Békés Megyei Népújság, 1990. december (45. évfolyam, 282-305. szám)
1990-12-14 / 293. szám
1990. december 14„ péntek o A KK 65—84-es taxit nem ajánlom! Ember és ember között nagy különbség van. Taxis és taxis között szintúgy. Ezt tapasztaltam tegnap, a koradélutáni órákban is. Az amúgy is túlzsúfolt békéscsabai Munkácsy utcában, éppen lapunk székháza előtt, indexemet jobbra kitéve, jelezni kívántam a mögöttem jövőnek, hogy „történik valami”, szeretnék betolatni a kapubejáró alá, kerüljön ki balra. A „hála jeléül” ordítozni kezdett piros Ladájából pilótája: „A k... anyádat!” Tudom, hogy manapság mindenki siet, fut, mindenki ideges. De ennyire kultúrálatlanok lennénk? Sajnos, úgy tűnik. Azt viszont megfogadom, hogy a KK 65—84 rendszámú piros Lada taxiba nem ülök be S ezek után másnak sem ajánlom... Megkérdeztük: Mikortól fizetik az új családi pótlékot ? Mint arról már olvasóink bizonyára értesültek, az Országgyűlés december 10-i ülésén elfogadta a gyermekenként járó családi pótlék összegének 100 forinttal történő emelését. Mikortól jár az emelt összegű családi pótlék? — kérdeztük Süli Ferenctől, a Békés Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság ellenőrzési osztály- vezetőiétől. — Az emelés november hónaptól jár. Azok, akik a munkahelyi kifizetőhelyen kapják a családi pótlékot, a 100 forint különbözetet a decemberi családi pótlékkal együtt fogják megkapni. — Ha a jogosult időköz- • Az Országos Társadalom- biztosítási Főigazgatóság — a Társadalombiztosítási alap kezelője — 1991. január végén ismételten sajtónyilvánosságra kívánja hozni azon adósainak nevét, akik 1990. december 31-én 1 millió forintot meghaladó összeggel tartoztak, tartozásuk meghaladta 3 havi járulékfizetési kötelezettségük összegét, ben munkahelyet változtatott, honnan kapja meg a kiegészítést? — Ha*az új munkahelyen üzemi kifizetőhely működik, a november hónapra járó gyermekenkénti 100 forintot .ott fogja megkapni. — És akkor, ha a munkahelyet változtató *dolgozó a novemberi családi pótlékot a társadalombiztosítási igazgatóságtól kapta, honnan jár a kiegészítés? — Ebben az esetben a novemberi 100 forint kiegészítést is a társadalombiztosítási igazgatóság folyósítja majd, a decemberi családi pótlékkal együtt. g. k. és tartozásukat 1991. január 15-ig nem rendezték. A Társadalombiztosítási Alap kintlévősége az 1989. évi nyitómérleg adataihoz viszonyítva 1989. végén 10 milliard 696 millió forint volt, és az összeg 1990. november végére 21 milliárd 391 millió forintra emelker dett. Megyei küldöttválasztás Gyulán Gyulán a polgármesteri hivatal dísztermében rendezték meg a megyei részközgyűlést a 2-es számú körzetben. 69 küldött jelent meg, közülük 17 megyei ön- kormányzati képviselőt választottak meg. Sorrendben: Balogh Jánosné (Kötegyán), dr. Barkóczi István (Füzesgyarmat), Bóka Mihály (Méhkerék), dr. Eisele Jó— zsef (Kétegyháza), dr. Gyarmati Sándor (Gyula), Han- zéros János (Geszt), Kincses Imre (Okány), dr. Kincses Sándor (Szeghalom), Kiss Zoltán (Zsadány), Komáromi Gábor (Vésztő), Makra Győző (Biharugra), Máté József (Körösnagyharsány), Nagy Mihály (Sarkadkeresztúr), dr. Pocsay Gábor (Gyula), Szabó István (Mezőgyán), Szántó István (Elek) és Tóth Imre (Sarkad). 