Békés Megyei Népújság, 1990. december (45. évfolyam, 282-305. szám)
1990-12-20 / 298. szám
o 1990. december 20., csütörtök Kétütemű - négyütemű Trabantok, Wartburgok, Barkasok kétütemű motorját alakítja át négyüteművé a gyöngyösi Kis-Benedek Gyula és teamje. A környezetkímélő találmány gyártásához jelentkeztek a vállalkozóknál nagyüzemek is, akik alkatrészekkel szállnának be a gyártásba. MTI-fotó: Kerekes Tamás Torgyán megfúrta a kárpótlási törvényt? A kárpótlás körüli vita lassan egy éve folyik, hiszen ez a téma már az országgyűlési választások idején is a kampányháború középpontjában állt. Többször úgy tűnt: a probléma szétfeszíti a koalíciót, máskor pedig közelinek látszott a megegyezés. Ez utóbbira engedett következtetni az a tény, hogy a kormány a Parlament hétfői ülésén beterjesztette a régen várt dokumentumot, melynek a címe: „Törvényjavaslata tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által 1949. június 8-a után az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáróP’. Az ülésen bombaként robbant Torgyán József — a kisgazda- párt frakcióvezetője — napirend előtti felszólalása, melyben közölte, pártja még tárgyalási alapnak sem hajlandó elfogadni a szóban forgó dokumentumot. Soltész Istvántól, az Országgyűlés főtitkárától azt kérdeztük, befolyásolja-e mindez a törvényjavaslat parlamenti sorsát? — Ennek a törvénynek a [tárgyalásában a kormány sürgősséget kért. Ez a házszabályok értelmében azt jelenti, hogy a sürgősségről való döntést követő ülésnapon kell napirendre tűzni a javaslatot, ha a bizottságok eleget tettek az előkészítés megkívánt feltételeinek. Tekintettel arra, hogy a kormány az elmúlt időszakban szinte csak sürgős törvényeket terjesztett a Parlament elé, ez az idő természetesen kitolódik. Ügy tűnik, hogy ebben az évben már nem tárgyalják meg a képviselők ezt a törvény- tervezetet ... Az első időpont, ahol a Parlament egy törvényjavaslat sorsáról dönthet, az az általános vita vége. Ennek lezárása után vagy részletes vitára bocsátja a törvényjavaslatot, vagy pedig átdolgozásra visszaadja az előterjesztőnek, többségi szavazattal. Ilyenre az új Parlament időszakában nem került még sor. A részletes vita során módosító javaslatok merülhetnek fel, így ezekkel korrigálható egy törvény. Természetesen még az is előfordulhat, hogy részletes vita után vetik el a törvény ja vaslatot. — Ezek szerint Torgyán úr bejelentése a törvény- javaslat parlamenti útját nem befolyásolja? — Torgyán József ugyan a napirend előtt, de a tárgy- sorozat meghatározása után szólalt fel, amikor már elfogadta a Parlament, hogy a javaslatot sürgősséggel tárgyalja meg. Egyébként eleve szokatlan dolog, hogy egy koalíciós kormányban a belső ellentétek ilyen látványos formában kapjanak nyilvánosságot. Egy törvényjavaslat kidolgozásáért a kormány felelős, éppen ezért ő terjeszti be és nem a szaktárcák. A kormány olyan kollektív testület, ahol ott van minden koalíciós párt, így képviselőiknek alkalmuk van ellenvetéseiket szóvá tenni. A Parlament tehát abból indul ki, ha a kormány nyújtja be a javaslatot, akkor a koalíciós pártok egyetértenek vele. Ha ez nem így van, azért a kormánypártok tartoznak magyarázattal. Kónya Imrét, az MDF frakcióvezetőjét a felszólalás politikai következményeiről faggattuk. — Torgyán .József felszólalásával jelezte a kisgazdapárt aggályait. Ezt én méltányolom, tudomásul veszem, hogy szeretnék, ha eredeti programjukból minél több valósulna meg a koalíciós körülmények között is. Politikai tárgyalások során kell majd dönteni arról, mit lehet beépíteni elképzeléseikből. Szerintem ez a törvényjavaslat elfogadható kiindulópontnak, a tervezetet alapul véve be lehet építeni olyan módosításokat, amelyekkel a kisgazda- párt politikai elképzelései a jelenleginél jobban ' érvényesülnek. Torgyán József nyilatkozatából megértettük, hogy számukra elfogadhatatlan a törvénytervezet. Természetes, hogy