Békés Megyei Népújság, 1990. nonvember (45. évfolyam, 256-281. szám)
1990-11-12 / 265. szám
1990. november 12„ hétfő SZERKESSZEN VELÜNK! Kálvária hűtőládával 72 órás bolti garancia? A békési Varia üzletházban október 30-án vásároltunk egy F240 típusú mély- hűtőládát, melyet másnap, október 31-én visszavittünk. És itt kezdődött az egy napos kálváriánk. Működés közben a láda belső terében lepattogott a festék, ezért visszavittük az üzletbe, mivel a garancialevélen 72 órás bolti garancia volt. De a bolt vezetője elutasított azzal a magyarázattal, hogy mi vertük össze a festéket. Közben, míg igazunkért harcoltunk a boltban, addig ő rendőri intézkedést kért ellenünk. Szerencsénkre a két rendőr — akiknek nevét sajnos, nem tudjuk — emberségből jelesre vizsgázott, amit köszönünk ... Ezután mentünk a békési Gél kába, ahol szakügy érzem, hogy országunkban a kapkodás, a szociális kontárkodás csak fásultságot okoz, és indulatokat szül. Ügy tűnik, hogy kormányzati, sőt, mint legutóbb bebizonyosodott, parlamenti szinten sem tudják empatikusán érzékelni jelen társadalmunk szociálpolitikai problémáit. Az Országgyűlés keddi (30-ai) ülésszakán a társadalombiztosítási keretből, egyszeri nyugdíjkiegészítést hagytak jóvá a honatyák. Állítólag differenciáltan!? Nem tudom, hogy ebből az amúgy is kevés kifizethető összegből miért kellett a 8000—13 800 forint között levő nyugdíjasoknak is A Népújság október 27-ei számának' 3. oldalán olvastam: „A tüntetőknek jól jött a Máltai Szeretetszolgálat melegítő védőital-adománya.” Aki nem tudná, a Máltai Lovagok rendje csaknem ezer esztendős. Történetének fejezeteiben a humanitárius tettek, a betegek- elesettek gondozása, zarándokok segélyezése vezérelte tagjait. Az elmúlt hónapok is bizonyították legmesszemenőbb segítőkészségüket. De ez nem használható fel arra, hogy a Szeretetszolgálat azt az erőszakos, barikádcsoportot, mely országosan jól megszerveződött, és válságba sodorta nemzetünket, támogassa. Hiszen megbénították a közlekedést, mind egészségügyi, mind a folyamatos ellátás terén. Ez mindenképpen törvényellenes, és elítélendő cselekedet volt. A „szexipar szállítói” (ahogyan a rádióban is jellemezték őket- és mi is tudunk példát mondani erre) részéről. Tavaly még majd minden taxi műszerfalán ott díszelegtek a meztelen fotók. Tovább már nem tűrhettük véleményt kértünk a készülékről. Itt kiderült, hogy gyári hibás. Délután felkerestük a tanács kereskedelmi osztályát és a helyi Kioszt- valamint a békési ügyvédi munkaközösséget panaszos ügyünkkel. A békéscsabai Generál Ipari Szövetkezetnél is megfordultunk, ahol ugyancsak olyan véleményt kaptunk, hogy a készülék gyári hibás. A Generál ügyintézőjének telefonos kérésére kaptuk vissza végül nagy nehezen a vételárat. Mindez egy napunkba, és rengeteg bosszúságunkba került. Nem tudom, szükség van-e olyan kereskedőkre, akik nem a vevőért, hanem éppen ellene vannak? Kelemen István, Békés-Tarhos kapni, mikor a rászorultak tömegei élnek 8000 forintos jövedelem alatt? Bizony, lett volna rengeteg ember (tartósan betegek- gyesen levő anyukák, önhibájukon kívül munkanélküliek stb.), akik jobban rászorultak volna — az egyébként csak hangulatjavító — juttatásra. Ha a Csehák-féle indítványnál humánusabb is, de árad belőle a (jóindulatú) dilettáns kapkodás. Mert egy igazi családban, ha csak egy kis darab kenyér kerül az asztalra, amely a jóllakáshoz édeskevés is, azért a családfő mindenkinek tör egy kicsikét. Körömi János, Békéscsaba és felléptünk ez ellen a keresztény erkölcsöt