0 taxisblokád — közelről Az oíktóber 25—28 között lezajlott „taxisblokád” eseményeit a rádió, a televízió, az újságok igyekeztek nyomon követni. A tudósításokat azonban valamilyen módon szerkesztették, ennélfogva nem tükrözhették teljességgel az ország hangulatát, az emberek között kialakult kommunikációs láncot, a bénult ország életét — hangzott el a Nyilvánosság Klub csütörtöki sajtótájékoztatóján, amelyet a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szombaton tartandó tudományos konferencia előtt rendeztek a Magyar Újságírók Országos Szövetsége székházában. A „taxisblokád” eseményeit dokumentáló hangszalagokat^ az amatőr és helyi tv-adók műsorát három héten át vizsgálta egy 12 tagú csoport. Elemzéseiket és az azokból levont következtetéseket tárják a nyilvánosság elé szombaton. A program déli 12 órakor kezdődik, az előadások közben hangfelvételeket, filmrészleteket játszanak be. A tudományos tanácskozáshoz és a monográfiához a MUOSZ, a Magyar Gazdasági Kamara, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége és a Soros-alapítvány nyújtott anyagi fedezetet. A kutatók a Medián Közvéleménykutató Intézet és az Alternatív Mozgalmak {Keleten és Nyugaton szociológus team, valamint az ELTE szociológiai tan_ székének tagjak Ismét nyilvánosságra hozzák az adósok névsorát Vakarom, ha akarom! Hogy mit vakarok? Szóval e kérdésiben már kétségtelenül és maradéktalanul megvalósult a demokrácia. Ugyanis ott vakarom, ahol alkarom! És ne merészeljen ebbe beleszólni se Parlament, se párt. se miniszter. A választás kizárólagos jogát fenntartom magamnak! Mostanság például úgy tetszik, hogy a szerencsémet vakar- gatom útón-útfélen, sorstársaimmal együtt. Ha esik, ha fúj, mi sorban állunk, s amint hozzá jutunk áhított tengerentúli sorsjegyünkhöz, máris megkezdődik az össznépi vakargatás. Mindegy, hol: házfalon, térden, -a szomszéd hátán — csak az a fontos, hogy vakargathassunk. S amint kékre vakargatott ujjaink nyomán felbukkan az áhított három számjegy, boldogan kürtöljük tele az utcát húszforintos nyereményünkkel. (Az igazán nem számít, hogy egy százasért szereztük magunknak ezt az örömet.) Még meg sem melegszik zsebünkben az említett összeg, máris sietünk újabb sorsjegyet venni. Nem is egyet, inkább kettőt. Elvégre dupla vagy semmi! Hogy inkább az utóbbi? Meg hogy egyesek mennyit keresnek ezen az üzleten? Sosem szerettem a kicsinyeskedőket. Márpedig, ha alaposabban megvizsgáljuk a dolgot, rájövünk: kész haszon ez a „va- kargatós”. Nem gond a karácsonyi ajándékozás, s legjobb, ha vacsora helyett is sorsjegyet tálalunk fel. Amíg vakargat a család, elfelejti, hogy korog a gyomra. No és ezt odaégetni sem lehet... Egyszóval vakarom, s vakarja más is. Igaz, nem mindenki a sorsjegyet, hiszen — már az ókorban is megmondták — a változatosság gyönyörködtet. A vakarga- tásnak is megvan a maga hierarchiája. Akadnak például, akik magasabb régiókban vakargatnak. Mondjuk a fülük tövén. Azért nem feljebb, mert az már úgy begyepesedett, hogy többhetes vakarás sem segít rajta. Van, aki a háta közepét vakargatná, ha tudná. A közmondás ide- ililő változata szerint ugyanis: „Addig vakarózz, ameddig a kezed elér!” S ha nem elég hosszú, toldd meg egy — jogszabály- lyal! Vagy újabb adókkal. Mert különben továbbra is viszket a költségvetési hiány. Nekünk meg már mindegy, hisz a szegény embert már az ág (állami gazdálkodás) sem húzza ... ki a slamasztikából. Node maradjunk a vakargatásnál, mely fentről le és lentről felfelé terjedő kór. Ha például a munkaügyi miniszter megvakarja ott fent, akkor jobb, ha mi, itt