Békés Megyei Népújság, 1991. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-03 / 2. szám
NÉPÚJSÁG Új termékek a Ganz—Hunslet-nél A brit tulajdonba került Ganz vasúti járműgyár, új .néven a Ganz—Hunsiet, állandóan továbbfejleszti termékeit. Most elkészültek a tervek, egy városközi villamos vonatról és nyugat-európai igényeket is kielégítő villamosról. A kész tervek megvalósulását az idén láthatjuk. Felvételünkön az új városközi villamos vonat modellje mti-ímó: Balaton József Hány százalék a négy százalék? Sztrájk a „vezérállásban” 1991. Január 3„ csütörtök Nem lesz árvaszék, de átszervezik a Köjálokat Törvényekre várnak az önkormányzatok (Folytatás az 1. oldalról) nálunk a megyében is kivétel? — kérdezem az állo- másfőnököt. — Egyről tudunk. A 6.32es személyvonat Kétegyháza —Mezőhegyes között menetrendszerűen indult és érkezett. Szolgálhatok további statisztikával: a szegedi igazgatóság működési területén ma 103 szerelvény állt le. Megyénkben 40 járat várta meg a 7 órás indulást. Az igazgatóság területéről 15 vonatot el sem indítottak, ez megyénkre vetítve 11 járatot érint. — Van-e fűtés és világítás a veszteglő vonatokon? — A mozdonyvezetők vállalták, hogy ezt minden szerelvényen biztosítják. — Csatlakoztak-e a sztrájkhoz külföldről hazánkba tartó vonatok vezetői? — Bukarestből két Orient- expressz is indul. Egyik Párizsig, a másik Budapestig közlekedik. Mindkét vonat I.ökösházán vesztegel. — És a tehervonatok? — Természetesen azok sem indultak. Sőt, tolatást sem végzünk. A peronon hatvan masiniszta ácsorog. A fejleményeket tárgyalják. Mindany- nyian szabadnapjukról vagy éppen a szabadságukról jöttek be, hogy részesei legyenek a demonstrációnak. A mozdonyvezetők szóvivőjét, Baráth Gézát arról kérdezem, mit szól ahhoz, hogy a vasutasok szakszervezete elhatárolja magát az akciójuktól? — Természetesen elítéljük a szakszervezetnek ezt a megnyilvánulását. Érdek- képviseletnek tartják magukat? Ilyen módon? Fura, hogy nem a mi érdekeinket védik, hanem ellenünk fordulnak. Persze ne csodálkozzunk rajtuk. Mindent megpróbáltak, hogy megakadályozzák a megalakulásunkat, mármint, hogy mi, mozdonyvezetők külön szak- szervezetbe tömörüljünk. — Tud-e arról, hogy nem minden mozdonyvezető csatlakozott a sztrájkhoz? Voltak, akik elindultak céljuk felé, és végig is vitték a szerelvényt? — Egyáltalán nem vagyok abban biztos, hogy mozdonyvezetők voltak azok, akik nem csatlakoztak hozr- zánk. Véleményünk szerint olyan kollégák ültek a vezetőfülkébe, akiknek ugyan van mozdonyvezetői vizsgájuk, de mást csinálnak. Pedig Csárádi János vezérigazgató határozottan megtiltotta, hogy január 1-jétől ők mozdonyt vezessenek. Füleseink szerint tehát ők a sztrájkszegők. Hadd mondjam el azt is, hogy olyan értesítést kaptunk telefonon az ország egyes területeiről, a kollégáktól, hogy négy- szemközti beszélgetésre rendelte be őket a főnökük. Gondolhatja, volt, akit valamilyen „jó szóval” meg is tudtak győzni arról, hogy ne csatlakozzon hozzánk. Mihalik Árpád hangosan súg Baráth Gézának, hogy mit ne .felejtsen el még megemlíteni. — Mondja csak nyugodtan — kérem. — Nincs arra már mit adni, hogy szóban mit mondanak. Tavaly is csak az ígéreteket kaptuk. Jól tudja, hogy az ígéretekből nem lehet jóllakatni a családot. Az elmúlt évben az 5 százalékos béremelés helyett is csak másfél százalékot kaptunk kézhez. Ezt egyszerűen nem lehet annyiban hagyni! — Azt tudtam meg a reggeli hírekből, hogy önök tulajdonképpen csak a 4 százalék elmaradt béremelés miatt tiltakoznak. — Ezt csak azért mondják, hogy a közvéleményt ellenünk hangolják — folytatja Baráth Géza. — Ez a 4 százalék ugyanis gyakorlatilag 9 százalékot jelent, mert a már beígért 25 százalékból 5 százalékot a megtakarított bérből kapnánk. A forgalmi irodában Bó- tyik János rendelkező forgalmi szolgálattevőt rádióbeszélgetés közben találom. — Normális munkanapon 6 órától 