Békés Megyei Népújság, 1990. december (45. évfolyam, 282-305. szám)

1990-12-05 / 285. szám

1990. december 5., szerda Karády, a fehér hollóhoz © Egy mozivállalkozás fél éve Július elsején nyitott Békéscsabán megyénk első és azóta is egyetlen magánmozija, a Karády mozi. Csak mifelénk fehér holló' az ilyen filmszínház, az országban több is mű­ködik. A szűk fél esztendő nem nagy idő egy új vállalko­zás mérlegének megvonásához, mi mégis erre kértük Tőkés Gyulát, a kft. egyik ügyvezetőjét, mondaná el először is, mi­ért nem lett szerinte „ragadós” a példájuk? II moziiparon belül nincs változás — Sokikal nehezebb ügy ez, mintsem annak idején gondoltuk —» mondja. — Az elmúlt fél évben a moziipa­ron belül semmiféle struk­turális változás nem történt. -A forgalmazás rendje ugyanaz, és az az érzésem, hogy akik régen dolgoznak a szakmában, meg is tesz­nek mindent ennek érdeké­ben. Júliusban, mikor Kecs­keméten öszeültünk, a dél­alföldi megyék mozis vállal­kozói, mert társulni szeret­tünk volna, azzal váltunk el, hogy szeptemberig bizonyá­ra sok minden megváltozik. A jövőt úgy képzeltük el, hogy ezután maguk a mo­zik döntik el, kitől milyen filmet kérnek. — Miért akartak társulni? — Tudomásul vettük, le­hetetlen, hogy a forgalma­zók Ikülön-külön minden mozival foglalkozzanak, és a szállítás is ésszerűbb lesz, ha mondjuk nyolc-tízen ösz- szefogunk. — És miért nem társul­tak? — Mert még a régi rende­letek vannak érvényben, amelyek a moziüzemi válla­latok egyeduralmát biztosít­ják. Nevezetesen, az új fil­met, a propagandaanyagot a forgalmazóknak hozzájuk kell eljuttatni. Van olyan vállalat, amely mereven ra­gaszkodik a rendelethez, és van rugalmas is. Mi nem tartozunk a szerencsés ma­gánmozik közé. A helyzet igazán furcsa: a forgalmazó, azaz a tulajdonos nem dönt­heti el, kinek adja az új fil­met, csak akkor teljesítheti a maigánmozis kérését, ha ahhoz megkapja a helyi vál­lalat hozzájárulását! A mo­ziüzemi vállalat pedig, amennyiben útban van neki a vállalkozás, akkor; se ad filmet, ha az a raktáron áll... Vállalati engedély nélkül nem — Vetíteni azonban kell. — Elmentünk egy másik megye vállalatához. Elvállal­tak volna bennünket, amennyiben a helyi vállalat írásban lemond rólunk. Mi soha nem tartoztunk a vál­lalathoz, akkor hogy nyilat­kozhattak volna felőlünk? Több szerencsénk volt a for­galmazókkal, ők igyekeztek segíteni. Kivéve a legújabb filmeket. Azt egyik sem merte vállalni, hogy válla­lati engedély nélkül előbb nekünk adja a saját filmjét. — Valóban nem mindegy, hogy az új film, közvetle­nül a reklámhadjárat után, melyik moziba kerül. — Hát nem, sem a mozi üzemeltetőjének, se a for­galmazónak, mert mondjuk, a film tizenöt előadást is el­bírna, egy nagy mozi pedig mindössze háromszor vetíti. Mert annyi új filmje van. A forgalmazó így nem kapja meg a benne rejlő pénzügyi lehetőségeket. Ha oszthatna a szektorok között, minden­ki jobban járna. Esetleg a vállalat vesztene valamit. „Vannak, akik nem szeretik a konkurenciát...” — Nem lehet, hogy a vál­lalati mozikban is kevés a bevétel, ezért vélekednek úgy, hogy nincs szükség újabb filmszínházakra? — Ez így van. De ha ál­lítjuk, hogy váltani kell a gazdálkodásban, akkor kon­kurenciának is lenni kéne! Az egyeduralkodás azt je­lenti, a pénz így is, úgy is befolyik. A néző pedig eszi, nem eszi: nem kap mást. — Kecskeméten a magán­mozisok úgy gondolták: