Békés Megyei Népújság, 1990. nonvember (45. évfolyam, 256-281. szám)
1990-11-09 / 263. szám
1990. november 9., péntek o ■J Parlamenti nagyüzem Stílusváltást a jogalkotásban A stílusváltás ígéretétől hangos a pártélet, a Parlament. Nagy pzükség van erre, mert a december 31-ig megtárgyalandó törvények és más kormány-előterjesztések listája ugyancsak hosszú. A hátralévő szűk két hónapban több — közel három tucat — törvényt kell elfogadnia ia szabadon választott Országgyűlésnek, mint a korábbi évtizedekben egy teljes ötéves ciklus alatt. i Ha ez sikerül, akkor 1990 •— közel száz törvénnyel — törvényalkotási csúcsév lesz a magyar közjogtörténetben. OEJ számok is jelzik, hogy Magyarországon visszaállt a törvények uralma, megszűnt a rendeleti kormányzás. A jogalkotásról szóló törvény (1987. évi XI. tv.), korszerű jogforrásfogalomra tért át, vagyis életviszonyainkat ezután a Parlamentben nyilvánosan megvitatott törvények szabályozzák. (1987-ben 12, 1988-ban 26, 1989-ben 58, 1990-ben eddig közel 70 törvény született.) Az elmúlt egy-másfél évben elfogadott törvények hagy része tartalmát tekintve közjogi jellegű volt, az egyes állampolgári alapjogokra (pl. gyülekezés, egyesülés, népszavazás, sztrájk, utazás, vallásszabadság), illetve az új alkotmányos intézményekre (pl. alkotmánybíróság, számvevőszék, önkormányzatok stb.)' vonatkozott. E törvények a jogállam kereteit építették fel. Törvény erősíti az önkormányzatokat A jelenleg „resitancialiis- tán” szereplő törvények között már a társadalmi alrendszereket, mindenekelőtt a gazdálkodást érintő törvények vannak többségben. Ezek között a legfontosabbak a fogyasztási adóról, az állami pénzügyekről,- a privatizációról, a földtulajdon rendezéséről, a költségvetésről szóló tervezetek. Az egyik legsúlyosabb adósság az önkormányzatok ínúködésének törvényi szabályozása. Az önkormányzatok megalakultak, de ha üres a kassza, nem képesek működni. A megalakulás nehézségein könnyítő törvényt a napokban fogadta el az Országgyűlés, de ennek ellenére igen sok a pótolnivaló: az önkormányzatok feladat- és hatásköréről szóló törvény, az államháztartási törvény, a helyi adókról szóló törvény stb. . Szemléletváltásra van szükség azért is, mert amíg a közjogi törvényeknél elegendőnek tűnt a pártalapú parlamenti képviselet, a gazdasági jellegű törvények más, újfajta érdekegyeztetést, döntéshozatalt igényelnek. flz érdekvédelmi szervezetek és a jogalkotás " Az ősz 'két nagy politikai eseménye — az önkormányzati vtáiasztások és a ben- zinblokád — jelezték, hogy a politikai pluralizmus nem azonos- a társadalom pártok szerinti tagolódásával. E két nagy jelentőségű eseménnyel megkezdődött á demokratikus társadalmi szerveződési elvek (a pántok, a korporációk, az autonóm társadalmi kezdeményezések szerinti tagolódás) tisztulási folyamata. A népre szívesen hivatkozó parlamenti pártok, amelyek gyakran jazonosí- tották önmagukat a közakarattal, most már a történtek jelzőtüzaiből is kénytelenek felismerni a politikai törvényszerűségeket, például a szakértelem rendkívüli fontosságát. A törvényalkotás folyamatában mindez azt jelenti, hogy a kormány köteles meghallgatni az érdekelt társadalmi és érdekképviseleti szervek véleményét, vagyis törvény nem készülhet e szervek (pl. az Érdekegyeztető Tanács) megkerülésével. Törvényeink ugyanis jelenleg nagyon hézagosak a jogi garanciákat illetően. Alkotmányunk együttműködési kötelezettséget ír elő. A jogalkotási törvény pedig kimondja: ha az érdekképviseleti szerv úgy látja, hogy a jogszabály előkészítésére vagy a jogalkotási eljárásra vonatkozó szabályokat megszegték, a kormányhoz (miniszterelnökhöz) fordulhat. Ezért nagy szükség lenne még ilyen feszített munkatempó mellett is a törvényhozási döntési láncolat Parlamenten kívüli és Parlamenten belüli szakaszainak átgondolására, újraszabályozására. E döntési folyamatba intézményesen be kell kapcsolni (pl. véleményezés, egyeztetés, vétó formájában) az átformálódó új érdek- képviseleti rendszert, hogy több lábon álló -legyen a törvényhozás. . A kívánatos stílusváltás eredménye