Békés Megyei Népújság, 1990. nonvember (45. évfolyam, 256-281. szám)
1990-11-08 / 262. szám
BÉKÉS MEGYEI A HAZA MINDEN ELŐTT N EPÚJSAG 1990. NOVEMBER 8., CSÜTÖRTÖK POLITIKAI NAPILAP Ára: 4,30 forint XLÍV. ÉVFOLYAM, 262. SZÁM Spekulatívnak tartják a takarmányárakat Amennyiben a takarmányimport beérkezik, a készlet elegendő lesz az állat- állomány átteleltetéséhez, és egészen júniusig kitart — jelentette be szerdán a Földművelésügyi Minisztériumban Nesz- mélyi Károly államtitkár-helyettes. A sajtótájékoztatón közölte azt a tényt is — amely ellentétben -van a sajtóban az elmúlt hetekben megjelent írások egy részével —, hogy nem csökkent a sertés- állomány, hanem ellenkezőleg: szeptember végén 5,4 százalékkal több sertést tartottak az országban, mint egy évvel korábban. Az áüamtitkár-helyettes tájékoztatása szerint mintegy 1 millió tonna kukoricával. kevesebb termett a vártnál, és emiatt legalább 800-900 ezer tonna abrakot kell importálni. 'Az elmúlt évről megmaradt visizont 2-3 hónapra, elegendő siló- taikarmány, és kellő átcsoportosításokkal — nagyobb búza- és árpafélhasználás- sal — áthidalható -az aszály miatti takarmányveszteség. Az Egyesült Államok, mint ■ismeretes, 47,5 millió dollár értékű támogatást ajánlott föl a takarmányozási gondok enyhítésére. Ebből 7,5 millió dollár értékű a se-- gély, és a szállítmány még az idén beérkezik. A fönnmaradó 40 millió dollár kedvezményes hitelkonstrukcióban áll rendelkezésre 1991- ben. Az FM. arra törekszik, hogy a kistermelők a beérkező importárut lehetőleg a közvetítőkereskedelem kikapcsolásával kapják készéhez, az amerikai gabona to- * vábbi részét a tőzsdén akarják eladni. így hát elegendőnek ígérkezik a készlet, és •Neszméiyi Károly j szerint egyértelmű az FM véleménye: nagyrészt spekulatív jellegű a jelenlegi gabonaár-felhajtás. A kukorica tonnája 9 ezer forintnál nem kerülhetne többe, és ezt a piac értékítélete később bizonyítani is fogja — állították a sajtótájékoztatón az FM takarmányozási szakértői. A sertésállomány, a szeptember végi ’adatok szerint, 9,5 milliós, 5,4 százalékkal nagyobb, mint tavaly, az év azonos időszakában. A magántermelők 10 százalékkal több állatot tartanak, és csak némileg csökkent a nagy- gazdaságok sertés-létszáma”. Az anyakocák száma — az elmúlt hetekben elhangzottakkal szemben — lényegében azonos szinten van a tayalyival, és a kistermelők nemhogy visszaléptek volna, éppen ellenkezőleg: most 11 százalékkal több kocát tartanak. A nagyüzemi visszaesés sem tekinthető jelentősnek, az adatok szerint .3 százalékos. A sajtótájékoztatón a tejtermelés gondjaival kapcsolatban elhangzott, hogy áz FM a tejiparban a regionális gazdálkodási forma alkalmazását tartaná megoldásnak a megszűnő tejipari tröszt helyett. A továbbiakban az érintettekkel — a tejüzemekkel, -feldolgozókkal — széles körűen egyeztetik az elképzeléseket. A cél az, hogy csökkentsék a vállalati gazdálkodás költségeit. A tejértékesítés visz- szaesése kapcsán keresik azt a formát, miként lehetne ellentételezni a megszűnő ár- kiegészítést a kiskeresetűek, nyugdíjasok, nagycsaládosok számára, szociális juttatásként. A folyékony energiahordozók árának emelése az élelmiszergazdaságban és az erdészetben együttesen 6 milliárd forintos termelési többletköltséggel jár. A mezőgazdasági alaptevékenység kiadásai 2 százalékkal, az élelmiszeriparé pedig 0,6 százalékkal nőttek meg. Ezerkétszáz adós