tár­sulnak majd. Mi a különb­ség a jelenlegi vállalati és az elképzelt szervezkedés kö­zött? — A mienk nem diktálna, hogy például ebben vagy ab­ban a faluban mit vetítsen a mozi, hanem szolgáltatna: biztosítaná a kért filmet. Az adott mozi maga döntené el, melyik szervezethez csatla­kozik. Az új vonás az együttműködés. Megjegyzem, rendelet ide, vagy oda, Bu­dapesten már elindult ez a folyamat, különféle szerve­ződések jöttek létre. \ A „maszeknak” nehezebb ­i — A Karády mozi indu­láskor a magyar és az úgy­nevezett művészileg értékes filmek bemutatását ígérte. — Havonta nyolc-tíz ilyen filmet, vagy három filmso­rozatot vetítünk. Csakhogy ezt sem egyenlő feltételek­kel! Míg a moziüzemi vál­lalatok kapnak támogatást a művészfilmek után, a magán nem. Hogy mutathatnánk be többet, hisz köztudott, hasz­not nem hoznak. — Feladják? — Gondolkodunk rajta, ha januártól csak nehezednek a feltételek. Most sem köny- nyűek, mert a legújabb fil­meket egyáltalán nem kap­juk meg, propagandaanya­got, támogatást, semmit sem kapunk. Ha pedig megbu­kunk, félő, ezután senki nem mer ilyen vállalkozásba be­levágni. És ez jól jön azok­nak, akiknek érdeke, hogy ne legyen maszek, ne-legyen művelődési házi vetítés, új szerveződések, tehát ne le­gyen konkurencia ... Mi azt akartuk és szerettük volna, hogy filmértékeket is lát­hasson a néző. Amellett, hogy meg kell élnünk. Ha tovább működhetünk, annál inkább így gondolkodunk. Vannak ötleteink is: például stúdiókkal kötnénk megálla­podást, hogy kihelyezett be­mutatómozijuk legyünk. Ma azonban még az ő kezük is megkötött. — Támogatásban bíznak, mikor a kultúra eddig is keveset kapott? —i Minden ország támo­gatja a saját filmművésze­tét. Olyan média ez, melyre áldozni kell. A kultúra is olyan, csak úgy látszik, még nem mindenki tudja. Beszélgetésünk alatt túl sokszor hangzott el a nem, a nincs. A mozit pedig meg­csinálták, az van. Egyelőre. Szőke Margit Újra kapható Németh Lászlótól az ✓ Életmű szilánkokban és Radnóti Naplója Az értéket hordozó köny­vek kínálatát vállalja to­vábbra is alapfeladatául az Állami Könyvterjesztő Vál­lalat. Szeretnék megőrizni a könyvesboltok sajátos han­gulatát, s azt, hogy a könyv­kereskedelem privatizációja során a könyvesboltok ne essenek áldozatul a rövid távú szempontoknak — szö­gezte le Vincze Gábor, az ÁKV igazgatója az ünnepi könyveket bemutató sajtó- tájékoztatón, a hét elején, a vállalat új székhelyén. Mint mondta: a fővárosi önkor­mányzatokhoz eljuttatták do­kumentumukat, felhíva a figyelmet a kultúráért érzett felelősségre, kérve, hogy a könyvesboltok továbbra is könyveket áruljanak. Az ÁKV téli könyvvásári és az Országos Gyermek- könvvheti bőséges választé­kából Varga Lajos Márton, a Rádió irodalmi osztályá­nak vezetője adott váloga­tást. Rokonszenvesnek minő­sítette, hogy a könyvkataló­gusban az újdonságok mel­lett megtalálhatóak a régeb­bi, ajándékozásra alkilmas kiadványok. így például új­ra kapható Németh László Életmű szilánkokban és Rad­nóti Naplója. Az ünnepi ki­adványok között mindenki talál házi könyvtárába és ajándékozásra való kötetet. A magyar irodalom újdon­ságaiból kiemelte a Helikon gondozásában megjelent Má- rai életműsorozat legújabb köteteit, az Egy polgár val­lomásait és a Naplót. Átgon­dolt, tiszta szerkesztés jel­lemzi Bogyay Katalin In Me­móriám Pilinszky című mun­káját, ezt az Officina Nova jelentette meg. Szabó