Békés Megyei Népújság, 1990. december (45. évfolyam, 282-305. szám)

1990-12-17 / 295. szám

o­1990. december 17., hétfő Ajánlólevél háziasszonyoknak Egy hónappal ezelőtt 14 alapítótaggal népfőiskola ala­kult Gyulán. A kezdemé­nyező, Czirok Sándor, a helybeli Mohácsy Mátyás Kertészeti Szakközépiskola és Húsipari Szakmunkás­képző Intézet tanára. — Már hosszabb ideje gon­dolkodtam azon, ismerve a mostani, nehézkes iskolai kereteket, hogy találni kel­lene a ikor követelményeihez alkalmazkodó rugalmasabb formát — mondta Czirok Sándor a miértre. — Az ok­tatásban sajnos, vannak hi­ányterületek. Barátaimmal beszélgetve a népfőiskolát találtuk a legalkalmasabb­nak arra, hogy a valóságos igényekhez közelítsünk. Szer­vezetünk az 1988-ban meg­alakult II. Rákóczi Ferenc Katolikus Népfőiskolái Szö­vetséghez csatlakozott, amely ökumenikus jelleggel műkö­dik. — A nyugat-európai nép­főiskolák fejlődése a II. vi­lágháború után is töretlen maradt. Nem így Magyaror­szágon. Az említett szövetség teljesen újkeletű? — Az 1935 és 1946 között tevékenykedő KÁLÓT (Ka­tolikus Agrárifjúsági Egyle­tek Országos Testületé) utód­jának tekinti magát szövet­ségünk. A KÁLÓT annak idején nagy hatással műkö­dött, főként a vidéki váro­sokban és a falvakban. Mint­egy félmilliós tagsága, húsz népfőiskolája, három és fél ezer helyi szervezete volt. Több tízezer fiatalt képez­tek mezőgazdasági, kertgaz­dálkodási, háztartási, bizo­nyos ipari és kereskedelmi ismeretekben. A Szegedről indult mozgalom felismerte, hogy csak korszerűen mű­velt emberekkel lehet Euró­pához csatlakozni. Igaz volt ez akkor is, most is... A II. Rákóczi Ferenc Katoli­kus Népfőiskolái Szövetség két éve rohamos fejlődéssel teli: szép számmal alakultak vidéki szervezetei, nemrégi­ben pedig a Zalaegerszeg melletti Nagykapomokon 50 hallgatóval bentlakásos kép­zést hoztak létre. A felosz­latás óta az országban ez az első. Egyelőre. — A gyulai népfőiskola is hasonló elképzeléseket dé­delget? — Valóban szeretnénk, ha egyszer kollégiumi feltéte­leket is teremthetnénk. Most azonban még csak „albérle­ti” körülményekkel számol­hatunk. Az elméleti képzés­nek valószínűleg az Esze Ta­más 2. szám alatti, társadal­mi szervezetek háza ad ott­hont, a konyhát valamely is­kola biztosítja. Ugyanis el­sőként háziasszonyképző tanfolyamot indítunk janu­árban. Célunk, hogy a szak­mai ismeretek mellett az ál­talános műveltség megszer­zéséhez is hozzájáruljunk. A háziasszonyképzőben a leg­alapvetőbb tárgyakat tanít-) juk, például házi betegápo­lást, sütést-főzést, reform- konyhát, könyvvitelt, társa­dalmi-jogi ismereteket. A tanfolyamot 55 órásra ter­veztük, szombati napokon, délutánonként. A hallgatók vizsgát tesznek és bizonyít­ványt kapnak. Legfontosabb vonásának az önképzést tartjuk, de ha valaki hiva­tásos házvezetőnő akar len­ni, annak jól jön majd egy ilyen ajánlólevél. — Kik állják a költsége­ket? — Szinte jelképes részvé­teli díj lesz, 10 forintba sem kerül egy-egy óra. Vállalko­zásunkat szövetségünk társ- szervezete, a Magyar Nép­főiskolái Társaság