Békés Megyei Népújság, 1990. nonvember (45. évfolyam, 256-281. szám)
1990-11-03 / 258. szám
BÚ(L)VÁRKODÓ 1990. november 3., szombat ■kÖRÖSTÁJ Szabad szombaton, azaz szombaton szabad Tudják, hogyan készül az erdélyi húsostokány? Hagymát kell hozzá dinsztelni, arra disznóhúst rakunk (de a marha se rossz). Ezt jól összerotyogtat- juk, sóval, borssal, majoránnával meghintjük, puliszkával tálaljuk. Ja, azt sem főztek még? Nos, a kukoricadarát tíz percig sós vízben főzzük, és amikor elválik az edény faláról, akkor levehetjük a tűzről. A kikavarás- ról se feledkezzünk meg, mert ez a puliszka lelke. Mindehhez savanyúságnak paradicsompaprikát tegyünk az asztalra... Meny- nyei lehet! „Lehet”, merte sorok írója bizony ilyet még nem evett. Bezzeg Fülöp Béla, az Orosházi Táncsics Mihály Gimnázium igazgatója, akivel ez a „Szabad szombat...” készült. Már nem egyszer belekóstolt ebbe az erdélyi ételbe. Nemcsak hogy belekóstolt, de el is készíti, ha van rá ideje. — Ritkán jutok hozzá, hiszen így is annyi mindenre nem futja a nap 24 órájából. Olvasni még csak-csak tudok, de a versírásra már alig van időm. Pedig ennyi év után le kellett volna tennem már valamit az asztalra, de csak töredékekre, fél kötetekre futotta. — Elégedetlen magával? — Igen. Leginkább azért, mert nyugalmasabb életet kellett volna teremtenem magam körül. Persze bennem is hiba van, hisz nyugtalan természet vagyok, de a világ is ilyen. Nem egyszer elindítottam valamit azzal, hátha átveszik tőlem, aztán maradt minden az én nyakamon. —A családra sem futja a türelemből? —Nem eléggé. Pedig nagyon fontos nekem a családi háttér. A nagyfiam, Csaba tanárember, mint én. Magyar—történelem szakos. Le akartam beszélni erről a pályáról, de nem sikerült. A lányom most nyolcadikos, őt a biológia és a nyelvek érdeklik. És van egy ötödikes kisfiam, aki egyszer mozdonyvezető, egyszer kovboj akar lenni. Aztán hogy mi lesz végül, majd elválik. És a felesége? — O a távközlési üzemben távbeszélő-kezelő, és természetesen a családi ügyek otthoni irányítója. Az állatok is mindig rámaradnak, mert állatunk is van bőven. Van egy német juhász kölyökkutyánk — Dzseni —, és egy pici, öreg, ugatós jószág, Szandra, aki már öt éve hozzánk tartozik. De tartunk kanárit, díszhalat, teknőst... A hörcsög szerencsére márkimúlt. Nagy lelkesedéssel fogunk mindig az „új lakók” gondozásához, aztán legtöbbször a nejemre maradnak. — Nagyjából érintettük az egyik hobbiját, a főzést. És beszéltünk a versírásról. Mivel foglalkozik még szívesen? — Szeretek autót vezetni és hobbiból — hobbiból? — házat építek a fiammal. Az övéké lesz. Mert — hogy el ne feledjem! — van egy menyem és egy óvodás korú unokám is, Anna, aki a család kedvence. — Egyéb kedvtelései? — A házépítéshez hasonlóan a kertészkedés is egyrészt időtöltés, másrészt könnyítés a család anyagi helyzetén. És szívesen írok újságoknak. Valamikor újságíró szerettem volna lenni, volt idő, mikor Erdélyben (ahonnan származom) egy gyermeklapnál dolgoztam. — Sportol valamit? És egyáltalán, érdeklik az egyes sportágak? — Azóta, mióta (ha jól emlékszem) 1954-ben, a magyar csapat kikapott a nyugat-németektől, a foci felé se nézek. Addig nagyon lelkesedtem érte. — Van életének olyan területe, melyért hasonló módon tud lelkesedni, mint a szurkolók a futballért? — Igen, a jó közösség. Sajnos egyre ritkábban jön össze. Volt