sértő magatartás ellen. Ez a nagyra becsült Szolgálat semmiképpen sem azonosulhat velük, és nem arra hivatott, hogy ilyen felforgató elemek mellé álljon! Ez tűrhetetlen, szóvá kellett tenni. Egyetértek az MDF gyulai szervezetének állásfoglalásával (Népújság október 29., 3. oldal), miszerint: „Tiltakozunk a taxisok törvénytelen, alkotmányellenes- magánérdeküket nemzeti érdeknek feltüntető, az ország' életét megbénító, terrorisztikus jellegű blokádja ellen. Az áremelések következményei mindannyiunkat sújtanak, ezért megértjük az emberek elkeseredését, de elfogadhatatlannak tartjuk, hogy egyes ellenzéki csoportok és a bukott rendszer haszonélvezői a nehezen kivívott demokráciánkat veszélyeztetve saját hatalmi céljaik érdekében támogatják ezt a törvénytelen akciót." Dr. Bisztray Tamásné, Békéscsaba Kinek az érdeke volt? Kinek, kinek az érdeke volt az, hogy dűlőutakat, földútvonalakat felszántsanak, s termővé tegyék azokat, még akkor is, ha áz másoknak a rovására ment? Köztudott, hogy a pártállam ideje alatt nagyon sok magánérdeket részesítettek előnyben a közérdek rovására. Ez a hullám nem kerülte el megyénket sem ... Az utóbbi időben több termelőszövetkezetben meggondolatlanul felszántottak olyan területeket, amelyek alkalmatlanok voltak közös művelésre. Többe került a rezsiköltség, mint az, amit termett a föld. Felszántották még az utakat is, ha kellett, azzal a jelszóval, hogy már nincs tanyavilág, és nem kellenek azok az utak. Pedig kerülőutakon sokkal többe kerül a szállítás. Így történhetett meg az is, hogy a Békéssámsont Orosházával összekötő pusztaközponti út fel lett szántva. Úgy tudom, hogy ezt az utat a Szolnoki Közúti Igazgatóság átadta a téeszeknek karbantartásra és nem arra, hogy felszántsák. Ezzel elvágták a békéssámsoni lakosságot attól, hogy nyári, jó időben megközelíthessék Orosházát, mert így csak 12 kilométer az út, Tótkomlóson keresztül pedig 30 kilométer. Hála annak a jól kiagyalt prémium- rendszernek, amely alapján — ha a téeszek műveletlen területet termővé tettek —, akkor a vezetők célprémiumot kaptak. Ez motiválhatta, hogy felszántották az utakat is. A szóban forgó út — függetlenül attól,'hogy nincs ellátva szilárd burkolattal — Orosházát és Makót köti össze egy jó részen szilárd úttal. Kérdem én: miért kellett felszántani? ÍJó lenne, ha az illetékesek felfigyelnének erre. Gondolom, hogy Békéssámson lakossága igényli, hogy adják vissza az utat rendeltetésének, tegyék azt újból járhatóvá. Ha földút is, az év jó részében járható, és takarékossági szempontból nem mindegy, hogy menynyi a kilométer, amit meg kell tenni. Egyáltalán, tud-e a közúti igazgatóság arról, hogy felszántották az utat? Ha tud róla, akkor miért engedte? Ez az út szükséges és igényli a lakosság a helyreállítását. Debreczeni József, Békéssámson Nem azonos Egy héttel ezelőtti rovatunkban megjelent egy cikk, Frisnyicz István aláírással. Még aznap betelefonált hasonló nevű, Békéscsaba VII. kerületében lakó olvasónk. Mint mondta, ő nem azonos a cikk írójával’ s ezt ezúton szeretné közölni ismerőseivel — a szerk. Hangulatjavító juttatás Még mindig a taxissztrájkról Az üzemek és az egyházak is segítenek bennünket A szarvasi Mozgáskorlátozottak Egyesületének jelenleg 600 tagja van ... Az egyesület magját az 1981-ben megalakult rokkantklub képezi. Az akkori klubhelyiséget a város és a környező nagyüzemek készítették el. A létszám fokozatos növekedésével kinőttük a helyiséget. Klubfoglalkozást hetenként 2-3 alkalommal tartunk, hétfőn és csütörtökön, 