Békés Megyei Népújság, 1990. december (45. évfolyam, 282-305. szám)

1990-12-27 / 302. szám

1990. december 27., csütörtök Kisvállalkozási dömping Magyarországon Az új hűtőházban már ezer tonna terméket fagyasztottak le, illetve tárolnak Fotó: Béla Ottó Kétezer tonnás hűtőház épült Gyulán Jövőre félmillió sertést dolgoznak fel Az utóbbi hónapokban, ha­zánkban eddig soha nem lá­tott kisvállalkozás-alapítási hullám tanúi lehetünk. A kisszervezetek, egyéni ■ és társas vállalkozások számá­nak gyarapodása minden vá­rakozást felülmúlt. 1991 el­ső kilenc hónapjában közel 12 ezer (havi átlagban több mint 1300) új jogi személyi­ségű szervezetet jegyeztek be, többségükben viszonylag kis tókével rendelkező, né­hány fŐ6 kft.-t. Emelkedett a részvénytársaságok és a gazdasági munkaközösségek száma is. 1990 közepén több mint 11 ezerrel több kisipa­ros működött az országban, mint az év elején (a legtöb­ben személy-, illetve teher­fuvarozásba kezdtek) és to­vábbi, közel 10 ezer fővel gyarapodott a kisiparosok alkalmazottainak, segítő csa­ládtagjainak, valamint szak­munkástanulóinak létszáma is. A KSH 1990 októberében reprezentatív felmérést vég­zett annak vizsgálatára, hogy a kisvállalkozások tel­jesítménye várhatóan kom­penzálja-e a nagyvállalati kör teljesítményének az év első felében tapasztalható visszaesését. Ehhez kapcso­lódóan a Gazdaságkutató In­tézet érdeklődött a vállalko­zók motivációja és egyéb, a vállalkozásokkal kapcsolatos kérdések felől. A vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy az újonnan alapított szervezetek, első­sorban a kft.-k számottevő része korábban más szerve­zeti formában (vgmk., pjt., kisszövetkezet) működött. A vállalkozásba kezdés fő mo­tivációja a válaszadók na­gyobb részénél a független­ség megteremtése, az ön­megvalósítás és az új dolgok létrehozása volt, s csak ezt követte a nagyobb jövede­lem elérése. A válaszadók az indulás infrastrukturális és pénzügyi feltételeit meglehe­tősen rossznak minősítették, a gazdaságpolitikát nem tartják eléggé vállalkozás­barátnak, az elvonások nagyságát túlzottnak érzik és megpróbálják kijátszani. A külföldi befektetők Magyarország iránti érdek­lődése fokozódott, ami ab­ban is megnyilvánult, hogy az első három negyedévben alakult, jogi személyiségű gazdasági szervezetek mint­egy 20 százalékában külföl­di (főként osztrák és né­met) tőkéstárs is részt vett, s az így bevont 'külföldi mű­ködő tőke közel 200 millió dollárt ért el. (Az összeg 21 százaléka apportbefektetés.) A reprezentatív megfigye­lés alapján végzett becslés azt mutatja, hogy ipari kis­vállalkozások teljesítménye az ipar egészén belül az 1989. évi 6 százalékról 1990 1. félévében 9 százalékra nőtt, és 1990 egészében vár­hatóan 10-12 százalékra fog emelkedni. (Az első félév­ben az 51 fő alatti jogi sze­mélyiségű gazdasági szerve­zetek 4 százalékkal, a jogi személyiséggel nem rendel­kezők 2 százalékkal, a kis­iparosok 3 százalékkal, míg a nagyvállalati kör 91 szá­zalékkal részesedett a teljes ipari termelésből.) Az építő­iparban ennél jelentősebb a kisvállalkozások szerepe. Részesedésük a népgazdasági ág árbevételéből 1990. I. fél­évében mintegy 40 százalé­kos volt. (Az 51 fő alatti jo­gi személyiségű szervezetek 10 százalékkal, a jogi sze­mélyiség nélküliek 6 száza­lékkal, az építő kisiparosok 24 százalékkal részesedtek az építőipari összes árbevé­telből.) Az ipari és építőipari kis- , vállalkozások teljesítménye a felmérés szerint dinamiku­san bővül, bár még nem ér­te el azt a kritikus tömeget, amellyel képes lenne a gaz­dasági recessziót megállíta­ni Várható azonban, hogy a kisvállalkozásoknak a gaz­daság dinamizálásában be­töltött szerepe — termelésük felfutásával — egyre jelentő­sebb lesz. A kisvállalkozások mun- kaerő-felszívó hatása jelen­tős. Súlyuk az ipari és épí­tőipari foglalkoztatott lét­számon belül meghaladja a termelésen belül elfoglalt arányukat. Félévkor a