támogat­ja. Hallgatónk kortól, lakó­helytől függetlenül bárki le­het. — Tanfolyamokat a köz- művelődés is szervez. Mitől más a népfőiskola? — Ez a forrna igazán az „alulról jövő” kezdeménye­zéseket fogja össze, intéz­ményesíti. ötleteket épp ezért szívesen fogadunk. A népfőiskolák tartalmi sok­színűsége lehetőséget ad ar­ra, hogy aki képezni akarja magát, megtehesse, igénye ne vesszen el. Az elmúlt he­ti országos tanácskozásun­kon, amelyen részt vettek a Közoktatási Minisztérium képviselői is, megfogalmazó­dott, hogy a népfőiskolákra ismét szükség van, hisz az nagy szerepet játszhat a* fel­zárkóztatásban, az átképzés­ben. Mi a következő lépése­ket a nyelvoktatás, a far­merképzés területén szeret­nénk megtenni. (Akit érdekel a gyulai népfőiskola, bázishely híján egyelőre Czirok Sándor la­kásán jelentkezhet december végéig. Címe: Gyula, Vérta­núik útja 18. Telefonszáma: 62-735.) Sz. M. Pesten látható — Még nem drágult a vasúti jegy! Gyermekálmok, gyermekvágyak Iriigykedéssel nosztalgiával sétálhat végig a látogató a Magyar Nemzeti Múzeum új életmódtörténeti kiállításán, amely február végéig tekint­hető meg. Nosztalgiával, mert az 1880-as évektől nz e század 20-as éveiig tartó időszak képzeletünkben igen­csak megszépül, különösen ha a gyerekszobák, gyerek­játékok és öltözékek idézik fel. (Háborúról, forradalom­ról, válságról természetesen szó se essék!) Irigykedéssel pedig azért, mert mi mást tehetne egy mai középosz­tálybeli szülő, ha elolvassa a katalógusban, hogy a gye­rekek általában tisztességes, két-három szobás, a nagy­polgári életvitel mellett pe­dig hat-nyolc szobás ottho­nokban nőttek fel. Az édes­anyák nem dolgoztak, a csa­ládra fordították figyelmü­ket. S ahol a háztartás meg­kívánta, a személyzet mel­lett a gyerekre dada, majd később idegenajkú gyerek- nevelő vigyázott, hogy a tár­sadalmi élet eseményeivel elfoglalt anya és háziasz- szony mentesüljön a háztar­tás és a gyereknevelés fá­radalmaitól. Egy réteg, a monarchia idején kialakult középosztály Mai gyerekek régi ruhákban a fényképészműteremben életének egy szeglete, a gye­rek környezete, neveltetésé­nek jellegzetes kelléke áH a kiállítás középpontjában. Ez a középosztály erősen ta­golt — idézzük ismét a ka­talógust —, magában foglal­ja az elszegényedett és pol­gári életmódot folytató kö­zépnemességet éppúgy, mint a parasztból lett értelmisé­get, a jómódú iparos- és ke- resikedőréteget, a burzsoázia alsóbb rétegét. Megelevenedik a családi otthon, a gyerekszoba, min­den kellékével, apró búto­rokkal, bölcsővel, babákkal, társasjátékokkal-, könyvek­kel, ólomkatonákkal, -kirakó­kockákkal, optikai játékok­kal, papírszínházzal. Itt van­nak a csipkés-fodros kis­lányöltözékek, a nagygailé- ros matrózruhák, szalmaka- lapok, a bársony fiúöltö­nyök. Berendeztek mindenféle csodás játékkal, könyvvel egy korabeli játékboltot. Meglátogathatunk egy régi iskolát. És működik egy ódon fényképészműterem, amelyben a mai gyerekek századfordulós ruhákat ölt-' hetnek magukra, és úgy fényképezkedhetnek, szüleik