Békés Megyei Népújság, 1990. december (45. évfolyam, 282-305. szám)
1990-12-23 / 301. szám
1990. december 23., yasárnap »miuKriw SZERKESSZEN VELÜNK! Ismét az udvariasságról Kedves békési fiatalasszony! A Népújságban (november 19-én - a szerk.) megjelent válasza a Több udvariasságot című cikkhez — nagyon megdöbbentett. Eszembe jutott az a közmondás, amely most teljesen „bejött”: „Ha hallgattál volna, bölcs maradtál volna!” Ugyanis nem tudhatja, hogy az az idős asszony, aki még egy gyermeket karján tartó anyát is megelőz, annak milyen oka lehet. Ne higgye, hogy szándékosan tolakodott Ön elé. Ha mégis, akkor ez szabályt erősítő kivétel! Én voltam gyermek is, jártam iskolába is, és sajnos, mostanra elszaladt felettem az idő, ezért tapasztalatból mondhatom Önnek, most, idős fejjel fáradtabb vagyok, mint gyermekkoromban. Remélem, Ön sem gondolta komolyan, hogy a 8- 10-15 éves gyerekek olyan fáradtak az iskola után, mint egy életben megrokkant idős ember?! De adja Isten, hogy Ön is megérje ezt az időt, s akkor jusson majd eszébe, hogy fiatal anyaként milyen csacsi módon vette védelmébe a neveletlen gyermekeket. Inkább arra kérem, legyen Ön is figyelmes és ha olyan helyzetet tapasztal—Ön is figyelmeztesse a fiatalokat: szeressék, becsüljék az idős embereket. Az élet úgyis olyan igazságos, hogy ítélkezik, s ki miben vétkezik, abban bűnhődik! Nem kívánom, hogy megtudja, milyen az, amikor az ember nem kap levegőt, olyan szívdobogása van, hogy majd kiugrik a szíve a helyéről, vagy akár olyan rossz legyen a lába, hogy éppen csak elvliszi a közértig, s nem biztos, hogy vissza is futja erejéből. Higgye el nekem, idős ember még soha nem szorított le a járdáról, vagy soha nem csapta orromra a posta ajtaját, de ha ilyen szellemben neveljük tovább gyerekeinket, nem biztos, hogy az Ön öreg korában nem fog az is megtörténni. Pogány Lászlóné Békéscsaba Félelem Békéscsabán, a Luther-Irányi utca sarkon felszereltek hajdan egy közlekedésirányító lámpát, de hosszú ideje nem működik. Számomra értehetlen, hogy miért. Az illetékesek esetleg nem tartják szükségesnek, vagy megfeledkeztek róla, vagy egyszerűen nem törődnek vele. Szerintem pedig a működő lámpára szükség lenne, hiszen a Luther utcán nagy a forgalom, ráadásul a másik sarkon van egy általános iskola. Tapasztalatom szerint az autósok többsége nem nagyon tiszteli a zebrát, ha nincs ott lámpa is. Nem tudom, történt-e már a helyszínen súlyos baleset, de gondolom, nem sokat kell várni rá, hogy valóban meg is történjen. Ha a lámpát beüzemelnék, sokat segítene a dolgon. Ma már az úttesten átkelni annyit tesz, mint, hogy az ember kockára teszi az életét. Én már félek! (Név és cím a szerkesztőségben) Szépülő belvárosunkat idönként-elcsúfítja egy-egy ízléstelenség. Ilyen a képen látható „árukínálat” is. Az erkélyen lógó ruhane- müklátványa azt az érzetet kelti bennünk, mintha nem Nyugat-, hanem éppen Kelet-Európához közelednénk. Fotó: Gál Edit Hibázott a rendész Bosszúságaim Gyermekem december 5-én 16-17 óra között vásárolt a Lencsési ABC-ben. Bevásárolt, fizetett és rakta el a vásárolt árut, amikor a rendész odalépett, adja elő a lopott mikulást jelszóval. A gyerek közölte vele, hogy ő nem lopott, amit vett, ki is fizette. A rendész bevitte a raktárba és tovább folytatta a rágalmazást. A kislányom zsebeit kiforgatta, mindent megnézett: meggyőződött