Békés Megyei Népújság, 1990. nonvember (45. évfolyam, 256-281. szám)

1990-11-30 / 281. szám

BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1990. NOVEMBER 30., PÉNTEK POLITIKAI NAPILAP Ara: 4,30 forint XLV. ÉVFOLYAM, 281. SZÁM Rendeletek, törvényjavaslatok a kormányülésen Csütörtökön isméit ülést tartott a kormány. éA testü­let munkájáról a kora esti órákban tartott szünetben László BaTázs szóvivő, tájé­koztatta a Rádió és az MTI munkatársát. Mielőtt rövi­den ismertette volna a kor­mányülésen történteket, megerősítette a Népszava csütörtöki számában napvi­lágot látott hírt: miszerint a miniszterek külön-külön és együtt felajánlották lemon­dásukat Antall József mi­niszterelnöknek. Ez azonban még októberben történt, lé­nyegében elvi jelentőségű lé­pés volt, azzal a céllal, hogy megkönnyítsék a miniszter- elnök számára a kormány esetleges átalakításával kap­csolatos elképzelések megva­lósítását. A kormányfő azon­ban ezzel a lehetőséggel az­óta 'sem élt. Rátérve a kormányülésen történtekre, László Balázs elmondotta, hogy a testület számos olyan rendeletet al­kotott, amelynek célja az, hogy biztosítsa az önkor­mányzatok működőképessé­gét, s létrehozza a megfele­lő szervezeteket azoknak a hatósági feladatoknak az el- látására, amelyekhez külön­leges szakemberekre van szükség. Így egy kormány- rendelet értelmében Fogyasz­tóvédelmi Főfelügyelőség jön létre. Erre az intézményre azért van szükség, mert a piac Magyarországon még fejletlen, ám a fogyasztók érdekeit védeni kell. Ugyancsak kormányrende­let alapján megalakul az Országos Munkaügyi Köz­pont, valamint megyei szer­vezetei is. Ezzel lényegében létrejön a munkaerőpiac in­tézményrendszere, amelynek feladata a munkaközvetítés, a munkanélküli segély meg­állapítása. A kormány törvényjavas­latot fogadott el az árvaszé­kek felállításáról. Az elkép­zelés szerint a gyámügyi fel­adatokat az árvaszékek a helyi önkormányzatokkal kö­zösen látják el. Az árvaszé­kek elsősorban szakmai kér­désekben döntenek, mint például az örökbefogadás, a kiskorúak házasságának en­gedélyezése. A kormány döntése alap­ján továbi hatósági felada­tokat ellátó szakmai szerve­zetek jönnek létre, így pél­dául megalakul az egységes közlekedési főfelügyelet, a megyei és fővárosi földmű­velési hivatalok hálózata, va­lamint az állami népegész­ségügyi és tisztiorvosi szol­gálat. A testület foglalkozott az állattenyésztés helyzetével is. Mivel a jelenlegi becslések alapján jövőre a vágóállat­állomány erőteljes csökkené­se várható, a kormány a ter­melési kedv ösztönzésére in­tézkedéseket hozott. A legfontosabb, a takar­mányimport vám- és illeték- mentessé válik azon vállal­kozók számára, akik a beho­zott takarmányt legfeljebb 2 százalékkal növelt áron ér­tékesítik. Végül szó volt a közel­múltban Olaszországban járt magyar küldöttség tárgyalá­sairól is. Az olasz kormány felajánlotta hazánknak, hogy az energiagondok enyhítésé­re segítséget nyújt. A kabi­net erre a célra 12 milliárd líra értékű hitelt ajánlott fel, melyet motorbenzin vá­sárlására használhatnánk. Nem történt államtitoksértés Megrovást kapott Végvári József A Budapesti Katonai Bíró­ságon csütörtökön este ítéle­tet hirdetett dr. Hildenbnand Róbert hadbíró alezredes, a bünitetőtanács elnöke. A bí­róság a tárgyaláson lefoly­tatott bizonyítóeljárás alap­ján Végvári József nyugál­lományú rendőr őrnagy vád­lottal szemben a szolgálat­ban íkötelességszegés és ál­lamtitoksértés bűntette mi­att indított büntetőeljárást rrtegszünteti és a vádlottat megrovásban részesíti. Az