Békés Megyei Népújság, 1990. december (45. évfolyam, 282-305. szám)
1990-12-18 / 296. szám
BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1990. DECEMBER 18., KEDD An: 5.81 forint XLV. ÉVFOLYAM, 296. SZÁM Ülésezik a Parlament A költségvetés a kapkodó parlamenti munka tükre lemét napirend előtti felszólalásokkal kezdte meg hétfő délutáni munkáját az Országgyűlés. Elsőként Horn Gyula, a külügyi bizottság elnöke ismertette a bizottság állása foglalását a magyar—román (viszonyról. Ebben — a tavaly decemberben lezajlott ' romániai forradalom évfordulójára is emlékezve — sajnálatosnak minősítette, hogy a magyar és a román kormány képviselői között a múlt év végén megszületett megállapodások — a román kormányszervek elutasító magatartása miatt — nem teljesülhettek, sőt, Romániában felerősödtek a nacionalista hangok, i smételten előfordul a történelem meghamisítása, és aggasztó méretűvé vált a szélsőséges elemek uszítása a nehizeti kisebbségek ellen. A külügyi bizottság nevében mélységes aggodalmát fejezte ki a Tőkés László és Sütő András ellen indított alaptalan támadások miatt is. Hangsúlyozta: a bizottság elodázhatatlannak, a kapcsolatok rendezéséhez nélkülözhetetlennek tartja a romániai magyarság, mint nemzeti kisebbség, egyéni és kollektív jogai érvényesítésének intézményes biztosítását, az ehhez szükséges feltételek megteremtését. Ugyancsak szükségesnek tartja a főkomzulátusok működésének lehetővé tételét, valamint a Romániából Magyarországra menekültek ügyének rendezését. Mindezek érdekében a bizottság kifejezte készségét, hogy tárgyszerű és konstruktív megbeszéléseket folytat a román törvényhozás képviselőivel, a román külügyi bizottság tagjaival. Horn Gyula szavait követően Mizsei Béla, a Független Kisgazdapárt képviselője a saját, valamint pártja és Kádár János börtöneit megjárt sorstársai nevében a Parlamentből üzent azokT nak, akik a rákoskeresztúri Üj köztemető 301-es parcellájában vandál pusztítást végeztek, mondván: azért, hogy a helyzet Magyarországon ilyen súlyossá vált, nem azok felelősek, akik e parcellában fekszenek, hanem azok. akik oda juttatták őket. Követelte a tettesek kézrekerítését és szigorú megbüntetését, valamint a temető gondosabb őrzését. Szinte kizárólag adó- és költségvetési témák szerepeltek az Országgyűlés hétfői ülésének napirendjén. A törvényhozók elsőként folytatják a jövő évi állatni költségvetésről és az állam- háztartás vitelének 1991-es szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitáját, s a tervek szerint lezárják a helyi adókról szóló törvényjavaslat általános vitáját. Megtárgyalják ezután a jövő évi vagyonpolitikai irányelvekről szóló országgyűlési határozati javaslatot, majd hozzákezdenek az általános forgalmi adóról, valamint a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvények mó-1 dosító javaslatainak részletes vitájához. Megtárgyalják a társadalombiztosításról szóló 1975. évi törvény módosításának új változatát Döntötték arról is, hogy a társadalmi szervek költség- vetési támogatásának elbírálására ideiglenes bizottságot hoznák létre. Az elnöklő Szabad György végezetül bejelentette, hogy a rendkívüli ülésszak napirendje tovább bővült a bős— nagymarosi vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos ország- gyűlési határozati javaslatokkal. A tárgysorozat elfogadását követően a képviselők megkezdték a jövő évi költségvetés tervezetének, valamint az államháztartási