Békés Megyei Népújság, 1990. nonvember (45. évfolyam, 256-281. szám)

1990-11-30 / 281. szám

NÉPÚJSÁG „Dombon ugató vadászkutya legyek, ha rövid időn belül nem kerítek szponzort.. — avagy miért adta be lemondólevelét a kézilabda-szakosztály menedzsere Idestova egy esztendeje „zűrös időket” él a Békéscsa­bai Előre Spartacus kézilabda-szakosztálya. Pénzhiány, edzőváltások, a szakosztályvezetés „fölszívódása” bor­zolja a kedélyeket, miközben sok szurkoló hátat fordít a sportágnak ... Az utóbbi hetekben csúcsosodott ki a válság. Különösen akkor, amikor menesztették a női szakosztály sikeredzőjét, Szabó Károlyt. (Erről írtunk is, mi több „levélváltásokra” is sor került lapunk ha­sábjain keresztül — a szerk.) De izzik a parázs a férfiszakosztály alatt (körül) is. Ennek legkézzelfoghatóbb jele: a „nagy pénzcsináló”, a szakosztály menedzsere, Selmeczy Mihály a hónap első felében lemondott tisztségéről. A miértre először röviden csak így válaszolt: „Giczey Lajossal nem tudunk egy gyékényen árulni”. Persze, ahhoz, hogy erre a végkö­vetkeztetésre jusson, több akadályon próbálta magát keresztülküzdeni, mígnem az utolsón ő is „elvérzett”. Megkértük: ismertesse lapunk olvasóival is lemondásá­nak okait! Selmeczy Mihály kanosszajárásán keresztül több minden más is felszínre került. De nézzük az egy­kori menedzser elbeszélését: November 16-1 számunkban közöltük „Edzőfúrás — más néző­pontból” címmel Giczey Lajos kézilabda-szakosztályi titkár Fel­legvárt Zoltánhoz Írott válaszlevelét. Ebben Giczey Lajos állít­ja: „1987-ben pedig semmi közöm nem lehetett a kézilabda­szakosztály munkájához, ugyanis 1986. márciusától 1987. decem­ber 1-jéig a klub szervezési osztályának vezetőjeként dolgoztam, még a kézilabdameccsekre is ritkán tudtam kimenni...” Ugyanakkor Giczey Lajos a kézilabda-szakosztály terhére 1987. december 2-án 10 ezer forint jutalmat vett föl. (Ezek szerint az eltelt egynapos munkáért.) Ugyancsak írja: „Pontosan erre az időszakra esik a sikeredző által megállapított prémiumok kifizetése, amikor Hegedűsné, a lányom többszörösét kapta annak, ami jogosan járt volna neki. Hegedűsné a baráti kör egyesület kimutatható pénztárbizony­latai szerint pontosan annyit vett fel, amennyi az edző által meghatározott pontérték szerint az akkori szakosztályvezetés által jóvá lett hagyva...” Az edző 3200 forintos prémiumösszeget állapított meg a fent nevezett játékosnak, ám ugyancsak 1987. december 2-án 12 200 forintot vett föl Hegedűsné. S hogy ne csak a régmúltról essék szó: az 1990. évi tavaszi szezonban Hegedűsné hét mérkőzésen lépett pályára, többnyire rövid ideig, s dobott két gólt. Mindezek után május 18-án 6400, június 5-1 keltezéssel pedig 19 ezer 800 forint prémiumban ré­szesült. Ez utóbbi napon az a Salamon Gabriella, aki mind a 13 mérkőzésen meghatározó ember volt a csapatban, lőtt 30 gólt — ird és mondd 16 ezer 500 forint prémiumban részesült. Ennél kevesebbet kapott Szabó Károly és valamennyi további játékos, köztük a válogatottak, mint Hankóné, Hochrajter Ki­ta .. . Es sokan 10 ezer forint alatt. Nem úgy Giczey Lajos, aki­nek jutalma ötszámjegyü volt... — Ahhoz, hogy minden érthető legyen, és minden összefüggésre rávilágítsak, csaknem másfél évet vissza kell kanyarodni. Tavaly feb­ruárba!} csöppentem bele a kézilabdasportba, noha ad­dig is „testközelből élvez­hettem”, hiszen nap mint nap láttam a férfi- és női csapat edzéseit munkahe­lyemen, a sportcsarnokban. Akkoriban vált ismertté, hogy a lila-fehér gárdát meghívják egy NSZK-beli nemzetközi férfitomára. A költségvetési terv szerint 23 ezer forintra volt szükség a kiutaztatáshoz. Erre dr. Sü- meghy Csaba, az egyesület akkori társadalmi elnökhe­lyettese, a szakosztály veze­tője ráírta: „Költségtérítés­sel engedélyezem”. Ezt lát­va kijelentettem: dombon ugató vadászkutya legyek, ha rövid időn belül nem kerí­tek szponzort az utazás fi­nanszírozására. Csak percek kérdése volt, és a pénz ösz- szeállt. Ezek után meghív­tak, majd kooptáltak a szak­osztályvezetésbe. Igaz, mindössze két vezetőségi ülést értem meg, mert mint másként gondolkodó, nem túlságosan illettem a képbe. Ugyanis már akkor szorgal­maztam; a 'két szakág ketté- válas?tááát fizikailag és anyagilag -is. Sőt időközben azt is fölvetettem: milyen el­vek vezérelték a vezetőket, amikor négy meghatározó férfi játékost elküldték dol­gozni, a lányoknál viszont továbbra is mindenki profi maradt, ami ugye ellehetet­lenítette a fiúknál a szak­mai munkát. Ki számol a férfi- szakággal? Pedig időközben olyan, ma már a válogatottban is helyet kapó játékosok írtak alá átigazoló lapot a szak­osztályhoz, mint a PEMÜ Honvédből Molnár, a VÁÉV Bramacból Móré, Győrből Fenyő, Debrecenből Perger. Ám a végleges igazolásra nem került sor, ugyanis nem volt ezekben az elkép­zelésekben partner a veze­tőség. Potom pénzért jöhe­tett volna Vörös is, aki ma a Honvéd Szondi SE-ben ját­szik és a második vonal gól­királya. Ugyanakkor a lá­nyoknál több játékos igazo­lására volt pénz. Mindebből arra következtettem, hogy az egyesület és a szakosztály vezetése nem számol igazán a férfiszakággal. Sőt, egy idő után, pontosabban de­cember 5-én kaptam egy fel­mondólevelet, az akkori el­nök, Annus Vince aláírásá­val, amelyben az egyesület nehéz anyagi helyzetére hi­vatkozva megköszönik mun­kámat, s a jövőben társa­dalmi munkásként számíta­nak rám. Ezt is vállaltam, s betyárbecsületből az után­pótlás minden gondját-baját nyakamba vettem, segítve ezzel az Újkígyósról érkezett Skaliczki Lászlót. (A jelen­legi vezető edző akkoriban az utánpótláskorúakkal fog­lalkozott — a szerk.) Visszaminősítés az NB ll-be? Aztán idén májusban újra megkeresett Giczey La­jos, 6 arra kért, hogy a ko­rábban az Országos Keres­kedelmi és Hitelbanktól ál­talam a fiúknak szerzett és befolyt reklámösszeget úgy osszuk föl, hogy a férfiak­nak és a nőknek is kifizes­sék belőle a pontpénzt. Ez meg is történt, s ezzel egy­idejűleg Giczey Lajos beje­lentette a játékosoknak, hogy háromfokozatú bérka­tegóriát vezetnek be, vagyis fizetésemelések lesznek. A kedélyek csitultak, minden- tó abban bízott, nyugodt kö­rülményeket teremt a ma­roknyi, kézilabdát szerető sportvezető a csapatok kö­rül. így is tért pihenőre min­den játékos. Azonban rövid idő után az elnökség ki­mondta, hogy adják el Tye- tyákot, Baloghot és Pocsait azzal, hogy így nullszaldósra lehet futtatni a kézilabda­szakosztályt. Sőt, az is ha­mar kitudódott, hogy lépése­ket tettek azért is, hogy NB II-essé minősítsék vissza a férficsapatot. (Az MKSZ előírásai ezt nem tették le­hetővé, így továbbra is „kénytelen” volt az NB I- ■be nevezni a csapat — a szerk.) Míg az elnökség elengedte volna az említett játékoso­kat, én azon voltam, hogy maradjanak itthon, s vissza­vonattam átigazolási kérel­müket is. Sőt, a bajnoki rajt előtt sikerült 25 száza­lékos fizetésemelést keresz­tülvinni, kizárólag az álta­lam szerzett pénzből. Ehhez a főfoglalkozású Giczey La­josnak, de az egész egyesü­letnek semmi köze nem volt. Eközben egy tervet készí­tettünk arra, hogy a becsor­dogáló szponzori támogatá­sokat hogyan használjuk föl. Ebből oldottuk meg a fel­szerelésvásárlást, s rendez­tük volna a pontpénzeket. Ám ahogy következtek a mérkőzések, úgy tolódott el a korábbi viszonylagos egyensúlyi állapot