Békés Megyei Népújság, 1990. nonvember (45. évfolyam, 256-281. szám)
1990-11-10 / 264. szám
1990. november 10., szombat BÚ(L)VÁRKODÓ ■kÖRÖSTÁJ Szabad szombaton, azaz szombaton szabad Ha már szabad szombaton, és szombaton szabad, akkor az a legstflszerűbb, ha egy szabad taxi után néz az ember. Békéscsabán, a taxik hosszú sorban várakoznak a mellékutcai drosz- ton. Egyesével araszolnak előbbre. Úgy látszik, nem ez az a hely, ahol akár csak néhány csepp benzin is megtakarítható. Találomra behuppanok egy sorvégi kocsiba. — Megy az üzlet? — kérdezem. — Másfél órája kinn vagyok, s ennyi idő alatt egyetlen ötven forintos kanyart csináltam — válaszolja Kovács István, aki a Thermál Taxi „színeiben” fuvaroz. —A közvélemény a taxisokat a szabad életformával azonosítja. Következésképpen annyi szabad idejük lehet, amennyit csak akarnak. — Hát igen... Mindennap — szombaton, vasárnap, ünnepnapokon is — délelőtt 10 körül jövök ki az utcára, s hajnal kettő körül megyek haza. Azelőtt a Volánnál taxiztam. Akkoriban legalább tudtam, hogy nyolc óra munkaidő letöltése után mehetek a dolgomra. Most a szabad időmet a kocsiban ülve töltöm el. De valamennyi kollégám hasonló cipó ben jár. —Mit szól ehhez a családja? — Ilyen körülmények között a taxisok normális családi élete egész biztosan csorbát szenved. Állandóan távol vagyunk az otthonunktól, s még azt sem mondhatom, hogy a megélhetéshez szükségesnél több pénzt viszek haza. A lányaim 15, illetve 12 évesek, nyilvánvalóan igényelnék a közös programot. A taxisfeleségek is nehezen fogadják el ezt az életmódot. — Mikor volt utoljára közös programjuk? t — Augusztusban a szomszédjaink révén lakodalomban voltunk. Előtte egy hetet a Balatonnál töltöttünk rokoni alapon. Igaz, jó két éve — amióta nem a vállalatnál taxizom — ez volt az első ilyen eset. Azelőtt szinte már vártam, hogy hét vége legyen, s a családtagjaimmal lehessek... Világos, hogy most a karácsonyt is az utcán kell töltenem: ugyanis akkor lehet valamit keresni. Tudja, tényleg magunk döntünk arról, hogy mikor dolgozzunk, de azt is állíthatom, hogy ha kényszerből is, önmagunkat zsákmányoljuk ki. Majdnem megfeledkeztem róla: kunágotai vagyok, a hét végén ott voltunk búcsúban. —Mit csinálna, ha mégis lenne fölös ideje? — Kertes házban lakunk, elvégezném legalább azt, amit joggal elvárnak tőlem. Szívesen mozognék, sportolnék is, hiszen egész nap a kocsiban ülök. Van egy kutyám, vele is szívesen foglalkoznék, s vonzana a mozi is. Ehelyett: anyám itt lakik a városban, s három hete nem jutottam el hozzá. Vannak barátaink, akikkel összejártunk. Az évek alatt ez is teljesen felszámolódott. Ott tartok, hogy már tévézésre sincs időm. —Lát esélyt a lazításra? — Ünnepeken, fizetésnapokon, jelesebb névnapokon könnyebben ülnek taxiba az emberek. Akkor kint kell lenni az utcán. A szabadidő tehát beépül a munkaidőnkbe. Kereshettünk volna olyan embereket is, akik manapság is bátran élhetnek passziójuknak. Akkor talán vidámabbra hang- szerelődik e szombatra szánt beszélgetés is. Ám az októbervég történései meggyőzhettek valamennyiünket arról, hogy most talán fontosabb a taxisokra figyelni. S azokra, akik bár akkor hétvégén is a taxisok mögött álltak, de aligha azért, mert utazni kívántak volna... K.A.J. Fotó: Gál Edit Vagy úgy — Apu, kinek kell kifizetnie ezt a sok-sok finomságot?