Békés Megyei Népújság, 1990. nonvember (45. évfolyam, 256-281. szám)

1990-11-12 / 265. szám

BÉKÉS MEGYEI N É PÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1990. NOVEMBER 12., HÉTFŐ Ara: 4,30 forint XLV. ÉVFOLYAM, 265. SZÄM( Ki képviseli a hazai szlovákokat? Rendkívüli kongresszus Budapesten * * A hazai kisebbségek el­várják, hogy érvényesíthes­sék jogaikat az országban zajló átalakulás időszakában is — hangsúlyozta Jakab Ró- bertné, a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének főtitkára szombaton a szervezetnek a MEDOSZ székházában kez­dődött rendkívüli kongresz- szusán. Tájékoztatójában szóvá tette, hogy az önkor­mányzati törvény nem sza­vatolja az igazi nemzetiségi képviseletet, az ezek műkö­déséhez szükséges anyagi feltételek nem adattak. Az alkotmánynak a kisebbsé­gekre vonatkozó paragrafu­sai számukra értelmezhetet­lenek — mondotta. Kifogá­solta azt is, hogy nem isme­retes: az oktatási kormány­zat miként szándékozik fej­leszteni a szlovák nyelvű iskolahálózatot, hogyan ala­kul a szlovák kisebbség és anyaországának kapcsolata. Az előző kongresszusuk óta elért eredményeik között említette, hogy felújították a szarvasi diákotthont, Bé­késcsabán szlovák tudomá­nyos intézet létesült, kap­csolatot alakítottak ki a po­zsonyi filmintézettel és a szlovák televízióval. Elége­detten állapította meg, hogy a 104 szlovák település egy- harmadában megalakultak és már tevékenykednek a szövetség helyi szervezetei, amelyek a szlovák lakosság érdekeit képviselik a helyi önkormányzatoknál. Ez azért is fontos, mert tapasztalata­ik szerint azokban a közsé­gekben, városokban gondos­kodnak arról, hogy a ki­sebbség valóban gyakorol­hassa jogait, .ahol ezt szor­galmazzák. A kisebbség jo­gos. igényeinek kielégítése a többségi nemzet feladata, ez azonban az anyaország se­gítségével teljesíthető — hangsúlyozta Jakab Róbert- né. Csipka Rozália kormány­főtanácsos — aki a kormány, valamint a Nemzeti és Etni­kai Kisebbségi Hivatal ne­vében szlovákul köszöntöt­te a kongresszust — el­mondta: a kormány prog­ramja tartalmazza azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy meggátolják a kisebbségek asszimilációját. A kormány nemzetiségi politikájának fő alapelve az aktív kisebb­ségvédelem, a pozitív diszk­rimináció, a kulturális auto­nómia. Ezeket a készülő nemzetiségi törvényben rög­zítik majd. A kormány tá­mogatja a kisebbségek szer­veződését, parlamenti kép­viseletét, anyanyelvi oktatá­sát, művelődését. Anyagi le­hetőségei azonban a jelenle­gi gazdasági helyzetben meglehetősen korlátozottak, ezért számít a kisebbségek és anyaországaik segítségé­re. A Cseh és Szlovák Szö­vetségi Köztársaság a ma­gyar kormánnyal együttmű­ködve hozzá kíván járulni a magyarországi szlovák la­kosság anyanyelvének, kul­túrájának megőrzéséhez. Kész arra, hogy annyi szlo­vák vendég tanítót, tanárt, oktatási eszközt küldjön a magyarországi szlovákoknak, amennyit ők igényelnek — mondotta felszólalásában Rudolf Chmel, a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztár­saság budapesti nagykövete. Szólt arról is, hogy a ma­gyarországi evangélikus egy­házzal folytatott megbeszélés értelmében 15 szlovák lel­kész érkezik a teológiára. A kongresszus vasárnapi ülésén kiderült, hogy válto­zatlanul nincs egyetértés a Magyarországi Szlovákok Szövetsége és a szlovák ki­sebbség újonnan alakult szervezetei: a Magyarországi Szlovák Fiatalok Szervezete, a Magyarországi Szlovák Írók Egyesülete és a Szlo­vákok Szabad Szervezete kö­zött. Számos küldött ismételten kérte az új szlovák szerve­zeteket: ne osszák meg a hazai szlovákságot, hiszen egységesen kell fellépniük kisebbségi jogaik érvényesí­téséért. Hivatkoztak arra, hogy a nemzetiségeknek még mindig nincs parlamen­ti képviseletük; ezt om- budsmannal igyekeznek he­lyettesíteni. Ám hónapokkal ezelőtt elfogadták ezt a ja­vaslatot, de még mindig nem "^valósították meg. Késik a nemzetiségi törvény is — hangsúlyozták —, együttesen kell tehát szorgalmazniuk ennek a megalkotását, és társadalmi vitáját. ‘ A szlovákok három .másik szervezetének képviselői — akik meghívottként vettek részt a kongresszusén — a szövetséget nem tekintik le­gitimnek. Ezért — mint mondották — még ez év nyarán javasolták: a szövet­ség velük együtt alakítsa meg a hazai szlovákság or­szágos szervezetét, s e cél­ból hívják össze a magyar- országi szlovákok kongresz- szusát. A szövetség azonban figyelmen kívül hagyta ezt a javaslatukat és saját rend­kívüli kongresszusát rendez­te meg. Megítélésük szerint az ezen részt vevő küldöttek • nem képviselik az egész ha­zai szlovákságot, a szövetség nem tarthat igényt arra, hogy a magyarországi szlo­vákok nevében lépjen fel. Ezekre a véleményekre reagálva Jakab Róbertné el­mondta : a kongresszuson részt vett csaknem 200 kül­döttet 87 szlovák település lakosai választották titkos szavazással, így legitimitá­suk nem vonható kétségbe. A szövetség a hazai szlová­kok kongresszusát hívta ösz- sze ez év június 1-jére és 2- ára. Amikor az\ új szerveze­tek ezt az időpontot korai­(Folytatás a 2. oldalon) Magyarországon is sok millióan láthattuk szombaton este a televízióban a Nagy Vetélkedőt. íme, a 21 éves amerikai Gina Marie Tolleson, a Miss World szépségverseny győz­tese, az eredményhirdetés után. A 180 centi magas diáklány balettozik és jártas a dzsessz-táncban is. (MTI-telefotó) Tábori levél telefaxon Mit keresnek a katonák Szaúd-Arábia homoktengeré- hen? A válaszként megfogalmazott ^vezércikkek és poli­tikai nyilatkozatok ezúttal feledhetők. Az II Mondo ugyanis megírta, hogy az olaszok és a franciák keresnek legtöbbet. A fPerzsa-öbölnél történő tikiküldetés” az előb­bieknek havi 3360—4860 dollárt jelent csapattól és beosz­tástól függően. A franciák a békeilletmény dupláját, sőt tripláját kapják. Ehhez képest az angolok 2-8 dollár kö­zötti napidíjat vehetnek fel, attól függően, hogy hol szol­gálnak. „Az amerikaiak mindössze egymaroknyi pénzt vághatnak zsebre — állapítja meg a Igazdasági szaklap —, viszont biztosítják számukra az otthoni munkahelyet a hadiállapotokra megállapított bérrel. Ám az óhaza őket segíti a legkorszerűbb módon.” Az ATT távközlési ma­mutcég felajánlotta, hogy telefaxhidat létesít az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia között. ,lgy az otthon maradt menyasszonyok, feleségek műholdas közvetítéssel juttat­hatják el leveleiket, sőt az olyan rajzokat is, amelyeket a szaúdi hatóságok egyébként erkölcsi okokból nem en­gednének be. A Sony cég viszont 5 ezer walkmant kül­dött az első vonalban dekkoló fiúknak — fia már azzal veri őket a sors, hogy nem bömböltethetik a rádiót, leg­alább a fülükbe duruzsoljon a kedvenc 'énekesük ... 100 milliárd helyett eddig 20 Súlyemelő-világbajnokság, Budapest Samaranch, mint díszvendég Politikai előítéletektől mentes tárgyszerű vitára szólította fel mintegy 300 fős hallgatóságát Demszky Gábor, Budapest főpolgár­mestere a világkiállításról rendezett egész napos szom­bati tanácskozáson', az Új­városházán. Bevezető szavaiban, egye­bek mellett megkérdőjelezte a kormány programirodája által készített előterjesztés­ben található adatok reali­tását, majd hozzáfűzte, hogy számos előre nem számsze­rűsíthető tényező is kihat a kiállítás végleges költségei­re. A világkiállítás finanszí­rozásának kormányzati fele­lősségét felvetve utalt arra, hogy kevés külföldi befek­tető jelentkezése esetén az állami költségvetés olyan terheket kényszerül majd felvállalni, amelyek tovább súlyosbíthatják a nemzetgaz­daság amúgy is labilis hely­zetét. Ezt követően felhívta a figyelmet az Állami Szám­vevőszéknek a napokban megjelent jelentésére, amely megá’^pítja, hogy a külföl­di tői-e nagymértékű bevo­nását feltételező változat 103,5 milliárdos előirányza­tából jelenleg csak 20 mil- liárdra lehet megbízhatóan számolni. Foglalkozott a főpolgár­mester azzal is, hogy még mindig hiányoznak azok a törvények, amelyek nélkül felelőtlenség lenne döntést hozni. így például a kon­cessziós, az adó- és földtör­vény, valamint a privatizá­ciós törvény is egyaránt szükséges a helyes döntés­hez. A világkiállításig hátra­lévő rövid idő miatt a fő­polgármester szerint közbe­eső megoldás is elképzelhe­tő, s ebben az esetben a ki­állítást lf)96-ra -halasztanák el. A nagymarosi intő példá­ra hivatkozva pedig aggá­lyát fejezte ki egy újabb erőltetett, elhamarkodott döntés miatt. A