teljes munkaidőben foglalkoztatot­tak létszáma (a 'kisiparosok­kal, azok alkalmazottaival és segítő családtagjaival együtt) az ipari kisvállalko­zásokban 209 ezer fő (az ipa­ri létszám 14 százaléka), az építőiparban 122 ezer fő (az építőipari létszám 38 száza­léka) volt. KSH Vörös alapon fehér ke­resztes dán zászló leng a magyar trikolór mellett, a Gyulai . Húskombinát bejá­ratánál. Az egyik legnagyobb húsgépgyártó és szolgáltató cég sertésdarabológép-rend- szert szállított és szerel fel a húskombinátban. Tegnap elérkezett az egyik legna­gyobb beruházás, a közel egymilliárdos költséggel fel­épült hűtőház üzembe he­lyezésének ideje, s ezért a zászlódísz. Amint arról korábban már beszámoltunk, a húskombi­nát jelentős mennyiségű ter­méket fagyasztott bérben Békéscsabán, a hűtőházban. Ez, valamint a szállítási költség is tetemes pluszki­adást jelent megyénk legna­gyobb élelmiszerfeldolgozó vállalatának, s emiatt is ka­por«: jött egy lehetőség — világbanki hitel felvétele —, hogy saját területén egy kétezer tonnás hűtőházat építsen. Természetesen ez a hűtőkapacitás jelenleg meg­haladja igényüket, s ezért fordult a kocka, most már ők vállalhatnak bérfagyasz­tást különféle cégeknek, pél­dául a baromfifeldolgozó­nak. Az elmúlt héten a szoká­sos hatósági szervek képvi­selőinek jelenlétében helyez­ték üzembe az elkészült hű­tőházat. Eredetileg a tervek­ben a beruházás költsége­ként több mint egymilliárd forint szerepelt, de egyrészt a jól szervezett munkának, valamint annak köszönhető­en, hogy a nyugati cégektől rendelt berendezések helyett — akkor még — NDK-be­rendezéseket vásároltak, a költségeket sikerült alapo­san lefaragni, s így végül is 935 millió forintba került a 2000 tonnás kapacitású hűtő­ház felépítése. Ez az új léte­sítmény 10Ű dolgozót foglal­koztat, amelyeket úgy ol­dottak meg, hogy túlnyomó részüket belső átcsoportosí­tás útján irányították át. Amint azt Dékány Ferenc kereskedelmi igazgatóhelyet­testől megtudtuk, a jövő év­ben fokozzák a sertés- és marhavágást, valamint a termékek feldolgozottsági arányát. Fél millió sertést, 25-30 ezer marhát szeretné­nek levágni a következő év­ben, és exportbevételüket nö­velni. Az idei évre 30 mil­lió dollár és 15 millió rubel exportbevételre számítanak, jövőre viszont ennek az ösz- szegnek meg kell közelíteni a 45-50 millió dollárt. szerű, fehérre meszelt, falu­si lakóépületbe lépünk, mely három szobából, konyhából, spájzból, s egy jelenleg üzemképtelen fürdőszobából áll. — Februárban vettük meg az épületet, s ebben 6okat segített a helyi takarékszö­vetkezet vezetője, aki elin­tézte, hogy megkaphassuk a szükséges kölcsönt — mond­ja a vallási közösség pász­tora, Mellár Lajos. — Bár­hová fordultunk, az első szóra mindenütt segítettek: a helyi önkormányzatnál, a megyei tanács egészségügyi osztályán. Sok mindent kap­tunk a Magyar Máltai Sze­retetszolgálattól, s a gyulai kórház is ígért segítséget. A 269—98332-es bankszámlánk­ra máris kaptunk adomá- nyökat. Mintha csak éreznék az emberek, hogy Istennek kedves dolog ez. Hisz a cso­dával határos, hogy hét nap alatt megvehettük a házat, és hamarosan beköltözhettek a lakók. Az elsők közt érkezett Bartha Pálné, Edit. Ágyak, takarók, edények akkor még nem voltak. Később kilen- „ cen aludtak az egyetlen lak­ható szobában, a földön. Kaptak 2-3 edényt, egy vil- lanyrezsót, azon főtt min­dennap az egyszerű ebéd. Egyetlen rokkantsági nyug­díjból gazdálkodtak egész hónapban. Ezt-azt megter­mett a kert, a jó emberek hoztak élelmet. Szegénység­ben, do békességben éltek, s élnek ma is. Nem hiszem, hogy bárme­lyiküknek hiányzik a jólét. Pedig többen fordítottak hátat az átlagosnál jobb kö­rülményeknek. Van például, aki berendezett pesti lakást hágyott üresen. Zoli, a más­fél hónapja ide került alko­holista is szép vagyont örö­költ a szüleitől. Ügy mond­ja, pár év alatt „cseppfo­lyóssá tette” értékeit. Elein­te mindennap részeg