—kérdezi Pistike az esküvői vacsorán. — A menyasszony és a vőlegény szüleinek — válaszolja az apa. Mire a gyerek: — vízsz. 1., 7., függ. 1. Vízszintes: 1. A csattanó első része (zárt betű: Á). 7. A vízsz. 1. sz. sor folytatása (zárt betűk: M, í, O). 13. Lelkesítő körülmény. 14. Görög eredetű férfinév. 15. Április eleje! 16. Közlekedési csomópont Brazília Rio Grande do Sul államában (Bagé). 17. Érdek gyakori jelzője. 18. Ámít egynemű betűi. 19. Állatkert. 21. Vidámság. 23. Schütz ...; színésznő. 24. Tokaj kincse. 25. Hasadék, nyílás, orvosi műszóval. 28. Gyűlöletből fakadó kívánság. 29. Svéd, máltai és német autók jelzése. 30. Fazekaskellék! 31. Szlovákiai városka a Vág völgyében. 33. Szombathelyhez csatolt község. 34. Kiküszöböl, eltávolít. 36. Talál. 38. Becézett Áron. 40. A hidrogén és a neodímium vegy- jele. 41. Marina...; francia filmcsillag. 43. Kis csomó, bog, népies szóval. 44. Létrehoz, eredményként felmutat. 47. Holnapig. 48. Dzsessz-stílus, eredeti helyesírással. 50. Szemlél. 51. ízletes húsú tengeri hal. 52. Idős. 54. Viseléstől, használattól kopott. 56. Alul. 57. Esetleg. 59. Ég veled, római! 61. Albán hírügynökség. 62. Fővárosi részlet! 63. Kenőanyag. 65. Lajoska. 67. A végén eífogy! 68. Edzésmunkának vet alá. 70. Szalagra festett, összecsavarható japán kép. 72. A dohány alkaloidja. Függőleges: 1. A vicc csattanójának harmadik, befejező része (zárt betűk: K, E, N). 2. Somogy megyei község. 3. Kilojoule, röv. 4. Az oxigén és a terbium vegyjele. 5. Middle of the ...; skót együttes. 6. Elfogyasztja. 8. Angol férfinév. 9. Forró ...; a trópusok. 10. Ügy, dolog, latinul (Rés). 11. Néma tanú! 12. Dunántúli tanúhegy. 20. A Borsodi Iparvidék egyik központja. 21. ŰO. 23. Békés...; színésznő. 26. Folyton-folyvást. 27. Fölé ellentéte. 28. Táv befejező szakasza! 30. Sárbogárdhoz közel lakik. 32. Gépjármű része. 34. Európa-kupa, röv. 35. Indulás, röv. 37. Kanadai tartományi székhely lakója. 39. A Nóra írója (Henrik). 42. Azonos római számok. 45. a radon és a nitrogén vegyjele. 46. Porzója és termője külön egyeden van. 49. WG. 51. Aromás ital. 53. A hátára csap. 55. Belül hűvös! 58. Kutyuli. 60. Benedek ...: nagy meseírónk. 63. Az elektromos ellenállás egysége. 64. Világos angol sör. 66. Szappanmárka. 69. Szolmizációs hang. 71. Bot vege! Schmidt János Beküldendő: vízszintes 1., 7. és függőleges 1. Beküldési határidő: 1990. november 19. Cím: Békés Megyei Népújság Szerkesztősége, 5601 Békéscsaba, Pf.: 111. A megfejtéseket csak postai levelezőlapon fogadjuk el. A megfejtők között 5 db 150 forintos könyvvásárlási utalványt sorsolunk ki, melyet postán küldünk el. Az október 27-i rejtvény megfejtése: — Anyu, először játékot vegyünk, és csak azután kistestvért. Nyertesek: Ecsedi Tiborné, Békéscsaba; Gazsó Mihályné, Kondoros; Rostás Józsefné, Szeghalom; Bartyik Katalin, Vésztő; Balogh Imre, Békés. Tes(zt)sék játszani! Mi vezérli: az ész vagy az érzelem? 