törvényjavaslatnak az általános vitáját. Valamennyi felszólaló egyetértett abban, hogy a költségvetés kidolgozatlan, hevenyészett, tükrözi a kapkodó kormányzati munkát. Függetlenül attól, hogy a képviselők a kormánypárthoz, vagy az ellenzékhez tartoztak, alapvetően bírálták a benyújtott törvényjavaslatokat. Egy ellenzéki képviselő szerint ha a benyújtott formáiban fogadnák el a költségvetési javaslatot, 1 millió családot, mintegy 3—3,5 millió embert hoznának lehetetlen helyzetbe, s ez megengedhetetlen. Elhangzott olyan indítvány ás, hogy a nehéz helyzetbe került lakossági rétegek további támogatására 5 milliárd forintot csoportosítsanak át a költségvetésben. Más azt javasolta: a privatizáció koordinálására a Pénzügyminisztériumon belül új csúcsszervezetet hozzanak létre. Ugyancsak el(Folytatds a 3. oldalén) A remény kapuja . A világ leghumánusabb intézményeinek egyike az S. O. S. Kinderdorf International. Ennek magyarországi „leányvállalata” az S. O. S. Gyermekfalu Egyesület. Működése széles körű társadalmi támogatásra épül, ugyanakkor feltételezi a hivatalos szervek megértő magatartását is. Akik szívügyüknek tekintik létezését, nem győzik hangsúlyozni, hogy a mozgalom legapróbb porcikája is a gyermekekért, a nevelőanyák megsegítéséért van. Kényes kérdéseket kényes egyensúlyi helyzetben, nálunk még szokatlan eszközökkel kell megoldaniuk. Ezért is fontos, hogy az egyesület képviseletére jogosultak rendelkeznek-e azzal az erkölcsi tőkével, amelyre az adott pillanatban igényeiket alapozhatják. Nem elegendő a tisztesség, az időszerű hitelesség is szükségeltetik. Nem tudni, gondolt-e minderre Púja Frigyes, amikor úgy vélte, hogy nevével reprezentálhatná az egyesületet. Sokak szerint akkor járt volna el az egyesület eszmeiségének szellemében, ha személyes törekvéseit félretéve, visszavonul. Tiszteletbeli elnökként, vagy más módon, akár le is arathatta volna a megérdemelt fáradozásaiért járó, megérdemelt babérokat. Ám lehet, hogy nem könnyen búcsúzó fajta. Külügyminisztersége lealkonyultával egyszer már felkínálta neki az élet a szép búcsú lehetőségét. Valamely okból akkor helsinki nagykövetként „leigazolt” a második vonalba. Most pedig — szinte érthetetlen módon, „a harmadikban” igyekezett megkapaszkodni. Az ilyesféle erőfeszítések azonban mindenki tartalékait felemésztik. Lám, szülővárosa — melyért fát ad hatatlanul, s talán más Békés megyei települések rovására is —, sokat tett, most maga sem őt látta volna szívesen az egyesület elnöki székében. így múlik el a világ dicsősége? Némi önsajnálattal legfeljebb ő maga állíthatná ezt. „Ki kell zárni az egyesület életéből a politikát” — hirdette meg Púja Frigyes az egyesület minapi közgyűlésén. De vajon nem ő maga az, aki puszta jelenlétével jóvátehetetlenül becsempészi e civil szerveződésbe a politikai acsarkodást? A nagylelkűség és a bölcsesség eddig sem képezte a magyar politika fundamentumát, manapság pedig végképpen nem. A hatalomszomjasok és a hatalomittasok — úgy látszik —, egyszerűen helyet és szerepet cseréltek. S aztán kezdődhet minden elölről? Ha csak ennyire futja egy nemzet erejéből, vajon mi mozdít bennünket áhított céljaink irányába? Talán többet kellene foglalkoznunk önértékeléssel. Parlamentnek, pártoknak, más hatalmi szervezeteknek, de nekünk, húsvér embereknek Is. Akkor nyilvánvalóvá lenne, hogy mi fontos és mi nem ebben a cudar világban. Észrevennénk bizonyára, hogy mennyi