fórumon felszólaló elő­adók között egyaránt szót kaptak a világkiállítás mel­lett és ellene agitálok. Ab­ban azért mindenki egyetér­tett, hogy csak kellő körül­tekintéssel, a hazai erőforrá­sok alapos felmérése után alakítható ki a döntés. Egy ilyen állásfoglaláshoz azon­ban, mint azt néhányan megfogalmazták, több, ma még a nyilvánosság előtt alig, vagy egyáltalán nem is­mert háttérinformáció nyil­vánosságra kerülésére is szükség volna. A felszólalók abban is mindannyian egyetértettek, hogy ha lesz világkiállítás, az csak a külföldi tőke leg­szélesebb körű bevonásával lehet eredményes. A konferencia egyik érde­kessége volt, hogy három jelentős vállalkozni érdek- képviseleti szervezet vezető­je is a vállalkozói réteg egyöntetű támogatásáról biztosította a világkiállítás megrendezésének gondolatát. A Magyar Gazdasági Kama­ra képviselője többször is nagy tapssal kísért felszóla­lásában kitért arra, hogy a kialakult vita végül is nem szolgálta az objektív dön­tést, mivél a felszólalók ko­rántsem reprezentálták az ország lakosságát. Nyomaté­kosan megerősítette azon­ban, hogy a világkiállítás a magyar vállalkozási szféra számára a ’90-es évtized leg­nagyobb kitörési lehetőségét jelenti, s ezért óriási hiba lenne ennek elmulasztása. A Vállalkozók Országos Szö­vetségének képviselője pedig megfogalmazta, hogy a je­lenlegi csődből kizárólag külföldi tőke segítségével jut­hatunk ki. Többen aggályukat fejez­ték ki a kiállítás megrende­zése miatt várhatóan foko­zódó környezetszennyezési problémák, így például a szennyvíztisztítási, csatorna- ellátási gondok miatt. Az itt-ott szenvedélyes és személyeskedésektől .sem mentes vita jól példázta — mint arra többen is utaltak —, hogy nem most, fianem Ausztriához hasonlóan, már két-három évvel ezelőtt kel­lett volna véleményt cserél­ni a világkiállítás megren­dezésével összefüggő problé­mákról. A meglehetősen hosszúra nyúlt, mintegy 10 órás ta­nácskozás végén a levezető elnök bejelentette a már csak néhány tucatra fogyat­kozó hallgatóságnak: no­vember 15-én Demszky Gá­bor főpolgármester javasla­tot tesz majd a fővárosi közgyűlésnek arra, hogy vi­tassa meg a világkiállítás megrendezésének kérdését. Szombaton délelőtt első­ként az 52 és 56 kg-sok me­zőnyének B-csoportjai álltak dobogóra a budapesti súly­emelő-világbajnokságon. Kü­lönösebb szenzációt senki sem keltett a matinén, an­nál nagyobb várakozás előz­te meg a délutánt, amikor a „menőbbeket” szólították rajthoz. Kora délután az 52 kg-sok küzdöttek meg egy­mással, köztük a magyar Nagy Péter. Hallatlanul iz­galmasan alakult a verseny, amelynek során az ázsiai fö­lényt egyedül a bolgár Ivan Ivanov tudta megfékezni, igaz, rögtön úgy, hogy kihar­colta a vb-aranyat. Ám mö­götte csak koreai és kínai versenyzők voltak. Nagy Pé­(Folytatás a 7. oldalon) n miniszterelnök fogadta a NOB elnökét Az A csoport esti küzdelmei előtt a saj­tóközpontban foglalta össze újságírók előtt kétnapos budapesti látogatását Juan Antonio Samaranch, a Nemzetközi Olim­piai Bizottság elnöke. Az ötkarikás moz­galom első embere bevezetőjében gratu­lált a szervezőbizottságnak a világbajnok­ság kiváló megrendezéséhez, majd arról szólt, hogy a délelőtt folyamán tárgyalt Antall József miniszterelnökkel és Szabad György parlamenti elnökkel is az ország, a magyar sport helyzetéről. Kérdésekre válaszolva kitért a magyar vezetőkkel le­zajlott . eszmecseréjére, hangsúlyozva, hogy a találkozókról nagyon jó benyomással tá­vozik. Az a tény, mondta, hogy az ország vezetői vasárnap is készek voltak őt fo­gadni, azt jelzi számára, (hogy a magyar politikusok valódi érdeklődést tanúsíta­nak a sport iránt. Arról is szólt, hogy a NOB támogatja és a jövőben is kész segí­teni az ex-szocialista, volt kommunista or­szágokat, hiszen az a hat-hét ország, amelyről szó van, mindmáig főszerepet játszottak a világ (sportjában. Azt is leszö­gezte azonban, hogy a kelet-európai or­szágoknak mindenekelőtt maguknak kell tisztázniuk a sport helyzetét. Az első napon adta át Juan Antonio Sama­ranch, a NOB elnöke (jobbra) Kárpáti Ru­dolf többszörös olimpiai és világbajnok ví­vónknak az Olimpiai Érdemrendet Fotó: Fábián István \

Next

/
Thumbnails
Contents