14—16 óráig. Jó a kapcsolatunk a környék minden nagy- és középüzemével. Szerény lehetőségeikhez , mérten segítenek bennünket, s támogatják egyesületünket az egyházak is. Az éves közgyűlés, küldöttgyűlések, vezetőségi ülések mellett tartunk közös névnapot, ünnepi vacsorát, s több alkalommal szerveztünk autóbusz-kirándulást. x K. I., Szarvas Van már annak egy hónapja is, hogy csúzlizó gyerekek vagy célba dobó képességüket fitogtató felnőttek összetörték Békéscsabán, a Felszabadulás tér szélén álló, a Kemény Gábor Szakközépiskola előtti járdát megvilágító egyik lámpát. Érthetetlen, kinek és miért volt útjában ez az utcai világítóalkalmatosság. Ám még kevésbé érthető, miért nem figyelnek az illetékesek az effajta, városképet és közérzetet egyaránt rontó apróságokra? Fotó: Kovács Erzsébet Válaszok gázügvben A Békés Megyei Népújságban október 29-én üzem- igazgatóságunkat is érintő panaszos bejelentés jelent meg. „Gázos gázügy Puszta- földvárról” címmel. A cikkben- üzemigazgatóságunkat, mint Dégázt többszöri elmarasztalással illette a panaszos. N. Miklósné pusztaföldvári lakos üzemigazgatóságunknál 1990. május. 21- én rendelte meg lakóépületének gázellátásához, az' utcai elosztóvezetékről úgynevezett utólagos csatlakozó- vezeték tervezését, megépítését a telekhatáron belülre. Ezen munkák elvégzéséhez — a műszaki feltételek teljesítése érdekében a fogyasztó által is panaszolt — többszöri helyszíni ellenőrzés volt szükséges. Ennek okai a következők voltak: tervkészítés előtti helyszíni felmérés. elkészült terv helyszíni egyeztetése, engedélyezés végett, engedélyezett terv alapján nyomvo- nalkijelölés, a földmunka elvégzéséhez. csati akozásipont-kijelölés a belső szerelést végző kivitelező részére (UNIOR). A csatlakozóvezeték építése július 6-án megtörtént. Figyelembe véve — a panaszos megrendelését üzemigazgatóságunk részé* ről — ez időponttal teljesítve lett (telekhatáron belüli főelzáróig a gázaláhelyezés megtörtént). Tudjuk, hogy a fogyasztó csak akkor tekinti késznek a gázszerelést, ha azt használhatja. Mivel üzemigazgatóságunkat — kooperálási, egyeztetési — feladatellátás nem kötelezi (nincs hatósági jogköre) — így ennek elősegítése is kívül esik tevékenységi körén. Feladatunk a gázmé- rőíelszerelés és -készülékek üzembehelyezésére vonatkozik, melyet a kivitelezők készrejelentése alapján kell elvégeznünk. A készre jelentéshez csatolni kell a munkálatok szabályosságát bizonyító okmányokat is. A panaszos cikk megjelenéséig ez a készrejelentés nem történt meg. Sajnálattal állapítjuk meg a tiszwlt fogyasztó valóságos kálváriáját ez ügyben. A készrejelentés megtörténte után, soron kívüli bekapcsolásra az intézkedést meg fogjuk tenni. Szabó István, üzemigazgató, ' DÉGÁZ Orosházi Üzemigazgatóság Ez év július H-én megállapo- dást (kötöttünk L. ISándor, pusztaföldvári lakossal, kéménybé- lelési munkára. A munkát még azon a napon elvégeztük; a munkalapon a megrendelő a munka elvégzését aláírásával igazolta. Október 2-án vállalatunk orosházi kirendeltségén pótlólag megrendelte a falifűtő becsatlakozására szolgáló nyílás (falihüvely) elkészítését, melyet Pusztaföldváron, október 5-én elvégeztünk. A gázvízmelegítő és falifütő- készülékek kéménybekötése történhet egy (közös) bekötéssel, és külön-külön is. Előttünk ismeretlen okok miatt a kivitelező Unior az utóbbihoz ragaszkodott, ezért került sor a pót-* megrenrdelésre, melyet a közelgő fűtési idényre való tekintettel rövid idő alatt, térítés nélkül elvégeztünk. Az M. M.