7.40-ig szinte állandó a telefon- és rádió-ösz- szeköttetés az induló és érkező vonatokkal. A váltótársamnak, aki 7 órára jön, ma nem lesz könnyű dolga. Csak részben értek egyet a mozdonyvezetőkkel. ök ugyanis az elmúlt évben már kaptak egyszer béremelést. Mi akkor kimaradtunk. Most megint úgy néz ki, hogy ők esetleg megkapják a 29 százalékot, míg mi maradunk a 25 százalékos felajánlott ösz- szegnél. — Remélem, nem kapják meg a követelt béremelést — szól közbe Székelyhídi Imre váltókezelő. — Ez ugyanis egyértelműen a mi rovásunkra menne. Az sincs rendben, hogy a kocsirendezők és a váltókezelők sárban, hóban, melegben és hidegben, rossz munkaruhában és munkakörülmények között dolgoznak a háttérben, és eszükbe sem jut, hogy sztrájkoljanak. A „vezér” urak (a mozdonyvezetők — B. V.) hovatovább az elegáns nyakkendős ruhájukhoz már a fehér kesztyűt is kiharcolják __ 6 óra 40 perc. A várótermek lassan kiürülnek. Az utasok beszállnak. Egy idősebb házaspár a budapesti szerelvény felé tart. — Hátrányban vannak-e a kétórás kényszerpihenő miatt? — kérdezem az idős férfit. — Olyan ritkán szánjuk rá magunkat, hogy utazzunk. Most aztán jól kifogtuk! — mondja Or ódán László. — Egy ismerőshöz indultunk Budapestre, aki viszont Németországba utazik. A kislányunk ott él. Csomagot küldenénk neki, azt visszük fel az ismerőshöz. Reméljük, nem késünk le a találkozóról. Egvszál magában áll és beszállásra vár Gellai Vince. — A Körös expresszel szerettem volna Gyomára jutni. Ott lakom, ott dolgozom. Nem tudom, a mozdonyvezetők mennyit keresnek. De ha erre a lépésre szánták magukat, biztos nyomós okuk van rá. Szabó Miklós, a pesti gyors vezetője a mozdony ablakait törli. A vezérállásról válaszol érdeklődésünkre: — Hajnali 5 óra óta biztosítom a fűtést, világítást. Nem tudom, tudják-e menynyi a mozdonyvezetők fizetése? A fiam kezdő. Kilencezer forintot kap kézhez. Én, aki 25 éve csinálom, a 14 ezer forintos alapfizetésből 12 ezret is alig viszek haza. Bereginé Olej Róza jegyvizsgáló csak egy mondatot szúr közbe: — Nekünk is csatlakozni kellett volna a mozdonyvezetőkhöz ... Béla Vali Fotó: Gál Edit Immár három hónapja működnek hazánkban az új önkormányzatok. Munkatársunk - dr. Szabó Lajost, a BM önkormányzati főosztályának vezetőjét kérte, hogy beszéljen az eddigi tapasztalatokról. — Milyen a Belügyminisztérium és az önkormányzatok kapcsolata? — A BM nem felettese az önkormányzatoknak. arra van csupán jogosítványa, hogy a jogalkotáson keresztül gyakoroljon hatást. Emellett vannak olyan feladatok. mint például a törvényességi ellenőrzés vagy a képzés és továbbképzés, amelyeken keresztül kapcsolatban állunk velük. Ma már nem létezik jelentési kötelezettség, de sok információhoz jutottunk például a nemrégiben befejeződött polgármesterképző tanfolyamokon, ahol mintegy 3000 ember vett részt. Egyébként a kormány tervei között szerepel egy települési, államháztar- 4ási és közigazgatási informatikai szolgálat felállítása, amely a megyékben működne. Ezekkel nyilván majd mi is kapcsolatban állunk. Igazából nem is annyira mi keressük az önkormányzatokat, ez inkább fordítva történik. Naponta 30-40 telefont és 10-20 levelet kapunk, amelyekben különböző ügyekben kérik állásfoglalásunkat. — Milyen tapasztalataik vannak a képviselő-testületek eddigi működéséről? — Sokkal jobb és pezsgőbb az önkormányzati munka, mint ahogy azt a közvélemény feltételezi. Korábban háromhavonta ülésezett a tanács és havonta a vb. Az új képviselő-testületeknek a törvény szerint legalább hatszor kell ülést tartaniuk évente, ezzel szemben _ országosan általános gyakorlattá vált a heti megbeszélés. Helyi pártcsatározásokról mi is tudunk. Amikor a polgármesteri lemondások okait vizsgáltuk, azt tapasztaltuk, hogy az egyik indok éppen ez volt. Előfordult az is, hogy a polgármester egészen más gondolkodású, máspárt- állású volt, mint a testület zöme, így hamar