Békés Megyei Népújság, 1990. nonvember (45. évfolyam, 256-281. szám)
1990-11-06 / 260. szám
1990. november 6., kedd o IZHUUkfitó---------------------J '■ Elment Jermendy László Fekete zászlót lenget a novemberi szél a Péter And* rás Gimnázium homlokzatán. Jermendy László nyugalmazott középiskolai tanárt gyászolja az iskola tantestülete, ifjúsága és sok-sok szeghalmi öregdiák itthon és külföldön. Nyolcvannégy éves korában távozott az élők sorából az 1926-ban alapított gimnázium első tantestületének kiemelkedő tudású egyénisége. 1930-ban szerzett középiskolai tanári diplomát mennyiségtanból és természetrajzból. Két évig állásnélküliként tengette életét, majd 1932-ben a sikeres próbatanítás után 18 jelentkező közül őt választották meg tanárnak Szeghalomban. Jól döntött az igazgatótanács, Jermendy László nyugdíjazásáig 37 even át tanított 'Péter András iskolájában. Közben volt igazgatóhelyettes, tankerületi felügyelő, de soha nem lett hűtlen a katedrához.^ Akit ő tanított meg a matematikára, az sikeres előkészítést kapott a további életpályához. 1969-ben vonult nyugdíjba, de még sok évig ezután is foglalkozott az érdeklődő tanulókkal. A hetvenes évek elején Gödöllőre költözött, de gyakran visszatért régi iskolájába találkozni volt tanítványaival, tanártársaival. Nyolcvanadik születésnapján az iskola ifjúsága előtt köszönt el Szeghalomtól — érezte, többet már nem lesz ereje visszajönni a Berettyó-parti gimnáziumba. Életbölcsességet tartalmazó szavaira még ma is emlékszünk. Békés nyugovást, Laci bácsi, a Farkasréti temetőben és folyamatos feltámadást a Péter András Gimnázium tanárainak és öregdiákjainak hálás emlékezetében! Vaszkó Tamás Gyulai képviselők második találkozója Gyula város önkormányzati testületé tegnapi ülésén pénzügyi ellenőrző bizottságot választott, s felülvizsgálta a város nemzetközi kapcsolatait. A képviselők megvitatták a település helyzetét, majd zárt ülésen személyi kérdésekről döntöttek. Már a második olyan ülé-. sét tartotta a testület, amelyen a megyei közgyűlés harmadik küldöttét nem tudták megválasztani. Az SZDSZ visszavonta Nemes Roland jelölését, annak láttán, hogy a titkos szavazás során kiderült: csupán egyetlen személy bizalmát élvezi. Amikor egy újabb fordulóban dr. Pocsay Gábor (MDF) és ‘ dr. Köstner István (SZDSZ) „testvériesen” osztozott a szavazatokon, úgy határoztak, hogy a legközelebbi ülésig ismét elnapolják az ügyet. Hosszú vita után öttagú ellenőrző bizottságot is választottak, melynek elnöke az SZDSZ-tag Danes László gépész-üzemmérnök lett. A testvérvárosi kapcsolatok közül a nyugatiak lét- jogosultságát nem vitatták, és úgy döntöttek, hogy az olasz Budrióval fenntartott kapcsolatot megerősítik, a németországi Ditzingennel és a romániai Csíkszeredával pedig megállapodást Kötnek. Az alapvetően pártok felettiként működő testületnek a település helyzetét áttekintő napirendje a lapzárta időpontjában még nem ért véget. Várhatóan megtárgyalták a bizottságok kialakításának módját, s egy iskolaigazgatói állás rendezésével kapcsolatban foglaltak állást. k A T. Nem csak az út sáros... Törmelékhegy a gát mögött (Folytatás az 1. oldalról) keresi magának a bajt — mondja Markos János, aki a Berzsenyi utca elején lakik. Nyugdíjasként ő látja el az illegális szemétlerakó hely melletti gázcseretelep őrzését. — Körülbástyázzák szeméttel azt a kis épületet. Néha még tűzveszélyes anyagokat is odahordanak; olyankor persze szólok, de tudja, mi a válasz? — „Mit ugrál itt, öreg? Mi köze magának hozzá?” — és még durvább szavakat is kénytelen vagyok eltűrni. Végül is nekem nincs jogom senkit felelősségre vonni. Furcsák az emberek! Van itt a közelben egy konténer; sokszor akkor is mellé teszik a szemetet, ha üres. Akad, akinek csak az a fontos, hogy a háza körül eltakarítsa a lomot. Hogy egy kicsit odébb mi van, az, már nem érdekli ... A törmeléket szállító jármű rendszámát ketten