Békés Megyei Népújság, 1990. nonvember (45. évfolyam, 256-281. szám)
1990-11-07 / 261. szám
NÉPÚJSÁG 1990. november 7., szerda II szolgáltatás megmarad A békéscsabai Videoton túléli Napjaink zaklatott gazdasági életében egyre gyakrabban röppennek fel hírek, hol kisebb, hol nagyobb vállalatok kilátástalan jövőjéről. Ezen gazdálkodó egységek pénzügyi válságából a menekülést a régóta áhított szerkezet-, illetve szervezetváltás, a piacérdekeltség és a privatizáció jelentheti. Ám egy ilyen megújulási lehetőség mögött gyakran súlyos foglalkoztatási gondok merülhetnek fel. Ez történik hazánk egyik legnagyobb híradástechnikai és elektronikai gyárában, a Videotonban is, ahol több mint ötezer ember elbocsátását latolgatják a hadiipar leépülése miatt, s ezen intézkedési tervükkel igencsak a közvélemény figyelmének középpontjába kerültek. Itt, Békés megyében is «— távol a székesfehérvári gyár távol a székesfehérvári gyáróriástól — megindultak a mendemondák. Vajon mi lesz a megyeszékhelyen üzemelő Videoton Vevőszolgálattal? Az ott dolgozók az állásukat, a lakosság pedig a márkabolt garanciális és szervizszolgáltatásait látja bizonytalannak. Szűcs, István, a Videoton békéscsabai képviseletének vezetője mindkét félnek megnyugtató válaszokkal szolgál: — Területi egységünk a Videoton Vállalatcsoport egyik önálló kft.-jeként működik, önálló gazdasági egységként, önelszámolással. Így a központban zajló események csak áttételesen érintenek bennünket. Ami pedig a szerviztevékenységünket illeti, nemhogy megszüntetni, hanem éppen bővíteni szeretnénk. Az utóbbi években a különböző nyugati termékek térhódítása ellenére mégiscsak szép számban találtak gazdára a hazai, Vi- deoton-készülékek is. Különösen a színes tv-k iránt nőtt meg a kereslet. A termékválasztásnál feltehetően meghatározó szerepe van annak is, hogy a Videoton rendelkezik a legkiterjedtebb szervizhálózattal. E hálózat Békés megyei láncszeme szintén igyekszik biztonság- érzetet nyújtani a vásárlóknak a készülékek garanciális, valamint az átalánydíj- szerződéses javításához. E körülmények miatt tehát nem kívánunk lemondani szolgáltatói tevékenységünkről, bár meg kell vallani, ez nem a legjövedelmezőbb profilunk. — A gazdaságos működéshez, önfenntartásunkhoz a kereskedelmi tevékenységünket is be kellett vetni. A már harmadik éve működő kiskereskedelmi áruforgalmunkat kibővítettük a nagykereskedelmi értékesítéssel. Külön specializálódtunk- az egyedi műholdvevő antennák árusítására. A kft.-nek közvetlen kapcsolata van a francia Thomson céggel, s ezért az országban egyedüli nagykereskedelmi forgalmazóivá váltunk az ilyen típusú készülékeknek. Ezek ugyan ..borsos” áron kerülnek a polcokra, de a többletszolgáltatást nyújtó termékekért világszerte magasabb árat kérnek a gyártók. — Ami pedig az itt dolgozókat illeti, elsődleges szempontunk a precíz munka. Nincs létszámfeleslegünk, sőt néha még kevesen is vagyunk. Amióta szerelőink teljesítménybérben dolgoznak, a keresetük is növekedett, b. a. Sötét folt a mezőgazdaság jövője? A nyereséges BÁG a startvonalon vár Mint ahogy nekünk, egyszerű állampolgároknak nincs elképzelésűnk a holnapról, a holnaputánról, legalább ennyire bizonytalanok a jövőt illetően a mezőgazdasági üzemek és a kistermelők is. A kérdés persze már rég nem akörül forog, hogy maradjon-e az elmúlt évtizedek szocialista típusú gazdasági