árva, félárva, családból kihullott vagy kitaszított gyerek sodródik a jeges szelekkel, s hogyan igyekszik mintát adni talpra állításukhoz az S. O. S. Kinderdorf International módszere. Mert ezért a remény kis szigeteiként már nálunk is működik falu Battonyán és Kecskeméten. A bennük élők és az ott dolgozók számára legkevésbé az a fontos, hogy nyugdíjképes emberek kibuknak-e a köz- szereplés, a hatalom megszokott bársonyszékeiből, vagy sem. De az már egyáltalán nem mindegy, hogy az ajtófélfába kapaszkodók miatt esetleg bezárulhat előttük a remények kapuja. K. A. J. Hírlappiaci csőd? A Hírlapterjesztők Szakmai Szövetségéinek nyilatkozata: — A hírlapkiadás és -terjesztés válságos helyzetét pontosan ismerve megengedhetetlennek tartjuk a Posta Vállalat és a Magyar Lapkiadók Egyesülete közötti tarifatárgyalások felfüggesztését. Az egyeztetések azonnali folytatására, minden érdekelt számára elfogadható — értelmes — egyezség megkötésére szólítjuk fél az érintetteket. A vásárlók és a tízezernyi hírlapterjesztő érdekeit szem előtt tartva megállapítjuk: a hírlapterjesztés jelenlegi állapotában csak a postai terjesztés garantálhatja .az országos alapellátás biztonságát, ezért elfogadhatatlannak tartjuk azt a helyzetet, hogy januártól ne legyen újság a postai árusítóhelyeken. Tiltakozunk az olvasók, a hírlapszakma érdekeinek folyamatos mellőzése ellen és kijelentjük: az égbe szökő hírlapárakkal, anarchiával, a hírlappiac tényleges csődje fenyeget, melyet csak az egységes újságpiac megteremtésével lehet elkerülni. A Hírlap- terjesztők Szakmai Szövetsége — az ellentmondások feloldására — azonnali és többirányú kormányintézkedéseket követel. MELYIKET VEGYEM? Fotó: Gál Edit Mennyivel drágulnak a húsok és a lejtermékek? Jövőre mintegy 30-35 százalékkal drágul az állati eredetű élelmiszerek fogyasztói ára. Máhr András, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese az MTI érdeklődésére elmondta. hogy a tej és tejtermékek várhatóan már januártól mintegy 35 százalékkal drágulnak. 1991-ben már csak a 2.8 százalékos zsír- tartalmú tej lesz maximált áras. A tejáremelés annak ellenére elkerülhetetlen, hogy a tejből túltermelés van, ugyanis a költségek már most is alig fedezik a ráfordításokat. A minisztérium számításai szerint a hús, amely szabadáras, várhatóan több lépcsőben drágul, mintegy 30-35 százalékkal. így a sertéskaraj és a comb mintegy 320- 340 forintba kerül majd a következő évben. Hozzátette: idén január óta változatlan a húsok ára. sőt, időnként árkedvezményt adnak az egyes vállalatok, miután belföldön túlkínálat alakult ld. Jövőre azonban elkerülhetetlen a jelentősen dráguló energia-, takarmány- és egyéb költségek beépítése az árakba. A baromfitermékeknél is hasonló mértékű drágulás várható, de a különböző szárnyasoknak differenciált mértékben emelkedik az ára. A témát a 3. midalon folytatjuk, ahol beszámolunk eoy tegnapi, békéscsabai tanácskozásról, amelyet a szarvasmarha-tenyésztők szövetsége rendezett. Nem csak a fővárosban.,. Békéscsabán, a Munkácsy utcából is elszállítják a tilosban parkoló járműveket — természetesen nem dljtalanul, ezrekért... Fotó: Fazekas Fereno Hem reklámfagás! — állítja Etienne Henteth úr, aki komiban gondolja, hogy Békéscsaba határéban is mindent árusító üzlethézat építene. Elsőként területet kér a városi őakormáayzattél. (Az 5. oldalon olvasható írásunkat természetesen nemcsak a polgármester figyelmébe ajánljuk.)