1. Mibe fektetné pénzét? a) ingatlanba (ház, telek stb.) 3 b) részvényekbe 1 c) aranyba 5 2. Megtörténik-e Önnel, hogy noha végighallgatta a részletes időjárás-előrejelzést, nem hisz a hallottaknak? a) gyakran 1 b) olykor 3 c) soha 5 3. Ki érdemli meg Ön szerint a borravalót? a) a taxisofőr 3 b) a pincér 1 c) a hordár 5 4. Egy fotót lát, melyen fekete hajú fiatalember egy szál gyöngyvirágot szorongat. Van-e a képben az Ön véleménye szerint valami régimódi? a) igen 3 b) nem 1 c) nehéz megmondani 2 5. Két tájképet lát. Az egyiken fenyőerdő, közepén tó csillog, a másikon sziklákat lát. Melyik felvétel emlékezteti jobban az évi szabadságára? a) az erdős 4 b) a sziklás 0 6. Melyik látvány a vissza- taszítóbb az Ön számára? a) az erdős 0 b) a sziklás 4 Értékelés: 10 pontig; Ön azt vallja, nem kell mindig a logika szabályai szerint eljárni, jobb, ha az ember spontán cselekszik. Ez persze nem azt jelenti, hogy mindig így jár el, mert fontosabb dolgokban azért a józan eszét részesíti előnyben. Az egyetlen baj, hogy ez túl ritkán fordul elő. Legyen megfontoltabb. 11—20 pont: Rossz tapasztalatai alapján kerüli a spontán reakciókat. Mégis Ön egy olyan személy, aki ha az ész és az érzelem között kell választani, az előbbit választja, még ha olykor rá is fizet. Az Ön álláspontja szerint a munkában az észé, a magánéletben a szívé legyen a döntő szerep. 21 és ennél több pont: Ön a szigorú megfontolások és a józan ész embere, s meg van győződve ennek helyességéről. Ez azt is jelenti esetében, hogy a munkájában nem hibázik, mert az az elv vezérli, mely szerint a ráció és az emóció nem járhat együtt. Éppen ezért gyakran kerül kilátástalan helyzetbe, leginkább olyan esetekben, amikor az ösztönére kellene hagyatkoznia. (Szivárvány) Az utolsó 26 orrszarvú Afrikában kiveszőben van a békés természetű Honnan „jöttek” a kerti törpék? Sokéves kutatás alapján egy nyugatnémet szociológus érdekes ismereteket tett közzé a kerti törpék eredetét illetően. Szerinte eredetileg a pigmeusokat testesítették meg, akik a törökök fogságában nehéz munkát végeztek. Kócos hajával, bozontos szakádéval Hans-Wemer Prahl ugyancsak hasonlít kutatásának alanyaira. Csupán a csörgősipka hiányzik a fejéről. A szociológia doktora, s 17 éve foglalkozik a kertitörpe-figurákkal. Ráadásul az NSZK-ban ő a „kisemberek” eredetének egyetlen szenvedélyes kutatója. Számos cikkben és két könyvben publikálta kutatása eredményeit. Saját kertjében azonban egyetlen törpéje sincs. „Számomra ők nem kiállítási tárgyak, hanem munkaalanyok” — magyarázza. A pigmeusok, akiket a XIII. században Afrikából hurcoltak be Törökországba, nehéz munkát végeztek mélyen a föld alatt. Munkabírásuk úgy lenyűgözte a törököket, hogy alakjukat kőből faragott szobrok formájában is megörökítették. Velencei kereskedők útján a szobrok eljutottak Olaszországba, s ott a gazdag polgárok és kereskedők kertjeiket díszítették velük, majd egész Európa területén „meghonosodtak”. A XVII. és a XVm. században megváltozott a kis kőemberkék külseje. Kisebbre készítették a szobrokat, aranyból és porcelánból, fehér arccal, és így európaiakká váltak. A következő században pedig már tömegével árulták őket gipszből, agyagból és fából. A színes törpék ma is a kertek díszei, s nemrégiben bizonyos szerepet játszottak az NSZK politikai életében is. Az 1987-es választások előtt végzett felmérés kimutatta, hogy a legfőbb jelöltek arcmását ábrázoló eladott „törpe-politikusok” aránya százalékban körülbelül megegyezett a választási eredményekkel. Hans-Wemer Prahlnak azt is sikerült kiderítenie, hogy az egész világon körülbelül 35 mii-. lió törpefigura díszíti a kerteket. Egyet még Madagaszkáron is felfedezett. Valószínű, hogy az NDK-ból került oda, habár első