Békés Megyei Népújság, 1990. nonvember (45. évfolyam, 256-281. szám)

1990-11-10 / 264. szám

NÉPÚJSÁG 1990. november 10., szombat A kormány lefaragta a jogalkotási listát Dupla kamat a sorbanállok ellen — A közös piac és az USA támogatása — A rendőrök büntetőjogilag nem katonák Jelentősen lefaragott jog­alkotási listát terjeszt a kor­mány az Országgyűlés elé az év hátralévő heteiben. Min­denekelőtt azoknak a törvé­nyeknek a megalkotását szorgalmazza, amelyek fel­tétlenül szükségesek az or­szág működőképességének fenntartása érdekében — kö­zölte László Balázs kor­mányszóvivő pénteki sajtó- tájékoztatóján. A korábbi 34-gyel szemben a kormány csütörtöki ülésén 24 tételből álló törvénykezési csomagot hagyott jóvá. Ennek 3 fő csoportja tartalmazza a jö­vő évi adózással, a költség- vetéssel, illetve az újonnan alakult önkormányzatok működésével kapcsolatos törvénytervezeteket. A sür­gető tennivalókra tekintettel a kormány arra kéri a tör­vényhozást, hogy a karácso­nyi ünnepek után a lehető leghamarabb üljön össze; le­hetőleg még januárban tart­son rendkívüli ülésszakot. A Magyar Nemzeti Bank elnökének előterjesztése alapján a kormány rendele­tileg felemelte a lakossági betétek kamatainak felső ha­tárát. A kormány a gazdál­kodó szervezetek egymás közti viszonyában a kése­delmi kamat mértékét a mindenkori jegybanki alap­kamat kétszeresére emelte. Ennek az intézkedésnek az a célja, hogy az érintetteket adósságaik mielőbbi megfi­zetésére ösztönözze, meg­szüntetve ezzel a hírhedtté válít „sorhanálilást”. A kormány áttekintette' az 1945 és 1963 között törvény­sértő módon, illetve az 1956- 06 forradalomban való rész­vételükért elítéltek társada­lombiztosítási és munkajogi helyzetét. A most megszüle­tett kormányrendelet meg­határozza az érintetteknek nyújtott kárpótlás mértékét. A csütörtöki kormányülé­sen Martonyi János, a Nem­zetközi Gazdasági Kapcsola­tok Minisztériumának ál­lamtitkára bejelentette, hogy a Közös Piac 20 millió ECU (mintegy 24 millió dollár) segélyt ajánlott fel Magyar- országnak kukorica vásárlá­sára. Bush elnök 47,5 millió dolláros támogatást ajánlott fel Magyarországnak.- Ebből 7,5 millió dollár „tiszta se­gély”, 40 millió dollár pe­dig kedvezményes hitel ta­karmány vásárlására. A kormány törvénymódo­sító javaslatot fogadott el a bíróságokról, a büntető-tör­vénykönyvről és a büntető- eljárásról. A változások lé­nyege, hogy a Btk. módosí­tásával felszámolják a ka­tonai bíróságokat és a Leg­felsőbb Bíróság katonai kol­légiumát, s helyettük a ka­tonai büntetőeljárásra tarto­zó ügyek elbírálására külön katonai tanácsokat hoznak létre a köztársasági elnök ál­tal kijelölt fővárosi és egyes megyei bíróságokon, illetve a Legfelsőbb Bíróságon. A külön katonai ügyészségek egyelőre megmaradnak. Egy másik lényeges módosítás szerint a rendőrség hivatá­sos állományú tagjai bünte­tőjogi értelemben ezután nem számítanak katonának. Az illetékekről szóló tör­vényjavaslathoz benyújtott különböző módosító indítvá­nyok közé tartozik, hogy az illetékmentes ajándékozás felső határát 150 ezer fo­rintra emelik. Az adó-, vám- és illetékkötelezettséget megállapító határozat ellen benyújtott lakossági kereset illetékdíja 5 ezerről 2 ezer­re csökönné. A kormány csütörtöki ülé­sén megszületett döntés lé­nyege, hogy a foglalkoztatá­si alapból 130 millió forint többlettámogatást folyósíta­nak Székesfehérvárnak és térségének a várható elbo­csátások anyagi terheinek enyhítésére. Pécs térségére 500 millió forintot használ­hatnak fel az alapból. Ba­ranya megyében a fel nem használt — és tulajdonkép­pen zárolt — munkahely­teremtő beruházás összegét a kritikus körzetté nyilván!