szerkezete avagy sem. Hiszen, ha cél a piacgazdaság, akkor tulajdonos kerestetik, és mindenekelőtt olyan közgazdasági feltételrendszer, amely valóban teret ad a gazdálkodásnak, a versenynek. • Egyelőre viszont még a jól prosperáló gazdaságok sem tudják merre induljanak. Sötét folt a jövő. A rendkívüli aszály ellenére ismét százmilliós nyereséggel zárja az 1990-es gazdasági évét a Békéscsabai Állami Gazdaság ... A lehetőség is lehetetlenség — De vajon mit mondjunk a jövőről a gazdaság dolgozóinak? Hogyan tervezzük a következő évet? Milyen pénzügyi politikát kövessünk? — teszi fel a kérdések sorozatát dr. Megyeri Zsolt, a BÁG vezérigazgatóhelyettese mintegy bizonyí-; tékául annak, hogy konkrét kormányzati információk hiánya miatt a stabil pénzalapokkal rendelkező üzemek sem tudják merre induljanak el. — Pedig mi igazán lelkes hívei vagyunk a privatizációnak. De ha az ágazat jövedelmezősége továbbra is a kritikus mélyponton marad, akkor nincs az a tulajdonos, nincs az az új gazdasági vagy szövetkezési közösség, amely talpon tudna maradni — érvel a vezérigazgató-helyettes, s indokait a bizonytalan gazdasági jövőről kénytelen vagyok elfogadni. Azt a megállapítását sem tudom cáfolni, hogy á privatizáció lehetősége önmagában még kevés a boldogulásra akkor, ha a tulajdonláshoz igénybe vehető hitelrendszer önmagában a lehetetlenség. Mert való igaz, hogy a mezőgazdasági ágazatban 20-35 százalékos kamatozású egzisztenciális hitellel tulajdont vásárolni, már önmagában is túlontúl kockázatos. Nem beszélve arról, hogy a termelés folyamatos kiadásait szintén hitelből kénytelen az új tulajdonos fedezni. Ennek viszont pillanatnyilag harminc-negyven százalék között mozog a kamatköltsége. S akkor még az adópolitika ellentmondásairól nem is beszéltünk. Mindent összevetve: egy rendkívül kedvező termelési év esetén is legalább két biológiai ciklus extra nyeresége fedezné a kamatköltségeket. Mi éz, ha nem egy folyamatos eladósodás lehetősége privatizáció után is? Ki vállalja a kockázatot? — Egyáltalán ki vállal ekkora kockázatot? Rábeszél - hetjük-e dolgozóinkat felelősséggel a tulajdonlásra? Semmiképpen! Egyelőre kénytelen-kelletlen, de várakozó állásponton vagyunk. Reméljük, talán mégis összeáll egy olyan kormányprogram az agrárgazdaság számára, amely alapján kidolgozhatjuk vállalati stratégiánkat, privatizációs programokat egy versenyorientált makrógazdaságra magyarázza a vezérigazgató-helyettes, majd azt is kifejti: a vállalatok, üzemek, a termeli őszövetkezetek gyors részvénytársasággá alakulása véleménye szerint nem más, mint egyszerű divathullám. Hiszen nincsenek valódi tulajdonosok, akik a vállalati menedzsment elé szigorú osztalék követelményeket állítanának. A külföldi tőkebevonás lehetősége pedig sajnos, egyre inkább lehetőség marad. Az iraki olajválság, a hazai belső zűrzavaros állapotok egyelőre riasztóbban hatnak, mint hónapokkal korábban. Gazdasági dieneret! — Mi hát a megoldás? A nemzetgazdaság pénzügyi kényszerhelyzetét is figyelembe véve milyen gazdasági élettér adna lehetőséget a továbblépésre? Egyáltalán, melyek azok az alapvető közgazdasági feltételek, amelyek lehetőséget adnak üzemi szinten a racionális gazdasági döntésekhez? — Mindenekelőtt a privatizáció — véli dr. Megyeri Zsolt. — De mi, akik az állami gazdaságok közül a jók körébe tartozunk, sajnos, állunk a startvonalnál. Egyelőre