számú gyártójuk az NSZK. (Stern) óriás AFRIKÁBÓL a csehszlovákiai Hradec Kralove (az egykori Königgrätz) felé vette útját. Armin Püttger német biológus ugyanis házassági közvetítő: két széles pofájú orrszarvú házasságában! Az említett város állatkertjéből két ilyen vastag bőrű óriást telepítenek vissza afrikai őshazájukba, hogy a veszélyeztetett faj egy kis friss vért kapjon. Zairéban ugyanis már csak 26 példány él, ezek a világ utolsó széles pofájú orrszarvúi. Tíz éve Zairéban még volt vagy 200, másik 200 legelt békésen a szomszédos Szudánban és vagy 45 Ugandában. Azóta kiirtották őket — kapzsiságból. Vagy inkább a babona miatt. „A vadorzók mindig csak a két különböző nagyságú szarvát vágják le, azután megőrlik és potenciajavító szerként Kínában árusítják. Egy kilogrammért egy kilogramm aranyat lehet kapni! Vagyis 20 ezer német márkát...” — mondja a biológus. Csupán egy eset: Faradje polgármesterének fivére maga 80 orrszarvút mészárolt le két év alatt. A polgárháború dúlta Szudánból még katonai gépekkel is átszálltak Zairéba, és gépfegyverrel kaszabolták le a védtelen állatokat. Az éjszaka leple alatt azután beosontak a szarvakért. Püttger volt az első, aki tíz évvel ezelőtt fényt derített a tömeggyilkosságra. A frankfurti zoológiái társaság erre vásárolt egy felderítő repülőgépet, és segített a 45 főnyi védőcsapat létrehozásában. De mi a 45 ember a Garamba Nemzeti Park 5000 négyzetkilométeréhez viszonyítva? Mire a védelemnek 1987-ben eredménye is lett, már csak 16 orrszarvú élt ebből a fajtából. A többiből Afrika-szer- te összesen talán 7500 maradt. Ez a csoport a kiveszés határán volt, szerencséjükre azonban igen kifejezett az életösztönük. Püttger három éven át élt a Garamba-park vadonjában, a zsiráfok és oroszlánok, az embermagasságú fű sok-sok lakója között. Egyszer azt is látta, hogy a vadorzó annyira váratlanul lőtt rá az elefántra, hogy az állat rémületében — ráült és agyonnyomta. AZ ORRSZARVÚKAT pedig lassan egyenként megismerte, „elsősorban szarvuk formája alapján”, nevet is adott nekik. Ma újba szaporodnak, 26 van már, és a friss vér... Ki tudja? A hímek nagyon kitartóak, és addig „üldözik” szerelmükkel választottjukat, míg meghallgatásra találnak. Ha kell, fél éven át is. Ezért van remény a megmentésükre. (Neue Revue) Tilos a rizsszórás Szabad a csók, a forró ölelés, a konfettidobálás, a pezsgő- durrogtatás, de tilos a rizshintés a bolzanói any akii ny r vezető előtt. A város polgármestere egyetlen tollvonással betiltotta az esküvők elmaradhatatlan végjátékát: a szerencsét, boldogságot és gyermekáldást kivánó rizsszórást az életbe (de legalább is a nászúira) induló ifjú párra. E szívtelen döntést nem a takarékosság, még csak nem is a rizsételek gyűlölete váltotta ki a város első emberéből, hanem két, nagyon is gyakorlatias szempont. Az első: lehet, hogy a sok rizsszem szerencsét hoz a fiataloknak, a Városháza dolgozóinak azonban nem. Volt, aki a bokájátficamította ki, volt, aki húzódást szenvedett, minthogy a rizsszemek alattomos módon síkossá tették a hivatal folyosóit. Nem kevésbé fontos a másik tiltó érv sem. A város galambjai felismerték a nagy lehetőséget, és csapatostul lepték el az örömünnepek helyszínét. Igaz, fölszedtek sokat a jókívánságok tárgyi bizonyítékaiból, a névjegyüket azonban ennél is bőségesebben otthagyták...