ügyben felmerült bűnügyi költséget az állam viseli. A végzés kihirdetését követően a íbüntetőtanács elnöke a döntés indoklását közel egy órán keresztül ismertette. A katonai ügyész a bírói végzés ellen fellebbezett a vádlott terhére, büntetés ki­szabásáért. A vádlott és ügy­védje szintén fellebbezést je­lentett be felmentésért. Mindezekre tekintettel az el­ső fokon hozott bírósági íté­let nem jogerős. Szálló és színház; udvarles Színe és visszája „... mi szem-szájnak ingere* — de nem vadat, halat! Fotó: Gál Edit Megtetszett az igazgató úrnak... Itt nemcsak áruval, tanáccsal is ellátják a vásárlót Fogadok, olvasóink többsé­ge nem tudja eszik-e avagy isszák a vitaminozott fehér- jekoncentrátumot? És bizo­nyára azt sem tudja, miért és hogyan kell csíráztatni a biomagvakat és miként ké­szítik a szójasalátát? Pedig a napjainkban oly sokat em­legetett reformkonyhának csupán apró szeletkéit em­lítettük az imént. Ha többet akarna megtudni minderről a kedves újságolvasó, és ne­tán kísérletező kedvéhez az alapanyagokat is meg szeret­né vásárolni... Nos, én már tudom hová kell mennie! Hadd osszam meg önökkel tapasztalataimat, dacolva B veszéllyel, rám fogják, rek­lámozom a Békés Megyei Könyvtár új szolgáltatását. Illetve nem is dacolva... Mert igenis, reklámozni aka­rom e szolgáltatást, hisz’ az üzlet vezetője, Pató Istvánná sem véletlenül elszánt híVe az általa népszerűsített re­formkonyhának. Maga is en­nek köszönheti egészségét: (Folytatás a 3. oldalon) Űtmutatás Moszkvából, avagy egy tanácskozás tapasztalatai Beszélgetés Nagymihály Jánossal, az MSZMP KB megyei tagjával A közelmúltban tartották Moszkvában a kelet-közép-euró- pai munkáspártok képviselőinek találkozóját. A szocialista világrendszer politikai-gazdasági összeomlása óta az első olyan megbeszélésre került sor, amelyen egyeztették straté­giájukat a marxizmus—leninizmus eszmerendszerére épülő pártok. A rendezvényen a Bolgár Szocialista Párt, a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság Kommunista Pártja, a Lengyel Köztársaság Szociáldemokrata Pártja, a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Magyar Szocialista Munkáspárt képviseltette magát. Megfigyelői státusszal a lengyel szak- szervezeti és. nőmozgalom, valamint a román szenátus ál­landó bizottságának egy tagja volt jelen. Homlokzatán már az ere­deti név hirdeti: „Fiume”. Befejezéshez közeledik a nagy munka: a békéscsabai „Fiume”, illetve az elmúlt évtizedekben „Csaba” névre átkeresztelt, patinás szállo­da felújítása, belső átépíté­se. Az új tulajdonos, a Bé­késcsabai Állami Gazdaság, nem csekély költséggel igé­nyes, színvonalas vendéglátó objektummá fejlesztette a lepusztult épületet. Szépen rendbe hozták, igényesen fel­újították a szálloda tőszom­szédságában a Jókai Színház utcai homlokzatát is, a já­rókelők tehát megelégedés­sel szemlélhetik a hangula­tos utcaképet, hiszen de­cember végére eltűnik a deszkapalánk, megnyílik a „Fiume”. ; S mit lát majd a kedves vendég, aki történetesen épp egy udvarra néző szobában száll meg, nem kevés pén­zért? Nos, a jobb oldali fo­tónkon látható, málló vako- latú, toldott-foldott házfalat: a Jókai Színház hátsó trak­tusát. Az ellentét a közös udvarban szinte bántó, ám tegyük nyomban hozzá, leg­rosszabb esetben is kora ta­vaszig marad ez az áldat­lan állapot. Valamennyi érintett, az állami gazdaság éppúgy, mint a színház, a város és a megye vezetése egyetértésben keresi és szor­galmazza a megoldást, szó nincs egymásra mutogatás­ról, vitáról. Áz állami gaz­daság — tudtuk meg Fodor Gézától, a „Fiume” igazga­tójától —, önköltségi áron, mintegy 1 millió forintból rendbe hozná a szóban forgó udvari homlokzatot, hiszen ez nekik legalább annyira érdekük, mint a színháznak. Csányi Tibor, a Jókai Színház gazdasági igazgatója megerősítette a nyilvánvaló tényt, hogy tudniillik erre a munkára már végképp nem jutott egy fillér sem. De már el is készült, a gazdasággal közösen a költségvetés a fel­újítási munkákra. Igaz, a színháznak nincs 1 millió fo­rintja, saját hatáskörében 300 ezer, maximum 400 ezer forintot tud kiszorítani erre a célra, de bíznak az ille­tékesek megértő támogatá­sában. Miután a Jókai Színház gazdasági szempontból a me­gyei tanácshoz tartozott, il­letve pillanatnyilag a me­gyei végrehajtó bizottsághoz tartozik, megkérdeztük Ko­vács Mihály pénzügyi osz­tályvezetőt is, aki szintén úgy vélekedik; mindenkép­pen, és minél gyorsabban rendbe kell hozni ezt az ud­vart. Igyekeznek úgy előké­szíteni a témát a várhatóan decemberben alakuló új me­gyei önkormányzati képvise­lőtestület számára, hogy mi­előbb megtörténhessen a fel­újítás. A Thürmer Gyula pártel­nök által vezetett munkás­párti delegációban Békés megyei küldött is volt. Nagymihály János az MSZMP Központi Bizottsága tagjaként vett részt a kül­döttség munkájában. Moszk­vai tapasztalatairól kérdez­tük: — Hogyan került egy me­gyei 'párttisztségviselő egy magas rangú delegáció tag­jainak sorába? — Meggyőződésem, hogy részvételem a moszkvai ta­nácskozáson mindenekelőtt a megye munkáspárti alap­szervezeteinek és tagságának szól, nem az én személyem­nek. Pártunk vezetése ilyen módon is igyekezett elis­merni azt a hatalmas erőfe­szítést, amit egy korszerű baloldali párt megszervezé­se során a megyében elér­tünk. Egyben kifejezi Békés megyei MSZMP-szervezete- infe országos súlyát is a munkáspárton belül. — A tömegkommunikáció szűkszavúan kommentálta a Szovjetunió által rendezett tanácskozást. Milyen napi­rendeket tárgyaltak? — Talán három téma kö­ré lehetne csoportosítani a megbeszélteket. Véleményt cseréltünk az egyes orszá­gokban elfoglalt helyünkről, tárgyaltunk nemzetközi kap­csolatainkról és megállapo­dásra jutottunk a pártok közötti együttműködés te­kintetében. — Hallhatnánk-e néhány jellemző 'megállapítást a munkáspártok helyzetéről? — Talán a legfontosabb az az egybehangzó megálla­pítás, hogy a szocializmus ügye nem veszett el. Meg­bukott ugyan az a modell, amit többé-kevésbé egyfor­ma logikával építve próbál­tak Európa e térségében megvalósítani. Kudarcot val­lott az elgondolás, amelyben csak hirdették az örökös 'megújulási képességet, de valójában ez csak szólam maradt. Nem bukott meg vi­szont egy olyan korszerű kö­zösségi társadalom eszméje, amely képes megoldani az úgynevezett szocialista tér­ség gazdasági és szociális gondjait, valamint úrrá tud lenni a jelenkor feszültsége­in. Minden pártdelegáció egyetértett abban, hogy a .moszkvai találkozó igen hasznos a pártok vélemény- cseréje, együttműködése szempontjából. Elhatároz­tuk, hasonló találkozókat a jövőben is szervezünk. — Mennyire szigetelődtek el a munkáspártok a volt szocialista országok új tár­sadalmat építő többpárt­rendszerében? — A testvérpártok képvi­selőinek beszámolója alapján a baloldal helyzete kivétel nélkül minden országban ne­hézzé, válságossá vált. A bal­(Folytatás a 3. oldalon) A szálloda udvari traktusa, illetve terasz- Néhány szoba ablaka erre a látványra nyí- részlet lik — színházépület, a közös udvarról nézve Fotó: Kovács Erzsébet

Next

/
Thumbnails
Contents