-né aláírással megjelent cikkben (aki a megrendelő élettársa) foglaltak vállalatunkat érdemtelenül marasztalják el. A bizonylatokból kiderül, hogy a megrendelt munkát nemcsak „állítólag** végeztük el, a munkadíjunk pedig nem 6000 forint volt. Bennünket felelőtlenséggel vádolnak, mert a kémény bélelése miatt fűteni nem lehet. JEz így, fentiek alapján is megállapíthatóan nem helytálló. Az elvégzett munkánk alapján elkészített számlánkat viszont megrendelőnk a mai napig sem fizette ki. Varga János, a Békés Megyei Tüzeléstechnikai Vállalat igazgatója * * * Leányvállalatunk L. Sándor, Pusztaföldvár, Táncsics u. 39. szám alatti lakossal lakóházának belső gázszerelési munkáira 1990. május 21-én kötött szerződést. Ezen szerződés csak a fogyasztói vezetékhálózat kialakítására és az ehhez tartozó berendezési tárgyak (konvektor, vízmelegítő. tűzhely, stb.) elhelyezésére vonatkozik, az érvényben lévő szabványok előírásainak megfelelően. A szerződés megkötésekor (illetve a munka megkezdésekor ismét) felhívtuk megrendelőnk figyelmét, hogy az utcai gerincvezetéktől a telekhatárig terjedő bekötő gázvezetéket legkésőbb a belső szerelési munkák befejezéséig építtesse meg, valamint a betervezett gáz-vízmelegítő és falifűtő üzemeltetéséhez szükséges meglévő kéményt a Tüzeléstechnikai Vállalattal vizsgáltassa felül, és amennyiben a kémény felújítása, átalakítása a gáztüzelésre való átállás miatt szükséges, úgy azt szintén legkésőbb a belső szerelési munkák befejezéséig végeztesse el. Ezt megrendelőnk tudomásul vette, és közölte, hogy a hiányzó munkákat a kért határidőre elvégezteti. A levélíró állításának megfelelőén ezt kővetően 1990. június hónapban a megrendelővel egyeztetve a belső szerelési munkákat (a szerződésben foglaltak szerint) vállalatunk elvégezte. Befejezni azonban teljes egészében nem tudtuk, mivel ügyfelünknél sem a kémény felújítása, sem a bekötő gázvezeték nem készült el. Kérdésünkre közölte, hogy mindkettő folyamatban van. és azok elkészültéről vállalatunkat értesíti. Augusztusban ügyfelünk felkereste vállalatunkat, és közölte, hogy a hiányzó munkák elkészültek. A helyszínre kimenve megállapítottuk, hogy a .külső bekötő gázvezeték csatlakozási pontja nem a már előre kialakított nyomáscsökkentő-mérőóra helyére került, hanem attól körülbelül 1 méterre, valamint azt, hogy a Calor falifűtő részére a kéményen a tervnek megfelelően külön csatlakozási lehetőség nem lett biztosítva. Ezt ügyfelünkkel is közöltük, de tekintettel a szerelési idő elnyúlására, magunkra vállaltuk a hiányzó csatlakozó gázvezeték kiépítését, és kértük a kémény tervnek megfelelő kialakítását, hogy egyszeri felvonulással a munkát végleg befejezhessük. Sajnos, erre rajtunk kívülálló és általunk nem ismert okok miatt nem került sor. Október elején ügyfelünk személyesen jelezte, hogy a kémény kialakítási munkái teljes egészében elkészültek. Ezt követőén szerelőink megjelentek L. Sándornál a befejező munkák elvégzésére. de a korábbban helyszínre szállított füstcsövek addigra elkallódtak, így azokat újakkal kellett pótolni, Ezt követően kerülhetett sor október 26-án a hatósági nyomáspróbára, valamint a kiviteli „D”-ter- vek átadására a Dégáz részére. összegezve: leányvállalatunk ügyfelünkkel szemben vállalt szerződéses kötelezettségét teljesítette. Hibáztunk akkor, bár ezt ügyfelünk tudtával és beleegyezésével tettük, amikor a szerződésben szereplő munkákat a hiányzó egyéb feltételek (bekötő gázvezeték, kémény) megléte nélkül elkezdtük. Kalmár Attila, az Unior Leányvállalat igazgatója /
