Békés Megyei Népújság, 1990. december (45. évfolyam, 282-305. szám)
1990-12-07 / 287. szám
lEHsWkfiW 1990. december 7., péntek Intés az őrökhöz... ...vagy inkább ajánlás a me- zőberényi honatyákhoz és honanyákhoz. A demokratikus kiválasztódás, mely itt is döcögve vetette felszínre az oly sokat emlegetett hiteles embereket — nem vette figyelembe a „hozott értékeket”, s nem hozta a polgárok automatikus demokratikus •képviseletét sem. Úgy vélem, nem tudatosult eléggé a képviselőkben úgy Mezőberényben, mint másutt, hogy a képviselet sokkal több, mint eltökéltség. Eltökéltség, hogy jól fogom képviselni az engem megválasztó polgárok csoportját. Másrészt ez a megválasztó csoport több helyütt igen szűkre apadt le. Mi az, ami most az úgynevezett felkészült helyi képviselő státuszát meghatározza? Erre az első képviseleti ülés jól rávilágított. Bizonyára ők is tudják mind azt, amit én most meg- jegyzek, mégis elmondom a magam álláspontját... Illene: mindenkinek átolvasni, sőt valósággal megtanulni az önkormányzati törvényt; -elolvasni a már letűnőben levő tanácstörvényt is; az illetékesség területén levő közintézmények működési rendjét leíró szabályokat; nagyvonalakban megismerni az intézmények pénzügyi helyzetét, gazdálkodási módját; az önkormányzat szakfunkcióit — helyi szükséglet terén is — megismerni, melyeket gyakorolni kell; átolvasni a korábbi tanácsi költségvetéseket, visz- szamenőlegesen akár 4-5 évre is; olyan szakkönyveket olvasni, melyek problémamegoldó képességeket fejlesztenek. Továbbá: javasolnám, hogy egyes képviselők a testületi ülésen gondolkodásmódjukat állítsák át az Én-ről a Mi vagy az Ok mozgáskörébe. Példaként: nem pedagógus vagyok, aki képviselő, hanem képviselő vagyok, aki pedagógus is. És ez óriási különbség! Véleményem az, hogy a képviselőség — a jövőben! — kissé életforma, bizonyos stílus, és nagyfokú emberi tartás kérdése. Bízom benne, nálunk ilyenek vannak. Ezen ajánlásomat a segítőkész együttgondolkodás jegyében teszem, mivel úgy vélem, hátrányos dolog az, ha a képviselők az elemi tudnivalók hiányában a konstruktív vitákban nem tudnak részt venni. Kiss János mezőberényi polgár Fiatalok Eleken Kocsmák, züllöttség és a legminimálisabb kulturális élet: ez jellemzi röviden a fiatalok lehetőségeit Eleken. Keserű valóság és szomorú tény ez. Pedig a fiatal kor életformája kitörölhetetlen emlékként mélyre ható nyomot hagy az emberben. Jövőjükért aggódó fiatalok egy csoportja — 10 alapító taggal — 1990. május 19-én megalakította az Ifjú Demokraták Szövetségét, az SZDSZ helyi ifjúsági szervezeteként. Elképzeléseiket, céljaikat alakuló jegyzőkönyvben rögzítették és továbbították a tanács vezetőjéhez. Idézek a programból: ifjúsági klub megalakítása, rászoruló idős emberek segítése, községünk emlékhelyeinek és hagyományainak ápolása, ifjúsági programok szervezése. A község akkori vezetése elzárkózott a szervezet működési lehetőségének biztosításától, ezért azóta csak névleg működik a szervezet. Őszintén remélem, hogy a képviselő-testület tagjai szívükön viselik az ifjúság sorsát és lehetőség szerint mindent megtesznek, hogy a fiatalok jól érezzék magukat szülőfalujukban. Bajaczák Mihály, az SZDSZ helyi ügyvivője \ Kegyeletsértés Szomorú eset történt velem október 30-án Békéscsabán, a Berényi úti temetőben. Beteg, 86 éves, kisnyugdíjas ember vagyok. Feleségem sírjára 300 forintos koszorút vásároltam, hogy szokás szerint, halottak napjára elhelyezzem sírján. Mivel kis szél fújt, vékony spárgával odaerősítettem a virágot. Másnap ismét kimentem, és meglepetten láttam: a sírról a koszorú eltűnt! A szél el nem fújhatta, csak emberi kéz vihette tovább. Ez nemcsupán egyszerű lopás, hanem kegyeletsértés is! Id. K. S. Békéscsaba Szó, ami szó, Békéscsabán, a belvárosban igazán nem könnyű parkolóhelyet találni, főleg piaci napokon. (E téren már utolértük a nagyvárosokat.) Ám — mint képünk is bizonyítja — nem ajánlatos a tilosban parkolni, mert ha észreveszik a rend őrei, bizony, mélyen nyúlhatunk a zsebünkbe. És még jó, ha ott találjuk gépkocsinkat, ahol hagytuk, különben fizethetjük a szállítási költségeket is. Meggondolandó: nem lenne jobb busszal, netán gyalogosan megközelíteni a belvárost? Fazekas Ferenc Vendégségben a zürichi magyar történészeknél A Mátyás király halálának 500. évfordulójára kiírt országos műveltségi vetélkedőn a gyulai Erkel Ferenc Gimnázium két csapatának a döntőben elért szép eredménye okán meghívást kaptam — mint felkészítő tanár — a Zürichi Magyar Történelmi Egyesület alapítójától és vezetőjétől, dr. Csihák Györgytől. Két hétig voltam augusztusban meghívott vendége a történelmi egyesület vezetőjének. Zürich melletti Usterben lévő házában vendégeskedtünk Mizik Andrea és Vékony Judit tanulókkal, akik az országos egyéni verseny első és második helyezettjei lettek. Ez a svájci magyar történelmi egyesület hivatalosan 1986 óta szervezetten működik. Tagjai főleg kint élő, nagy tudású és tapasztalaté magyarok, közgazdászok, nyelvészek, történészek és magyarságukat féltőén őrző emberek, akik állandó kapcsolatot tartottak és tartanak hazájukkal. Otthon havonta üléseznek, s Budapesten is tartanak szekcióüléseket, amelyeket dr. Pandula Attila, az ÉLTÉ jogi karának docense vezet. Minden évben összegyűlnek a világ minden tájáról a magyar történelemmel foglalkozó honfitársaink Svájcban. 1991. április 28- án Sant Gallenben rendezik a legközelebbi találkozót, melynek témája a magyarok kalandozásai a X. században. A tudományos tanácskozás színhelye a híres apátság könyvtára lesz, s dr. Va- jay Szabolcs, Vely-i professzor vezeti. Számunkra, akik az óhazában élünk és dolgozunk az ifjúság történelemoktatása és hazaszeretetének ápolása érdekében, erőt ad az, hogy a világ különböző tájain élő magyarok is segítik munkánkat. Amióta a határok nyitottá váltak, lehetővé vált a kölcsönös együttműködés. Tisztelet azoknak, akik az óhazához való szoros tartozásukat tudományosan is magas szinten tartják, művelik, élesztik a magyarság jövője érdekében. Markovics György történelemtanár AUTÓCSODÁK - CSODAAUTÓK VALENCIA ■■SM
