Békés Megyei Népújság, 1990. december (45. évfolyam, 282-305. szám)

1990-12-30 / 305. szám

úkÖRÖSTÁJ 1990. december 30., vasárnap Éjfélkor indul útjára a gyönyör Erotikus masszázs, de ha kell, kéznél van a korbács Telefonszex „marokmarcsa” módszerrel Intimitás a Szexy bárban — Jövőre a Karavánban Szexkluzív riportunk a cserkeszőlői masszázsszalonból „Higiéniai igényére, kényes, jól szituált házas­pár, kellemes külsejű, intelligens hölgy kapcsolatát keresi. Negyvenes, nős férfi keresi napközbeni szex­partnernőjét. Fiatalember csinos, szexőrült lány, vagy barátnő jelentkezését várja alkalmi hancúrozásra. Keresem azt a szigorú hölgyet, aki korbácsával egy mérnökből úrnője lábait csókolgató, alázatos szolgát nevelne.” Ezeket a hirdetéseket azért is ajánljuk olvasóink szíves figyelmébe, mert a továbbiakban egy olyan hölgy tapasztalatait adjuk közre, aki az élet sűrűjé­ben lavírozik, találkozott már efféle ügyfelekkel, és saját bevallása szerint ő az, aki a pénzért mindenre hajlandó. Szexy bár, szexis lányokkal Éva 23 éves, magyar-történelem szakos tanárnő. Már pályakez­dőként rájött, hogy pedagógusi fizetése és nagystílű életvitele ösz- szeegyeztethetetlen. A segíts magadon...! elv alapján számba vette szerény lehetőségeit, Isten adta képességeit és munkához látott. El­végezte a masszőrtanfolyamot, majd a Szépség Társkereső Iroda se­gítségével megkezdte ügyködését, no nem a derékfájós, ízületes kuncsaftok, hanem a potenciájuk növelését áhító férfiak körében — Részletesen kifejtsem, hogy mi ez?—kérdez vissza a lány, de választ sem várva, apró részletességgel elemzi az erősebb nem erogénzónáinak titkait. A férfiak legkényesebb pontjához érve a biológiaóra megszakad, az addig oly szemléletes előadáshoz mintha valami hiányozna. — Ezt mutatnom kell! — fordul kollégánkhoz Éva. Fotósunk nem jön zavarba, közli, hogy azt a bizonyos, sokat emlegetett szerszámot otthon felejtette... — Sebaj — kacag a vérbeli masszőmő —, akkor képzeljétek el, hogy itt van a kezemben az a kincset érő szerzemény, és ujjbegyeim- mel olyan finom mozdulatokat csinálok, hogy azzal késleltetem a magömlést, vagy éppen ehhez segítem hozzá partneremet. A potenciát növelő masszőrfogások verbális analizálása után, Éva a telefonszexben aratott sikereiről mesél. — Az országban hárman végezzük ezt a fajta szolgáltatást. Én újságokban hirdetem magam. Ötszáz forint ellenében a megadott számot felhívom, és negyedórán keresztül szexelek az ügyféllel. Ennek is két fajtája van. Az egyik: felizgatom az urat annyira, hogy a feleségére vagy a barátnőjére csak rá kelljen ugorni. A másik: az izgatáson kívül ráveszem arra, hogy önkezével vessen véget a játéknak. Közben andalító zene szól, biztatom az ügyfelet, mond­ván, én is játszom a vibrátorral, fantasztikus érzések kerítenek hatalmukba, hű, meg ha, meg csuda jó... Kezdetben tíz vendégem volt. Ma már annyian vannak, hogy ebből is nyugodtan megélhet­nék. A vágykeltésben jártas amazon nemcsak izgató orgánumával, ujjhegyeivel hozza lázba gerjedel- mekben bővelkedő kuncsaftjait. íme! —Én a pénzért mindent megcsinálok. Egy szemrevaló, borzasztó izgató, szőrös testű ügyfelemhez például kötelekkel, korbáccsal és mégki tudja miféle bizgentyűkkel felszerelkezve járok. Extra kíván­ságai vannak az úrnak, de egy ujjal sem nyúl hozzám,,,marokmar­csa” módszerrel elégíti ki magát. A korbácsolást roppantul élvezi. Most már azt is tudom, hogy mikor kell hurkásra, illetve véresre vernem. A házaspárok más kategóriába tartoznak. Emlékszem az első ilyen gruppimra: azt sem tudtam, mit csináljak velük. A férj is görcsölt, az asszonyka is irult-pirult, de azután mindannyian belejöt­tünk a mókázásba. Egyébként ezek a párok a legjobb ügyfeleim, ők fizetnek a legtöbbet. No és vannak a külföldiek, egészen más kategóriát képviselnek. Nagyvonalúak, gavallérok, de... szóval ne­kem igen kifinomult a szaglásom... Éva egyébként