Békés Megyei Népújság, 1990. december (45. évfolyam, 282-305. szám)

1990-12-06 / 286. szám

1990. december 6., csütörtök NÉPÚJSÁG Visszatért Nagyváradra Tőkés László Hem lesz FBI-iroda Budapesten ....kedvem lenne h ajléktalannak lenni” Nem veszik meg a (Folytatás az 1. oldalról) pök, majd reményét fejezte ki, hogy talán egész Romá­nia várja. — Talán nem sikerült mindenkit félrevezetni, be­csapni, s a félhivatalos, vagy éppen szélsőséges propagan­dának nem sikerült minden­kinél aláásni a hitelemet. Ugyanakkor Petre Román miniszterelnök kedden este, a Magyar Televízióban is bemutatott közszereplése után — amikor is Szöcs Gé­zának, az RMDSZ főtitkárá­nak a megbékélésre felhívó szavaira csupán annyira tel­lett a kormányfőnek, hogy a Vatra kórusát vezényelje — bebizonyosodott, mi várna reánk otthon, ha nem len­nének igazi, őszinte, béke­szerető, a megbékélés párt­ján álló. becsületes románok és magyarok. (Folytatás az 1. oldalról! feltétel, hogy a nemzeti ki­sebbségi jogok biztosítása, az emberi dimenzió megfe­lelő kezelése — mint min­den egyes állam belső stabi­litásának, az államok kö­zötti kapcsolatok fejlődésé­jnek, s ily módon az egész kontinens biztató jövőjének alapvető tényezője — a biz­tonság katonai és gazdasági elemeivel egyenlő súllyal es­sen latba a különböző ál­lamok bel- és külpolitikájá­ban. A Külügyminisztérium — miközben leszögezi, hogy a Magyar Köztársaság felelős­séget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért — is­mételten megerősíti a ma­gyar külpolitika feltétlen el­kötelezettségét amellett, hogy az ENSZ alapokmánya, a helsinki záróokmány, és az európai biztonsági és együttműködési folyamat to­vábbi dokumentumai célki­tűzéseit és alapelveit átfo­góan, az elvek mindegyikét egyaránt szem előtt tartan­Tőkés László a továbbiak­ban elmondta; a hazatérés vegyes érzéseiben ott bujkál a félélem is. A forradalom évfordulója nemcsak a ka- tartikus megtisztulást és fel­emelkedést juttatja eszünk­be, hanem a mindezekkel já­ró negatív tapasztalatokat, a körbezártságot, az üldözte­tést is. A félelmünket azon­ban le kell küzdenünk, most hazatérünk. Tőkés püspök végezetül el­mondta: tervei szerint va­sárnap a nagyvára d-olaszi református templomban ta­lálkozik híveivel. A nagyváradi püspök és családja — akiket a ma­gyar—román határon a püs­pökség képviselői vártak — a Máltai Szeretetszolgálat mikrobuszával utazott a ha­tártól a nagyváradi parókiá­ra. A mikrobusz elindulása dónak és feltét^ nélkül kö­telező érvényűnek tekinti. Szilárd meggyőződésünk, hogy az államok szuvereni­tásának és területi épségé­nek biztosítását célzó intéz­kedések, valamint az emberi jogok és szabadságjogok ér­vényesítésére, gyakorlására irányuló törekvések nem me­hetnek egymás rovására. Minden olyan kétértelmű megnyilatkozás — különösen felelős politikusok részéről —, amely más államok ne­hézségeit kihasználva a nemzeti kisebbségek egyéni és kollektív jogainak bizto­sítását nem a jogállam meg­teremtésével kívánja szava­tolni, felelőtlen politikaként értékelhető. A Magyar Köz­társaság Külügyminisztériu­ma a leghatározottabban visszautasít és elítél minden ilyen törekvést. Magyarország mindezen gondok megnyugtató megol­dásának útját a demokrati­kus viszonyok megteremté­sében, a nemzeti önrendel­kezési