egy ifjúsági klubom, de eljárt fölötte az idő. Most szeretnék egy nyolcosztályos gimnáziumot indítani, ha itt sikerül igazán jó közösséget létrehoznom, ezért érdemes lesz lelkesedni. — Szokott álmodni? — Többször visszatér álmomban az a gyermekkori nyár. amikor Nagykároly környékén egy vadőrrel jártam a határt. A nyugalmat, a természet közelségét már csak ezekben az álmokban élem át igazán. Álmodozni is szoktam. Álmodozni arról, hogy ki kellene vonni magam egy időre ebből a rohanó világból, felülni egy kis hajóra és világ körüli útra indulni. A Földközi-tengernél kezdeném, aztán jöhet Afrika, India... — Ki szállna a hajóra? — A család és a legjobb barátaim. — Sokan lennének? — Az enyéimen kívül csak hat-hét emberről tudom elképzelni, hogy elviselnénk egymást akár kétéves összezártságban is. — Akkor hát értesítsen, ha indul a hajó! Elkészítjük a következő riportot. — Feltétlen jelzem az eseményt... Nagy Ágnes Fotó: Gál Edit Csattanó a lexikonban! Az üdülni induló házaspár hatalmas bőröndökkel, kimerültén érkezik a pályaudvarra. —Kár, hogy nem hoztuk magunkkal a lexikonokat—sóhajtja a fele ség. —Nagyon vicces—dörmögi a nem éppen tréfás kedvében levő férj. Mire az asszony:—Vízsz. J.,57.,függ. 31. Beküldendő: vízszintes 1. és 57., függőleges 31. sor. Beküldési határidő: 1990. november 12. Cím: Békés Megyei Népújság Szerkesztősége, 5601 Békéscsaba, Pf.: 111. A megfejtéseket csak postai levelezőlapon fogadjuk el. A megfejtők között 5 db 150 forintos könyvvásárlási utalványt sorsolunk ki, melyet postán küldünk el. Az október 21 -i rejtvény megfejtése: Tar ágak-bogak rácsai között kaparásznak az őszi ködök, s vaskorláton hunyorog a dér. Nyertesek: Ratkai Lászlóné, Békéscsaba; Jakab József, Körösla- dány; Varga Pál, Magyarbánhegyes; Letavecz János, Nagyszénás; Stefancsik Pál, Szarvas. Vízszintes: 1. A csattanó első része (zárt betűk: Y, E). 14. Shindo Kaneto rendezte japán film. 15. Történelmi folyó Libanonban. 16. Nógrád megyei község. 18. Apró szemcsék tömege. 19. Óír rovásírás. 20. Belgrad része! 21. Fed. 25. A hidrogén, az urán és az ittrium vegyjele. 27. Kovács egyik dolga. 30.... Hansson; svéd költő volt. 31. Messze van Jeruzsálemtől! 33. Szabadcsapathoz tartozó ellenálló. 35. Kis Atanázia. 37. Számos. 38. Japán város Nagaszakitól északkeletre. 39. Ide- oda futkos. 42.... tarda; túzok. 43. Idegen Anna. 44. Nagy számban gyülekezik. 47. Ének. 48. A gerincesek egyik osztályába tartozik. 51. Tonnasúly, röv. 54. Generátor fejleszti. 55. Akoska. 57. A csattanó második része. 62. Áruválaszték. 63. Gyermekbetegség. Függőleges: 1. Görcsoldó gyógyszer. 2.... Bearzot; olasz labdarúgóedző. 3. Mi okból? 4. A jód, abórés a szén vegyjele. 5. Sasszeg, tájszóval. 6. Jaj- veszékelő. 7. Skóciai grófság, Hamilton a székhelye. 8. Szörnyen kedves mesealak! 9. Német komponista, filmzeneszerző (Wilhelm). 10. Volumen, röviden. 11. Ajakos virágú szántóföldi gyomnövény. 12. A szén és a tantál vegyjele. 13. Sejttel kapcsolatos. 17. Hagymaszelet! 22. Idős bácsi. 23. Idom. 24. Napszállta utáni. 25. Ideszállíttat. 26. Ingrid Thulin az egyik főszereplője e svéd filmnek. 28. Vajdasági székhely Lengyelországban. 29. Őzön. 31. A csattanó harmadik, befejező része (zárt betűk: A, J). 32. Utolsó egyede is elpusztul. 34. Falszerű sziklatörés a BUkkben. 36. Olasz távirati iroda. 37. Filmoperatőr, rendező (Sándor). 