lenn, nem nagyon vakar gátjuk ott... hm ... szóval lejjebb. Mert akkor munkahelyünkről1 perceken belül kipenderíthetnek. És aztán már csak testünk nemesebbik végét vakargathatjuk, számolgatván: hogyan éljünk meg a munkanélküli-segélyből? Vagy ha tetszik, néha megvakarhatjuk gömbölyűbbik felünket is, főleg azt a részét, amely már kilóg abból a bizonyos ruhadarabból. Ki tudja, talán épp ez a fizikai megterhelést iigazán nem igénylő cselekvés lesz az, mely eggyéforrasztja nemzetünket. Elképzelem, amint pártvezér és munkás, miniszter és földműves vakargat nagy egyetértésben, hiszen mindenkinek viszket „valahol valami”. S ha már az egykori slágernél tartunk, talán jó megoldás lenne ropni egy tüzes, össznépi twisztet. Már csak azért is, mert egyelőre senkinek sincs jobb ötlete! __ gubuez _ R égi magyar betlehemes a megyei könyvtárban Fellépés után siiteményezés Ez a kép a próbán készült: a játékon javítani sohasem késő Fotó: Gál Edit Gál Zsuzsa, a Békéscsabai 2-es Számú Általános Iskola tanítónője már 10 éve foglalkozik asztrológiával. Mint mondta, sohasem hagyja ki, hogy a tanítványait „lehoroszkópoz- za”. Talán ezért is ismeri olyan jól mind a 23 negyedikesét ... — Nekem nincs tehetségtelen gyerekem! — mondja lelkesedéssel. — Azt vallom ugyanis, hogy minden ember tehetséges valamiben. Tisztelem, amiben ügyes egy. gyerek, de ugyanakkor tudatosítom is benne, amiben gyengébb, s ez utóbbi esetben gyakorlással próbálom felzárkóztatni. Gál Zsuzsa 4/d osztályosai a Zsolnai-program alapján tanulják a magyar nyelvet és irodalmat. Nem véletlen tehát, hogy a tanítónő „egyéniségnevelő” felfogása és a Zsolnai-módszer találkozása jó osztályközösséget alakított, olyat, amelyben mindenki megtalálja a helyét, egyéniségére szabott szerepét. Értve ezt a szó legszorosabb értelmében is, hiszen a színjátszótehetségük- rőd ismert 4/d-sek ezúttal is meglepetésre készülnek. Olyasmire, ahol fontos szerepe van egyéniségüknek, hiszen a betlehemes játékban — amelyet holnap délután 3 órakor a békéscsabai megyei könyvtárban mutatnak majd be —, mindenki testreszabottan kapta meg a szerepét. — Még a hangszínüket is figyelembe vettük! — toldotta meg a tanító néni. — Nincs sértődés sem, hiszen meglátják, elismerik egymásban a tehetséget, s ha jogos, elfogadják a kritikát is. A „Régi magyar betlehemes — 1629” című történelmi misztériumjátékot egyébként nem először játsszák. A legsikeresebb fellépésük tavaly volt a békéscsabai Jókai Színházban, illetve az újkígyósi római katolikus templomban. Minél többször játsszák, annál jobban kikristályosodik, ki melyik szerepre a legalkalmasabb, s természetesen valamennyi felújításikor „csinosítanak” kicsit magán a darabon is. Most például a jelmezeken történt változtatás. Mint a tanárnő elmondta, ezúttal a lehető legkorhűbben szabott ruhákban lépnek színre a gyerekek. (Ebben persze nem kis szerepet vállalt az egyik szereplő nagynénje, aki mind a 16 jelmez elkészítését magára vállalta!) A darabról szólva a tanítónő a következőket mondta: — Az ötlet második osztályban született. S minthogy vallástörténetet is tanítok, a gyerekektől nem idegenek a bibliai elbeszélések, amelyekhez sok esetben 'gyűjtünk képzőművészeti, zenei vagy irodalmi alkotásokat is. Amikor már eldöntöttük a betlehemest, újabb gyűjtés következett. Jöttek a könyvek, lemezek, kazetták. Köztük találtuk ezt a régi betlehemest is, amely öt jelenetben