Lő­rinc összes versét és versi- magyarázatát tartalmazza a Magvető által kiadott Vers és valóság. A világirodalomból Henryk Sienkiewicz Nobel-díjjal ki­tüntetett művét, a Quo Va- dis-l ajánlotta. A művelő­déstörténeti kötetek közül kiemelte a Szépirodalmi gondozásában napvilágot lá­tott Magyar Bibliafordításo­kat, az Európa kiadásában megjelent Régi erdélyi vise­leteket, a Kossuth által ki­adott A világ országait, a Texoft-Láng Magyar ki ki­csoda 1990. című kötetét. El­sősorban a fiataloknak aján­lotta — társadalom- és ter­mészettudományi témakörből — Isaac Deutscher nagy si­kerű monográfiáját Sztálin­ról (Európa), illetve Fejtő Ferenc A népi demokráciák történetét (Magvető). A Gyermekkönyvhét kíná­lata 88 kötet, s valamennyi értékes. Ezek közül Varga Lajos Márton a Háttér Ki­adó gondozásában megjelent Florence Montgomery A gyermekszív rejtelmeit, az Omega által kiadott Gyer­mekbibliát ajánlotta. Párizsi séta csillagászszemmel A Népújság tudósítója írja: , A „Fény Városáról”, nevezetességeiről, többen többfélét írtak már, így most sze­retném egy másik — kevésbé ismert — ol­daláról bemutatni ezt a hatalmas várost. Több, érdekes csillagászati, tudománytörté­neti emléket találhatunk benne. Keljünk egy sétára Párizs utcáin! A Szajna legrégebben benépesített szige­tén — lie de la Cité — áll a Sainte-Cha- pelle, amely 'a királyi család és az udvar legrangosabb tagjainak szolgált ájtatoskodá- si helyül. Később köré építették az Igaz­ságügyi Palotát, Szajnára néző déli oldalán egy napóra található. Mellette Conciergerie — ahol egykor Marie Antoinette királynét is fogva tartották — oldalán egy XIV. szá­zadból származó óra mutatja az idő mú­lását. Ezen a szigeten áll a legendás Notre- Dame is. A Latin niegyed, vagyis a diáknegyed fő- útja a Boulevard Saint-Michel, vagy ahogy Ady is emlegette: „Boul Mich". Robert de Sorbonne, Párizs egykori kanonoka a sze­gény teológiai diákok befogadására kollé­giumot építtetett itt. A mai Sorbonne-egye- tem tehát több mint 700 éves múltra tekint vissza. A 246 méter hosszú és a 83 méter széles épület keleti részén emelkedik a 45 méter magas csillagvizsgáló torony, ahijl elsősorban az oktatáshoz biztosítanak meg­figyelési lehetőséget. A Latin negyedben áll a Pantheon kupo­lás épülete. XV. Lajos építtette Soufflot épí­tésszel a római Pantheon mintájára. Bejá­ratánál található Attila hun király alakja, akitől a város védőszentje, Genovéva jog­gal védte a várost. Franciaország nagy fiait ide temették. Mirabeau, Marat, V. Hugo, Voltaire, Rousseau, Zola mellett itt nyug­szik Laplace is, a közismert fizikus, mate­matikus és csillagász, aki Napoleon egyik minisztere is volt. A Pantheon 83 méter magas kupolájában 1851-ben Foucault inga- kísérletével bebizonyította, ahogy Földünk forog a tengelye körül. Sajnos, az ingát néhány éve leszerelték. A Luxembourg-kert mögött végigsétálva, a gesztenyefákkal szegélyezett Obszervató­rium sugárúton egy csodálatos szökőkút áll, amely a Zodiákus — állatövi csillagképe­ket — is tartalmazza, majd hamarosan szembetűnik egy fehér kupolás épület, amely a világ legrégibb távcsöves obszervatóriu­ma. 1667-ben készült el; két évszázadon ke­resztül a Cassini család sarjai irányították. Cassini 4 Szaturnusz holdat — Japán, Rhea, Thety®, Dione — fedezett fel. Gyűrűjében pedig egy rést talált. A Nagy Földmérés alkalmával, melynek munkálataiba hajdani magyar