mindent megtesz eredeti programja érvényesítéséért, ám azt is tudomásul kell vennie, hogy a koalíciós partnerek törekvései nem érvényesülhetnek minden egyes kérdésben, egyforma módon. Újabb politikai tárgyalásokra lesz szükség, ezt követheti majd a végleges törvényi rendezés. L. László János ...akár az ebrendészet is Mi a dolguk? A múlt hiten vitatta meg az Országgyűlés önkormányzati bizottsága a megyei (és a fővárosi) földművelésügyi hivatalok létesítéséről, valamint az ezzel kapcsolatos hatáskör-módosulásokról szóló törvényjavaslatot. Miért van szükség ilyen hivatalokra és milyen hatáskört kapnak? — erről kérdeztük dr. Borbély Gyulát, a Földművelésügyi Minisztérium Jogügyi főosztályának vezetőjét. — Az agrárszakigazgatási feladatok egy kisebb hányadát tanácsi szervek, elsősorban a megyei szakigazgatási részlegek látták el az önkormányzatok belépéséig. Most viszont megyei szinten a megszűnt tanács és hivatalai helyén csak a közgyűlés, valamint a főjegyző által vezetett hivatal' működik. A volt tanácsi feladat- és hatáskörök egy része az ön- kormányzatokhoz kerül, más részét viszont a majdani megyei (fővárosi) földművelés- ügyi hivataloknak kell átvállalni. — Mi marad az önkormányzatoknál? — Mindazok a hatósági feladatok, amelyek nem megyei szintű döntést, végrehajtást igényelnek, hanem a település közösségére tartoznak. Ezek lehetnek például állategészségügyi, de akár ebrendészeti tennivalók is. Az önkormányzatokhoz kerülő hatás- és jogkörök tervezetét egyébként a Belügyminisztérium már elkészítette. — És mi lesz a földművelésügyi hivatalok Jog- és hatóköre? — Tömören: a mezőgazda- sági és élelmezésügyi szak- igazgatási —7, volt tanácsi — feladatoknak az a része, amelyek túllépnek a helyi jellegen. Ilyenek a növénytermesztési és állattenyésztési szakigazgatási feladatok, a szőlő- és gvümölcstelepítés- sel, borgazdálkodással összefüggő fajtavédelmi tennivalók, a halászat, vadászat igazgatása, a talajvédelem egyes feladatai, az agrárszakoktatás, az erdőfelügyelet. De ide sorolhatom a támogatási rendszerek működtetését és nem utolsósorban az információs-adatszolgáltató tevékenységet, ami nélkül a minisztérium nem hozhat döntéseket. Vagyis: a földművelésügyi hivatalok azokra az ágazati feladatokra szerveződnek, amelyeket eddig a tanácsi szakigazgatási szervezetek láttak el. — Kikből áll majd az apparátus? — Tudom, hogy sokan a tanácsi emberek átmentésével vádolják a szervezőket. Ebből csak annyi igaz, hogy szakirányú feladatokra szakembereket alkalmazunk ezután is, s nekik nem bűnük, hogy eddig a tanácsoknál dolgoztak. Hiszen alapvető célunk: a szakigazgatás működőképességének a biztosítása! — Eddie a megyei tanácsok az agrárszakigazgatásban országosan mintegy 350 embert foglalkoztattak. Az új hivatalokban mennyire lesz szükség? — Ügy gondolom, kétszáz körüli összlétszámmal elláthatják tennivalóikat, ami azt jelenti, hogy egy-egy földművelésügyi hivatal apparátusa alig tíz főből fog állni. — Ha a törvényjavaslatot az Országgyűlés elfogadja, meddig működnek majd ezek a hivatalok? — Csak átmeneti megoldásként számolunk magunk is a földművelésügyi hivatalokkal. Az agrárgazdaság irányításának teljes intézmény- rendszerét felül kell vizsgálni, és korszerű, a föld tulajdonjogában beálló és egyéb változásokhoz igazodó, egységes szervezetet kell létrehozni. Ez várhatóan egy regionálisan szervezett intézményhálózat lehet, tekintettel arra, hogy az agrárigazgatási feladatok döntően nem közigazgatási területbeosztáshoz, hanem gazdasági térségekhez kötődnek. Schöffer Jenő Építmény-, telek-, kommunális, idegenforgalmi, iparűzési adó Jönnek a helyi adók Nem kötelező, de elkerülhetetlen... Pletykák és rémhírek keringenek a közvéleményben a helyi adókkal kapcsolatban. Sokan úgy vélik, ez az adónem tovább növeli majd a lakosság már-már elviselhetetlen terheit. Van, aki arról beszél, hogy a