is felírták a környéken lakók közül. Ezen a nyomon indulhattak el az új önkormányzat illetékesei. — Békési magánfuvarozóról van szó, akit azzal bíztak meg, hogy takarítsa el egy új békéscsabai ház lebontott melléképületét. A megrendelő valószínűleg nem tudja, hogy illegális lerakóhelyre vitték a szemetet. A fuvarozó gondolkodásmódja semmiképpen sem érthető, hisz majdnem ugyanennyi energiával, s^ valamivel több benzi nköltség*gel a kétegyhá- zi úti szeméttelepen is megszabadulhatott volna rakományától — véli Bánfi Ádám, a megyeszékhely polgármesteri hivatala ideiglenes műszaki szervezetének vezetőhelyettese. Arra lsedig, hogy ilyen esetekben mit tehet a hivatal, ugyanennek a szervnek a megbízott vezetője, Kmetykó János válaszol: — Levelet írtunk a , magánfuvarozónak, melyben értesítjük, hogy az ő költségére eltakaríttatjuk a szóban forgó építési törmelékanyagot. A városgazdálkodási vállalat már holnap hozzákezd a munkához. Amennyiben fizetési kötelezettségének az illető nem óhajt eleget tenni, a piénzt bírósági úton fogják rajta behajtani. Ugyanakkor az igazgatási osztály megindítja a szabálysértési eljárást. Ilyen esetben ezertől háromezer forintig terjedhet a büntetés. Az anyagi kár körülbelül negyvenezer forint. Ezt természetesen a károkozónak kell megtérítenie. És még nem is fizet sokat, ha hozzáadjuk mindazt a bosszúságot, amit a környéken lakóknak okozott egy esős, békésnek ígérkező vasárnapion. — gubuez — Fotó: Fazekas Ferenc Tuloktiilök-telefon „Kisasszony, kérem, kapcsolja!” Kőkorszaki telefonrendszer" Polgármesterek első konferenciája Országszerte megalakultak azok az önkormányzatok, amelyek minden modem társadalomnak az alapját képezik, s amelyek révén az állampolgárok végre a saját kezükbe vehetik sorsuk formálását — hangoztatta egyebek között Horváth Balázs belügyminiszter a hétfőn Budapesten megrendezett országos polgármesteri konferencián. Hasonló tanácskozást Magyarországon még nem tartottak. Több mint háromezer résztvevőjét előbb a belügyminiszter, majd a közigazgatási államtitkár tájékoztatta az önkormányzatok életét és munkáját segítő kormányzati elképzelésekről. Horváth Balázs kiemelte: az önkormányzatiság már önmagában, puszta meglétével is határtalan lehetőségeket biztosít, de igazán valós tartalommal csak a társadalom tevékeny közreműködésével, folyamatos és hatékony társadalmi kontrollal tölthető meg. Hangsúlyozottan szólt az önkormányzatok tulajdoni és vagyoni kérdéseiről, valamint az 1991. évi pénzügyi gazdálkodás feltételeiről. Az immár egyértelműen bevételorientált önkormányzati gazdálkodás alapját, mint mondotta, jövőre elsődlegesen az állami támogatások, •továbbá a személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítási bevételek képezik. Gyökeres változás előtt áll a helyi adózás rendje is. s a törvény csak a keretet adja majd ehhez a tevékenységhez. • Verebélyi Imre köziigazgatási államtitkár számos nemzetközi példát is felvonultató előadásában egyebek mellett azt hangsúlyozta, hogy az új típusú közigazg rási rendszerben a polgármester egyszerre tölt majd be tele- püléspolitikusi és apparátus- vezetői feladatokat., s emellett még a települések külső megjelenítője, „nagykövete” is lesz. Rendkívül fontosnak mondta az önkormányzat és a család szoros kapcsolatát, majd kiemelte, hogy nem lehet eredményes településpo- \ litikát folytatni a különböző állampolgári önszerveződő csoportok bevonása nélkül. A konferencia résztvevői több szekcióban J vitatták meg az önkormányzatok működésével összefüggő kérdéseket. (Folytatás az i. oldalról) akkor 140-en igényeltek készüléket. Részletes tájékoztatást kaptak arról, hogyan, milyen formában juthatnak piéldául OTP-kölcsönhöz. Végül 440-en 25 ezer forintot fizettek be a telefonvonalra. — Kiderült-e a tárgyalások elején, hogy kézi kapcsolású állomást kapnak? — Se arról nem volt 6zó, hogy kézi, se arról, hogy crossbar