Békés Megyei Népújság, 1990. nonvember (45. évfolyam, 256-281. szám)

1990-11-03 / 258. szám

1990. november 3., szombat NÉPÚJSÁG Búcsú a mandátumoktól Klikkezés a gyomaendrődi lelkész ellen? (Folytatás az 1. oldalról) donképpen kizárták. Azzal sem értettem egyet, hogy a jelöltek megismeréséhez idő kell. Higgye el, ez a városi nem olyan nagy, hogy az emberek ne ismernék egy­mást. A testület október 24-én meghallgatta a jelöltek programját. Frankó Károly arra is emlékezett, hogy ezen az értekezleten Dávid Imre visszalépett a jelölt­ségtől, s javasolta, szavazza­nak Sipos Tas Töhötömre. A lelkész mindezt megtoldot­ta azzal: „Frankó Károly megkérdezte Dávid Imrét, vállalná-e a\ jelöltséget, ha én visszctféQgk. S nem ke­vésbé érdeites dolog volt, hogy a meghallgatás után még egy javaslat elhangzott. Frankó doktor jelölte saját magát." Sipos Tas Töhötöm sze­rint az események alakulá­sában nagyon sok szál az Endrőd—Gyoma ellentéthez vezet. Azt is tudni kell — hangsúlyozta beszélgetésünk alkamával —. hogy az a bi­zonyos Honismereti Egyesü­let, amely végül is sikerrel zárta- a választásokat, end- rődieket tömörít szervezeté­ben. Marionett­képviselők A polgármester-választá­son, október 29-én dr. Fran­kó Károlyt, dr. Veréb' La­jost és Sipos Tas Töhötömöt javasolták a jelöltlistára. Je­néi Bálint lemondott jelölt­ségéről, s egyben mindjárt szót kért. A lelkésztől meg- * kérdezte: polgármesterré vá­lasztása esetén megtartja-e eredeti hivatását. Sipos Tas Töhötöm erre egyértelmű igennel felelt. Válaszában azt is kifejezte, hogy főál­lásban természetesen a pol­gármesteri feladatokat vé­gezné, s mellette szolgálná híveit is. A képviselők vi­szont nem fogadták el ezt az álláspontot, s nem is szavaz­ták meg, hogy a lelkész fel­kerüljön a szavazólapra. Si­pos Tas Töhötöm viszontja- vaslatot tett: nyilatkozzanak ellenfelei is e kérdésről, hi­szen nekik is becsületes pol­gári foglalkozásuk van. Az ő esetükben viszont más vé­leményre jutottak a képvise­lők, mondván, mindketten orvosok. megválasztásuk esetén szabad idejükben ügyeletet tarthatnak, ma­gánrendelést is folytathat­nak. Visszalépése után a lel­kész az MDF-es Kun Lász- lónét ajánlotta, aki fel is került a szavazólapra. Az eredmény pedig már ismert. Az is, hogy a kihir­detés után öten búcsút mondtak képviselőségüknek. Az esetet — a dolog termé­szeténél fogva — másként ítélik meg az érintettek. Dr. Frankó Károly a polgármes­ter-választást törvényesnek és tisztességesnek tartotta, hiszen az ülésen a többség véleménye érvényesült. Sze­rinte volt, aki csak azért vállalta a képviselőséget, hogy polgármester lehessen. Miután nem sikerült neki, visszaadta a mandátumát.'s ezzel visszaélt a választópol­gárok bizalmával. Becsapta azokat, akik annak idején rá adták a vaksukat. Dr. Gedei Margit keserű hangon összegez: — Amikor megválasztottak, úgy gon­doltam, itt 19 ember együtt dolgozik majd. Aztán vol­tunk néhányan, akiket ma­dzagon rángattak. Nem tar­tom értelmét annak, hogy klikkezéssel lehetetlenné te­gyenek. Azzal, hogy vissza­léptünk, talán egységeseb­ben tudnak majd a képvise­lők dolgozni, kívánom nékik, hogy így legyen. Sipos Tas Töhötöm ha­sonló következtetésekre ju­tott: — Vissza kellett adnom a mandátumomat, hiszen előttem nem volt kétséges, az én személyem ellen irá­nyult minden törekvés. Má­soktól hallottam vissza, hogy a két hét alatt többször megrágalmaztak. Erre nem adtam ökot. A történetnek természetesen számtalan mozzanata volt még, amire nem térhettünk ki. Ám mindenképpen felmerül a kérdés, aki néhány napos képviselősége után visszaadja a mandátumát, nem él-e vissza súlyosan a választók bizal­mával? Megfontolandó Gedei Margit válasza, aki így fogal­maz: „Éppen az ő érdekükben léptem vissza. Azzal, ha ma­radok, csak nekik ártok, s később még kevesebb remény marad arra, hogy tiszta maradjak.” Annyi bizonyos, hogy az esetnek sok-sok szenvedője volt és lesz ezután is. Félő, hogy az egésznek végül a választó­polgárok isszák meg a levét. László Erzsébet Horn Gyula levele... Kedvezőtlen jelenségek a magyar—szovjet kapcsolatokban Horn Gyula, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke leve­let Intézett Alexandr Ozaszohovhoz, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Külügyi Bizottsága .elnökéhez. Aggodalommal töltenek el azok a kedvezőtlen jelensé­gek, amelyek az elmúlt hó­napokban a magyar—szov­jet kapcsolatokban mutat­koztak. Viszonyúnkban fe­szültségek keletkeztek, és sú­lyos zavarok tapasztalhatók a gazdasági kapcsolatokban. A szovjet kőolaj-, vili amos- energia- és nyersanyagszál­lítások nagymértékű csökke­nése, a vállalt kötelezettsé­gek teljesítésének bizonyta­lansága, illetve gyakori el­maradása óriási károkat okoz az egyébként is válságos helyzetben levő magyar gaz­daságnak — hangoztatja töb­bek között a levélben. Megítélésem szerint ezt nem csupán az Önök orszá­gában is mutatkozó rendkí­vüli gazdasági gondok ma­gyarázzák, hanem politikai okok is. Számomra ezt jelzi például a Pravda októberben publikált két nagy terjedel­mű és feltűnően tálalt tudó­sítása a magyarországi hely­zetről és a Szovjetunió meg­ítéléséről. A tudósítások szerzője sze­rint Magyarországon szovjet-, illetve oroszellenesség tom­bol, becsmérlik a szovjet né­pet és erőfeszítéseit az or­szág átalakításában. A tudó­sító azt állítja, hogy orszá­gunk minden gondjáért a mai szovjet vezetést hibáz­tatjuk. Az ilyen tartalmú és stí­lusú írások, nyilatkozatok ugyan megjelentek, elhang­zottak, de mint Hóm Gyula megállapítja: egyedi jelen­ségnek minősíthetők. A ma­gyar Országgyűlés, félelős politikai tényezők több alka­lommal is állást foglaltak a kölcsönös tiszteleten, bizal­mon és érdekeken nyugvó jószomszédi viszony megőr­zése és erősítése, a konstruk­tív magyar—szovjet együtt­működés mellett. Dboimov fogadta Palotás Jánost, a VOSZ elnökét A Szovjetunió budapesti nagykövete, Ivan Aboimov, pén­teken fogadta Palotás Jánost, a Vállalkozók Országos Szö­vetségének elnökét, országgyűlési képviselőt. A találkozón a két ország gazdasági szereplőinek kapcsolatait segítő kérdé­sek megbeszélésén túl néhány konkrét témáról, így a szov­jet olajszállítások felgyorsításának lehetőségeiről is szó volt. Magyar—román vízügyi tárgyalás öttagú román vízügyi de­legáció vett részt a héten a Körösök magyarországi sza­kaszának szemléjén. Sorra járták a közös határzónába tartozó árvízvédelmi fővéd­vonalakat, gátőrtelepeket, duzaasztóművéket, belvíz- csatornákat és szivattyútele­peket, s a szemle megálla­pításait jegyzőkönyvben rög­zítették. Eszerint a magyar területi árvízvédelmi fővéd­vonalak és egyéb objektu­mok jól karbantartottak, a védelmi anyagoik megfelelő mennyiségben és minőség­ben rendelkezésre állnak, a belvízcsatornák és szivattyú- telepek üzemképesek. A román delegáció tagjai és a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság szakemberei szükségesnek tartják a foko­zottabb árvízvédelmi együtt­működést. E tekintetben so- ronkívüld feladat a tamásdai és kis-zerihdi romániai ár­vízi tározók, valamint ma­gyar területen a mályvád! tározó üzemelési rendjét szabályzatban rögzíteni. Szükségesnek tartották, hogy — a romániai vízügyi szer­vek átszervezése miatt — Gyula—K isj enő között az árvízi adatcsere és a hidro­lógiai adatszolgáltatás köz­vetlen úton történjék. Ma­gyar részről a szakemberek fontosnak tartják a Nagy­várad feletti vízerőműrend­szernek a Sebes-Körös ár­hullámaira ható együttes vizsgálatát és az erőmű- rendszer üzemelési szabály­zatának előírását. Német diplomácia George Bush amerikai el­nök november 18-án magán­jellegű látogatást tesz Né­metországban, mielőtt Pá­rizsba, a helsinki dokumen­tumot aláíró országok veze­tőinek találkozójára utaznék — jelentette be pénteken a bonni kormány szóvivője, Hans Klein. Willy Brandt irodája azt erősítette meg, hogy a szociáldemokrata párt tiszteletbeli elnöke hétfőn utazik Bagdadba, hogy meg­kísérelje elérni az Irakban és Kuvaithan rekedt összes külföldi — köztük körülbe­lül 400 német — szabadon- bocsátását. Brandtot Szaddám Húszéin iraki elnök hívta meg Bag­dadba. A hivatalos Bonn lát­szólag nem szívesen támo­gatja az ellenzéki politikus, Brandt