megint a női szakág felé. S ráadásul ismét úgy, hogy ennek a fér­fi játékosok voltak a szenve­dő alanyai, vagyis sűrűsö­dött a szakág körüli gond. Kivel lehet egy gyékényen árulni? Éppen ezért november 5- ére kértem egy találkozót az egyesület megbízott elnöké­től, amelyre meghívtam Gi­czey Lajost is. Ekkor hang­zott el az, hogy Giczeyvel nem tudunk egy gyékényen árulni, amivel ő maga is egyetértett. Miklya János ezen meglepődött és részle­tes tájékoztatást kért. Mond­tam, akár ikét órán át is be­szélhetnénk arról, miért nem vagyunk szinkronban Giczey Lajossal. Ennek ellenére az elnök úr megkért, hogy leg­alább az év végéig marad­jak. A beszélgetés során Miklya Jánoson látszott, hogy igyekszik esélyegyenlő­séget adni a két csapatnak. Ki kapott pénzt, s ki nem... Ezen a találkozón azt is szóba hoztam: miként kap­hatnák meg a fiúk a jogo­san járó, s két hónapja el­maradt felkészülési prémiu­mot, amit Skaliczki László írásban össze is állított. Ígéretet kaptam arra, hogy november 7-én, szerdán dél­ben fölvehetem a pénztárból az összeget azzal, hogy osz- szam szét a játékosok között. Igen ám, de a megbeszélt időpontban a pénztáros hölgy csak széttárta a kar­ját, mondván: a lányokét már elvitte Giczey Lajos, a fiúkéról nem tud semmit. Tanácstalanul mentem le az edzésre és pironkodva kö­zöltem a játékosokkal a végeredményt. Ugyanakkor mindenki számára megdöb­bentő volt, hogy Giczey La­jos a lányoknak a felkészü­lési pénzt kiosztotta. Sőt, hamarosan a pontpénzt is megkapta a női csapat min­den játékosa. (Érdekes, hogy a két pénzosztó napot köve­tően írták alá a női csapat játékosai azt a bizonyos nyi­latkozatot, amelyet Giczey Lajos a nyílt leveléhez csa­tolt, s amelyben a kézilab­dázók kijelentik, hogy a szakosztálytitkárnak semmi köze a korábbi vezető edző szakmai bírálatához — a szerk.) A pontpénzjuttatásból a fiúk ugyancsak kimaradtak. Pedig korábban a baráti kör elnökhelyettese, Mochnács Pál és titkára, Szák K. And­rás azzal biztatott, hogy az azt megelőzően befolyt 150 ezer forint a fiúkat illeti, vagyis köztük lesz felosztva. Még rá is kérdeztem a biz­tonság kedvéért: „Ez való­ban a fiúké?” Az igenlő vá­lasz megnyugtatott, így so­káig nem is kételkedtem. Ám látva, hogy a női gárda megkapta juttatását, a fiúk pedig most sem, azonnal rá­kérdeztem ismét a baráti kör titkárára. Megtudtam, hogy Miklya János vezette elő a kifizetés módját a baráti kör elnöki ülésén, amit dr. V. Fodor Endre elnök szem­rebbenés nélkül jóváhagyott. Tulajdonképpen ez volt a második pofon, s úgy érez­tem, Giczey Lajosék a há­tam mögött kijátszanak. Még aznap este Bogárát Ottóval, mint a csapat egyik legidő­sebb játékosával leültem be­szélgetni, s kértem, hogy e tapasztalataimat tolmácsolja a játékosok felé. Azért nem kívántam én magam eléjük állni, mert abban az álla­potban indulatok nélkül nem tudtam volna mindezt el­mondani. Ezzel egyidejűleg bementem Miklya Jánoshoz és írásban beadtam lemon­dásomat. Hol itt a profi szellem? Mindig is azt vallottam, hogy próbáljunk meg profi szellemben gondolkodni, és a piacgazdaságra való áttérés­hez hasonlóan mi is üzleti szemmel nézni a sportot, azon belül a kézilabdázást is. Mindezt nem tudtam meg­valósítani az egyszemélyes szakosztályvezetés dilettan­tizmusa miatt. Lemondáso­mat ezért adtam be. Egy dolog jelentett gyógy­írt számomra: november 9- én a tatabányai mérkőzésre való indulás előtt odajöttek ^hozzám a játékosok, s Lo­vász Tibor tolmácsolásában csak ennyit mondtak: „Akár­mi van, neked köztünk a he- lyed!” Jávor Péter Az NB I zárása VIDEOTON-WALTHAM—DEBRECEN 3—2 (1—1) Székesfehérvár, 3000 néző. V.: Rácz. Gólszerzők: Föl­des (2.), Plókai (öngól, 76.), Molnár (82.), illetve Margi- nean (44.), Vancsa (87.). A gyors hazai gól után visszaesett a Videoton, a Debrecen viszont jól véde­kezett, és alkalmanként ügyes ellentámadásodat ve­zetett. Szünet után a Video­ton Csucsánszky vezérletével támadásba lendült, s gyor­san ismét jelentős előnyt szerzett. AZ NB I ŐSZI VÉGEREDMÉNYE : 1. Bp. Honvéd 11 2 2 27-10 24 2. FTC 10 2 3 32-10 22 3. Vác 10 2 3 21-14 22 4. Veszprém 6 7 2 16-13 19 5. Tatabánya 6 6 3 18-15 18 6. Pécs 8 1 6 18-13 17 7. Békéscsaba 6 2 7 18-20 14 8. Siófok 4 6 5 13-15 14 9. MTK-VM 5 4 6 19-22 14 10. Rába ETO 5 3 7 21-21 13 11. Videoton 5 3 7 20-23 13 12. Vasas ’ 5 2 8 21-26 12 13. Szeged 4 4 7 8-16 12 14. Ü. Dózsa 4 2 9 18-27 10 15. Debrecen 2 4 9 9-19 8 16. Bp. Volán 4­11 16-31 8 Röviden ♦ Miskolcon, az Avas Kupán az I. osztályúak versenyén Ké­tes Zoltán, a Békéscsabai Előre Spartacus SC súlyemelőié 300 (140 + 160) kg-os jó eredmény­nyel a második helyen végzett a 90 kg-os súlycsoportban. ♦ A hét végén, december 1- jén, ’ szombaton a békéscsabai Árpád fürdő 50 méteres, sátor­tetős medencéjében úszóver­senyt rendeznek, ezért az uszo­da 9—13 óra között a nagykö­zönség előtt zárva lesz. Termé­szetesen a téli fürdőt és egyéb szolgáltatásokat igénybe veheti a közönség ez időszak alatt is. Sportműsor SZOMBAT ASZTALITENISZ. NB I B. Bcs. Konzerv— Kaposplast, fér­fi. Békéscsaba, városi sport­csarnok, 10.00. NB II. OMTK II. —Debreceni Biogál, női. Oros­háza, József Attila Alt. Isk., 10.00. NB III. Kalocsai SE—Gyu­lai Élésker Szabadidő SC, férfi, 10.00. KOSÁRLABDA. NB I. SC Dó­zsa Tsz Szarvas—BSE, női. Szarvas, sportcsarnok, 16.00. LABDARÜGAS. NB III. Alföld csoport. Dömsöd—OMTK, 13.00. TEREMFOCI. Téli teremkupa, I. fordulója, Békéscsaba, 2. Sz. Általános Iskola, 8.00—20.00 órá­ig. VASÁRNAP ASZTALITENISZ. NB I B. Egei^-Bcts. Konzerv, férfi, 10.00. KÉZILABDA. NB I. Bcs. Elő­re Spartacus—Debreceni VSC, női, 10.00. Bcs. Előre Spartacus —Elektromos, férfi, 11.30. Mind­két találkozót Békéscsabán, a városi sportcsarnokban rende­zik. NB I-es ifjúsági mérkőzé­sek: Bcs. Előre Spartacus—Deb­receni VSC, leány, 9.30. Bcs. Előre Spartacus—Elektromos, fiú, 11.30. Mindkét találkozó Bé­késcsabán, a 2. Sz. Általános Iskolában lesz. LABDARÜGAS. NB III. Al­föld csoport. Mezőkovácsháza— Gyula, 13.00. TEREMFOCI. Teremkupa III. fordulója. Mezőberény, sport- csarnok, 8.00 órától. TÉLI KUPA torna első fordulója. Orosháza, városi sportcsarnok, 8.00 órától. SAKK. 1990. évi egyéni és csapat villámverseny. Gyula, Erkel Hotel, 9.00. Elmarad december elsején az OMTK—BSE II. {női NB I B-s asztalitenisz-mérkőzés a fővárosiak játékosainak vá­logatottbeli ikötelezettségei miatt. A találkozót egy ké­sőbbi időpontban rendezik. •*! BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Politikai napilap. Igazgató főszerkesztő: dr. Serédi János. Főszerkesztő-helyettes: Seleszt Ferenc. Megbízott igazgatóhelyettes: Raáb Sándomé. Kiadja a Békés Megyei Lapkiadó Vállalat. A szerkesztőség és a kiadó címe: Békéscsaba, Munkácsy utca 4. szám, Pf. 111. 5601. A szerkesztőség telefonszáma: (66) "27-844, főszerkesztő: (66) 21-401, a kiadó telefonszáma: (66) 26-395. Telexszám: 83-312. Telefax: (66) 21-401. Terjeszti a Magyar Posta. Elő­fizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 105 forint, egy évre 1260 forint. Készül: a Kner Nyomda lapüzemében, Békéscsaba, Lenin út 9—21., 56ÓO. Vezérigazgató: Balog Miklós. ISSN 0133—0055 Kéziratokat, képeket nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. I Kiütötték volna a békéscsabai férfikézilabda-sportot?

Next

/
Thumbnails
Contents