Békés Megyei Népújság, 1990. nonvember (45. évfolyam, 256-281. szám)

1990-11-29 / 280. szám

NÉPÚJSÁG o 1990. november 29„ csütörtök Újra az Egzisztencia alapról „Tolvaj minket ne irányítson” A város, amelynek szolgáltató üzeméről történetünk szól, sok tekintetben tipikusnak mondható. A munkavál­lalók többsége itt is másod-, harmadállásból egészíti ki jövedelmét. Meghatározó a háztáji gazdálkodás, az állat­tartás, a földművelés. A szolgáltató üzem vezetője „régi motoros”, ismeri be­osztottjai leterheltségét. Nem tiltja a fusit, egyszerűen tudomásul veszi. Teltek-múltak a munkásnapok, mindenki tette a dol­gát. Kisebb összezördülések voltak ugyan, de a nagyobb vihar elkerülte az üzemet. Békesség uralkodott a kisvá­rosban. Ám a demokrácia térnyerésével a beosztottaknak szemet szúrt, hogy a főnök felesége butikot — pontosab­ban: használtruha-kereskedést — nyitott a főutcán. Va­jon honnan lopta á rávalót? — kérdezték egymástól. Sőt, mi több, a helyi MDF is érdeklődni kezdett az üzemve­zető felől. Rövidesen kiderítették: „Sajnos, az üzemve­zető sohasem volt MSZMP-tag”. A tény elkeserítő, álla­pította meg a kormányzó párt helyi vezetője. Még va- gyonátmentésről sem lehet szó. — Hát akkor miből telik neki? — tanakodtak a város igazságtevői. — Biztosan lop a főnök. Mi másból vette volna a butikot? Lottón nem nyerhetett, erről tudnának. A szolgáltató üzÄnben is terjedt a hír: „A főnök lop..már az MDF is vizsgálja az ügyet. Tehát bizto­san igaz. A gazdasági vezető mit sem sejtett a mendemondáról. Beszéljenek csak, gondolta, az ő lelkiismerete tiszta. Majd abbahagyják, találnak új témát. Optimizmusának hamar vége szakadt. Aláírást gyűjtöttek ellene (hogy kik, az nem tudható), és követelték azonnali lemondását. „Tol­vaj miniket ne irányítson” — fogalmazott az ismeretlen igazságtevő. Termelési tanácskozáson próbálták az ügyet tisztázni. Az álvádakra az üzemvezető válaszolt, de kevesen hittek neki. Hiába, ha valakiről elterjed, hogy lopott, az már mondhat, amit akar. Törvényességi vizsgálatot kért ma-, ga ellen. A huzavona sokáig tartott, s mire a bürokrácia útvesztőiben az ügyet lezárták, addig az üzemen belüli hangulat teljesen elmérgesedett. A főnököt sanda szem- pillantásokkal fogadták mindenütt. Voltak, akik nem néztek a szemébe. Az üzemvezető családja sem maradt ki a keserűségből. A feleség butikjának ablakát rendre betörte valaki. Szintén ismeretlen valaki! Végre eljött a törvény szolgáltatta igazság. Egyértel­műen kiderült, hogy az üzemvezető elleni vádak alapta­lanok. Nem lopott! „Csak” éppen szemet hunyt a beosz­tottak fusizásai, ha úgy tetszik, lógásai fölött. Megpró­bált emberséges lenni, még fegyelmit sem adott senki- •- nek. Pedig ebben az üzemben a 8 órás munkaidő foga­lom sem volt, nemhogy valóság. A főnök egészsége vi­szont ráment a dologra. Közel a nyugdíjhoz, valószínű­leg leszázalékolják. Rendetlenkedik a szíve... Hiába, az élet nem könnyű. S a demokrácia olykor nemcsak költséges, hanem keserves is. Papp János Már a Fidesz sem a régi? ü politikát nem szabad kivinni az utcára Kongresszus előtti beszélgetés Fiilöp Zoltánnal Sarkadon már döntöttek „Mi végre vagyunk? 