helyi adó kivetése éket verhet az újonnan megválasztott önkormányzatok és a települések lakossága közé. Nem lehet még tudni azt sem, hogy a kormányzat nem ezzel az adófajtával próbálja-e meg enyhíteni a költségvetés kötelezettségeit az önkormányzatok részére. Ezekben a napokban folynak a törvénytervezet vitái a parlamenti bizottságokban, melyeken szakértőként részt vesznek a pénzügyminisztérium —mint a javaslat előkészítője — munkatársai. Egyikükkel, dr. Kékesi László, főosztályvezető-helyettessel beszélgettünk. ■ Mit kell tudni a helyi adóról? — A helyi adó konstrukciója a hazai adózás gyakorlatában teljesen előzmény nélküli. Ma is vannak úgynevezett tanácsi adók, amelyek központi szabályozásúnk. de a településeknek jelentenek bevételi forrást. Ezeket kívánja felváltani a hamarosan az Országgyűlés elé kerülő törvényjavaslat. A helyi adótörvény az elképzelések szerint kerettörvény lesz. Ez annyit jelent, hogy bizonyos adónemek közül az önkormányzati testület azt vezeti be, amelyiket a település gazdasági pozíciójának ismeretében szükségesnek tart. ■I Milyen adónemekről van szó pontosan? — Ezek a következők: építményadó, telekadó, kommunális adó, idegenforgalmi adó, és az úgynevezett iparűzési adó. A törvény korlátozza a bevezethető adók maximális mértékét, de rögzíti az alsó határt is, az adóminimumot is. A gazdálkodás komolysága és a tervezhetőség megkívánja, hogy ne fiktív, hanem tényleges adókat reális mértékekkel működtessenek az önkormányzatok. A törvény csak nagyon szűk körben állapít meg kötelező mentességeket, ez is mozgásteret biztosít az önkormányzatoknak, hiszen a mentességek körét ezen túlmenően szabadon bővíthetik. Ha például a település lakosságának ellátása azt igényli, hogy fodrász, cipész, iparosok működjenek, ezt adókedvezményekkel segíthetik. Az iparűzési adó évi mértékének felső határa a tervezet szerint az adóalap 3 ezrelékéig terjedhet. ■ Nem világos, hogy a helyi adó az önkormányzatoknak csupán egy lehetőség a forrásbővítésre, avagy a kormány „kényszeríteni" is fogja őket, hogy kivessék ezt. Egyesek azt állítják, hogy a központi kalkulációk szerint a helyhatóságok bevételeinek mintegy negyedét — a személyi jövedelemadót is ide számítva — ebből a forrásból kellene biztosítani. Az önkormányzati törvényben megjelölt bevételi források között kétségtelenül szerepel a helyi adó, de nem ez a legfontosabb. Természetesen bekalkulálja ezt a költségvetés is. Én úgy becsülöm, hogy az önkormányzatok gazdálkodásához biztosított források között a helyi adók 6-7 százalékot képviselnek. A költségvetés jelenlegi helyzetében és a források ismeretében úgy vélem, az ön- kormányzat rákényszerülhet arra, hogy helyi adót alkalmazzon. Az egyértelmű válaszhoz azonban ismernünk kellene a központi adók egész rendszerét, és a jövő évi költségvetést. Mindenképpen számolni kell a helyi adóval is, ez egy eszköz az önkormányzat kezében, melyről az összes forrás ismeretében eldöntheti, kíván-e élni vele. ■ Ha egy település egyáltalán nem vet ki helyi adót, előfordulhat-e, hogy nem lesz képes a kötelező alapfeladatait sem ellátni? — A kötelező feladatokhoz nyilván az állam biztosítja az anyagi forrásokat, de a helyi adó természetesen befolyásolja az állami támogatást. Az adóminimum pontosan azt a célt szolgálja, hogy legalább ezt kell működtetni ahhoz, hogy egy elmaradott település állami támogatás címén kiegészítő forrásokhoz juthasson. Amelyik település nem vet ki helyi adót, ott 1991. december 31-ig érvényben maradnak a régi tanácsi adók. Minden új adónem kivált egy neki tartalmilag közel megfelelő tanácsi adót. ■i Elég rossz tapasztalatok születtek a néhány éve bevezetett TEHO-val kapcsolatban. Mi történik, ha az állampolgárok nem hajlandóak fizetni majd az új adókat? — A helyi adó is tartalmaz „kényszerelemet”: ha nem fizetik be, akkor behajtás vagy végrehajtás útján szereznek érvényt a törvénynek. ■ Mi a véleménye, nem okoz majd a helyi adó elviselhetetlen terheket a lakosság jelentős részének? — Az adómértékek maximumát nézve, valóban úgy tűnhet, hogy nagyon súlyos terhet jelent a helyi adó. Ám azonnal hozzá kell tennem, hogy egyáltalán nem kötelező. a maximumon működtetni a rendszert. Lakás és nem lakás céljára szolgáló épület után a hozzá tartozó telekkel együtt az adó évente vagy a korrigált forgalmi érték 0,6-3 százaléka, vagy 60- 300 forint/négyzetméter. Az előkészítés során egyáltalán nem arra gondoltunk, hogy az indulás évében rögtön megcélozzák a 300 forintot, hanem egy fokozatos bevezetéssel számoltunk. A fokozatosságon túl széles körben élhetnek az önkormányzatok a mentesítéssel is. A telekadó esetében az évi adó mértéke a forgalmi érték 0,2—1 százaléka, vagy 20- 100 forint/négyzetméter. A kommunális adó épületre és a hozzá tartozó telekre évi 600-3000 forint, míg a vállalkozóknak alkalmazottaik számától függően évi 400-2000 forint;alkalmazott. Az idegenforgalmi adó épületre évi 60-300 forint/négyzetméter és 20-100 forint/ nap üdülő személyenként. ■ A parlamenti bizottsági vitákon támadja-e az ellenzék a törvénytervezetet? — A bizottsági viták még nem zárultak le, de annyi elmondható, hogy nem is annyira ellenzéki körökből támadják, hanem a kormánypárti honatyák tesznek jobbító észrevételeket, javaslatokat. Ezek többsége onnan ered, hogy mélységében ismeretlen előttük a konstrukció, illetve olyan dolgokat kérnek a helyi adókon számon, amelyek nem tartoznak ide. Valóban szükség lenne a felelős döntéshez a tel jes központi adózási konstrukció ismeretére is. ■I Alaptalannak érzi tehát a helyi adókkal kapcsolatos félelmeket? — A településgazdai szerepkör ellátása nemcsak pénzosztást jelent, hanem meg kell hozni a kényes döntéseket is. A helyi adó bevezetése teljesen más munkastílust igényel, mint eddig volt. Mostanáig a központokba jártak kérni, kilincselni, osztozkodni. Ma felelősen fel kell mérni a település gazdasági lehetőségeit, adottságait, a lakossága teherviselő képességét. Alapos előkészítés és helyi politikai munka után kerülhet csak sor a helyi adók bevezetésére. L. J. Együtt a Marsra! Az Amerikai Bolygókutató Társaság nagyszabású tudományos program előkészítését kezdte meg, amely hozzájárulhat az ezredforduló táján megvalósuló1 Marsra utazás sikeréhez. A nemzetközi együttműködésbe szeretnék bevonni a fiatal generációk legtehetségesebbjeit is, akik majd az ember Marsra történő utazását megvalósítják. A kutatás szempontjából a legnagyobb vonzerőt a bolygók közül kétségtelenül a Mars' nyújtja. Külső bolygószomszédunk adottságaiban sok tekintetben hasonlít Földünkhöz, így nem csoda, hogy az emberiség szeretné minél előbb személyesen felkeresni. Mint a Földön is, vannak rajta szelek, felhők, zúzmara és időjárás, amely négy évszak váltakozását mutatja. Vannak vulkánjai, homokdűnéi, titokzatos száraz folyómedrei, sarki hósapkái. A Mars az az égitest, amelyen a legnagyobb esély-' lyel kereshetjük a Földön kívüli élet nyomait a Naprendszerben. Ennek felderítésére indult 1975-ben a két Viking űrszonda. Bár a Vikingek elvégezték tervezett feladataikat, mégsem lehet kísérletek alapján teljességgel kizárni a marsbéli élet lehetőségét. Az újabb, s talán már emberrel végrehajtható Mars-expedíciókra merészebbnél merészebb tervek tucatjai születtek. Kisgazdapárt: néppárt! A kisgazdapárt a jövőben néppártként kíván működni, mert amennyiben réteg- párttá válik, úgy elveszíti súlyát és politikai befolyását — hangsúlyozta Oláh Sándor, a párt újonnan megválasztott főtitkára, tegnapi sajtótájékoztatóján. Az új vezetés által megfogalmazott „nyitás” jegyében Oláh Sándor utalt arra, hogy szeretnének a párt köré gyűjteni egy értelmiségi szakértőgárdát. Mint mondotta: az elmúlt időszakban a harsány, nem egyszer demagóg megnyilvánulások távol tartották az értelmiséget a kisgazdapárttól.