jog érvényesítésében, az arra épülő, az emberi jo­előtt néhány pillanattal Ve­res Attila, Tőkés László püs­pökhelyettese megdöbbentő értesülést közölt az MTI debreceni tudósítójával: eszerint Romániában szená­tusi vizsgálatot kezdemé­nyeztek Tőkés László ellen. A román rádió szerdai hír­adásaiban többször megis­mételte a közleményt, mi­szerint Tőkés László ma­gyarországi gyógykezelése alatt több ízben Romániát súlyosan sértő nyilatkozato­kat tett a sajtónak. A köz­leményben ismertették a ki­fogásolt cikkek listáját is, amiért a vizsgálatot kezde­ményezték a nagyváradi püspök ellen. Veres Attila szerdán este telefonon közölte az MTI debreceni tudósítójával, hogy Tőkés László és családja szerencsésen megérkezett a nagyváradi parókiára. gokat és alapvető szabadság- jogokat feltétel nélkül tisz­teletben tartó politikában, valamint a nemzeti, az etni­kai, a vallási, a nyelvi és egyéb kisebbségek egyéni és kollektív jogainak maradék­talan biztosításában látja. Ez teszi lehetővé az érintett államokban a helyzet euró­pai értékrend szerinti kon­szolidálását, és a veszélyes válsággócok kialakulásának megelőzését. A Magyar Köztársaság mint eddig, így a jövőben is — önként vállalt nemzetközi kötelezettségeivel, valamint belső jogrendjével összhang­ban — azért tevékenykedik, hogy az államok közötti né­zeteltérések békés eszközök­kel, tárgyalások útján ren­deződjenek, Közép- és Ke­let-Európábán a stabilitás elemei erősödjenek, a térség államaiban a szabadság és az egyenjogúság eszméi dia­dalmaskodjanak, megteremt­ve ezáltal az európai egység, a nemzetközi egyetértés és együttműködés nélkülözhe­tetlen feltételeit. Az Amerikai Egyesült Ál­lamok Szövetségi Nyomozó Hivatalának, az FBI-nak nincsenek külföldön irodái, és Budapesten sem nyit kép­viseletet, a sajtóban elter­jedt, ezzel ellentétes hír nem helytálló — mondta az MTI munkatársának érdeklődésé­re GálSzécsy András kor­mányfőtanácsos, a Nemzet- biztonsági Hivatalt és az In­formációs Hivatalt felügyelő tárca nélküli miniszter iro­dájának vezetője.- GálSzécsy András elmond­ta, hogy — az FBI illetéke­seitől kapott tájékoztatás szerint — az Amerikái Egye­sült Államok egyes nagykö­vetségein valóban teljesíte­nek szolgálatot olyan FBI- tisztek, akik összekötő sze­repet töltenek be az ameri­kai és az illető ország ter- rorista-elhárító munkájában és a szervezett bűnözés el­leni nemzetközi harcban. Ennek keretében kapta az USA svájci nagykövetségé­nek FBI-munkatársa azt a feladatot, hogy az említett ügyekben tartsa a kapcso­latot az FBI és a magyar il­letékes szervek között. A fő­tanácsos kijelentette: arról nem volt szó, hogy a két or­szág hírszerző szolgálatai a jövőben rendszeresen infor­mációcserét folytatnának. Az elmúlt napokban tar­tott magyar—amerikai igaz­ságügy-miniszteri tárgyalá­sokkal összefüggésben Gál­Szécsy András utalt arra, hogy a dr. Boross Péter tár­ca nélküli miniszterrel és munkatársaival folytatott megbeszélések során az ame­rikai vendégek tájékozódtak a Magyar Köztársaság In­formációs Hivatalának és Nemzetbiztonsági Hivatalá­nak átszervezéséről. Felmér­ték, hogy milyen kiképzési és technikai segítséget tud­nak adni a magyar szervek­nek nemzetközi bűnüldöző munkájukhoz, s egyúttal megvitatták a terrorizmus elleni küzdelem