örömére. Miközben sok-sok hajdani gyerekfotót is fel­sorakoztatnak a vitrinek. Karácsony van a múzeu­mi gyerekszobában és a csa­ládi ebédlőben. Mennyezetig érő karácsonyfával, dióval, mogyoróval, almával, s a fa aló rakott ünnepi ajándé­kokkal. (kádár) ajándékozni öröm! (?) Egy esős ezüstvasárnap délelőtt Elég lesz egy gally is? • Anti úgy is kellene • Fehérnemű, férficipű, szfnes tévé • Harminccentis Mikulás 1200-ért „Van itt pénz, kérem, csak úgy hemzseg a tömeg!” — jegyezte meg epésen egy cin- gár férfiú a szombat délelőt­ti forgatagban, a megye- székhely egyik áruházában. S ugyanitt, nem sokkal ké­sőbb akaratlanul fültanúi le­hettünk, amint egy fiatal- asszony mentegetőzve ma­gyarázta ismerősének: „Fát se veszünk az idén, elég lesz egy gally is, úgyis kidobja az ember.” Kétféle véle­mény, s lényegében mind­kettő igaz: egy szűk réteg­nek valóban nem gond az ünnepi vásárlás, ugyanakkor egyre többen küszködnek mind súlyosabb anyagi gon- dokkaL A két véglet között ott a nagy átlag, akinek egy­előre még telik, persze csak módjával, beosztással, szeré­nyen. Ezt tükrözte összessé­gében a tegnapi, ezüstvasár-t napi forgalom is, amelyről ■ négy helyen, ezúttal az oros­házi Csillag Áruházban, a gyulai Revű boltban, a bé­késcsabai Centrum Áruház­ban és Békéscsabán az „Aranykapu”-ban tájékozód­tunk. ■ * * * Az orosházi áruházban Kiss Sándor, a Csillag Kft. ügyvezető igazgatója el­mondta: náluk tegnap dél­előtt ezüstvasárnapihoz mél­tó volt a forgalom, s ebben közrejátszott az a tény is, hogy az áruház folyamatos megújulása keretében az el­múlt hét végére nyílt meg az Aranyshop, valamint a Kozmetikai butik, összessé­gében a 6zombat-vasámapi forgalmunk 4 millió forintot tett ki. A Csillag Áruház há­rom hónap óta, vasárnap délelőttönként is nyitva tart, s a kereslet igazolja a csa­ládi bevásárlóvasómapok lét­jogosultságát: a korábbi né- zelődőkből nagyon sok esett ben vevők lettek. — Ami az ajándékozási szokásokat illeti, tapasztal­ható — folytatta az igazgató —, hogy előtérbe kerültek a praktikus szempontok, első­sorban olyan holmikat vá­lasztanak az ajándékozók, amelyet egyébként is meg Geszt község Polgármesteri Hivatala FELVESZ közgazdasági szakközépiskolai végzettségű, a közigazgatásban, pénzügyi vonalon szerzett, legalább kétéves gyakorlattal rendelkező GAZDÁLKODÁSI ELŐADÓT, 1991. január 1-jétől. kellene venni. A híradás- technika, szórakoztató elekt­ronika iránt viszont válto­zatlan az érdeklődés, és ezen belül is elsősorban a minő­ségi árukat viszik; differen­ciált kereslet mutatkozik nagy értékű áruk iránt. Vál­tozatlan az igény élelmiszer- és az élvezeti cikkek iránt. Végül hadd mondjam el, örömmel tapasztaltuk, hogy a vásárlóközönség nyugodt légkörben, kulturáltan vá­sárol, nem tapasztalunk fe­szültséget, idegességet. Fel­tétlenül elismeréssel kell em­lítést tenni a kereskedőkről, akik ezekben a hetekben is helyt állnak a pult mögött. Végül: aranyvasárnapon, egy hét múlva is nyitva leszünk, reggel 8-tól déli 12-ig. Kerekesné Remeczky Éva, a gyulai Revü