Ami jár, az jár/ulék A társadalombiztosítási járulékkal adós cégek ügye az elmúlt napokban ismét széleskörű nyilvánosságot kapott; a Társadalombiztosítási Főigazgatóság nyilvánosságra hozta azoknak a nevét, akik régóta, illetve igen nagy ősz- szeggel tartoznak. A megyében sem jobb a helyzet, mint országosan — tudtuk meg Süli Ferenctől, a Békés Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság járulékügyi osztályának vezetőjétől. — Amióta viszont az ország nyilvánossága elé került ez a téma, elmozdulás tapasztalható — sorolja a közelebbi részieteket az osztályvezető —, hamarjában mintegy 58 millió forintot fizettek be. Az egyik, felszámolásra kijelölt cég például gyorsan 6 millió forintot fizetett be. Kedvező hír a nehéz helyzetbe került, aszály- károsult mezőgazdasági nagyüzemek számára, hogy halasztást kaphatnak: 1991. január 15-ig nem négy, hanem kettő százalékos késedelmi pótlékkal fizethetik az augusztus—szeptember— (Folytatás a 2. oldalon) A -Modern rézfúvósok” vezetője nemcsak a hangverseny- termekben „rúg a labdába’ .»» Könnyelműen, a koncert színhelyén — a Békéscsabai Szabó Pál Téri Általános Iskola ebédlőjében — kértünk egy félórácskát a zenekar vezetőjétől, Mai Robertotól. Csakhogy a gyerekek, akik még a forró hangulatú koncert hatása alatt voltak, véget nem érő sorokban várták, hogy autogrammot kapjanak a bergamói zenekar első trombitásától, a Milánói Scala és a Veronai Aréna tagjától. És legalább ilyen hosszú sor várakozott az (Folytatás a 3. oldalon) A kormány „adóssága”? Háttérinformáció az Egzisztencia-alapról Az önkormányzati választások előtt hangzott el először, hogy a kormány a privatizációt egy új hitelformával kívánja elősegíteni, az ■Egzisztenciaalappal. Az ígéret a legjobbkor jött, hiszen a politikai fordulat már megtörtént, de a gazdaság még stagnál. Üj hajtóerőre volt szükség. A kereskedelem és vendéglátás privatizációjához kapcsolódó „E”- alap képes ezt a feladatot betölteni, egyfajta indító lökéssel felpörgetni az eseményeket, privatizációs hullámot gerjeszteni. Mi tagadás, jó elképzelés az állami vagyontárgyakat kedvezményes 'hitellel értékesíteni, s nem lebecsülendő a hitel tervezett mértéke sem. Hiszen az 50 millió focintig igényelhető „E”-alap folyósításához az államnak alaposan a bugyel- lárisba kell nyúlnia. A kormánynak azonban megéri az eme nagylelkűség, mivel a cél — az eredeti tőkefelhalmozás beindításával — a gazdaság fellendítése. Az MDF Választási Lapjában „novemberben indul” jelszóval közzétett vadonatúj hitelforma híre azonban egyelőre az állampolgároknak csak bosszúságot jelent. A hitelnyújtás lebonyolításával feltehetően • megbízandó kereskedelmi bankoknál mindennap akad. kuncsaft, aki a hitelfelvétel módjáról, lebonyolításáról érdeklődik. Egy-egy erről szóló újságcikk, rádió- és tévéműsor után pedig felforrósodnak a telefonvonalak. A bankok, melyek a jó partnerkapcsolatra adnak, védekeznek. A Pénzügyminisztériumtól belső tájékoztatást ők sem kap(Folytatás a 2. oldalon) Tegnap délután 3 órakor Gyula minden templomának harangja megszólalt, A városban ezzel egy 1947-es kezdeményezést elevenítettek fel. Akkor is, most is Erkel Ferenc emlékére zúgtak a harangok. A Himnusz szerzője, a nemzeti opera megteremtője, 180 évvel ezelőtt, november 7-én született Gyulán. Az Apor téren, az egykori kántoriak, a zeneszerző szülőháza előtt, amely ma múzeum, emlékeztek meg a helybeliek