az lehet, hogy a hétköznapokat szabályozó törvényekkel a valóságban is megalapozódik a ma még sok vonatkozásban légvárszerű jogállam. Kukorelli István Csökken-e a pártbefolyás? Molnár György a másik alpolgármester (Folytatás az 1. oldalról) A bizottságok elnökei a következők lettek. Népjóléti: dr. Kerekes' Attila. Ügyrendi: dr. Sarkadiné dr. Lu- kovics Éva. Külkapcsolati, kisebbségvédelmi és érdek- képviseleti: dr. Simon Imre. Gazdasági-vállalkozási: Do. bóvári Ildikó. Költségvetési: Kesjár Mátyás. Városgazdálkodási és -fejlesztési: Vízhányó László. Kulturális: dr. Goldman György. Pénzügyi ellenőrző: Tímár Imre. Az ülés egyik érdekessége, hogy a „fekete báránnyá” lett dr. Lengyel László egyik bizottságba sem került be. Nagy pártharc után megismételt titkos-szavazás döntött arról, hogy dr. Goldman György, vagy Maczák János legyen a kulturális bizottság elnöke. A vitában Fodor József kifejtette, hogy a Maczák János névével fémjelzett kulturális koncepciót a szakma elvetette, ezért kérte a _ képviselőt, hogy álljon el a jelöléstől. Ez nem , történt meg. Az eredmény kihirdetése után az alul maradt Maczák János bizottsági tagságáról is lemondott. A polgármesteri hivatal vezetői kérték, hogy a sajtó tekintsen el a bizottsági elnökök pártállásának megjelölésétől. A bizottságok képviselő-testületi mandátummal nem rendelkező tagjait a legközelebbi ülésen választják meg. Amikor elhangzott az a javaslat, hogy ezeket a személyeket is az öt párt vezetői megegyezéssel Válasszák ki, dr. Kovács Zoltán képviselő-testületi tag határozottan kijelentette: — Eljött az ideje annak, hogy végre ne az . öt párt döntse el a személyi kérdéseket, hanem a tagok lelkiismeretük szerint. A bejelentések során a testület a Közgazdasági Szakközépiskola nevét Sebes Györgyről Széchenyi Istvánra változtatta. A József At- tila-lakótelepi Általános Iskola igazgatójává pedig Klampeczki Bélát nevezték ki. A városi televízió működtetése érdekében megszavazták 200 ezer forint átutalását, illetve elhatározták, hogy új alapokra helyezik a tévé tevékenységét, Csak egy parti! URH-koncert november 10-én Ha nem forogna közkézen pár tízezer agyonmásolt kazetta, ha nem játszaná számaikat ma is egy csomó középiskolás zenekar, és nem utalnának rájuk,a rockszak- könyvek, azt hihetnénk, hogy a mindössze fél évig koncertező, egyetlen minőségi hangfelvételt sem hátrahagyó Ultra Rock Hírügynökség csak káprázat volt. Az előző évtized Magyar- országának rocküres terébe elképesztő sebességgel csapódott be ez a zenekar, amely első koncertjét — az akkor még hivatalosan nem is létező — narkósok javára adta a Kulich Gyula téri pszichiátriai klinika udvarán, és kicsivel később, már túlzsúfolt telt házat vonzott a Syrius óta kongó Bercsényi-hodályba. Még néhány koncert és az URH feloszlik. A kalózkazetták és a legenda pedig terjedni kezdenek. A zenekar már rég nincs, lemez- vagy rádiófelvétel nem őrzi a nyomukat, de amikor öt évvel később egyetlen szabadtéri koncert erejéig újra _ felyillannak, már ötezer ember akarja hallani őket. A program érvényességét mi sem bizonyítja jobban, mint a ma, tíz év múltán is gyakran feltűnő friss spray-emblémák a falakon, a tíz évvel ezelőtti és a mai rockközönség permanens kazettamásolási láza, valamint az a tény, hogy minőségi hangfelvjétel azóta sem készült rója. „1980. Azért jöttünk, hogy eltöröljük a ’70-es éveket...” — kezdődött annak idején az első URH-buli. Nos, megint véget ért egy évtized, megint el lehet törölni. Éhnek az évtizedes antológiának jó lezárása lehet az az egyetlen URH-koncert november 10-én Budapesten az Olimpiai Csarnokban, amelyről ezúttal kiadásra kerülő felvétel is készül, valamint a közeljövőben megjelenő URH stúdió-LP. Ennek a koncertnek semmi köze az Illés-típusú nosztalgiázáshoz, ezúttal egy mostanáig sepi hozzáférhető anyag kerül nyilvánosság elé. A magyar rock utolsó tabujának felszámolása és dokumentálása következik. Polgármester, humorista és... Bandó a szegényekről ír Nagy-Bandó Andrást, ' a Szegedről indult, népszerű humoristát jól ismeri Békés megye lakossága, hisz pályája kezdetétől gyakran fellépett a környékbeli színpadokon. Mostanában ritkán fordul meg errefelé, s ennek nem kell sokáig kutatni az okát. Köztudott, hogy néhány hete Orfü polgármestereként tisztelhetjük. — Hogy érzi magát új tisztségében? — Igyekszem eleget tenni választóim bizalmának, megtenni, amit kell. Ügy érzem, jól' működünk egy szerencsésen " összeverbuválódott .