tudósok is bekapcsolódtak, megha­tározta a Földünk alakját és pontos mére­tét. Leverrier számításai alapján 1846-ban Galile fedezte fel a Neptunuszt, Naprend­szerünk akkor nyolcadik ismert bolygóját. Szobrát az obszervatórium előtt láthatjuk. Párizs fényei már a múlt században ki­szorították a városból az égbolt megfigye­lőit. Versailles közelében Meudon-ban épí­tették fel az új obszervatóriumot. Többek között itt található az az óriás lencsés táv­cső — a világion a harmadik legnagyobb — amivel Anbaniadi a XX. elején a Mars meg­figyeléseit végezte és bebizonyította, hogy a Mars csatornái nem léteznek, csupán op­tikai csalódás eredményei. Az Invalidusok Dómja XIV. Lajos kívánsága szerint épült, Jules hardouin-Mansart mesterműve. Fran­ciaország nagyságát, hadainak dicsőségét jelképezi. A templom büszkesége a roppant kupola, melyet aranyozott lemezek boríta­nak, s a fölé emelkedő hegyes torony, mely 105 méter magasi. Fő látványossága Napo­leon vörös porfir koporsója és a St. Lajos kápolna zászlógyűjteménye. Az óriási ud­vart körülvevő épületek oldalán különleges napórák sorakoznak. Segítségükkel nemcsak a helyi időt, hanem az év napját is meg­határozhatjuk. Párizs jelképe az Eiffel-torony. A párizsi köanyelv „öreg hölgy”-nek mondja. Gustav Eiffel — aiki a fémépítkezés úttörője volt — tervezte az 1889-es Világkiállításra a 300 méter magas tornyot. Két év, két hónap, két nap munkával készítették el a monumentá­lis vasszsrfceaetet. Minden egyes kilogramm­ja 1 frankba került. A megtoldott tv-adó- vai ma már 327 méter magas. Eiffel egyéb munkái közül közismert a budapesti Nyu­gati pályaudvar váza. de ő tervezte a Nice Obszervatórium kupoláját is. Flammarion, a csillagászat francia népszerűsítője 1901 és 1914 között minden óv június 22-én a nyá­ri napforduló napján a toronyból végzett Nap-megfigyeléseket. 1901. október 19-én Santos-Dumont 30 percen belül elsőként re­pülte át léghajóval. 1903-ban itt próbálták ki a Párizsi Rádió antennáját, az adást 400 kilométeres körzetben lehetett fogni. Kilá­tók szintjeiről (58 méter, 116 méter és 270 méter), ahová gyalogosan, vagy lifttel lehet feljutni!, szép panoráma nyílik a városra. Az első emeleti kilátó alatt Arago és Lap- iláce név® is olvasható. Párizs északkeleti sarkában néhány éve adták át Gité des Sciences et de Industrie és Géode épületeit, vagyis a tudományos újdonságokat bemutató kiállítást. Igazi, XXI. századi hangulatot sugall a komple­xum. Minden technikai eszköz megtapint­ható itt és kipróbálható. Már 13 éves a sok port kavart Pompidou- központ csővázas épülete. Képzőművészeti és technikai kiállításoknak ad otthont. Az építmény előtti téren zenészek, mutatvá­nyosok szórakoztatják az oda látogatókat. A bejárat mellett egy villogóval összekap­csolt számlap figyelhető meg. 2000 január 1-jéig visszafelé számolja a másodperceket. Augusztus 23-án 15 óra 5 perckor 295 264 500-at mutatott a kijelző. Sajnos, akad egy kis probléma: a harmadik évez­redi csak 2001. január elsején kezdődik, ta­lán a párizsiak is észreveszik addig. IV. Henriktől származik az a mondás, mi­szerint „Párizs megér egy misét”, de bizto­san többet is — bebizonyosodik a látogató számára, még ha csillagászszemmel közle­kedik is ott. Zajácz György A párizsi csillagászvizsgáló kupolája a Zodiákus szökőkút mögött (A szerző felvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents