főnökük. Gondolhatja, volt, akit va­lamilyen „jó szóval” meg is tudtak győzni arról, hogy ne csatlakozzon hozzánk. Mihalik Árpád hangosan súg Baráth Gézának, hogy mit ne .felejtsen el még meg­említeni. — Mondja csak nyugod­tan — kérem. — Nincs arra már mit adni, hogy szóban mit mon­danak. Tavaly is csak az ígéreteket kaptuk. Jól tudja, hogy az ígéretekből nem le­het jóllakatni a családot. Az elmúlt évben az 5 százalé­kos béremelés helyett is csak másfél százalékot kap­tunk kézhez. Ezt egyszerűen nem lehet annyiban hagy­ni! — Azt tudtam meg a reg­geli hírekből, hogy önök tu­lajdonképpen csak a 4 szá­zalék elmaradt béremelés miatt tiltakoznak. — Ezt csak azért mond­ják, hogy a közvéleményt el­lenünk hangolják — folytat­ja Baráth Géza. — Ez a 4 százalék ugyanis gyakorlati­lag 9 százalékot jelent, mert a már beígért 25 százalékból 5 százalékot a megtakarított bérből kapnánk. A forgalmi irodában Bó- tyik János rendelkező for­galmi szolgálattevőt rádióbe­szélgetés közben találom. — Normális munkanapon 6 órától 7.40-ig szinte állan­dó a telefon- és rádió-ösz- szeköttetés az induló és ér­kező vonatokkal. A váltótár­samnak, aki 7 órára jön, ma nem lesz könnyű dolga. Csak részben értek egyet a moz­donyvezetőkkel. ök ugyanis az elmúlt évben már kaptak egyszer béremelést. Mi ak­kor kimaradtunk. Most megint úgy néz ki, hogy ők esetleg megkapják a 29 szá­zalékot, míg mi maradunk a 25 százalékos felajánlott ösz- szegnél. — Remélem, nem kapják meg a követelt béremelést — szól közbe Székelyhídi Imre váltókezelő. — Ez ugyanis egyértelműen a mi rovásunkra menne. Az sincs rendben, hogy a kocsirende­zők és a váltókezelők sár­ban, hóban, melegben és hidegben, rossz munkaruhá­ban és munkakörülmények között dolgoznak a háttér­ben, és eszükbe sem jut, hogy sztrájkoljanak. A „ve­zér” urak (a mozdonyveze­tők — B. V.) hovatovább az elegáns nyakkendős ruhá­jukhoz már a fehér kesztyűt is kiharcolják __ 6 óra 40 perc. A váróter­mek lassan kiürülnek. Az utasok beszállnak. Egy idősebb házaspár a budapesti szerelvény felé tart. — Hátrányban vannak-e a kétórás kényszerpihenő mi­att? — kérdezem az idős férfit. — Olyan ritkán szánjuk rá magunkat, hogy utazzunk. Most aztán jól kifogtuk! — mondja Or ódán László. — Egy ismerőshöz indultunk Budapestre, aki viszont Né­metországba utazik. A kislá­nyunk ott él. Csomagot kül­denénk neki, azt visszük fel az ismerőshöz. Reméljük, nem késünk le a találkozó­ról. Egvszál magában áll és beszállásra vár Gellai Vince. — A Körös expresszel sze­rettem volna Gyomára jut­ni. Ott lakom, ott dolgozom. Nem tudom, a mozdonyve­zetők mennyit keresnek. De ha erre a lépésre szánták magukat, biztos nyomós okuk van rá. Szabó Miklós, a pesti gyors vezetője a mozdony ablakait törli. A vezérállás­ról válaszol érdeklődésünk­re: — Hajnali 5 óra óta bizto­sítom a fűtést, világítást. Nem tudom, tudják-e meny­nyi a mozdonyvezetők fize­tése? A fiam kezdő. Kilenc­ezer forintot kap kézhez. Én, aki 25 éve csinálom, a 14 ezer forintos alapfizetésből 12 ezret is alig viszek haza. Bereginé Olej Róza jegy­vizsgáló csak egy mondatot szúr közbe: — Nekünk is csatlakozni kellett volna a mozdonyve­zetőkhöz ... Béla Vali Fotó: Gál Edit Immár három hónapja működnek hazánkban az új önkormányzatok. Munkatár­sunk - dr. Szabó Lajost, a BM önkormányzati főosztá­lyának vezetőjét kérte, hogy beszéljen az eddigi tapasz­talatokról. — Milyen a Belügyminisz­térium és az önkormányza­tok kapcsolata? — A BM nem felettese az önkormányzatoknak. arra van csupán jogosítványa, hogy a jogalkotáson keresz­tül gyakoroljon hatást. Emellett vannak olyan fel­adatok. mint például a tör­vényességi ellenőrzés vagy a képzés és továbbképzés, amelyeken keresztül kapcso­latban állunk velük. Ma már nem létezik jelentési kötele­zettség, de sok információ­hoz jutottunk például a nem­régiben befejeződött polgár­mesterképző tanfolyamokon, ahol mintegy 3000 ember vett részt. Egyébként a kor­mány tervei között szerepel egy települési, államháztar- 4ási és közigazgatási infor­matikai szolgálat felállítása, amely a megyékben működ­ne. Ezekkel nyilván majd mi is kapcsolatban állunk. Igazából nem is annyira mi keressük az önkormány­zatokat, ez inkább fordítva történik. Naponta 30-40 te­lefont és 10-20 levelet ka­punk, amelyekben különbö­ző ügyekben kérik állásfog­lalásunkat. — Milyen tapasztalataik vannak a képviselő-testüle­tek eddigi működéséről? — Sokkal jobb és pezs­gőbb az önkormányzati munka, mint ahogy azt a közvélemény