Békés Megyei Népújság, 1990. december (45. évfolyam, 282-305. szám)
1990-12-13 / 292. szám
o 1990. december 13., csütörtök Ruhát kapnak, ebédet nem 10 éves a Sárréti Népdalkor és Citerazenekar A felcím nem takar semmi szenzációt, ez majd as írásból kiderül, az alcím pedig: egy elismerésre méltó jubileum tényére utal. Ez a rideg valóság. De ez az ünnepség egyáltalán nem volt rideg, ellenkezőleg, kedves, kellemes, megható két óra, önfeledt kikapcsolódás, az előadók és a közönség részéről egyaránt. Jókedvű ünnepség volt a szeghalmi Sárréti Népdalkor és Citerazenekar megalakulásának tízéves évfordulója! Órák- napok lassan telnek, de ez a tíz év oly gyorsan elszállt. Nagy Szabolcs, az együttes vezetője így emlékezik. — Az együttest a pávaköri mozgalom keretében a helyi termelőszövetkezet karolta fel, immáron tíz éve. Kilenc éve vagyok vezetője az együttesnek, az éneklés örömén túl a népdalhagyományok ápolása, színpadképes előadása a célom. Boldog vagyok, hogy közös erőfeszítésünk ismertté tett bennün- • két a megyében, sőt, elismertté, hiszen a megye kiváló együttese címet is elnyertük, 1989-ben pedig országos minősítőn arany fokozatot értünk el Ez a legmagasabb fokozat, amit népdalkor elérhet, habár kétévenként meg kell védeni. Számos, gyümölcsöző kapcsolatunk van a megye szinte minden együttesével, de többször jártunk Egerben, Pesten és másutt is. A fejlődés további útja adott, hiszen két éve, mikor is a művelődési • központ átvett bennünket, remek lehetőséget biztosított. Hangszerek, egyenruhák és utaztatás költségeit fedezik. Igaz, ha kicsit távolabb, vagy hosz- szabb időre megyünk, az ebédeltetést már magunknak kell megoldanunk, persze erre szívesen áldoz mindenki. És hogy mit hoz a következő. tíz esztendő? Reményeim szerint a dal sze- retete a fiatalokat is megmozgatja, a frissebb hangszín elkelne nálunk. Igaza van a tanár úrnak, az együtteseket végighallgatva és nézve — a citera- zenekarok , kivételével —, alig látni nyugdíjkorhatár alattit. Produkcióik, hangjuk mégis szép, erről megbizonyosodhatott a szép számú közönség — fiatal alig-aliga nézőtéren —, amely végighallgatta és tapsolta a jubileumi örömhangversenyt. Az est fénypontja természetesen a Sárréti Népdalkor és Citerazenekar volt: mohácsi és hajdúsági népdalcsokrot adott elő. Utána a csökmői Sárkány Citerazenekar, következett, Galga menti, és csángó összeállítással. * A szintén fellépő mezőmegyeri asszonykórus mögött több rádió- és tévéfelvétel is van, a füzesgyarmati Népdalkor és Citerazenekar pedig eszperantóul is énekelt. Az est másik különlegessége a kondorosi Rózsa Pávakör produkciója volt, betyáros dalokat és szlovák nótákat énekeltek, természetesen szlovákul. Szeghalom másik népi együttese, az üde és fiatalos lendülettel játszó Sárrét Gyöngye Citerazenekar székely összeállítással köszöntötte a jubilánsokat," és örvendeztette meg a közönséget. A produkciók után gratulációk és köszöntések hangzottak el, majd. közös énekléssel fejeződött be a nép- dalosok vidám estje, emí- gyen: „A szeghalmi bíró kapujába leesett a kalapom a sárba...” A tízéves szeghalmi népdalkor és a citerazenekar a színpadon Kép, szöveg: Oravszki Ferenc Látogatás Nürnbergben, Dürer nyomában A nagy német városnak több magyar vonatkozású nevezetessége van. Mint ismeretes, itt voiLt a Németország felé irányuló keleti marhakereskedelem végpontja. Erre emlékeztetnek a máig fennálló Fleischhaus (húsáruház) és a Fleischbrücke (húsoshíd). Az előbbi kapujánál elhelyezett, kőbe vésett ökörfej az úgynevezett magyar fajtát ábrázolja. Nem felejthetjük el, hogy a Nürnberg felé irányuló mar- hahajtás egyik