volt. Aztán egy hétig feküdt; a többiek éjjel-nappal imád­koztak mellette. Szörnyű kí­nokat élt át, de leszokott az italról. Már nem a földön alszanak, de még sok minden hiányzik Fotó: Kovács Erzsébet „Az ideg­osztályról kidobtak” — Lelki erősség és béke nélkül nincs felépülés — mondja határozottan Barthá- né, Edit, akit a többiek Du- dinak becéznek. <5 itt afféle gondnok, nemcsak a ház, de mindenki gondját magán vi­selő. Mosolyogva hordja a terheket, és nem mondja — de biztosan gondolja —, mi ez ahhoz képest, amit eddig átélt? Mind semmi, ha arra a szörnyű pár évre emlék­szik, amikor teljesen felbo­rult személyisége, amikor már semmi sem számított, csak az ital és a gyógysze­rek. Az emlék ma már nem 'kavarja fel. Megtanult tár­gyilagosan szembenézni a múlttal, s másoktól is meg­bocsátást remélve, vállalni önmagát. — Igen jó anyagi körül­mények közt éltünk a fér­jemmel és a három gyerek­kel. Nem is tudom, miért nyúltam a pohárhoz. Aztán az egyre erősebb és erősebb gyógyszerekhez. Ami furcsa, 15 év alatt egyetlen orvos­sal sem találkoztam, aki azt kérdezte volna: asszonyom, mire kell magának az a sok orvosság?... Egy idő után már nem számított semmi. Otthagytam a családom, és nem volt egy csöpp lelkiis- meret-furdalásom sem. Egy­re mélyebbre süllyedtem. Próbáltam én kapaszkodni, de hát kibe, mibe? Az ideg­osztályokról kidobtak. Ké­sőbb a húgom révén elke­rültem a dunaharaszti evan­géliumi pünkösdi hitközös- ség rehabilitációs otthonába. Ott hitre tértem, és három hónap alatt megszabadultam testi-lelki gyötrekneimtőL Az ima segít, vagy...? Edit azelőtt egyáltalán nem volt vallásos, s ez a gondozottak nagy részére el­mondható. Itt, a házban rendszeresen tartanak isten­tiszteleteket, amelyre nem kötelező járni, csak kérik a lakókat, ha lehet, vegyenek részt. A legtöbben meg is teszik. Sokan vallják, hogy az ima a gyógyszernél, de a legkorszerűbb egészségügyi terápiáknál is többet ér. És van még valami: senkit nem hagynak magára. — Nagyon jó itt — mond­ja csendesen Erika, aki any­jával és másfél éves kislá­nyával Budapestről költözött a házba. A huszonéves lány igen zárkózott, így nem tőle tudom, hogy mennyi ször­nyűséget átélt már. Egészen fiatalon rossz társaságba ke­veredett, majd teherbeesett, öngyilkosságot kísérelt meg. Gyenge vállán nem bírta az élet kegyetlenül nehéz sú­lyát, s nem volt, aki segít­sen a cipelésben... Itt a házban senki nem bántja' a másikat. Úgy él­nek, mint egy nagy család. Gondosan beosztják az élel­miszerre havonta és fejen­ként jutó 1500 forintot. Ké­sőbb dolgozni szeretnének. Ügy tervezik, hogy gazdál­kodnak, állatokat tartanak majd. Lassan a város is el­fogadja létezésüket, habár még vannak előítéletek. De ők hisznek! Ki Istenben, ki a másik emberben, ki a szeretet megváltó erejében. A szívükbe végre béke köl­tözött. Reméljük, ott is ma­rad mindörökre. Gubucz Katalin Exxon Magyarországon nyílt meg, a XIX. kerület­ben. Az Exxon a jövő év­ben további két állomás megnyitását tervezi a ma­gyar fővárosban, vegyesvál­lalati formában. * A töltőállomások mellett olyan szolgáltató- és üzlet- központot is kialakítanak, amely az utóbbi néhány év­ben rendkívül népszerűvé vált az Egyesült Államokban és a világ más országaiban. Önnek fogaskerékre van szüksége? Önnek az Aprftigépgyárra van szüksége! KÜLSŐ IÉS BELSŐ FOGAZÁSOK O 5000 mm-ig. MAX. M =45, ' , FOGKÖSZÖRÜLÉS M = 16-IG, O 1200 mm-ig. Bérmunkában vagy anyagbiztosítással! Telex: 23-348. Telefax: (57) 12-574. Telefon:'(57) 12-355. ügyintéző: BATHÖ LÁSZLŐ. Az Exxon amerikai cég be­jelentette, hogy ebben a hó­napban a budapesti után még két szolgáltató- és töl­tőállomást nyit Kelet-Euró- pában, a Berlintől észak- nyugati irányban kivezető autópálya mentén. Mint is­meretes, az Exxon a követ­kező években összesen 30 töltőállomást tervez építeni Magyarországon. Az első kút Budapesten

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents