Békés Megyei Népújság, 1990. nonvember (45. évfolyam, 256-281. szám)
1990-11-29 / 280. szám
NÉPÚJSÁG o 1990. november 29„ csütörtök Újra az Egzisztencia alapról „Tolvaj minket ne irányítson” A város, amelynek szolgáltató üzeméről történetünk szól, sok tekintetben tipikusnak mondható. A munkavállalók többsége itt is másod-, harmadállásból egészíti ki jövedelmét. Meghatározó a háztáji gazdálkodás, az állattartás, a földművelés. A szolgáltató üzem vezetője „régi motoros”, ismeri beosztottjai leterheltségét. Nem tiltja a fusit, egyszerűen tudomásul veszi. Teltek-múltak a munkásnapok, mindenki tette a dolgát. Kisebb összezördülések voltak ugyan, de a nagyobb vihar elkerülte az üzemet. Békesség uralkodott a kisvárosban. Ám a demokrácia térnyerésével a beosztottaknak szemet szúrt, hogy a főnök felesége butikot — pontosabban: használtruha-kereskedést — nyitott a főutcán. Vajon honnan lopta á rávalót? — kérdezték egymástól. Sőt, mi több, a helyi MDF is érdeklődni kezdett az üzemvezető felől. Rövidesen kiderítették: „Sajnos, az üzemvezető sohasem volt MSZMP-tag”. A tény elkeserítő, állapította meg a kormányzó párt helyi vezetője. Még va- gyonátmentésről sem lehet szó. — Hát akkor miből telik neki? — tanakodtak a város igazságtevői. — Biztosan lop a főnök. Mi másból vette volna a butikot? Lottón nem nyerhetett, erről tudnának. A szolgáltató üzÄnben is terjedt a hír: „A főnök lop..már az MDF is vizsgálja az ügyet. Tehát biztosan igaz. A gazdasági vezető mit sem sejtett a mendemondáról. Beszéljenek csak, gondolta, az ő lelkiismerete tiszta. Majd abbahagyják, találnak új témát. Optimizmusának hamar vége szakadt. Aláírást gyűjtöttek ellene (hogy kik, az nem tudható), és követelték azonnali lemondását. „Tolvaj miniket ne irányítson” — fogalmazott az ismeretlen igazságtevő. Termelési tanácskozáson próbálták az ügyet tisztázni. Az álvádakra az üzemvezető válaszolt, de kevesen hittek neki. Hiába, ha valakiről elterjed, hogy lopott, az már mondhat, amit akar. Törvényességi vizsgálatot kért ma-, ga ellen. A huzavona sokáig tartott, s mire a bürokrácia útvesztőiben az ügyet lezárták, addig az üzemen belüli hangulat teljesen elmérgesedett. A főnököt sanda szem- pillantásokkal fogadták mindenütt. Voltak, akik nem néztek a szemébe. Az üzemvezető családja sem maradt ki a keserűségből. A feleség butikjának ablakát rendre betörte valaki. Szintén ismeretlen valaki! Végre eljött a törvény szolgáltatta igazság. Egyértelműen kiderült, hogy az üzemvezető elleni vádak alaptalanok. Nem lopott! „Csak” éppen szemet hunyt a beosztottak fusizásai, ha úgy tetszik, lógásai fölött. Megpróbált emberséges lenni, még fegyelmit sem adott senki- •- nek. Pedig ebben az üzemben a 8 órás munkaidő fogalom sem volt, nemhogy valóság. A főnök egészsége viszont ráment a dologra. Közel a nyugdíjhoz, valószínűleg leszázalékolják. Rendetlenkedik a szíve... Hiába, az élet nem könnyű. S a demokrácia olykor nemcsak költséges, hanem keserves is. Papp János Már a Fidesz sem a régi? ü politikát nem szabad kivinni az utcára Kongresszus előtti beszélgetés Fiilöp Zoltánnal Sarkadon már döntöttek „Mi végre vagyunk? 99 Sarkad város önkormányzati képviselőtestületének ülésén, kedden, az írásban kiküldött napirendek megtárgyalása előtt Tóth Imre polgármester javaslatára, az 1991. évi költségvetést vitatták meg. — A képviselőtársaimnak átadott írásos tervezet mindössze a lehetőségeink számbavétele. Egyelőre nincs költségvetési törvény, így nem tudhatjuk, miből gazdálkodhatnak az önkormányzatok. Amikor elindultam a választáson, nem voltak illúzióim, de ekkora bizonytalanságra nem számítottam. Nyugodtan feltehetjük a kérdést: mi végre vagyunk? Ám, bármilyenek is a körülmények, feladatainkat meg kell, hogy oldjuk — mondta bevezetőjében a polgármester. A jövő évi költségek tervezéséhez az 1989-es számviteli adatokat vették figyelembe. Tavaly 216 millió forint volt a tanács bevétele. Erre az összegre tartanak számot jövőre, és megközelítőleg 23 millió kiegészítő állami támogatást várnak. Az önkormányzat működőképességéhez, valamint egyéb, lakosságot ellátó tevékenységhez mintegy 197 millió forintra lesz szükség. A bevétel és a kiadás kü- lönbözete húszmillió forint. Ennyit lehet másra, például: segélyekre, útépítésre, vállalkozások támogatására fordítani. A hozzászólók közül Boldog Ferenc és Pintér Lajos, a bevételek növelését, Bon- dór Sándor a kiadások csökkentését javasolták. Dobi Imre, a pénzügyi ellenőrző bizottság elnöke egyetértett a képviselők véleményével. Ugyanakkor felhívta a figyelmüket arra, .hogy a költségvetési tervezet feltételezett bevételeket és feltételezett kiadásokat tartalmaz. Amíg nincs költségvetési törvény, addig minden feltételes módban értendő, érvelt Dobi Imre. A testület elfogadta az 1991. évi költségvetést, majd tárgyalt a Il-es számú általános iskola tornaterem-építéséről. állást foglalt a Kossuth utca 10—12. szám alatti ingatlan hasznosításával kapcsolatban és különféle bejelentéseket vitatott meg. Statisztikai adatok az 56-os események áldozatairól KI tud többet a társadalombiztosításról? Mindeddig szigorúan bizalmas minősítésű adatokat tett közzé a KSH a Statisztikai Szemle ez év októberi számában. A szomorú statisztika arról nyújt átfogó áttekintést, hányán haltak meg, illetve hányán szenvedtek súlyosabb vagy enyhébb sérüléseket 1956. október 23-a és december 31-e között. Az adatgyűjtemény a dokumentumok erejével tükrözi a forradalom és szabadságharc eseményeit, a forradalom konszolidációs folyamatát, majd a november 4-ét követő időszak hősies harcainak a krónikáját. Az áldozatok és a sebesültek kor és foglalkozás szerinti adataival világos választ ad arra, hogy valójában. kik is vettek részt a harcokban. Néhány tényadat a táblázatokból: 1956.. október 23- ától az év végéig 19 226. a harcok közepette megsérült személyt részesített kezelésben az állami egészségügyi szolgálat. Az ellátott sebesültek 61 százaléka kórházi ápolásra szorult, s a kórházban ápoltak 8 százaléka meghalt. A halottak száma Budapesten 1945, a vidéki városokban 557 volt. Meglehetősen nagy port kavart fel az országban hetekkel ezelőtt az, hogy a Fidesz — ellentétben az SZDSZ-szel kötött korábbi megállapodásával — az MDF-hez hasonlóan nem állított jelölteket Budapest ön- kormányzata alpolgármesteri tisztségeinek elnyerésére. Ezért aztán a szabad demokraták neheztelésüket nem egyszer kifejezésre is juttatták a sajtóban. Fülöp Zoltánt, a Fidesz Országos Tanácsának tagját arról kérdeztük a napokban: miért döntöttek így a főváros fiatal demokratái, illetve a Békés megyei fi- deszesek hogyan készülnek a párt soron következő, szegedi kongresszusára? — Való igaz, eleinte 1 abban egyeztünk meg az SZDSZ-szel, hogy vállalunk alpolgármesterséget, ám. mivel az MDF visszaléptette Barsiné dr. Pataky Etelkát, mi is „visszavonulót fújtunk”. Ügy gondoltuk, a 2 és fél milliós városban nem lenne szerencsés, ha Demszky Gábor főpolgármester jelentős ellenzék nélkül irányítaná a képviselőtestület munkáját. Most már a kisebbségben lévő szabad demokraták rákényszerülnek arra, hogy mind az MDF-et. mind a Fideszt bevonják a döntéshozatalba. — Mintha a Fidesznek egyre több gondja támadna mostanában az SZDSZ-szel. — Erre csak azt tudom mondani, hogy — bár vannak liberális szemléletű politikusai —, az SZDSZ alapjában véve nem tekinthető liberális pártnak. A taxisblokád idején ez világosan megmutatkozott. Míg a Solt Ottilia vezette szociáldemokrata szárny a barikádokon volt, a szabad demokraták közgazdászai a benzináremelés szükségessége mellett érveltek. — Azért úgy tűnik, mesz- sze már a fiatal demokraták hajdanvolt egysége is. Mellesleg, valójában hányadik kongresszusát tartja december 8—9-én a Fidesz? A jövőben a társadalombiztosítás egész rendszerében átalakulás várható, s ez jóformán minden állampolgárt érint. Ám lassan közeledik a változások szele,, s emiatt az emberek zöme joggal türelmetlen. Kérdéseikkel, kéréseikkel légin-, kább a munkahelyek ügyintézőit ostromolják, akik alig tudnak többet, mint tjárki más a nyugdíjakat, a gyedet, a családi pótlékot, és egyéb juttatásokat érintő változásokról. Elsősorban a tájékoztatás volt a célja annak a konzultációval egybekötött előadásnak, melyet a Közgazdasági Társaság Békés Megyei Szervezete rendezett tegnap Békéscsabán, a megyei tanács épületében. Az Országos Társadalom- biztosítási Főigazgatóság főosztályvezetője sajnos, visz- szamondta a programot, így a társadalombiztosítás aktuális kérdéseiről Süli Ferenc, a