központja hosszú ideig a mai Békés és Arad megyék síksága volt. Ide hajtották az erdélyi, sőt a havasalföldii nyájak nagy részét is. Míg a XVIII. században is aiz itteni bőséges legelőkön javították fel ezeket. A város másik nevezetessége az Albrecht Dürer-ház, amelyet a művész 1509-ben vett meg Bernhard Walther csillagásztól és kereskedőtől, és itt élt haláláig (1528). Ezután számos tulajdonos kezén fordult meg, míg 1826- ban a város megvette, majd múzeummá alakították át. A második világháborút kisebb károsodással élite túl és legújabbkor i restaurátorai arra törekedtek, hogy lehetőleg visszaállítsák az eredeti polgárházi mivoltába. Sajnos, az épület nem őriz semmit eredeti berendezéséből, és a korabeli hangulatot leginkább a „Wanderer-Zimmer” tükrözi a megfelelő stílusú bútor révén. A látogató rendelkezésére bocsátott részletes „vezető” megemlíti Dürer családjának magyarországi származását, valamint, hogy e házbán hunyt el a művész anyja, aki férjével együtt vándorolt Németországba. Dürer életútját több kép érzékelteti, amelyek közül kiválnak Josef Santerlente üveg festményei. Az első a művész atyját ábrázolja, amint fiát a festőiskolába küldi. Érdeklődésre tarthatnak számot Dürer egyes festményeiről készült régi másolatok is. A legtöbb érdeklődő azonban egy középkori nyomdaszerkezet rekonstrukciója előtt áll meg. Valójában Dürer nemcsak művész, hanem vállalkozó is volt. A faion kiállított és 1511-ből származó metszet bizonyítja, hogy Dürer saját nyomdájában sokszorosította fametszeteit ilyen alkalmatosságon. Egyébként városa egyik leggazdagabb embere volt, aki után 6848 gulden hagyaték maradt. Az állami levéltár őrzi többek között a Hunyadiak Levéltárának egyes'maradványait, amelyek Brandenburgi György birtokára kerültek Korvin János özvegyével történt egybekelése nyomán. Egyes dokumentumok a mai Békés megyére vonatkoznak. Az evangélikus egyház könyv- és levéltárában főképp a sajtóanyag keltette fel érdeklődésünket. A városi levéltár őrzi a kereskedelmi forgalom számos dokumentumát, amely szintén érdeklődésre tarthat igényt. A Germanische National Múzeum hatalmas anyagából sem hiányoznak a magyar vonatkozású tárgyak és dokumentumok. Természetesen Nürnberg még sok más nevezetességgel rendelkezik, amelyeket érdemes megtekinteni. Glück Jenő MEGNYÍLT A „RÁCIÓ” KERESKEDÉS. Kedvezményes áron vásárolhat divatruhákat, műszaki cikkeket, japán divatórákat, holland báláscipőt, csizmát. 2000 Ft feletti vásárlás esetén kvarcórát ajándékozunk. Nyitva: hétköznap 9—13, 14—18 óráig, szombaton 8—13 óráig. Köröstarcsa, Kossuth u. 39. (47-es főútnál). A GYÖNGYHALÁSZ KFT. szeretettel meghívja önt és kedves családját, barátait A DECEMBER 14-ÉN 20.00 ÓRÁTÓL megrendezésre kerülő interkontinentál vadászvacsoraestre, D HULflSZCSARDABA, Békéscsaba, Árpád sor 2. Asztalfoglalás a 27-426-os telefonon. Olt FUischbrütíe in .4 ftrnberg. A „húsoshíd” egy korabeli metszeten R tanítás hatékonysága Este fél nyolc is elmúlhatott már december 10-én, a Budapestre szervezett pedagógusdemonstráció napján, amikor megcsörrent szerkesztőségünkben a hírügyeleti telefon. Kis faluból egy értelmiségi hölgy hívott bennünket. Felháborodottan beszélt. Elmondta, hogy egy termelőszövetkezetben dolgozik, bruttó 8 ezerért. Ez — mint mondta — sokkal kevesebb az átlagos pedagógusbérnél, mégsem megy követelőzni az utcára. Megérti a kormány nehéz helyzetét. Szégyen-gyalázatnak tartja, hogy a pedagógusok, akik állítólag tanult emberek, mégis így próbálnak magasabb bért kiharcolni maguknak. Azt sem érti, mire fel? Arra a 3-4 órára, amit naponta tartanak? Kicsit szerényebben kellene