-- tással mintegy többletforrás­ként felhasználhatják. A Borsodi Szénbányák Válla­latnál 1450, a Borsodnádasdi Lemezárugyámál pedig 240 ember korengedményes nyugdíjazása terheinek felét átvállalja a Foglalkoztatási Alap. Szabó Tamástól Botos Ka­talin vette át a szót. A pénz­ügyminisztériumi államtit­kár az üzemanyagár-emelke- dés ellentételezésével kap­csolatos kormánydöntést is­mertette. Ennek lényege, hogy a kormány az idén a mezőgazdasági ágazatba tar­tozó gazdálkodó szerveze­teknél, illetve az autóbusz- szal menetrendszerű belföl­di személyszállítást végző vállalkozók esetében támo­gatás formájában kompen­zációt irányzott elő. Göncz Árpád nyilatkozata a romániai magyar dolgozók lapjának — A Romániai Magyar Demokrata Szövetség egysé­ges érőt képez Romániában. Ennek mi tanácsot adni nem tudunk, kéréseinek viszont nyomatéket adhatunk — je­lentette ki Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke. Kifejtette; A romániai ma­gyarság a forradalomban be­töltött szerepével kivívta magának azt a jogot és fe­lelősséget. hogy a saját sor­sának ne elszenvedője, ha­nem alakítója legyen. A ro­mániai magyarság felelősség­gel. tartozik mindenekelőtt önmagának, az anyaország­nak, és annak a nemzetnek, amellyel együtt kell élnie és dolgoznia, hogy saját jövő­jét is biztosítsa. A magyarországi román nemzetiséggel kapcsolatban rámutatott: ez nagyságren­dileg kisebb, és ha jogilag nem is, de súlyát tekintve az erdélyi magyarsággal nem hasonlítható össze teljesen. — A magunk álláspontja az itteni román kisebbséggel kapcsolatban az, hogy a jo­gokat nem ezért kell meg­kapnia, mert azokat a ro­mániai magyarok is megkap­ják vagy nem kapják meg. Mi a nálunk élő kisebbsé­geket nem tekintjük túszok­nak és azt szeretnénk elér­ni, hogy a romániai magyar kisebbséget se tekintsék an-t nak, mert a nemzetiségi jo­gok a 20. század alapvető eszmerendszerének, az em­beri jogok rendszerének ma­gától értetődő velejárói. Ha azt mondanám, hogy privilé­giumot kell élveznie ennek is, annak is, ezt a szocioló­gia által pozitív diszkriminá­ciónak nevezett állapotra ér­teném, ami mindössze any- nyit jelent, hogy például á kisebbség a hivatallal szem­ben is használhassa az anya­nyelvet. Ez olyan jog, arhit kodifikálni kell. Göncz Árpád a Romániá­ban élő magyar kisebbség jogaival kapcsolatban kifej­tette: azok nem képeznek privilégiumokat, mivel vi­lágszerte elfogadott a kol­lektív és egyéni jogok tel­jessége. — Ehhez tartozik a vallásszabadság, a nyelv­használat, az iskoláztatás jo­ga, a szólásszabadság, a sa­ját sajtó szabadsága, a mű­vészi önkifejezés lehetősége és az anyaországgal való kapcsolat szavatolása. — A legtöbb, amit mi az Erdélyben élő magyarságért tehetünk, az, hogy olyan Magyarországot építünk, amely képes tekintélyt ki­vívni magának, amelynek kultúrája szabad, és amely szavatolja nemzetiségeinek jogait. Egy olyan Magyaror­szágot kell megteremtenünk, amelyre föl lehet tekinteni, ámely erkölcsi támogatást ad — mondotta befejezésül. Megkezdődött a szocialisták kongresszusa A párt országos titkára politikai indoklást adott az alapszabály-módosítási ja­vaslatokról. Határozottan le­szögezte, hogy ez a párt a jövőben ne az örökséggel vesződjön, fejezzék be a nyilvános politikai neuró­zist, aki még küszködik sa­ját politikai múltjával, ma­radjon .ugyan köztük, de ír­jon memoárokat, ne vállal­jon közszereplést, amíg nem békül meg önmagával. Az MSZP tagságának ugyanis nincs semmi szégyellni va­lója. Sok tehetséges politi­kusa van, olyanok, akik nyíltan politikai ellenfeleik szemébe nézhetnek. E nél­kül a lelki politikai fordu­lat nélkül ennek a pártnak nincs jövője. A szocialis­táknak a munkavállalói kö­zéprétegek, az értelmiség, a szak- és gyáripari mun­kásság’ a kisparasztság, a szövetkezeti dolgozók és a kisvállalkozók érdekeit kell elsősorban megjeleníteni po­litikájukban, szolidaritást kell tanúsítaniuk a lemara­dással, az elszegényedéssel sújtott rétegekkel — mond­ta Szekeres Imre. A továbbiakban az alap­szabály-módosítás során, a hatékonyabb munka érdé-" kében ügyvivői testület lét­rehozását javasolták. Antall József nyilatkozata (Folytatás az 1. oldalról) . 3. Nem merült fel a nagy- koalíció létesítése az SZDSZ és az MDF között. Semmi­féle ilyen tárgyalásokat nem folytattak, semmiféle ilyen terv nem is szerepel a mi­niszterelnök elgondolásai­ban. 4. Rendkívül fontosnak tartjuk* éppen európai el­kötelezettségünk miatt, hogy az európai pártpolitikai struktúráknak megfelelő széles körű kapcsolatrend­szerek működjenek Magyar- ország és más országok pártjai és szervezeti között. A kormánykoalíció mindhá­rom pártja tagja a megfe­lelő európai és nemzetközi szervezeteknek. Ezt fontos­nak tartjuk nemzeti szem­pontból más pártok esetében is, amely természetes bél- ügyük. 5. Olyan híresztelések, ami szerint a Magyar Szo­cialista Pártot vagy annak egyes tagjait kívánná a mi­niszterelnök bevonni a kor­mányba, minden alap nél­küli, légből kapott feltétele­zések. 6. Pozsgay Imre kiválása az MSZP-ből, s ezzel össze­függésben bármilyen felté­telezés az általában megha­tározott kormányzati-ellen­zéki együttműködéstől elté­rő, illetve az MDF-fel tör­ténő pártpolitikai kapcsolat­ra, ugyancsak minden ala­pot nélkülöző feltételezés. Ez az MSZP és Pozsgay Im- • re ügye. Természetesen ez érinthet más pártokat, vagy politikai csoportokat is. Pozsgay Imre a magyar po­litikai élet markáns egyéni­sége. 7. A kormánykoalíció arra törekszik, hogy konstruktív együttműködésben dolgozzék a parlamentben az ellenzék különböző politikai pártjai­val, hasonlóan — más fel­tételek között, más összeté­telben, az önkormányzatok­ban, az ország érdekében. Továbbá széles körű szak­mai, elsősorban gazdaságpo­litikai konzultációs együtt­működést alakítunk ki más erőkkel is. 8. Fontosnak tartjuk a há­rom koalíciós párt jó együtt­működését, továbbá bizo­nyos kérdésekben az ellen­zék egyes pártjaival, vala­mint a hat párttal való rendszeres konzultációs együttműködést. 9. Kormányzat és ellen­zék 'kapcsolatát az ország ér­dekében jól kell meghatá­rozni. A legkeményebb kri­tikai szemléletet képviselő ‘Fidesz esetében is mindig konstruktívnak és hasznos- nak tartottam, mert az eu­rópai és észak-amerikai li­beralizmus értékeit figye­lembe véve felelős vezetői szakszerűen, jogszerűen és alkotmányos gondolkodással nyilatkoztak meg. • 10. Igen fontos a konzul­tatív Érdekegyeztető Ta­nács működtetése, a munka­adók, munkavállalók szerve­zeteivel való kormányzati együttműködés. 