feltételezi. Ko­rábban háromhavonta ülése­zett a tanács és havonta a vb. Az új képviselő-testüle­teknek a törvény szerint legalább hatszor kell ülést tartaniuk évente, ezzel szem­ben _ országosan általános gyakorlattá vált a heti meg­beszélés. Helyi pártcsatározásokról mi is tudunk. Amikor a pol­gármesteri lemondások okait vizsgáltuk, azt tapasztaltuk, hogy az egyik indok éppen ez volt. Előfordult az is, hogy a polgármester egészen más gondolkodású, máspárt- állású volt, mint a testület zöme, így hamar kiderült, nem tudnak együtt dolgozni. Többen viszont amiatt mondtak le, mert a képvi­selők nem szavazták meg számukra a főállású polgár- mesterséget. Egyébként a vidéki képvi­selő-testületek mintegy 70 százalékában egyáltalán nem meghatározóak a pár­atok szerinti különbségek, ez inkább a nagyobb települé­sek problémája. — Olyan híreket hallani, hogy nagy a bizonytalanság a polgármesteri hivatalok apparátusában. Az itt dolgo­zók szakszervezete petíciót is intézett a Parlamenthez, hogy mielőbb szülessen meg a viszonyaikat rendező tör­vény. Tényleg ennyire rossz az apparátus helyzete? — Közel 32 ezer ember dolgozott a közelmúltig a magyar közigazgatásban. Az. eltölt egy évben az igazán jó szakemberek nem kis ré­sze — közgazdászok, mér­nökök, jogászok — úgy vél­te, nem várja ki a bizonyta­lan időszak végét, inkább elmentek jobban fizető gaz­dasági területre. A labilitás érzetét az kelt­heti a dolgozókban, hogy mindeddig nem készült el a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény. A tiltakozások hatására egy napig foglalko­zott ugyan a Parlament a törvénytervezettel, azonban az ennél is fontosabb jog­szabályok mellett ez ismét hátrább sorolódott. Tömeges leépítések nin­csenek, sőt inkább a szak- emberhiány a jellemző. A jegyzői állásokra kiírt pá­lyázatok nagy részét a volt vb-titkárok nyerték el, de akadtak olyan esetek is, amikor közülük értékes, jó szakembereket nem nevez­tek ki. Ennek gyakran az volt az oka, hogy elterjedt egy nézet, mely szerint a polgármesterétől eltérő párt­állású jegyzőt kell választa­ni az „egyensúly” kedvéért. Pedig a két tisztség között nem állhat fenn ilyen kap­csolat, hiszen a jegyző nem is tagja a testületnek. A városokban nem volt 'jegyzőhiány, akadt hely — Balatonalmádi —, ahol 21-en jelentkeztek. A hiány inkább a községekben és a körjegy­zőségekben jellemző. Pontos adatok egyelőre nem állnak rendelkezésre, mert a pályá­zati határidő még nem telt le mindenütt, de még körül­belül a jegyzői helyek egy­negyede betöltetlen. — Sikerült kialakítani a polgármesteri hivatalok új belső szervezetét? — December 3-án nyúj­totta be a kormány a Parla­mentnek a helyi önkor­mányzatok és szerveik, a köztársasági megbízott és a dekoncentrált szervek fel­adat- és hatásköréről szóló törvényjavaslatot. Bár a Parlament még nem döntött mindegyik kérdésben, már sejteni lehet, milyen felada­tok maradnak a települési önkormányzatoknál, amelyek alapján ki lehet alakítani a belső munkamegosztást. Nem igazolódtak azok a félelmek, hogy lényeges ha­tásköröket vonnának el az, önkormányzatoktól. Egyrészt azok kerülnek el, amelyek eddig sem tartoztak igazán a tanácsi szervezetbe, ame­lyek kifejezetten szakmai- szakfelügyeleti jellegűek voltak. A foglalkoztatáspoli­tikai feladatok megoldására munkaerő-piaci központokat hoznak majd létre a me­gyékben, ezeknek hivatalaik azonban csak azokban a vá­rosokban lesznek, amelyek e szempontból válságövezet­nek számítanak. Ezenkívül a népegészségügyi és tisztior­vosi hivatalhoz kerül az ed­digi Köjál és a fogyasztói érdekvédelem is. megválik a megyei tanácsoktól. Minden előzetes híresztelés ellenére az önkormányzatoknál ma­rad az építésügyi igazgatás, ha a Parlament elfogadja a kormány javaslatát. Nem alakulnak árvaszékek sem, továbbra is a polgármesteri hivataloknál lesznek a gyámügyek. — A legtöbb polgármester arról panaszkodik, hogy tör­vények hiányában képtele­nek lépni, vállalkozásokba kezdeni. Milyen törvények hiányoznak még? — Legjobban az önkor­mányzati tulajdon körét tisztázó törvény hiányzik. Ahhoz, hogy az önkormány­zatok tudják, mi az övék, kell egy törvény a kincstári vagyonról, szükség van föld­törvényre, valamint a kon­cesszióról és a privatizáció­ról szóló törvényre. Amíg ezek nincsenek meg, esetleg előszerződéseket lehet kötni. Egyelőre azonban nem lehet megmondani, mikor alkotja meg ezeket a törvényeket a Parlament. L. László János VILÁGSZÁM (Rajz: Jelinek La]au)

Next

/
Thumbnails
Contents