önkormányzattal. Sok mindent tervezünk ;itt, Orfün s a hozzá tartozó öt társközségben. Szeretnénk fejleszrteni ezt a szép üdülőkörnyezetet, s innen szándékozom szárnyára bocsátani egy helyben szerkesztett, országos humorlapot. — Igaz a hír, hogy Baranyába költözik? — Igen, fia minden jól megy, jövőre ide is költözünk. Addig pedig vacogunk a nyári házikónkban, hiszen ez mégsem egy téli szállás. — Hallottuk, hogy könyvet ír... — Ha minden igaz, november végén jelenik meg a könyvem. Egyelőre csak háromezer példányt rendelt az állami könyvterjesztés, a többit nekem kell eladnom. Az olvasók megrendelhetik az orfüi címemen. A kötet árát igyekeztem a lehető légalacsonyabbra leszorítani, hogy azok is hozzájuthassanak, akiknek kevés a pénzük. Hiszen róluk és értük szól minden írásom. A könyv 16 bevezetésből áll, s úgy érzem, kész olvasókönyv lehet azok számára, akik humoromon keresztül akarnak megismerkedni az elmúlt évtizedek történéseivel. A könyv eladásából származó bevétel jelentős hányadát a gerincsérwel született gyermekek gyógyítására indított alapítvány javára fizetem be. Már a nyáron is szerveztem Orfün egy hasonló célú futóversenyt, szép eredménnyel. — Mikor láthatjuk ismét a színpadon? — Üj esttel csak január- februárban készülök, s április körül fogom majd bemutatni. Remélem, tavasz- szal találkozhatom a békéscsabai közönséggel is! — gubucz — Fotó: Kovács Erzsébet Szociális otthon a nyárfák alatt (Folytatás az 1. oldalról) „Csak fiatal törzset szoktak átültetni, nem ilyen öreget, mint én” — sóhajt az első nőlakó, aki 90 éves. Egy bácsi állandóan az ágyán üldögél, füléhez tartva rádióját. „No, apám, maga igen szép helyre kerül” — e szavakkal hozta be a fia. „Biztosan, de én úgysem látom” — felelt az öreg, s tovább hallgatta a muzsikát, a riportot, a Szokolból áradó emberi szót. Ez a közeli kapcsolata maradt a világgal. Egyszer mindenki felett elszállnak az évek. Ki a családjával marad, ki magányosan. Sokakat a kényszer, a. szegénység, az ellátatlanság, vagy ‘ a munka után rohanó családtagok kötöttsége, az állandó ápolásra szoruló betegség késztet kórházba, "szociális - otthonba. Gyakran senki nem hibáztatható, a sors alakított így életeket. A baj az, hogy egyre többen lesznek, az ápolási ágy és hely pedig kevesebb. Békéscsabán 126 szociális otthoni helyen gondozhatnak időseket: a Csaba úti, a Körgát sori és most már az itteni otthoniban. A Körgát sori intézmény mérhetetlen zsúfoltságán is enyhít ez az átalakított. 23 ide kerülő ember közül a békéscsabai, és mindenki fekvőbeteg. Hárommillió forintba került az átalakítás, a bérendezés. összehasonlíthatatlanul kevesebbe, minit ha újat kellett volna építeni. Nappalonként három, éjszaka két nővér vigyáz az idősekre. Nővérhívó berendezés könnyíti a kapcsolattartást. Az ágyak mellett étkezésre alkalmas szekrénykék, aki akarja, behozhatja a rádióját, televízióját. A tágas szobák kórházi fehérségét később színes textíliák, egyéb díszítőelemek felszerelésével szeretnék otthonosabbá tenni. Nagyszerű, hogy elkészült az otthon, dolgozott is érte mindenki, aki élt és mozgott a szociális intézmény alkalmazottai közül. Hogy a későbbi, egyre növekvő költségeket, a ruhák, ágyneműk, tisztítószerek, étkeztetés- és energiaköltséigeket miként tudják majd' előteremteni, ma még nemigen tudja senki. A legmagasabb gondozási díj ugyanis lakónként havi 2070 forint, de sokan ennyit sem fizetnek. Kevés a nyugdíjuk, vagy nincs is. Ez bizony nem elegendő a fenntartáshoz. Talán, majd az új esztendőben megalkotandó szociális törvény erről is hosszú távon, biztonsággal gondoskodik. Reménykedjünk ... Bede Zsóka A szociális otthon épülete kívülről is tetszetős lett