helyzetét is. Kétértelműség és felelűtlenség Éhező birodalom A szovjet állampolgárok álmukban sem gondolták volna, hogy negyvenöt évvel a második világháború lezá­rulása után éhínség fenye­geti majd a birodalmat, amely pedig korábbi szovjet vezetők szerint már a kom­munizmus előszobájában to­porog. Az 1990. év Szovjet­uniójára a legalapvetőbb élelmiszerek és a fogyasztási cikkek hiánya a jellemző, gyakorlatilag nincs hús, bur­gonya és tejtermék, az üzle­tek polcai üresek, sok he­lyütt már a boltokat is kénytelenek voltak bezárni az áruhiány miatt. Történik mindez akkor, amikor az utóbbi évek leg­jobb gabonatermését aratták le. Az okokat sokan, sokfé­leképpen magyarázzák: van, aki a kemény vonalasok ak­namunkáját hibáztatják, mások a Szovjetunióban is kialakult maffiát szidják, de az igazsághoz legközelebb mégiscsak azok állnak, akik a gorbacsovi gazdasági re­formokban keresik a jelen­legi helyzet alapjait. A központosított gazdaság- irányítás régi rendszerének megszüntetésében, az elosz­tási rendszer igen radikáli­san végrehajtott leépítésé­ben Gorbacsov már jelentős eredményeket ért el, de az ezzel párhuzamos új rendszer felépítésével még nem sike­rült megbirkóznia. Ennek az adósságnak a következmé­nye pedig a szétzilált, a tel­jes káosz előtt álló gazdaság. A szovjet tévé híradómű­sorai belpolitikai blokkjai­kat számtalan esetben a tél küszöbén egyre súlyosabb el­látási problémák ecsetelésé­vel kezdik. A gazdasági re­formoknak egyelőre csak a sötét árnyoldalával megis­merkedett lakosságnak szak­emberek próbálják elmagya­rázni, hogy a jelenlegi hely­zet szükségszerű, de átmene­ti jellegű. Azt azonban ők is elismerik, hogy az állami élelmiszer-felvásárlás mesz- sze elmarad a tavalyi szint­től: hiányzik mintegy 3 mil­lió tonna burgonya, és két­millió tonna zöldségféle, s húsból és húskészítményből a tavalyinál 449 ezer tonná­val kevesebbet vásároltak fel. A legnagyobb és egyben legnépesebb szovjet köztár­saságban, az Oroszországi Föderáció raktáraiban lévő burgonyából a keresletnek csak mintegy a felét tudják kielégíteni, míg a téli idő­szakban ugyancsak alapvető termékből, káposztából a tervezett mennyiségnek mindössze 36 százaléka érke­zett meg. Igen súlyos ellátási prob­lémák elé néznek a szovjet nagyvárosok. A mintegy 8 milliós lakosságú Moszkvá­ban október közepéig a köz­ponti raktárakban csak 296 ezer tonna burgonya gyűlt össze, szemben a tervezett 880 ezer tonnával. A Szovjetunió számos vá­rosában vezettek be jegy­rendszert: egyebek között Moszkvában is csak kupono­kért adják a cukrot és a ci­garettát. Az alapvető élelmiszer-el­látás rendszerének teljes fel­bomlás« a szovjet vezetéstől további kényszerű lépéseket követelt, ki. Moszkvában és Leningrádban december 1-jétől bővítik azon termé­kek listáját, amelyeket a la­kosság kizárólag jegyért vá­sárolhat meg. Vélhetően Le­ningrad reformer polgármes­tere. Anatolii Szobcsak is tisztában van «zzal, hogy az élelmiszerjegyekre építve nem lehet a hőn óhajtott pi­acgazdaság alapjait lerakni, de a íegyrendszer bevezeté­se nélkül „télen « város öt­millió polgára az éhezés és a társadalmi nyugtalanság elé nézne” — mondta. Valcntyina Gyemjegyava 15 éves nyugdíjas asszony sírva fakad, amint kibontja a szovjet lakosság megsegíté­sére Németországból