99 Sarkad város önkormány­zati képviselőtestületének ülésén, kedden, az írásban kiküldött napirendek meg­tárgyalása előtt Tóth Imre polgármester javaslatára, az 1991. évi költségvetést vitat­ták meg. — A képviselőtársaimnak átadott írásos tervezet mind­össze a lehetőségeink szám­bavétele. Egyelőre nincs költségvetési törvény, így nem tudhatjuk, miből gaz­dálkodhatnak az önkor­mányzatok. Amikor elindul­tam a választáson, nem vol­tak illúzióim, de ekkora bi­zonytalanságra nem számí­tottam. Nyugodtan feltehet­jük a kérdést: mi végre va­gyunk? Ám, bármilyenek is a körülmények, feladatain­kat meg kell, hogy oldjuk — mondta bevezetőjében a pol­gármester. A jövő évi költségek ter­vezéséhez az 1989-es szám­viteli adatokat vették figye­lembe. Tavaly 216 millió fo­rint volt a tanács bevétele. Erre az összegre tartanak számot jövőre, és megköze­lítőleg 23 millió kiegészítő állami támogatást várnak. Az önkormányzat működő­képességéhez, valamint egyéb, lakosságot ellátó te­vékenységhez mintegy 197 millió forintra lesz szükség. A bevétel és a kiadás kü- lönbözete húszmillió forint. Ennyit lehet másra, például: segélyekre, útépítésre, vál­lalkozások támogatására for­dítani. A hozzászólók közül Bol­dog Ferenc és Pintér Lajos, a bevételek növelését, Bon- dór Sándor a kiadások csökkentését javasolták. Do­bi Imre, a pénzügyi ellen­őrző bizottság elnöke egyet­értett a képviselők vélemé­nyével. Ugyanakkor felhívta a figyelmüket arra, .hogy a költségvetési tervezet felté­telezett bevételeket és felté­telezett kiadásokat tartal­maz. Amíg nincs költségve­tési törvény, addig minden feltételes módban értendő, érvelt Dobi Imre. A testület elfogadta az 1991. évi költségvetést, majd tárgyalt a Il-es számú álta­lános iskola tornaterem-épí­téséről. állást foglalt a Kos­suth utca 10—12. szám alatti ingatlan hasznosításával kapcsolatban és különféle bejelentéseket vitatott meg. Statisztikai adatok az 56-os események áldozatairól KI tud többet a társadalombiztosításról? Mindeddig szigorúan bi­zalmas minősítésű adatokat tett közzé a KSH a Statisz­tikai Szemle ez év októberi számában. A szomorú sta­tisztika arról nyújt átfogó áttekintést, hányán haltak meg, illetve hányán szen­vedtek súlyosabb vagy eny­hébb sérüléseket 1956. októ­ber 23-a és december 31-e között. Az adatgyűjtemény a dokumentumok erejével tükrözi a forradalom és sza­badságharc eseményeit, a forradalom konszolidációs folyamatát, majd a novem­ber 4-ét követő időszak hő­sies harcainak a krónikáját. Az áldozatok és a sebesül­tek kor és foglalkozás sze­rinti adataival világos vá­laszt ad arra, hogy valójá­ban. kik is vettek részt a harcokban. Néhány tényadat a táblá­zatokból: 1956.. október 23- ától az év végéig 19 226. a harcok közepette megsérült személyt részesített kezelés­ben az állami egészségügyi szolgálat. Az ellátott sebe­sültek 61 százaléka kórházi ápolásra szorult, s a kórház­ban ápoltak 8 százaléka meghalt. A halottak száma Budapesten 1945, a vidéki városokban 557 volt. Meglehetősen nagy port kavart fel az országban he­tekkel ezelőtt az, hogy a Fi­desz — ellentétben az SZDSZ-szel kötött korábbi megállapodásával — az MDF-hez hasonlóan nem ál­lított jelölteket Budapest ön- kormányzata alpolgármesteri tisztségeinek elnyerésére. Ezért aztán a szabad de­mokraták neheztelésüket nem egyszer kifejezésre is juttatták a sajtóban. Fülöp Zoltánt, a Fidesz Országos Tanácsának tagját arról kérdeztük a napok­ban: miért döntöttek így a főváros fiatal demokratái, illetve a Békés megyei fi- deszesek hogyan készülnek a párt soron következő, sze­gedi kongresszusára? — Való igaz, eleinte 1 ab­ban egyeztünk meg az SZDSZ-szel, hogy vállalunk alpolgármesterséget, ám. mivel az MDF visszaléptette Barsiné dr. Pataky Etelkát, mi is „visszavonulót fúj­tunk”. Ügy gondoltuk, a 2 és fél milliós városban nem lenne szerencsés, ha Demsz­ky Gábor főpolgármester je­lentős ellenzék nélkül irá­nyítaná a képviselőtestület munkáját. Most