dolgozza fel Ádám- tól Jézus születéséig a Bibliában leírtakat. A régies nyelv mindenkinek nagyon megtetszett, s hamarosan elkezdett mozogni a fantáziánk ... Így született a darab. Már búcsúzkodtunk, amikor a tanítónő a fejéhez kapott: — Majd elfelejtettem! Mint mondtam, már nagyon sokszor, sok helyen felléptünk, de ekkora meglepetés még sose ért bennünket, mint most. A könyvtár a fellépésünkért ezer forint tiszteletdíjat ajánlott fel, amit — úgy határoztunk —, rögtön a szereplés után el- süteményezünk a Márvány cukrászdában ... M. M. Rém lesz áremelés! Több halat, 1990-es áron Még mielőtt bárki is mesz- szemenő következtetéseket vonna le a címből, el kell mondanom: nem úgy általában nem lesz áremelés, ugyanis arról a kormány „gondoskodik”. Sőt, a legfrissebb hírek szerint a tömegeket érintő katasztrofális inflációról is. A szóban forgó örömhír, ha nem is tömegeket, de mintegy tizenötezer Békés megyei horgászt tölthet el megnyugvással. Ugyanis a Magyar Országos Horgászszövetség Békés Megyei Intézőbizottsága úgy döntött, hogy a várható 30-40 százalékos haláremelkedés ellenére 1991-ben is változatlan áron válthatják ki a horgászok az intézőbizottsági területi engedélyeket. A dolog annál is inkább meglepő, ha hozzátesszük, ezek az árak eddig is jóval az országos átlag alatt voltak. De hogyan tudják ezt garantálni? Ügy, hogy a megyei küldöttközgyűlés által az év elején jóváhagyott tervek szerint gazdálkodnak és fejlesztenek. Az IB által bére1! csökmői halastavaknál a 3 millió 900 ezer forintos ajánlattal szemben 600 000 forintos költséggel, önerőből valósították meg a kisebbik tó kotrását, és a két nagy tó gáttal, áteresszel való ellátását úgy, hogy a beépített műtárgy segítségével egy tó vizét is megtakaríthatták. Ezenkívül a saját szivattyúval történő vízkiemelés a szivattyú árát is visszahozta, és a továbbiakban már csak üzemanyag kell hozzá. Igaz, hogy az üzemanyagárak emelkedtek, de a vízdíj ennek a többszöröse. Ez volt a technikai oldal, amihez még saját kotrógép, traktor, csónakok, halászfelszerelések is jóváhagyattak a tavasz- szal. De nézzük a halgazdálkodást. A 14 hektáros kis tavon megtörtént az első lehalászás. Ennek eredménye is figyelemreméltó, főleg, ha hozzátesszük, csonka gazdálkodási évről van szó. Kifogtak és az egyik nagy tóba elhelyeztek összesen 12 777 kg, 75 dekás átlagsúlyú pontyot, 961 kg amúrt, 455 kg csukát, ezek átlagsúlya 42 dkg, illetve 31 dkg volt. He- !vükre a kis tóba elhelyeztek 100 ezer darab egynyaras nyurgapontyot, melynek jelentős része saját rizsföldi nevelésű volt. A másik nagyobb tóba két vagon két- nyaras ponty került, ez biztosítja majd az őszi telepítést. S, ha már a telepítéseknél tartunk, a tavaszi horgászszezon eredményessége érdekében kihelyeztek 2 vagon háromnyaras pontyot — átlagsúlyuk másfél kiló—, az illetékes megyei szerv engedélyével, a tavaszi telepítés terhére. Itt a nyereség az, hogy most kilónként 75 forintba került a hal, szemben a tavasszal várható 120- 130 forintos árral. Megalapozott háttérbázissal lehet árakat tartani, és úgy tűnik, jól döntött a megyei küldöttközgyűlés, amikor hagyta gazdálkodni az intézőbizottságot. Jól döntöttek a horgászegyesületek is, kinyilvánítva szándékukat az önálló megvei horgászszövetség létrehozásáról, amire viszont várni keli még néhány hónapot, mert több jogi feltétel. elsősorban az új földtörvény még hiányzik. Plavecz Pál