csak a veszteségeseket indította el a kormány a rajtvonalról. Miért? Ezek szerint azt feltételezik, hogy a legjobb menedzsmentek a legrosszabbul gazdálkodóknál vannak? Ök azok, akik képesek majd talpon maradni egy kemény európai versenyben? Az agrár ágazat jövőjére népgazdasági szinten nem tudok választ adni. De ez nem is az én gondom. Viszont aini vállalati szintről elmondható, az a következő: — Az utóbbi év felvásárlási ármozgásai a növénytermesztés jövedelempozícióját javították, közelítünk a világpiaci árak felé. Ugyanakkor az állattenyésztés ~ nyéresége tragikus mélypontra zuhant. Azt tudom, hogy a húsárakban messze a világpiaci ár alatt vagyunk. Tehát itt lenne még lehetőség árnövelésre. Viszont, ha marad a pillanatnyi felvásárlási árarány-eltolódás a két ágazat között, akkor a hús- és tejtermelés hihetetlenül lecsökken.. Hogy jó ez nekünk, vagy sem, azt természetesen népgazdasági szinten kell eldöntenie a kormánynak. Mindenesetre, a felvásárlási árnövelésnél a világpiaci árkorlátokat nem hagyhatjuk figyelmen kívül. Visszatérve a privatizációra: kellene egy biztos kiindulópont számunkra itt üzemi szinten. Mert nem tudjuk, hogy mi lesz? Megszűnik teljesen a gazdaság? Kisebb egységekre bomlik le? Vagy marad a pillanatnyi méreteiben, s egy 14-15 százalékos osztalékérdekeltségű társaságként működhetünk tovább? Tudnunk kell. s törvénybe deklarált garanciákkal azt is, hogy milyen adó- és hitelpolitika várható az agrárágazatban hosszú távon. Milyen kedvezmények illetik meg? Mert egy felvásárlási árrobbanást véleményem szerint célszerű elkerülni. Rákóczi Gabriella jamina 4%C/q HA HOLLAND TETÖCSEREPET SZERETNE, HA VÄZKERÄMIA FÖDÉMBÉLÉSTESTRE VAN SZÜKSÉGÉ, HA KÜRÖS-FALAZÖRENDSZERBÖL KlVÄNJA HAZAT FELÉPÍTENI, AKKOR RENDELJE MEG NÁLUNK! DTCSV • • zCgjv jamina tlhr&Jj&l Tégla- és Cserépipari Leányvállalat ■ 1891 Békéscsaba Címünk: 5600 Békéscsaba, Orosházi út 88., 5601 Békéscsaba, PL: 287. Telefon: (66) 26-211, (66) 28-059. Telefax: (66) 27-961. Telex: 83-653. Készpénzes vásárlás esetén ingyenes házhoz szállítást vállalunk! AMÍG A KÉSZLET TART! NYITVA TARTÁS: HÉTFŐTŐL SZOMBATIG 7.00—12.00-IG. jamina Tetőtől falig! Exportból visszamaradt LÁBBELIK VASÁRAT rendezzük, CSAK EGY NAPIG, november 8-án, csütörtökön 10—18 óráig, OROSHÁZÁN, a művelődési központban 150 és 1100 Ft közötti árakon. A rockrajongók Mekkája a POLIFON HANGLEMEZBOLT! Közel ezerféle, zömében nyugati rocklemez, CD és kazetta állandóan kapható! AMERIKAI HEAVY METAL LEMEZEK MÁR 500 FT-TÓL! Nyugati szín vonalú választék: — hazai áraikon! Békéscsabai* Taniácsiközt.áinsaság' útja 8. “Állattartók; FIGYELEM! A Szeghalmi Állami Gazdaság megvételre kínál 1990. évi termésű, körbálás réti szénát. Értékesítési ár: 5000 Ft/t. Érdeklődni: munkanapokon a gazdaság töviskesi kerületében: a (66) 71-622-es telefonszámon. Meghívjuk Önt és kedves családját a TELEKI CSÁRDÁBA 1990. november 9-én, 19 órakor kezdődő műsoros, zenés VACSORAESTRE. A műsorban fellép LISZTER SÁNDOR előadóművész és a tánckar. Asztalfoglalás az üzletvezetőnél, Telekgerendás, Teleld Csárda. Telefon: 26-377. Akció! KÖZÜLETEKNEK, LAKOSSÁGNAK engedményes vásár november 8-tól, amíg a készlet tart! a békéscsabai vadász-horgász boltban. (István király tér 8.) Ajánlatunk: Vadásznadrág ~>«<c Vadászkalap Vadászdzseki Kínai matrac * Gyermekmatrac '— —Várjuk kedves vásárlóinkat!