rendszerű lesz a közpiont... — Azt hiszem arra senki sem gondolt, hogy kőkorszaki körülmények között telefonálhatnak majd. — Lehet, hogy senki nem gondolt... Mindenesetre a Távközlési Vállalat a bekötési határidőt teljesítette. ,Való igaz, hogy felkeresnek engem is a panasszal: eltelik 30-40 másodperc is, mire a központban felveszik ' a hívást. Ígérték, rövidesen legalább egy nyilvános fülkébe olyan készüléket szerelnek, amelyik alkalmas lesz a távhívásra. (Groteszk dolog; van a lakásban, telefon, mégis le kell ballagni a városba, hogy crossbáron vidékre tárcsázzon a polgár!) Beszélgetésünk közepette Remport Katalin országgyűlési képviselő érkezik a polgármesterhez : — Hozzám is jönnek panasszal ugyanúgy, mint a polgármesterhez. Sérelmezik ezt a rendszert. Tisztában Ikell lennünk azonban azzal, ha ezt nem fogadjuk el, akkor esetleg jövőre, vagy azután a duplájáért juthattunk volna készülékhez. Kényszerhelyzetben voltunk, vagyunk. A szentesi képviselőtársam elámult, amikor elmondtam, a Szentesen leszerelt központot kaptuk meg. Azt mondta, nem véletlenül szerelték le. Annyira elavult, hogy szinte használhatatlan volt. Lám, felújították, és most itt van. Eljutott hozzám az az információ is, hogy Mezőkovács- házát tovább fejlesztik: digitális rendszerű központot terveznek. Ahelyett, hogy előbb mi kapmánk crossbart. Szóval még mindig a régi elvek érvényesülnek. — Mennyiben segíti az orvos munkáját ez a kézi kapcsolású telefonállomás — kérdezem dr. Várkonyi Lászlót. — A munkámat természetesen sok mindenben segíti. De ahhoz pöldául, hogy intézkedni tudjak egy csabai, vagy gyulai kórházi elhelyezésben, fél napot a telefon mellett kell töltenem. Tehát így nem maradhat, hiszen ez a rendszer ázsiai állapotokhoz hasonlítható megoldás. Másfelől viszont a betegeim boldogok, hogy egy-egy sürgős esetben telefonvégre kaphatnak. S voltaképpen ez a legfőbb gond a telefonközponttal : mert a legkevesebb, hogy tárcsa nincs a készülékéken, hogy pár percet várni kell-e a központos hölgyre vagy sem. A súlyosabb probléma az, Rogy a távhívásra órákat, sőt fél vagy egész napét is várni kell. Akinek kocsija van, azzal hamarabb elintézi ügyes-bajos dolgát például a megye- székhelyen, mint ennek a vadonatúj-ósdi telefonrendszernek a segítségével. Tudniillik, rengeteg a távhívás, zsúfoltak a vonalak, így nem ritka, hogy a hívó, elunva- megelégelve a készülék szomszédságában a várakozást, törölteti a hívást. Kolozsiné a telefont szervező intézőbizottság elnöke volt: — Előrelépés, hogy egyáltalán megvalósulhatott ez a központ. De ha a technikát nézzük? Bizony ez a rendszer csak ideig-óráig megoldás. Helyben elérhetjük az orvost, s ez is valami. Nagy csalódás volt az embereknek, amikor megtudták, vaktárcsás telefonkészülékeket kapnak. Hiába is lenne a legkorszerűbb tárcsás telefonjuk, csak játékból tárcsázhatnának. De ha ránéznének, legalább nem a múlt, hanem a jövő jut(hat)- na az eszükbe. Szentmihályi Ferencné örül: — Hát hogyne! Három éve várunk telefonra. Nyilván teljesebb lenne az örömünk, ha a rokonságot, ismerősöket közvetlenül tud- nápík tárcsázni. * * * Dallamkürtös telefoncsengés adja tudtára Vojnár Lászlónak, a távközlési igazgatóság szegedi vezetőjének, hogy keresem. Ez igen — gondolom —, semmi csörgés, helyette kellemes dallam. Ez már valami! Ez technika! De térjünk a tárgyra. A mezőhegyesi állapx>- tokról kérdezem: — Pénz híján csak a bővítésre volt lehetőségünk. Mert tudja, nem a szándék, hanem az anyagiak vezetnék egy-egy telefonhálózat kiépítésében — válaszol higgadtan, korrektül Vojnár László. — Létezik még Magyar- országon, a XX. század végén ilyen elavult rendszer? — Hogyne! Kétezer településen még ilyen sincs [Bezárják a postahivatalokat 4 órákor, és nem tudják használni a készülékeket... Gondolom, tudja, hogy technikailag messze lemaradtunk Európától. Mezőhegyesen plédig kezdettől tisztában voltak