divatáru- szaküzlet üzletvezetője: — Jól érzékelhető, hogy egyre főbb ember számára inkább gondot jelent az anyagiak miatt az ajándék­vásárlás, mintsem örömöt. Mérsékelt érdeklődést ta­pasztalunk, a forgalmunk ugyan magasabb, mint ta­valy volt, de ez a magasabb áraknak tudható be. Ugyan­akkor azt is el kell monda­ni, hogy a szép áru, függet­lenül attól, hogy drágább, hamarabb gazdára talál. Sokkal igényesebbek a vá­sárlók, a pénzükért jó mi­nőséget várnak el. Bízzunk benne, hogy a most kezdődő héten azért erősebb lesz a forgalom. Az elmúlt hónap­ban egyébként volt egy ak­ciónk, amikor márkás női fehérneműket adtunk 40 szá­zalékkal olcsóbban, s vevő­ink közül 60kan már akkor beszerezték az ajándéknak valót. Természetesen arany­vasárnapon is nyitva tar­tunk délelőtt. A békéscsabai Centrum Áruház igazgatója, Oláh Gá­bor: — Rengeteg nézelődő for­dult meg nálunk ezüstvasár­napon, a forgalom viszont mérsékelt volt, 20 százalék­kal kisebb, mint tavaly ilyen­kor. A leginkább a férfici­pő, a fehérnemű és a színes televízió volt kelendő. A kí­nálatunk pedig bőséges, tíz­millió forint értékű áruval többet kínálunk, mint ta­valy. Az ma már természe­tes, hogy az olcsó, de jó áru iránt mutatkozik a legna­gyobb kereslet. Bízunk még az ünnep előtti hét és az aranyvasárnap forgalmában. Nem igazán kedvező az időjárás a békéscsabai sé­tálóutcában az aranykapun belül árulóknak, de a ve­vők öröme sem felhőtlen. Nyirkos, esős vasárnap dél­után volt tegnap — ahogyan a meteorológusok monda­nák. Nem volt tömeg, in­kább bámészkodókat, mint vásárlókat láttam. Pataki Péterné fiával né­zelődik: — Semmi olyat nem kínálnak az árusok, amire azt mondanám, hogy vissza­jövök megvenni. Pedig azt ígérték, a tavalyinál lénye­gesen jobb lesz a kínálat. Nem veszem észre. Nem osztja Patakiné vé­leményét a Méhkerékről ér­kezett Bogyó György és csa­ládja: — Mi majdnem mindent megkaptunk, amit akartunk — így a családfő —, sokkal jobbnak tartjuk a kínálatot a tavalyinál. Ugyanis évek óta Békéscsabára jövünk megvenni a karácsonyi aján­dékokat. Csak pörgős foci nem volt, a gyerekek nagy bánatára... H. Erika Isztambulból hozta az árut. — Fizettem is húszezer fo­rint vámot, meg közel négy­ezer forintot, hogy itt árul­hatok. De a mai nappal elé­gedett vagyok. Tímár Péterné áruit a Pi- érttől szerezte be. Amit én szívesen megvettem volna, csak éppen az ára riasztott el. Ugyanis 160 forintért már egyszer meg is törölhe­tem a számat a csodaszám­ba menő papírszalvétával. De volt harminccentis Miku­lás 1200 forintért. El is vit­ték. Dallamot játszott és csengetett is miközben cso­szogott ... B. V.—T. I. Totó: Fazekas Ferenc önálló gazdálkodás megvalósítását folyamatba tevő, mélyépítő termelőegység KERES felsőfokú végzettséggel, s legalább 5 éves építőipari gyakorlattal rendelkező KÖZGAZDASÁGI SZAKEMBERT SZÁMVITELI ÉS PÉNZÜGYI FELADATOK IRÁNYÍTÁSÁRA. Jelentkezés írásban, az eddig betöltött munkaterület részletes ismertetésével „MÉLYÉPÍTŐ” jeligéire a lapkiadóba. Részlet a kiállításról MTttfotó

Next

/
Thumbnails
Contents