11. Fontos a közigazgatás, az államigazgatás színvona­lának emelése, ami semmi­képpen nem jelentheti a közszolgálat jó szakemberei­nek indokolatlan eltávolítá-, sát, ‘ ellenkezőleg, számítunk munkájukra és lojalitásuk­ra. A politikai beosztások­ban történő változtatások (miniszter, politikai állam­titkár stb.) nem cserélhetők össze egyetlen országban sem az államapparátus át­szervezési problémáival. 12. A kormány átalakítá­sára — összefüggésben más politikai eseményekkel — még ebben az évben sor ke­rül, a hatékony működés ér­dekében. Egyébként a mi­niszterelnök kormányfőként és pártelnökként is szükség­szerűen és folyamatosan érintkezésben van és lesz a jövőben is a különböző po­litikai pártok vezetőivel, a parlamenti frakciók vezetői­vel és másokkal is. Az ismertetett nyilatko­zathoz Antall József magya­rázatként hozzáfűzte, hogy a kormány átalakítására még az idén, ám csak a párizsi európai csúcs után, tehát no­vember végén, vagy decem­berben kerül sor. Ha hő — akkor hóeke „Hóértekezletnek” nevezik a szakemberék azt a meg­beszélést, amelyet minden esztendőben ilyenkortájt tar­tanak a Szolnoki Közúti Igazgatóság Békés Megyei Főmérnökségén. Az idei rhunkaértekezietre a tegnapi napon került sor a megye­székhelyen. Máté András fő­mérnökség-vezető tájékozta­tása szerint a korábbi évek­ben .kialakított gyakorlat szerint készült fel a • télre az igazgatóság. Első lépésben megtörtént a burkolatok javítása, ki­tisztították a vízelvezető rendszereket, felülvizsgál­ták és kijavították a jelző­táblákat, közúti berendezé­seket. Napokon belül befe­jeződik a téli munkában használatos gépek felkészí­tése: november 14—15-én tartják a felkészítést záró gépszemléket. Az úgynevezett őrjáratos utakon — ezek hossza a me­gyében összesen 322,9 ki­lométer — a hóeséstől, fa- gyástól számított másfél­két órán belül meg kell kezdeni, és két-három órán belül be keli fejezni a szó­rást. Ezeken az utakon első­sorban ipari sót juttatnak ki, de például Békéscsaba és Újkígyós között, a makói úton, mechanikai érdesítő anyaggal történik a síkosság elleni védekezés. Aki tehát Újkígyósra, illetve Szabad- kígyósra utazik, az idei té­len is választhat: sózott, vagy nem sóval felszórt úton kíván-e közlekedni. Együttesen 912 kilométert tesznek ki azok a „rayorios” utak Békésben, ahol csak a veszéfyes ívekben, csomó­pontokban, meredekebb lej­tőkön szórnak ipari sót. S végül van 175 kilométernyi alsóbb rendű út, bekötőút, ahol nincs síkosság elleni védekezés. Ugyanebben a sorrendben történik a hó- eltakarítás, tehát elsőként az őrjáratos utakról kotorják le a havat, azután követ­keznek a „rayonos utak” és végül a 175. kilométernyi „fehér út”. Mindehhez a megyében összesen 53 gép áll a főmér­nökség rendelkezésére. Eb­ből 25 a nehéz, 8 a könnyű hóeke, többi rakodó, sóörlő, illetve autógráder, rendkí­vüli időjárás esetére továb­bi 42, elsősorban mezőgaz­dasági erőgép használatára kötött szerződést a főmér­nökség. Télvíz idején- kiváltkép­pen nagy havazáskor, külö­nösen fontos az információ. E célra URH rádiórendszer­rel rendelkezik a főmérnök­ség. Békéscsabán, a Sallai utca 2. szám alatt működik a megyei központi ügyelet, amely az üzemmérnöksé­gekkel telefonon, illetve te­lexen keresztül áll