azzal, hogy csak ilyen központra telik ... Béla Vali Tiizelöállás-foglalások a csabai Forconnál (Folytatás az 1. oldalról) „Akkor most a szomszéd tehene is dögöljön?” Michelsz László igazgató találkozásunkkor rögtön magához ragadja a szót, hogy mint mondja, „képben legyen”. Véleménye szerint ugyanis egyáltalán nem igaz az a vád, hogy valakit is az utcára kerülés veszélye fenyegetne a vállalatnál. Az viszont megfelel a valóságnak, hogy nem mindenki lehet a kft. dolgozója. — Igazgató úr, az a hír járja, hogy mostanában Ön igencsak félvállról kezeli a Forcon ügyeit, s szinte minden energiáját a kft. felvirágoztatására szenteli. így van ez? — kérdezem. — Szó sincs erről. Nekem mint igazgatónak egy picit a kollektíva érdekeit is képviselnem kell a vegyes vállalatban. Nyolc termékfajtát gyárt a kft., s ezek között olyan is van, amelyik r.em igazán számít korszerű terméknek. — Hányán dolgoznak jelenleg a kft.-nél? — Tizenheten, a Forconnál pedig 550-en. Ügy gondolom, hogy végül majd a munkások 70 százalékát foglalkoztatni tudja a NOR- MON-TOOL. — És mi lesz a fennmaradó harminc százaleklcal? Az ő sorsuk nem izgatja? — Mondja meg, miért baj ez? Akkor most a szomszéd tehene is dögöljön meg? Jobb lenne, ha azt mondaná a kft. vezetősége, hogy átveszi az egész vállalatot, de azonnal abba kell hagyni annak a négy terméknek a gyártását, amelyet a Forcon állít elő? — Ön 200 ezer forinttal tökéstárs, mi több, ügyvezető igazgató is a kft.-ben. Holott van egy kormányrendelet, miszerint az igazgató nem lehet vezető tisztségviselője a vállalathoz hasonló tevékenységet folytató gazdasági társaságnak. — Csakhogy, a két cég gyártási profilja egyáltalán nem hasonlít egymáshoz. A Forcon forgácsolószerszámipari, a NORMON-TOOL pedig nyomdaipari gépalkatrészeket gyárt. Egyébként meg kell jegyeznem, a vállalat dolgozóinak túlnyomó többsége támogatja az átalakulást, jóllehet nem mennek el az újsághoz. — Nehezen érthető amit mond, mivel a szakszervezet is egyetért a munkástanács helyzetelemzésével. — A szakszervezet azzal értett _ egyet, hogy a munkástanács közzétett egy állásfoglalást. — Már megbocsásson, de ez nem így van. Az állás- foglalásban foglaltakkal azonosult. Ki is adott erről egy nyilatkozatot, még szeptember 25-én. Meg akarja ismerni? — Ha beteszi az újságba, akkor nem vagyok kíváncsi rá. — Miért? Több mint 410 tagja van a vállalati szak- szervezetnek. — Ha onnan kell megtudnom, mit akar a szakszervezet. akkor... — ... akkor? Kivel ajánlatos barátságban lenni? — Nézze, én semmi problémát nem látok abban, hogy a munkástanács és a szak- szervezet másképpen látja a helyzetet, mint a vállalatvezetése, de nehi értem; hogyan adhatott mindössze egy óra leforgását követően elutasító jellegű választ a munkástanács az állásfoglalásunkra ? — Mást is mondtak Réti Béláék. Például azt, hogy ön egy ízben kijelentette előttük: „Velem ajánlatos barátságban lenni!’’ — Nevetséges rágalom. Még 1985-ben történt az eset. önállósodni szerettünk volna, s a tröszt vezérigazgatójának száját a következő mondat hagyta el: „Michelsz László kellemesebb partner barátnak, mint ellenségnek.” Mintegy végszóra toppan be az igazgatói irodába Gyu- cha János, a vszb elnöke. Gyorsan megerősíti, hogy a szakszervezet az alapvető kérdésekben egyetért a munkástanáccsal, aztán beszámol arról, bár alapjában véve nincs kifogásuk az átalakulás ellen, hihetetlenül nagy a feszültség a dolgozók között. Senki sem tudja, mit hoz a közeljövő. Nem kapnak választ a kérdéseikre, ezért is szeretnének nagyobb betekintést a gazdasági ügyekbe. A napokban kérdőívet ii bocsátott ki a szak- szervezet a munkások véleményének összegyűjtése végett. — Hát persze, a munkások keményen fogalmaznak — veti közbe határozottan ' az igazgató. — De hát ez nem is baj. — Nem vagyak róla meggyőződve, Laci — mondja halkan a vszb elnöke. — Ez mindig is egy ilyen szakma volt... Az. Dányl László