nem panaszkodik, mindene megvan, a pénzét nem szórja, tartalékol rosszabb időkre. Napi rezsijét a szolárium-, a fodrász- és a manikűrösszámlák terhelik. Saját kocsija van, és dicsekedhet egy komoly partnerrel is. — A fiúm biszex. Elnézem a kicsapongásait, ő viszont szemet huny az én örömszerző vállalkozásaim felett. Valamikor ő is a vendégem volt, de egy ideje bérletet váltott nálam. Aki nem vallotta magát eddig sem prűdnek, és elolvasta a cikk első részét, annak szívesen eláruljuk azt is, hogy beszélgetőpart­nerünkkel nem komolyzenei koncerten, hanem egy masszázs­szalonban találkoztunk Cserkeszőlőn. A pikantériát nem nélkü­löző szolgáltatásról már sokat hallottunk, de annál kevesebbet tudunk. Képzeletünkben élnek még a piroslámpás házak, nehéz, brokátfüggönyökkel elzárva a kíváncsiskodó tekintetek elől; az agyonsminkelt kurtizánok, akiknek a kezébe madam adja a szobakulcsot. Cserkeszőlőn valami egészen mást találtunk. A panzió nem pipec kis kupi, hanem diszkrét vendéglátó hely, ahol mindenki megtalálja a számítását. Dusik Andrea, a Turzó Panzió társtulajdonosa és üzlet­vezetője így emlékezik vissza a szexis vállalkozás alapkőletételére: — Égy kirándulás alkalmával fedezte fel ezt a helyet Imre (Turzó Imre a tulajdonos). Azt mondta, ha az olaszok idetalálnak a vadász­szezonban, ha a németek megkeresik a gyógyfürdőt nyáron, akkor itt érdemes .vállalkozni. Kezdetben a klasszikus értelemben vett pan­zió, étterem, diszkóbár formában terveztük az üzemeltetést. Az első év sikertelen telét követte egy még rosszabb nyár, ezek után az önfenntartás is kétségessé vált. Váltanunk kellett, így alakítottuk ki masszázsszalonunkat. Nehézségeink persze így is voltak: gondot okozott a szakképzett munkaerő, a sok jogi korlát, a vidéki emberek előítélete, no és a lányok. Olyan megbízható személyzetet akartunk beszervezni, amely nem járatják le a panziót, hanem munkájukkal a hírnevét öregbítik. Az intim emberi érzések, kapcsolatok dobrave- résen nem célunk. Ide igényes vendégek járnak, elvárják, hogy be­szélgessenek velük, körbeudvarolják őket, kívánságaikat teljesít­sék.. Beszélgetésünk közben Andrea órájára pillant, majd a Szexy bárba invitál, ahol éjfélkor kezdődik a LIVE-SHOW. Erotika, élvezet, diszkréció — hirdeti a Turzó Panzió reklámja. Mindez akkor jut eszünkbe, amikor megjelennek a parketten a táncosok. Tangatágító tekintetekkel méregetik a vendégek a félmeztelen lányokat, akik egy-két csípőrán- dítás után épp olyan gyorsan távoznak, mint amilyen váratlanul érkeztek. Van idő szemlélődni is: a masszőrnők már javában dolgoz­nak. A perzselő pillantások össztüzében mi más is lehet a végcél, mint a szexmasszázs. Akinek 4 kontaktusteremtéshez és az Aha! élményhez több kell, az a videofilmekből meríthet ötletet és kedvet az éjszakai hancúrozáshoz. A zoltánerikás leányzó egyedül unatko­zik. A fotós felkérésére készségesen pózol egyet, majd magára ölti diszkós szerkóját és várja a jószerencséjét. Hogy ki ő? Nem tudni, mert a lányok zöme — így a szőke tündér is — közvetítőiroda útján kerül Cserkeszőlőre, de vannak önként jelentkezők is. — A pénz vonz minden fiatalt. Van a láncok között orvoscsemete, pedagógus, szövőnő, főiskolás — mondja az üzletvezető, majd a forintérzékeny kérdések hallatán témát vált. — A terveink között szerepel egy Békés megyei szalon is, mégpedig Gyulán, a Karavánban. Tavasszal elkészülünk az átalakí­tással, komplett fitness centrumot, hét szobát, konferenciatermet, éttermet tervezünk. Hasonló elképzeléseink vannak Budapesten és Harkányban. Budapest—Bécs között pedig egy hajójáratot indí­tunk, többek között erotikus masszázsszolgáltatással. A tervek ismeretében a vágykeltésben járatos amazon szavai jutnak eszünkbe: a pénzért mindent! így vannak ezzel a vállalko­zók is. Csete Ilona Fotó: Szűcs László Nem pipec kis kupi —Kellek? Vajon elkelek? — ez itt a kérdés

Next

/
Thumbnails
Contents