kapcso­latban. A megyében össze­gyűjtött információkat a me­gyeszékhelyről a miniszté­rium mellett működő Fő- informnak (Űtinform) to­vábbítják. Számítanak ter­mészetesen az utazók, főleg Volán-gépkocsivezetők, taxi­sok híreire, észrevételeire. Ugyanakkor a folyamatosan működő központi ügyeletén tájékozódhatnak az útnak indulók telefonon, illetve te­lexen. Gyulaváriban a földtörvényre várnak Meglepően sokan vettek részt Gyulaváriban, a volt tanácsi kirendeltség nagyter­mében az MDF által a na­pokban szervezett lakossági fórumon. A nagy érdeklődés azzal magyarázható, hogy a meghívóban olyan témák megvitatását javasolták, amelyek általános közérdek­lődésre tarthattak számot. De azzal is, hogy a városrészek közül Gyulaváriba látogatott el elsőként a város polgár- mestere, dr. Pocsay Gábor, akiinek társaságában ott volt Hild György műszaki osz­tályvezető és dr. Lipták And­rás, a városi képviselőtestü­let tagja. A fórum levezető elnöke, idős Petrás János arra kérte a megjelenteket, kötetlenül és őszintén beszéljenek a vá­rosrészben tapasztalható gon­dokról, arról. hogy mit vár­nak az új önkormányzattól. A polgármester elöljáróban elismerően nyugtázta; az itt élők tenni akarását az is jel­zi, hogy a képviselőtestület megalakulása után alig egy héttel már munkára fogják a város vezetőit, siettetni szerekék a kibontakozást. Ez akkor is dicséretes, ha most nem is tudnak mindenre válaszolni, mert az új ön- kormányzatok is sok kérdés­ben tájékozatlanok. Ami a legtöbb embert érdekelte — mert itt elsősorban földmű­veléssel foglalkoznak —, az a nehezen megszülető föld­törvény helyzete, jövője volt. Ezt dr. Lipták András pró­bálta értelmezni, és magya­rázni, de mivel még e kér­désről nem született egyér­telmű állásfoglalás a Parla­mentben, így a magyarázat után sem lettek sokkal oko­sabbak a gazdálkodók, a földre várók. Az előadó mindazonáltal felhívta a fi­gyelmet arra. hogy az or­szág nincs még felkészülve a törvény végrehajtására. Hasznos lenne a törvény megjelenése előtt egy profi érdekvédelmi szervezetet alakítani, amely hatékonyan tudná képviselni a kisgaz­dákat, a kertészeket, a pa­rasztságot. Aztán egyre-másra kértek szót, vitatkoztak, nem egy esetben személyeskedésbe fulladt a szóváltás. A leve­zető -elnök bölcsességének, megnyugtató, békére szólító Száváinak köszönhető, hogy ezután viszonylag fegyelnve- zetten zajlott le a fórum. A helyi téesz elnöke, Mihucza Géza érthetően a közös gaz­daság előnyeit bizonygatta, és megalapozatlannak tartot­ta azt a szóbeszédet, hogy a -parasztok tömegesen szeret­nék visszakérni volt földjei­ket. A helyi iskola igazgató­ja. Lengyel István gyakorló­kertet szeretne, hogy az if­júságot a föld szeretetére, gazdálkodásra taníthassa. Dr. Sál Mária ahhoz kért segít­séget, hogy Gyulavárit job­ban bekapcsolhassák a falusi turizmus, az idegenforgalom vérkeringésébe. Sok a panasz a tömegközle­kedésre. Javítani kell a hír­közlésen, a telefonellátottsá­gon. Megnyugtató megoldást kell keresni a háztartási és kommunális szemét, hulla- dékelhordás megszervezésé­re. Ravasz Mihály a nyug­díjasokról való gondoskodás­ról, s az itt termelők áru­jának értékesítéséről beszélt. A polgármester a képvi­selőtestület nevében meg­ígérte, hogy törődnek, támo­gatják a gyulaváriak kezde­ményezéseit és törekvéseit. Béla Ottó

Next

/
Thumbnails
Contents