róla, hogy nincs igaza, a gyerek nem lopott. Természetesen ez idő alatt a kislány teljesen kiborult. Sírva kérte a rendészt, hogy mondja meg, ezek után hogy menjen ki az ABC-ből. Mire az közölte vele, hogy neki ez jogában áll, ha nem tetszik, Jelentkezzen! Kérem, jelentkezzen az a teherautó-sofőr, aki december 17-én, délután 16 óra körül Békéscsabán, a Gyulai útról a Dobozi útra kanyarodott. A kórház bejáratától kezdve elhagyta szállítmányát, a tekercses betonvasat, és húzta maga után az úton. Én zöld Moszkvics személy- gépkocsimmal ráhajtottam, s a kocsi eleje megsérült. A kár megtérítése érdekében kérem, jelentkezzen lakásomon, Békéscsaba, Felső-Körös sor 22 szám alatt, vagy munkahelyemen, a Csaba-Taxi-nál, a 28-200-as telefonszámon. Korcsok Mátyás Köszönet a véradóknak! Ezúton szeretnék köszönetét mondani mindazoknak, akik önkéntes váradásukkal hozzájárultak férjem súlyos szívműtétjének sikeréhez. Köszönet a Vöröskeresztnek a véradás megszervezéséért! Farkas Jánosné Geszt panaszt lehet tenni. Ezúton, mint az édesanya nyilvánosan közlöm, hogy NEM TETSZIK! Nagyon szomorú, ha ilyen idős korára egy ember csak a jogait, illetve a jogtalan jogait tudja, de nem tudja, mi a kötelessége. Tisztelt rendész úr! -|— nincs jogában rágalmazni, még egy kislányt sem! Kötelessége viszont bocsánatot kérni, ha már ekkora hibát elkövetett. Ha nyilvánosan, csúcsforgalomban rágalmazta a kislányomat, miért nem kért nyilvánosan bocsánatot? Csak utóimként jegyzem meg: kislányom 16 éves és kiváló tanuló. S. Józsefiié Békéscsaba — » I Kuka-panasz Békéscsabán, a Szemere utca és a Vozárik utca háromszögében van egy' konténeres kuka, a Sarokház vendéglő előtt. Ezt a kukát nagyritkán ürítik, előfordul, hogy egy hét kimarad, és nem viszik el a szemetet. A legnagyobb baj, hogy sűrűn található benne nagy mennyiségű fűrészpor és folyékony hulladék. Ez a konténer a Bánát utca — Szemere utca — fessed ik utca — Klapka utca — Révai utca javarészéből 2-3 nap alatt megtelik. Ha már nem fér bele szemét, mellé ürítjük. Rettenetes nagy a bűz, rosszak a lezáró ajtók, deformálódtak, sőt az oldala is lyukas, korhadt. Cserére szorulna. Az, akihez ez tartozna, nem törődik a konténer állapotával, de még a szemét elhordásával sem. A környezetvédőknek ezt is észre kell venni! R.I. Békéscsaba Szerkesztői üzenetek Németi János, Békéscsaba: Kérjük, jelentkezzen a Polgármesteri Hivatal egészségügyi osztályán. ” *** rékéscsabai Diáklány jeligére: Amit leírt, valóban felháborító. í találkozhatunk ilyen szélsőséges véleményekkel, de e . re nem tekinthető általánosnak. *** ajnos, néha l SzerencséEgy reménykedő szülő jeligére: Mivel az iskola nevét nem írta meg, így nem tudunk segíteni. Sajnáljuk a történteket. Vásárlásaim során néha betérek az édességboltba. Sokszor helyettesít egy udvarias, mosolygó, nyugdíjas kereskedő. Jó érzés tőle vásárolni. Egyik kolléganője fiatal, ügyes, gyors, de felettébb udvariatlan. Idegölő életünkben pedig nagyon hiányzik a szép szó, a mosoly, a szíves kínálás. Egyik oázisa Csabának a megyei könyvtár környéke. Kulturált, szép környezet lenne, ha unatkozó — gondolom —, fiatalok nyomdafestéket nem tűnő feliratokkal nem rondítanák a falakat, nem borogatnák a padokat és nem szórnák szét a szemetet Vajon miért? Miért kell azt a kevés szépet bemocskolni, amely más embernek örömet okoz; miért kell más