40. Igevégződés! 4L Bágyadt. 45. így is becézik Gergelyt. 46. Öroszországi tó Novgorod közelében. 49. Gazdaságáról ismert ókori országból való. 50. Japán őslakók. 52. Járomba fogott. 53. Olasz autómárka. 54. Fél zsák! 56. Színész (András). 58. Spanyol exkirályné. 59. Az ittrium és a lutécium vegyjele. 60. Csak részben praktikus! 61. Középen ketyegő! Schmidt János Tes(zt)sék játszani! Szerény-e, avagy tud-e örülni az apró dolgoknak is? 1. Tornyot lát haranggal egy felvételen. Tetszenek Önnek az ilyen jellegű képek? a) Nem, unalmasnak tartom őket. b) Miért ne? c) Igen, mert gondolkodásra késztetnek. 2. Mit fejezhet ki ez a harang? a) Veszélyhelyzetet. b) Nyugtalanító érzést. c) Elmélyült gondolkodásra ösztönöz. 3. Egy fotót raknak Ön elé az asztalra, mely cseresznye- fát ábrázol télen. Mi a véleménye róla? a) Nagyon érdekes, de olyan, mintha meztelen lenne. b) Minden évszakban megvan a maga varázsa. c) Virágba borultan jobban tetszene. 4. Mire gondol a téli tájkép láttán? a) Romantikus sétára hóban. b) Középkori téli üdülésre, pihenésre. c) Egy otthon töltött kellemes téli estére. 5. A fényképész egy diadalív lábához állt és úgy fényképezte le az előtte magasodó építményt. Mit találna kihívónak egy ilyen felvételen? a) Semmit, nem tesz rám semmilyen benyomást. b) A kép egész hangulatát. c) Az épület perspektíváját. 6. Azok az emberek, akik drága képeket vásárolnak: a) legtöbbször értenek a művészethez b) megtalálták a kulcsot az igazi élethez c) rendkívül sokat adnak a külső benyomásokra. Értékelés: Kérdés Felelet a b c 1 0 3 6 2 3 0 6 3 4 6 2 4 6 0 3 5 1 6 4 6 3 0 6 3-14 pont: Szerénysége bizonyos határok között mozog. Nem tud örülni az egészen kis dolgoknak. Az élet kellemes oldalát, a szerencsés körülményeket nem a megfelelő módon regisztrálja, lehet, hogy azért, mert reményeinek él és túlságosan is nagyok az elvárásai. Próbáljon meg örömet találni az „itt és most” történő eseményekben, s így idővel az apró-cseprő dolgokban is felfedezheti a szépséget. 15-20 pont: Ön elég szerény ahhoz, hogy élvezni tudja az élet apró örömeit is. Ám időnként elveszíti ezt a tulajdonságát. Ez olyankor történik meg, ha kellemetlenségei adódnak munkahelyén vagy az iskolában, ilyenkor mindent sötéten lát. De mihelyt helyreáll lelki egyensúlya, igyekszik pótolni, amit mulasztott. Ilyenkor megint örülni tud a látszólag jelentéktelen apróságoknak, például egy-egy baráti mosolynak is. 21-30 pont: Meggyőződése, hogy az élet tulajdonképpen apró dolgokból tevődik össze. Aki ezt nem tudja értékelni, az örökké elégedetlen. Épp ezért nyitott szemmel jár a világban, s még a szomorú pillanatokban is képes felfedezni olyan, látszólag mellékes apróságokat, amelyek jobb kedvre derítik. Ám a mindennapi örömökre nem úgy tekint, mint amelyek eleve adva vannak, ellenkezőleg: mindennap megpróbálja újra felfedezni a világot. (Szivárvány) Az elnyűhetetlen Scarlett Az álompár: Clark Gable és Vivian Leigh A 26 éves Peggy Marsh leesett a lóról, eltörte a lábát, és halálra untatta nyafogásával a férjét, John Marsh újságírót. Naponta újabb könyveket kért az atlantai könyvtárból. A férje egy napon vastag jegyzetfüzetet hozott neki: „Úgyis mindig könyvet akartál írni. Itt a jó alkalom!” Peggy, lánykori nevén Margaret Mitchell, az Atlanta Journal egykori újságírónője 1926 és 1936 között megírta az összes történetet, amelyet