misszióját, hivatkoz­va az Irakkal szemben ösz- szekovácsolódott — töredező — szolidaritásra. JÓL HALAD A CSALAGÚT ÉPÍTÉSE: a La Manche-csatorna alatt, brit oldalon fúrt alagút egyik kiszolgáló alagútjáról készült. Az 1987-ben francia és brit oldalon megkezdett munkálatok eredményeképpen a napokban elérték a „csalagút” teljes hosszát, a két, a fran­cia és az angol fúrópazs találkozott > „Törökjárás” a végeken Október: 364 tiltott határátlépés Legtöbben, 171-en Békés megye határainál, 112-en Csongrád megyéhez tartozó területen, 81-en Hajdú-Bihar megyei határszakaszon pró­bálkoztak. Érdekes a határ­sértők állampolgárság sze­rinti megoszlása is. Megkö­zelítőleg tíz országból indul­tak, közülük legtöbben, 140- en törökök, 125-en románok, 4I-en pakisztániak, 33-an li­banoniak, de megtalálhatók voltak ghanaiak, irániak, ni­gériaiak, indiaiak és elenyé­sző számban magyar állam­polgárok. A román állampol­gárok közül 13-an kaptak Magyarország területére ide­iglenes tartózkodási enge­délyt. Október hónapban is ta­pasztalható volt a már év elején jelentkező megnöve­kedett utasforgalom. A köz­úti. átkelőkön (Nagylak, Gyu­la, Ártánd) közel 840 ezer utas, a vasúti, átkelőkön (Lö- kösháza, Kötegyán, Biharke- resztes) mintegy 400 ezer em­ber lépte át a határt. A közúti gépjárműforgalom elérte a 260 ezres nagyság­rendet, melynek következ­ménye során a határátkelő­helyek leterheltsége ugrás­szerűen megnövekedett. A személyvonatok a férőhelyek többszörösét meghaladó utast szállítottak. A közúti átkelő­helyeken egy-két kivételtől eltekintve tumultus, hosszabb várakozás nem fordult elő. Jótanácsként azoknak, akik ezután szándékoznak Romá­nia felé utazni, ajánljuk a gyulai határátkelőhelyet, ez nem annyira terhelt. ' Határrendsértés a magyar —román államhatár rendjé­re vonatkozó egyezmény elő­írásai szerint két esetben for­dult elő. Egy kötegyáni la­kos ittas állapotban áttévedt Románia területére, vala­mint a Biharkeresztesi Aranykalász Tsz dolgozója tárcsázás közben kidöntötte a határkövet. Román részről nyolc személy terepismeret hiányában és ittasság követ­keztében áttévedt, illetve egy román állampolgár lovai át­kóboroltak a Magyan Köz­társaság területére. S ami a sorkatonákat ille­ti: november 14-én leszere­lés, 29-én újoncok bevonu­lása lesz a határőrséghez. Hová hull a hulladék? (Folytatás az 1. oldalról) tárolásra csaknem 27 000 tonna kerül, ez utóbbiakat telephelyen belül és kiépített átmeneti tárolóban helyezik el. A fennmaradó mennyi­ség kezelése megoldatlan. A vágóhídi hulladékok ártal­matlanítása, hasznosítása részben megoldott. Sdk helyen hatósági enge­dély nélkül történik az ége­tés. Az olajos iszap ártal­matlanítása általában meg­oldatlan a termelőknél, an­nak ellenére, hogy erre a célina léteznek engedélyezett technológiák, valamint a Bé­késcsabai Városgazdálkodási Vállalat is vállalkozik az olajos hulladékok fogadásá­ra. A szénhidrogén-kutató fú­rásoknál a megyében éven­te 13 000 tonna fúrási iszap keletkezik, amit a füzes­gyarmati és a cserebökényi átmeneti tárolóban helyez­nek el. összegezve megállapítható, hogy a megyében keletkező veszélyes hulladékok 45 szá­zalékának ártalmatlanítása és hasznosítása nem megol­dott. így nagyarányú az át­menetei tárolás. Az ok: 1982 óta az országos veszélyes- hulladék-kezelő hálózat csak részben épült ki, a hasznosí­tásra és ártalmatlanításra kevés és igen költséges tech­nológia áll rendelkezésre. Végső soron veszélyes hul­ladékok kezelésében való el­maradottságunk is gazdasági okokra vezethető vissza. Hunya KÖZSÉG ÖNKORMANYZATANAK KÉPVISELŐTESTÜLETE pályázatot hirdet jegyzői állás betöltésére Pályázati feltételek: — i.gazgatás-sizervezői vagy áliiam- és jogtudományi doktori képesítés — egyéves szakmai gyakorlat, továbbá csatolt — önéletrajz — erkölcsi bizonyítvány —• szakképzettséget igazoló okirat másolata. Juttatások: — hatályos jogszabályok keretei között, illetve — szolgálati lakás biztosítható. A pályázatot 1990. november 30-ig lehet benyújtani: SzmoHa Illés polgármesternél, 5555 Hunya, Rákóczi u. 19. címen.

Next

/
Thumbnails
Contents