munkáját lebecsülni, kárt okozni, pusztítani? Városunkat amúgy is ellepi néhol a szemét, parkjaink többsége gondozatlan. A lakótelepeken lehullott lomb trágyává érik, a fű elpusztul. A bokrokat nem nyesi senki, a fák nincsenek gallyazva. A parkok, a virágágyások a legtöbb helyen le vannak taposva. Előre rettegünk, hol törik ketté a fiatal fákat, hol zúzzák be a telefonfülkét. Hol csúfítják el városunkat? Pedig gyönyörű a színház, az új, kialakuló városközpont. Nem szép viszont az új üzletházon az egyik kereskedő kirakodóvására; az ablakból, mint győzelmi zászlók, lógnak a nadrágok, kabátok. Tudom, illetlenség ilyesmivel foglalkozni, mikor megélhetési gondjaink vannak. De miért kell meglévő értékeinket elhanyagolni, nem odafigyelni, közömbösnek lenni? Cs. L. Békéscsaba A horrorfilmekről és a szennyirodalomról Orvosi előadás keretén belül hallottam, hogy ha egy magzatot fejlődésének valamelyik szakaszában bizonyos gyógyszer, illetve vegyszerbehatás ér, az valamilyen születési rendellenességhez, vagy testi fogyatékossághoz vezethet. Vannak lelki fogyatékosságok is, melyek az ember további élete során alakulhatnak ki, bizonyos behatások által. Naponta találkozhatunk azzal a jelenséggel, hogy a szennyirodalom, (amely nemegyszer homoszexuálisok kapcsolatát ábrázolja) és olyan filmek, amelyek brutalitást, vagy egyéb rémségeket ábrázolnak, — s így eleve nem a tisztánlátást szolgálják —, teljesen elborítják az országot. Hiába. Üzlet, az üzlet, különösen akkor, ha a látványban fiatal kisiskolásoknak is részük van életüknek abban a szakaszában, amikor a külső benyomások személyiségük fejlődését döntően befolyásolják és adott irányba terelik. Pedig már az ókori bölcsek is tudták: „Az egész ország fundamentuma az ifjak nevelése.” Ifj. Salamon György Békéscsaba Klub-évzáró A gyulai Rákóczi Klub befejezte ez évi munkáját. Az évzárót egybekötötte a Mikulásnapi ünnepséggel, melyen szerepeltek a 2. számú Általános Iskola tanulói. Király Csilla furulyán játszott, majd a bábcsoport adott elő nagy tetszést arató bábjátékokat. A műsor befejezése után foszlós kaláccsal és teával vendégeltük meg a résztvevőket Az uzsonna ideje alatt Szász György és Kovács Lajos, citerások magyamótával szórakoztattak bennünket. Igen bensőséges, jó hangulatban telt az idő. Befejezésül tombolahúzásra került sor, melyen igen sokan nyertek kisebb-nagyobb nyereményeket. Hajnal Károlyné a klub vezetője Visszhang Az újításokról A Népújság november 19.-i számában megjelent, „Újítás a fiókban” című riportot olvasva, öröm érzése töltött el: na végre (!) a megyei sajtó szóvá teszi a „szellemi értékek” sanyarú sorsát az azokkal kapcsolatos ügyintézést és gazdálkodást Mikor azonban a cikket újra elolvastam, az öröm vegyes érzelemmé változott Harmadik olvasatra pedig világossá vált, hogy a cikk nem teljeskörű, sót egyoldalú és iparjogvédelem vonatkozásában félrevezető. A tisztánlátás érdekében a másik fél, nevezetesen az oká- nyi Haladás tsz illetékes — a javaslatokkal érintett szakterületet jól ismerő — szakemberét, mint egyszemélyi elbírálót is meg kellett volna szólaltami: mondja el a szóbanforgó javaslatok megszületésének, bevezetésének (kipróbálásának) történetét, az elbírálás szempontjait, az elutasítás indokait. Megítélésem szerint csak ezek ismeretében lehet véleményt alkotni, hogy egy közúti forgalomban résztvevő