érke­zett csomagok egyikét. A városi hatóságok dönté­se értelmében a lakosság ha­vonta személyenként 1,2 ki­logramm húst, fél kilogramm baromfihúst, egy kilogramm virslit, 10 darab tojást, fél kilogramm vajat, egy kilo­gramm száraztésztát, fél ki­logramm lisztet és 300 gramm étolajat kap. A helyzet súlyosságát tük­rözd Leonyid Dóbrovolszfcij- nak, a leningrádi élelmiszer­ellátási bizottság helyettes elnökének a véleménye: elő­fordulhat, hogy az állami üzemek nem lesznek képesek biztosítani még ezt a korlá­tozott élelmiszer-mennyisé­get sem. A téli zöldségellátási vál­ságot már a kora őszi szov­jet tévébeszámolókból is sej­teni lehetett. A paradicsom- és burgonyaföldek mellől su­gárzott beszámolókban a kolhozvezetők arra panasz­kodtak, hogy minden megro­had a földeken, mivel nincs, aki betakarítsa a termést, de ha találnának is embert, ak­kor sem lenne mivel elszál­lítani. A gorbacsovi politikai és gazdasági átalakításokat tá­mogató és azok véghezvite­lében érdekelt nyugati álla­mok vezetői az elmúlt na­pokban sorra ajánlottak fel rendkívüli élelmiszer-szállít­mányokat, ami azonban csak tünetkezelés.1 A prob­lémák egyedül a megkezdett reformok gyorsított ütemű befejezésével orvosolhatók, mert a korábbi években is viszonylag szűkölködő la­kosság széles tömege a mos­tani állapotok mellett köny- nyen a konzervatívok tábo­rát választhatja. Simics Sándor volt munkásszállót... Soron kívüli ülést hí­vott össze tegnapra Bé­késcsaba város képvise- lő-testülete. Fő napirend­ként a hajléktalanokról való gondoskodást tár­gyalták. Mint előző szá­munkban hírül adtuk, a Békés Megyei Építőipari Szövetkezet Vörös Októ­ber sori, volt munkás- szállóját bérbe adná a polgármesteri hivatalnak havi 100 ezer forintért, vagy megvételre ajánlja 5 millió forintos vétel­árért. A képviselő-testület fel­adata a kétfajta alternatíva közötti választás volt. Dr. Kerekes Attila, a népjóléti bizottság elnöke szóbeli ki­egészítésében elmondta, a Népjóléti Minisztérium 2 millió forintos támogatást nyújtana a hajléktalanok át­meneti szálláshelyének ki­alakítására, amennyiben az ingatlan vásárlással jár. A vitában ezen kijelentése a képviselőket a volt munkás- szálló megvásárlására ösztö­nözte, hiszen csak ebben az esetben kaphatja meg Bé­késcsaba a pénzt. Fodor József (Fidesz) meg­lepőnek találta a napirend soron kívüli tárgyalását. Szerinte „mérsékelt szociá­lis érzékenységről tett tanú- bizonyságot az előterjesztés”, ugyanis nem vette figyelem­be. hogy a megyeszékhe­lyen több százan szeretnék, ha helyzetükön vagy életkö­rülményeiken segítene a vá­rosi önkormányzat. Kifejtet­te továbbá: egyetért a haj­léktalanok helyzetének ren­dezésével, de megfontolandó annak a 3,6 millió forintnak az ilyen irányú felhasználá­sa, amelyet a megyei ta­nács egyéb szociális célokra adott Békéscsabának. Fel­hívta a figyelmet arra is, miszerint a probléma keze­lése rendkívüli körültekin­tést igényel, mert egyébként feszültséget okoz a többi jo­gos rászoruló és a polgár- mesteri hivatal között. Mekis András (kisgazda- párt) egyenesen úgy fogal­mazott: „Kedvem lenne haj­léktalannak lenni, ha ilyen könnyen fedél kerülhet a fe­jem fölé” — majd így foly­tatta: — Elképzelhetetlen, hogy úgy oldjuk meg néhány em­ber gondját, hogy ne tegye­nek érte semmit. Számoljuk ki, az 5 millió forintból mennyi jut egyre és meny­nyien szorulnak még rajtuk kívül támogatásra. Meg kel­lene vizsgálni, kik ezek a 4 hajléktalanok, mert tudomá­som szerint többségük egész­séges ember, akkor pedig nem látom akadályát annak, hogy dolgozzanak. Kesjár Mátyás, a költség- vetési bizottság elnöke ma­gasnak ítélte a vételárat, ám a 2 millió forint megszerzé­sét fontosnak tartotta. Dr. Sarkadiné dr. huko- vics Éva és Herczeg Tamás a népjóléti bizottság javas­latát támogatta és az ingat­lan vásárlása mellett szállt síkra. ' Dr. Juhász István főorvos arról beszélt, hogy a Család- segítő Központ több hajlék­talant ellátott különböző ok­mányokkal — személyi iga­zolvány, munkakönyv —, próbált segíteni elhelyezke­désükkor. Mégis ugyanazo­kat az arcokat lehet látni az idén, mint akik tavaly fo­lyamodtak segélyért, segít­ségért. Csernus Pál, a hajléktala­nok ügyének istápolója is íarról beszélt: nem kell ilyen hatalmas barakk annak az egy-két rászorulónak, hiszen közöttük sok a börtönviselt és a bűnöző,' akik a tényleg segítséget váró idős embe­reket szorítják ki ezekről az átmeneti szállásokról. Java­solta, vizsgálják meg, kik azok a személyek, akik meg­érdemlik a város gondosko­dását. A képviselő-testület hosz- szan vitatkozott a napirend­ről, majd a vélemények •mérlegelése után szavazással úgy döntött: a népjóléti bi­zottság határozati javasla­tát elutasítja, azaz nem já­rul ho2tzá a szóban forgó in­gatlan megvásárlásához. Döntését a népjóléti és a költségvetési bizottság ösz- szegzóse támasztotta alá, mely szerint a városban át­menetileg megoldottnak te­kintik a hajléktalanok hely­zetét, ugyanakkor a Népjó- • léti Minisztériummal tárgya­lásokat folytatnak a 2 millió forint támogatás más úton történő megszerzése ügyé­ben. Papp János A régi vezetők többsége megfelelt az új elvárásoknak — A korábbi gazdasági vezetők mintegy 85 százalé­kát megerősítették pozíció­jukban a közelmúltban a vál­lalati tanácsok, és így tovább folytathatták munkájukat vállalataik élén. Ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a magyar gazdaság működőké­pessége fennmaradt — mondta Szigeti Ábris, a Gazdasági Vezetők Érdek- képviseleti Szervezetének el­nöke a szerdán tartott saj­tótájékoztatón, Budapesten. Vidéki várnaiatoknál né­hány esetben az igazgatók megerősítése pártharcokat váltott ki, és háttérbe szo­rultak a szakmai szempon­tok. Az ilyen jelenségek el­len a szervezet a jövőben fel kíván lépni, ezért Etikai Bizottságuk a vállalati veze­tők szakmai alkalmasságát vagy alkalmatlanságát is vizsgálni fogja. Ezt alapve­tően az adott vállalat gaz­dasági eredménye szerint ál­lapítják meg. Az pedig, hogy ki volt párttag, vagy jelen­leg milyen párt tagja, nem befolyásolhatja a megítélést. Elhangzott: a Gazdasági Vezetők Érdekképviseleti Szervezete az 1995-ös Buda­pest—Bécs Világkiállítás megrendezése mellett van abban az esetben, ha sike­rül az Expót vállalkozói ala­pon megrendezni. A Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ jöv. érdekeltségű felvásárlás alábbi lenyo­mató bélyegzője elveszett, használata 1990. december 5-étől ÉRVÉNYTELEN: Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ jöv. érd. felvásárlás Békéscsaba, Jókai u. 40. sz. 3.

Next

/
Thumbnails
Contents