kiderült, nem tudnak együtt dolgozni. Többen viszont amiatt mondtak le, mert a képviselők nem szavazták meg számukra a főállású polgár- mesterséget. Egyébként a vidéki képviselő-testületek mintegy 70 százalékában egyáltalán nem meghatározóak a páratok szerinti különbségek, ez inkább a nagyobb települések problémája. — Olyan híreket hallani, hogy nagy a bizonytalanság a polgármesteri hivatalok apparátusában. Az itt dolgozók szakszervezete petíciót is intézett a Parlamenthez, hogy mielőbb szülessen meg a viszonyaikat rendező törvény. Tényleg ennyire rossz az apparátus helyzete? — Közel 32 ezer ember dolgozott a közelmúltig a magyar közigazgatásban. Az. eltölt egy évben az igazán jó szakemberek nem kis része — közgazdászok, mérnökök, jogászok — úgy vélte, nem várja ki a bizonytalan időszak végét, inkább elmentek jobban fizető gazdasági területre. A labilitás érzetét az keltheti a dolgozókban, hogy mindeddig nem készült el a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény. A tiltakozások hatására egy napig foglalkozott ugyan a Parlament a törvénytervezettel, azonban az ennél is fontosabb jogszabályok mellett ez ismét hátrább sorolódott. Tömeges leépítések nincsenek, sőt inkább a szak- emberhiány a jellemző. A jegyzői állásokra kiírt pályázatok nagy részét a volt vb-titkárok nyerték el, de akadtak olyan esetek is, amikor közülük értékes, jó szakembereket nem neveztek ki. Ennek gyakran az volt az oka, hogy elterjedt egy nézet, mely szerint a polgármesterétől eltérő pártállású jegyzőt kell választani az „egyensúly” kedvéért. Pedig a két tisztség között nem állhat fenn ilyen kapcsolat, hiszen a jegyző nem is tagja a testületnek. A városokban nem volt 'jegyzőhiány, akadt hely — Balatonalmádi —, ahol 21-en jelentkeztek. A hiány inkább a községekben és a körjegyzőségekben jellemző. Pontos adatok egyelőre nem állnak rendelkezésre, mert a pályázati határidő még nem telt le mindenütt, de még körülbelül a jegyzői helyek egynegyede betöltetlen. — Sikerült kialakítani a polgármesteri hivatalok új belső szervezetét? — December 3-án nyújtotta be a kormány a Parlamentnek a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízott és a dekoncentrált szervek feladat- és hatásköréről szóló törvényjavaslatot. Bár a Parlament még nem döntött mindegyik kérdésben, már sejteni lehet, milyen feladatok maradnak a települési önkormányzatoknál, amelyek alapján ki lehet alakítani a belső munkamegosztást. Nem igazolódtak azok a félelmek, hogy lényeges hatásköröket vonnának el az, önkormányzatoktól. Egyrészt azok kerülnek el, amelyek eddig sem tartoztak igazán a tanácsi szervezetbe, amelyek kifejezetten szakmai- szakfelügyeleti jellegűek voltak. A foglalkoztatáspolitikai feladatok megoldására munkaerő-piaci központokat hoznak majd létre a megyékben, ezeknek hivatalaik azonban csak azokban a városokban lesznek, amelyek e szempontból válságövezetnek számítanak. Ezenkívül a népegészségügyi és tisztiorvosi hivatalhoz kerül az eddigi Köjál és a fogyasztói érdekvédelem is. megválik a megyei tanácsoktól. Minden előzetes híresztelés ellenére az önkormányzatoknál marad az építésügyi igazgatás, ha a Parlament elfogadja a kormány javaslatát. Nem alakulnak árvaszékek sem, továbbra is a polgármesteri hivataloknál lesznek a gyámügyek. — A legtöbb polgármester arról panaszkodik, hogy törvények hiányában képtelenek lépni, vállalkozásokba kezdeni. Milyen törvények hiányoznak még? — Legjobban az önkormányzati tulajdon körét tisztázó törvény hiányzik. Ahhoz, hogy az önkormányzatok tudják, mi az övék, kell egy törvény a kincstári vagyonról, szükség van földtörvényre, valamint a koncesszióról és a privatizációról szóló törvényre. Amíg ezek nincsenek meg, esetleg előszerződéseket lehet kötni. Egyelőre azonban nem lehet megmondani, mikor alkotja meg ezeket a törvényeket a Parlament. L. László János VILÁGSZÁM (Rajz: Jelinek La]au)