gépjármű futóművét érintő változtatás — közdarab beépítés—milyen következményekkel járhat. Arra is lehetne következtemi, hogy a javaslatok szerinti megoldást más gazdálkodó szervezetek — ahova a javaslattevők azokat benyújtották — miért nem fogadták el hasznosításra A cikkben szereplő „vízmelegítő” találmányként való feltüntetését enyhén szólva túlzásnak tartom, ugyanis a szabadalmaztatható találmányok jogszabályi feltételei között lényeges, hogy „a műszaki megoldás a bejelentés napja előtt abszolút — világviszonylatban — új legyen”. Az pedig köztudott, hogy a tehergépjárművek hidegindítását elősegítő, a szóbanforgó eszköz már régóta ismert szakmai körökben. Az újításként való elismerés feltétele többek között az, hogy a megoldás a téesz viszonylatában legyen új, ha pedig a kereskedelmi forgalomban beszerezhető eszközről van szó, akkor a javaslatban közölni kell az így beszerzett eszköz gyakorlati alkalmazásához szükséges adaptált megoldást. Azt is jó lett volna tisztázni, hogy a javaslatokat elutasító határozatokban közölték-e a javas- lattevőkkel a jogorvoslati lehetőségeket és a téesz „újítási (iparjogvédelmi) szabályzata” —amely a működési, szervezeti szabályzat szerves részét kell, hogy képezze—milyen jogokat és kötelezettségeket ír elő. A cikk azt sugallja, hogy a javaslattevőket sérelem érte. A sérelem azonban nem egyértelmű, mert a cikkben leírt iparjog- védelmi kategóriák sem egyértelműek. Arról van szó, hogy az ötlet, az újítás és a találmány jogi megítélése között — az alkotói tevékenység megléte mellett — lényeges minőségi különbség van. Szerencse, hogy a cikk nem tér ki a know-how-ra, mert ha kitért volna rá, akkor valóban ez lett volna a 22-es csapdája. Hogy a tévé Felkínálom című műsora miért nem sugározta a szóbanforgó javaslatokat az az ő dolga. Bizonyára az adásban bemutatható műszaki alkotások kiválasztásánál ezek a javaslatok a kívánalmakat nem elégítették ki. Hogy ez így van-e, a Felkínálom műsor szerkesztőit kellene megkérdezni. Az írás ráirányítja a figyelmet az iparjogvédelem fontosságára. Hogy a „fejekben rejlő kincseket egyelőre senki sem akarja felszínre hozni” kijelentés mellé azonban oda kívánkozik a „tisztelet a kivételnek” is. Meggyőződésem, hogy nemcsak az ország, hanem a gazdálkodó szervezetek vezetői is nagyon rövid időn belül tapasztalni fogják, hogy a gazdaspágpolitikai célokhoz a szellemi javak kiaknázása elengedhetetlen! Az ipar- jogvédelem pedig mint sajátos eszközrendszer nélkülözhetetlen! Napjainkban világszerte tanúi vagyunk a szellemi tulajdon eszménye és ezen belül az iparjogvédelem, a szabadalmi jog, az újítás, a know-how stb. felértékelődésének. Sokan fogják tapasztalni, hogy minél nagyobb szellemi hányad testesül meg egy termékben vagy termelési eljárásban, illetve szolgáltatásban, az annál nagyobb értéket képvisel. Az iparjogvédelem nem kötelező olvasmány, legfeljebb ajánlott irodalom. Ez az eszközrendszer egyre inkább a gazdálkodó szervezetek, a vállalkozók belső motivációján — a tulajdonosi vagyongyarapító érdekeltségen és a gazdasági racionalitáson — kell, hogy alapuljon. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, az új megoldások kidolgozásán fáradozó újítók, feltalálók, jól képzett szakemberek és menedzser típusú vezetők kellenek. Priskin István iparjogvédelmi szakértő MIÉ Békés megyei szervezetének titkára