viselkedniük! — hadarta. Megpróbáltam meggyőzni, hogy itt nem elsősorban a bérekről van szó, hanem az iskolák működési feltételéről. Kísérletet tettem arra is, hogy megmagyarázzam, az a napi 3-4 óra jóval több. Gondoljunk csak a felkészülésre, dolgozatjavításra, szakkörökre és egyéb iskolai elfoglaltságokra. Ez ügyben saját példámra hivatkoztam, hiszen valamikor jómagam is katedrán álltam. Nem hiszem, hogy sikerült meggyőznöm, ugyanis erre azt válaszolta: „Áhá, most már értem, honnan fúj a szél!” Hajdani pedagóguskollegám Lukianosz görög bölcs után erre a következőket mondaná: .. az egésznek tudója tudja a részletet is, de aki csak a részletet ismeri, annak fogalma-sincs az egészről...” A „részleteket” pedig leginkább a pedagógusok ismerik. Békés megyéből — a megyei és a békéscsabai pedagógus-szakszervezetek szervezésében — csaknem százan vettek részt a fővárosi nagygyűlésen. Többen magnóval szeretkeztek fel, hogy hazahozzák, bemutassák a demonstráció hangulatát, az ott elhangzottakat kollégáiknak is. Szakadt az cső — mondták —.amikor valamennyi megye pedagógus-képviselői felsorakoztak az Akadémia elé, de még akkor Is, amikor a több ezres tömeg az Alkotmány utcára vonult, hogy ott egyesüljenek a pedagógusok más érdekvédelmi szervezeteivel. — Olyan volt ez, mint valami decemberi március tizenötödike! — mesélte szerkesztőségünkben az egyik békéscsabai felvonuló. Tőle érdeklődtünk azokról a „részletekről” is, amelyek az átlagemberek figyelmét elkerülhetik. Vajon tudják-e az ellenőrzők, hogy a Parlamenthez benyújtott költségvetési tervezet 1991-re.csak 10 százalékos növekedést biztosít az iskolák működési feltételeire, holott az infláció előrelátható mértéke 40 (!) százalék lesz? Vajon tudják-e a kívülállók, hogy az iskolákban nincs elkülönítve a bér- és a dologi költség? Ez azt jelenti, ha egy iskola nem tudja kifizetni a villanyszámláját, vagy a fűtési díját, kénytelen pedagógusokat elbocsátani, hogy megmaradt bérükből rendezze ezeket. A tanítás hatékonysága pedig minden bizonnyal más lesz az ötvenes létszámú osztályban, mint a korábbi, 25 tanulóból álló csoportban. Vajon tudják-e a más véleményen levők, hogy a Békéscsabán dolgozó óvónők átlagbére mindössze 6 ezer 600 forint? Tudják-e, hogy a váltakozó tanítás és a szükségtantermek megszüntetéséhez országosan több mint tizenegyezer tanterem hiányzik?^ Tudják-e, hogy a középiskolákban továbbtanulni szándékozó gyerekek 30 százalékát nem tudják befogadni, s emiatt az utcára kerülés veszélyezteti őket? Tudják-e, hogy az ország több mint 3 ezer településének közel egyharmadá- ban nem működik iskola, óvoda? Hogy a földrajztanárnak .szégyenkeznie kell, mert még sohasem látta életben az Alpokat, mint szerencsésebb tanítványai. Tudják-e, hogy a pályakezdő pedagógus képtelen lépést .tartani a tudományok fejlődésével, Vnert az újabban igényelhető lakáshitelek kamatai elviszik a fizetését, s szakkönyvekre már nem telik; a lemaradt Ismeretekkel rendelkező pedagógus pedig nem tud korszerű tudással rendelkező gyerekeket nevelni? Sajnálom, hogy nem kérdeztem meg a hétfő esti telefonálót, vajon van-e gyereke? ... Magyar Mária Frank SINATRA, a világhírű amerikai énekes és filmszínész átveszi az életmű-díjat, amelyet Ginny MANCINI alapított és elsőként Ella FITZGERALD, a világhírű amerikai dzsessz- énekes (balra) kapott MTl-f*tó II Díogenész Kft. heti ajánlata i diszkont Áruházban: 50 kg kristálycukor 35,— Ft/kg. 20 kg sertészsír 30,— Ft/kg. Szovjet pezsgő 270,— Ft/ü. Továbbá értesítjük kedves vásárlóinkat, hogy üzletünket szombaton és vasárnap is nyitva tartjuk 7—15 óráig. GYULA, BÉKE SUGÁRÜT 69.