már a ki­sebbségben lévő szabad de­mokraták rákényszerülnek arra, hogy mind az MDF-et. mind a Fideszt bevonják a döntéshozatalba. — Mintha a Fidesznek egyre több gondja támadna mostanában az SZDSZ-szel. — Erre csak azt tudom mondani, hogy — bár van­nak liberális szemléletű po­litikusai —, az SZDSZ alap­jában véve nem tekinthető liberális pártnak. A taxis­blokád idején ez világosan megmutatkozott. Míg a Solt Ottilia vezette szociálde­mokrata szárny a barikádo­kon volt, a szabad demokra­ták közgazdászai a benzin­áremelés szükségessége mel­lett érveltek. — Azért úgy tűnik, mesz- sze már a fiatal demokra­ták hajdanvolt egysége is. Mellesleg, valójában hánya­dik kongresszusát tartja de­cember 8—9-én a Fidesz? A jövőben a társadalom­biztosítás egész rendszeré­ben átalakulás várható, s ez jóformán minden állampol­gárt érint. Ám lassan köze­ledik a változások szele,, s emiatt az emberek zöme joggal türelmetlen. Kérdé­seikkel, kéréseikkel légin-, kább a munkahelyek ügyin­tézőit ostromolják, akik alig tudnak többet, mint tjárki más a nyugdíjakat, a gye­det, a családi pótlékot, és egyéb juttatásokat érintő változásokról. Elsősorban a tájékoztatás volt a célja an­nak a konzultációval egybe­kötött előadásnak, melyet a Közgazdasági Társaság Bé­kés Megyei Szervezete ren­dezett tegnap Békéscsabán, a megyei tanács épületében. Az Országos Társadalom- biztosítási Főigazgatóság fő­osztályvezetője sajnos, visz- szamondta a programot, így a társadalombiztosítás aktu­ális kérdéseiről Süli Ferenc, a megyei igazgatóság ellen­— Ügy szoktuk magunk között tréfásan mondani, hogy a 3,3-as kongresszusra készülünk, vagyis követke­zik a III. kongresszus har­madik fordulója. Nem titok, hogy az idők folyamán el­lentétek alakultak ki az or­szágos választmány és a parlamenti frakció tagjai között. Mindenesetre — amellett. hogy a személyi kérdésekkel iá foglalkozunk majd — egyetlen napirendi pontja lesz a JATE Károlyi Mihály Kollégiumának au­lájába összehívott küldöt­teknek. Nevezetesen a párt szervezeti és működési sza­bályzatának megalkotása. Persze, a parlamenti frakció értékeli az országgyűlési választások óta eltelt Idő­szak tapasztalatait, az orszá­gos választmány pedig be­számol a Fidesz eddigi po­litikai tevékenységéről, kü­lönös tekintettel a helyha­tósági választásokon kifej­tett munkára. — Milyen elv alapján szerveződik a kongresszus? — A területi csoportok ezekben a napokban tartják a küldöttválasztó gyűlése­ket, ahol minden megjelent tíz párttag egy küldöttet de­legálhat a párt legfelsőbb szervébe. Hadd ragadjam meg az alkalmat, hogy fel­hívjam a most alakuló cso­portjaink figyelmét: hala­déktalanul jelentkezzenek be a területi koordinációs ta­nácsnál, mert ez a feltétele elismerésüknek. — Ha a, kongresszuson a mai magyar politikai hely­zetet röviden kellene jelle­meznie, miről beszélne? — Arról, hogy a dolgozók új típusú érdekvédelmi szer­vezetei, a munkástanácsok, és a független szákszerveze­tek sajnálatos módon még mindig igen gyengék, a Nagy Sándor-féle MSZOSZ pedig a munkaadókkal szem­ben képtelen felvállalni az igazi ütközést. Egy biztos, a Fidesz szakéttőivel kész közreműködni a vállalati konfliktusok feloldásában. A taxisblokád egyértelműen bebizonyította, hogy a poli­tikát nem szabad kivinni az utcára. Dányi {László őrzési osztályvezetője be­szélt. Szólt arról, hogy a je­lenlegi nyugdíjrendszer lé­nyegében jövőre sem válto­zik, holott mindenki ismeri hiányosságait. A táppénz megállapításának módjáról eddig több javaslat készült. Jó néhányan szeretnék, ha három évre