gyerekként a háború veteránjaitól a harcokról, sebesülésekről, a polgárháború utáni felvirágzásról hallott. Mivel megszállottja volt a részleteknek, levéltárakban, múzeumokban és padlásokon folytatta - magánkutatását, és megszületett a regény: Elfújta a szél. A Biblia után a második legnépszerűbb könyvet már 1936- ban, megjelenése előtt 50 000 példányban megrendelték, és ma, 53 évvel később, évente 3000 00 példány kel el belőle világszerte. David Selznick hollywoodi producer az akkori példátlan 50 000 dollárért megvá- • sárolta a regény filmváltozata elkészítésének jogát, és Margaret Mitchell háza a filmrajongók és turisták zarándokhelyévé vált. Az írónő soha többé nem írt mást, mint levelet, egyetlen regénye mégis minden idők legnagyobb filmjéhez szolgáltatta a témát. Selznick egész Amerikát bevonta Scarlett keresésébe, Katharine Hepburn is érdeklődött, de nem találták elég szexinek. Bette Davis is alulmaradt. A teljesen ismeretlen angol Vivien Leigh-re esett a választás. Atlantában nagy volt a felhördülés, Vivien egy csapásra un- szimpatikus lett mindenkinek. Scarlett akaratos, konok és lehetetlen lány, akit „rendszeresen meg kellene verni”, ahogyan Vivien Leigh nyilatkozta élete nagy szerepéről. „Nagyon nehezemre esett eljátszani a jelenetet, amikor Scarlett kiutasítja Rhett Butiért a hálószobájából.” Az Elfújta a szél filmbemutatóját 1939. december 15-én tartották meg, és 300 000 rajongó állt sorfalat a repülőtér és a Bilt- more Szálló közötti úton. Ott lakott a szupersztár, Clark Gable a feleségével, Carole Lombard- ral, Vivien Leigh a szeretőjével, Laurence Olivier-vel, és Olivia de Havilland. Néger színésztársaikat, Hattie McDanielt (Mammy) és Buterfly McQueent (Prissy) valahol máshol szállásolták el. „A forgatás közben is volt faji megkülönböztetés” — emlékszik még ma is a 78 éves McQueen. Nyugdíjának kiegészítéséért rabszolgaruhában „szerepel” nagyáruházakban. A filmbemutató után hajnalig ünnepelték a Georgien Terrace Hotel báltermében. Ötven év múltán Atlantában megünnepelték az Elfújta a szél jubileumát is. Ez a jelszó az egész városra ráillik, mert 50 év alatt valóban kevés maradt az akkori Atlantából. Nincs meg sem a moziterem, sem az akkori szálloda. Mitchell asszony kétemeletes faházából, amelyet ő már életében „a lyuk”-nak nevezett, rom maradt. Most vitatkoznak róla a városatyák, hogy érdemes-e kétmillió dollárt beleölni a „talpra állításába”. Az őrület újult erővel tört ki: naponta telt ház előtt vetítik a filmet, csokoládét, fagylaltot és álarcokat árulnak a filmalakok nevével. A turistairodák ültet- vénykörutakat és hasonló nosztalgiatúrákat szerveznek, és Georgia egykori elnöknéje par- tykra adja ki a birtokát, mert szerinte az szolgált modellül a Twelve Oaks-hoz. Atlanta előkelő társasága bálát rendezett az évfordulóra. Nem a gyapot városa többé ez a déli főváros, hanem a CNN, a Delta és a Coca-Cola metropolisa, és a film főszereplői sincsenek már, csak a „második gárda”. Butierek talán sosem voltak a Délen, de a Scarlettek ma is ugyanolyanok: szemforgatás, nyafogó hang és kötelező első bálas hölgyek, Miss megszólítás, csupa csipke és fodor a kimenőruha. És jaj annak a fiúnak, aki azt hiszi, hogy ő lesz az úr a saját házában, ha megnősül. És senkinek sem tetszik a virginiai Alexandra Ripley vállalkozása, hogy továbbírja az Elfújta a szél történetét...