a jeles évfordulóról. „S lelked trónjára magadhoz emelted Hamupipőkét — A magyar zenét” ■— olvashatók Nuszbek-Székely Sándor sorai a házon elhelyezett táblán. Az 1901-ben írt vers ezúttal élőben is elhangzott, Kerekes Beátának, az Erkel Ferenc Gimnázium tanulójának tolmácsolásában. A születésnapi évforduló tiszteletére beszédet D. Nagy András, az 1988-ban megalakult Erkel Ferenc Társaság titkára mondott. Az ünnepség a Himnusz hangjaival zárult, melyet a gimnáizum énekkara szólaltatott meg, Beleznai Györgyné vezényletével. A résztvevők ezután elhelyezték az emlékezés virágait a szülőház falán. A gyulai Erkel Társaság tagjai ma délelőtt a budapesti Kerepesi úti temetőben keresik fel Erkel Ferenc sírját. Fotó: Gál Edit Pártlistáról feketelistára? Mégsem mond le dr. Lengyel László Cserbenhagyás? Hűtlen elhagyás? Önvédelem? Megannyi kérdés, amely megfordulhat a fejekben annak hallatán, hogy a párt listáján képviselővé lett dr. Lengyel László kilépett az MDF-ből, ugyanakkor képviselő testületi tagságáról nem hajlandó lemondani. „Ajtócsapó” levelében keményen fogalmaz: „Én nem kívánok lenni az MDF nyuszija, bábuja, strohmanja! Ha dr. Pethő Attila a barátja,* akkor jelöltként szavaztassa meg a taggyűléssel, úgyszintén saját magát is!” —'• írta az MDF városi elnökéhez címzett, október 28-án kelt levelében. Kesjár Mátyás elnökségi tag a következőképpen vélekedik: — Ezek vádaskodások, rágalmazások. Bizonyíthatóan nem felelnek meg a valóságnak. Molnár György elnök neve nem most, hanem még dr. Lengyel László, színrelépése előtt került (Folytatás a 3. oldalon) látók a választók bizalmával Lemond-e a nagyszénási polgármester? Kaczkó Mihály 29 évig állt Nagyszénás Nagyközség Tanácsának élén. A rendszerváltás idején úgy döntött, nem száll versenybe a polgármesteri címért. A jogszabályok lehetővé tették számára, hogy 55 évesen korkedvezményes nyugdíjaztatását kérje. Később a lakosság, az MSZP és az MSZMP helyi szervezeteinek nyomására megváltoztatta eredeti álláspontját, és a helyhatósági választások megkezdése titán egy héttel, mégiscsak elindult a polgármesteri székért folyó küzdelemben. Nem tartott egyetlen választási ülést sem. Nem készített szórólapot, plakátot. Türelmesen várta szeptember 30-a*, a választás napját. S, neki lett igaza: 1011 szavazatot kapott, a választópolgároktól, többet, mint a másik négy jelölttársa együtt. így ő lett Nagyszénás polgármestere. Aztán derűre ború következett. Az önkormányzati testület fizetésének megállapításakor úgy döntött, kevesebb jövedelemhez juttatja a község első számú polgárát, mint amennyit tanácselnök korában keresett. Érje be ennyivel? A jegyzőkönyvek tanulmányozása előtt úgy tűnt, nincs másról szó, mint Kaczkó Mihály elszigeteléséről, lehetetlenné tételéről. Ám az okmányok ennél jóval gazdagabb témaanyagot tartalmaznak. Mint köztudomású, a polgármesterek á mindenkori miniszteri \ fizetés 30 és 80 százalék közötti bérre tarthatnak igényt. (A miniszteri* átlagfizetés bruttó 65 ezer forinft.) Kaczkó Mihály az október 11—i alakuló ülésen, 1989. évi átlagjövedelméből kiindulva, a miniszteri fizetés 55 százalékát kérte az önkormányzati testülettől. Ez bruttó 36 ezer forint (nettóban 22 ezer 600). Tanácsi- elnökként 22 ezer 700 forintot keresett, s ez az ösz- szeg magába foglalja a 13. havi fizetést is. — Az alakuló ülésen a mi- miszteri fizetés 70 százalé(Folytatás a 3. oldalon)