emelkedne a gyermekgondozási díj, de erre egyelőre nincs pénz. Sokan hallattak, olvastak arról, hogy száz forinttal emelik a családi pótlékot, ám erről még nem született jogszabály, s addig termé­szetesen nincs mód a kifize­tésre sem. Az előadó beszélt ezenkívül a járulékokat, a baleseti ellátást érintő újító javaslatokról, a jövőben várható változásokról. A feltett kérdések is azt bizo­nyították, hogy minél ha­marabb szükség van a tár­sadalombiztosítás korszerű­sítésére, az átfogó jogszabá­lyokra. g. k. Ha hihetünk abban, hogy az ország gazdaságát a vál­lalkozások fogják megmen­teni, akkor az oly sokat em­legetett Egzisztenciateremtő Alap jelentőségét nem lehet túlbecsülni. A röviden csak E-alapnak nevezett tőke ugyanis az állami tulajdon­ban lévő vagyon privatizá­cióját teszi lehetővé. A na­ponta megjelenő informá­ciók többségéből úgy tűnik, mintha az E-alapból máris lehetne pénzt igényelni pri­vatizációs elképzelések meg­valósítására. Valóiában — noha az alappal foglalkozó kormányrendelet a napok­ban végre megjelent — sok mindennek kell még történ­nie ahhoz, hogy az első vál­lalkozások részesedhessenek a hitelből. Ha végre már nemcsak papíron létezik ez a privatizációs hitelkeret, milyen feltételekkel,, és mi módon lehet hozzájutni? E kérdésekkel kerestük föl az Országos Kisvállalkozás-fej­lesztési Iroda (OKFI) elnök- helyettesét, Csanádi Ágnest, az E-alapot kezelő csoport vezetőjét. —• Elöljáróban szeretném leszögezni, hogy még nem működik az alap! Az Álla­mi Vagyonügynökség még nem hirdette meg széles kör­ben, melyek a privatizálás­ra szánt állami vagyontár­gyak. Csupán Baja és Kecskemét térségében' ké­szült el egy 12 egységet tar­talmazó lista —, s egyelőre nem tudni, melyek azok a pénzintézetek, amelyeknél a hiteligény bejelentésétől az E-alappal kapcsolatos min­denféle számviteli feladat elvégzését vállalják. Mit mondjak, nem tolonganak a jelentkezők... — Kik igényelhetnek hi­telt az E-alapból? — Kizárólag magánszemé­lyek! Közülük is csak olya­nok. akik a pénzintézet sze­rint hitelképesek, van vál­lalkozói igazolványuk, vagy a hitelből megvásárolt va­gyontárgyat apportként be­viszik a gazdasági társulás­ba. Magyar állampolgárok mellett szóba jöhetnek kül­földiek is, ha megfelelnek mindazoknak a követelmé­nyeknek, amelyeket az egyé­ni vállalkozók számára előír a törvény. — A hitelképesség elbí­rálása szükségszerűen min­dig egy kicsit szubjektív. Lesz-e módja a jelentkező­nek, hogy több pénzintéze­tet is megkeressen, s végül annál kössön ki, amelyik a legtöbb hitelt adja? — Természetesen, hiszen a tervek szerint több, országos hálózattal rendelkező pénz­intézet' kap megbízást az E-alappal kapcsolatos mun­kákra. Miért ne választhat­na közöttük az ügyfél? A bankok a privatizációs hi­telkérelem esetében egyéb­ként döntően a. vállalkozás értékéből indulnak ki, s aszerint adják a hitelt, hogy véleményük szerint mi hoz­ható ki a megvásárolt egv- ség üzemeltetéséből. A sze­mélyes vagyonnal a'átá- masztott hitelképességet ak­kor vizsgálják tüzetesebben, ha további, másfajta köl­csönt is igényel a befektető. — Mi a helyzet akkor, ha a bank nem folyósít annyi hitelt a jelentkezőnek, mint amennyiért a versenytárgya­láson várhatóan megvehetné a kiszemelt vagyontárgyat? — Erre az esetre alkal­mazható egy módosító kor­mányhatározat. Az OKFI ke­zességet vállalhat, a jelent­kezőért, ha szakértőink vé­leménye szerint a vevő eredményesen gazdálkodik majd az általa megvásáro­landó egységgel. Csak azt ne kérdezze, hogy erre mennyi ideje lesz a potenciális ve­vőnek és a mi embereink­nek —■ úgysem tudnék rá válaszolni. — összesen mennyi pénzt és milyen feltételeket igé­nyelhet egy-egy pályázó az E-alapból? — A felső határ: ötven­millió forint. A korábbi el­képzelésekhez képest válto­zás. hogy ezt az összeget akár egyszerre, akár több részletben is igénybe lejiet venni, tehát a meglevő va­gyontárgyhoz újabb egysége­ket is lehet vásárolni az E- alap segítségével. A feltéte­lek egyébként nem változ­nak. Ötmillió forint hitelké­relemig a kért összeg két százalékát kell saját erőből előteremteni. Ez esetben a hiteltörlesztés felső időhatá­ra hat év, amelyet egy év türelmi idő után számítanak, öt- és tízmillió forint kö­zött már 15 százaléknyi sa­lát pénzforrás szükséges, nyolcévi törlesztéssel, ugyan­csak egy év türelmi idővel lehet számolni. E fölött — egészeit ötvenmillió forintig — a pénz egynegyedét kell letenni, a visszafizetés meg­kezdésére viszont már két év a türelmi idő, s aztán tíz év alatt kell a pénzt törleszte­ni. A kamat a mindenkori jegybanki alapkamatlábak 75 százaléka. — Van-e az E-alap igény­bevételekor más kiadása a jelentkezőnek? — A versenytárgyaláson — ahol a privatizálandó va­gyontárgyat megveheti — bánatpénzt kell letennie, amelyet elveszít, ha saját hi­bájából visszalép a megkö­tött üzlettől. — Az elmondottakból ki­derül, hogy az alap — neve ellenére — nem egziszten­ciateremtő, hanem inkább -erősítő. Hiszen akinek nincs pénze, az ne számítson az E-alapra. — Egy működőképes vál­lalkozáshoz kell némi alap­tőke és komoly szakértelem is. Még így is bizonytalan, hogy a kjs tőkéjű vállalko­zók állni "tudják-e majd a versenyt. Bár. a tervek sze­rint a lövőben befektetett pénzük felét leírhatják sze­mélyi jövedelemadó-alapjuk­ból. — Aki mégis bele akar vágni, az hogyan kérheti e hitelt? — Az Állami Vagyonügy­nökség meghirdeti a privati­zálásra kijelölt vagyontár­gyakat. A jegyzék alapján a befektető eldönti, hogy mit akar megvenni. Utána el­megy a kijelölt pénzintéze­tek egyikébe, s „hitelígér­vényt” kér. Ha kevesli a ne­ki folyósítható összeget, meg­próbálkozhat másik bank­nál, de csak egy helyről igé­nyelhet pénzt az E-alapból. Le kell tennie a szükséges saját pénzt, majd el kell mennie a versenytárgyalás­ra, és ott licitálhat a va­gyontárgyra. Ha megnyerte a versenytárgyalást, az E-alap „hitelígérvényével” a zsebé­ben visszamegy a pénzinté­zetbe, ahol megköti a hitel- szerződést. Itt hangsúlyoz­nom kell: a törlesztési idők a felső határt jelentik, amely­től a bank eltérhet. — A kormányrendelet megjelenését követően azon­nal működik ez a rendszer? — Sajnos, erről szó sincs! Nyomatékosan kérek minden érdeklődőt, hogy amíg a la­pokban az OKFI tájékozta­tóját nem olvassa arról, hogy hol és miként igényelhető az E-alapból folyósítható hitel, addig ne is próbálkozzon sem a pénzintézeteknél, sem pe­dig nálunk. Minden napi­lapban feltűnő helyen köz- zétesszük a tudnivalókat, amikor eljön az ideje. De ezt a napot most még körül­belül sem tudnám meghatá­rozni, mert a rrlár felsorolt feltételek teljesítése nem a mi feladatunk. — Mi az, ^amiben Önök tudják segíteni — a hitel fo­lyósításán túl — o befektet­ni szándékozókat? — Az egész ország terüle­tén az önkormányzatokkal közösen vállalkozói tanács­adó irodákat működtetünk. Ezeket „vállalkozóházakká” szervezzük, és az érdeklődő­ket tájékoztatjuk. Mindenki az igényének megfelelő fel­világosításra számíthat már a közeli hetekben, később pe­dig számítógépes, orszá­gos hálózattá szervezzük majd ezt a tanácsadó-szolgá­latot. Schöffer Jenő

Next

/
Thumbnails
Contents