megyei igazgatóság ellen— Ügy szoktuk magunk között tréfásan mondani, hogy a 3,3-as kongresszusra készülünk, vagyis következik a III. kongresszus harmadik fordulója. Nem titok, hogy az idők folyamán ellentétek alakultak ki az országos választmány és a parlamenti frakció tagjai között. Mindenesetre — amellett. hogy a személyi kérdésekkel iá foglalkozunk majd — egyetlen napirendi pontja lesz a JATE Károlyi Mihály Kollégiumának aulájába összehívott küldötteknek. Nevezetesen a párt szervezeti és működési szabályzatának megalkotása. Persze, a parlamenti frakció értékeli az országgyűlési választások óta eltelt Időszak tapasztalatait, az országos választmány pedig beszámol a Fidesz eddigi politikai tevékenységéről, különös tekintettel a helyhatósági választásokon kifejtett munkára. — Milyen elv alapján szerveződik a kongresszus? — A területi csoportok ezekben a napokban tartják a küldöttválasztó gyűléseket, ahol minden megjelent tíz párttag egy küldöttet delegálhat a párt legfelsőbb szervébe. Hadd ragadjam meg az alkalmat, hogy felhívjam a most alakuló csoportjaink figyelmét: haladéktalanul jelentkezzenek be a területi koordinációs tanácsnál, mert ez a feltétele elismerésüknek. — Ha a, kongresszuson a mai magyar politikai helyzetet röviden kellene jellemeznie, miről beszélne? — Arról, hogy a dolgozók új típusú érdekvédelmi szervezetei, a munkástanácsok, és a független szákszervezetek sajnálatos módon még mindig igen gyengék, a Nagy Sándor-féle MSZOSZ pedig a munkaadókkal szemben képtelen felvállalni az igazi ütközést. Egy biztos, a Fidesz szakéttőivel kész közreműködni a vállalati konfliktusok feloldásában. A taxisblokád egyértelműen bebizonyította, hogy a politikát nem szabad kivinni az utcára. Dányi {László őrzési osztályvezetője beszélt. Szólt arról, hogy a jelenlegi nyugdíjrendszer lényegében jövőre sem változik, holott mindenki ismeri hiányosságait. A táppénz megállapításának módjáról eddig több javaslat készült. Jó néhányan szeretnék, ha három évre emelkedne a gyermekgondozási díj, de erre egyelőre nincs pénz. Sokan hallattak, olvastak arról, hogy száz forinttal emelik a családi pótlékot, ám erről még nem született jogszabály, s addig természetesen nincs mód a kifizetésre sem. Az előadó beszélt ezenkívül a járulékokat, a baleseti ellátást érintő újító javaslatokról, a jövőben várható változásokról. A feltett kérdések is azt bizonyították, hogy minél hamarabb szükség van a társadalombiztosítás korszerűsítésére, az átfogó jogszabályokra. g. k. Ha hihetünk abban, hogy az ország gazdaságát a vállalkozások fogják megmenteni, akkor az oly sokat emlegetett Egzisztenciateremtő Alap jelentőségét nem lehet túlbecsülni. A röviden csak E-alapnak nevezett tőke ugyanis az állami tulajdonban lévő vagyon privatizációját teszi lehetővé. A naponta megjelenő információk többségéből úgy tűnik, mintha az E-alapból máris lehetne pénzt igényelni privatizációs elképzelések megvalósítására. Valóiában — noha az alappal foglalkozó kormányrendelet a napokban végre megjelent — sok mindennek kell még történnie ahhoz, hogy az első vállalkozások részesedhessenek a hitelből. Ha végre már nemcsak papíron létezik ez a privatizációs hitelkeret, milyen feltételekkel,, és mi módon lehet hozzájutni? E kérdésekkel kerestük föl az Országos Kisvállalkozás-fejlesztési Iroda (OKFI) elnök- helyettesét, Csanádi Ágnest, az E-alapot kezelő csoport vezetőjét. —• Elöljáróban szeretném leszögezni, hogy még nem működik az alap! Az Állami Vagyonügynökség még nem hirdette meg széles körben, melyek a privatizálásra szánt állami vagyontárgyak. Csupán Baja és Kecskemét térségében' készült el egy 12 egységet tartalmazó lista —, s egyelőre nem tudni, melyek azok a pénzintézetek, amelyeknél a hiteligény bejelentésétől az E-alappal kapcsolatos mindenféle számviteli feladat elvégzését vállalják. Mit mondjak, nem tolonganak a jelentkezők... — Kik igényelhetnek hitelt az E-alapból? — Kizárólag magánszemélyek! Közülük is csak olyanok. akik a pénzintézet szerint hitelképesek, van vállalkozói igazolványuk, vagy a hitelből megvásárolt vagyontárgyat apportként beviszik a gazdasági társulásba. Magyar állampolgárok mellett szóba jöhetnek külföldiek is, ha megfelelnek mindazoknak a követelményeknek, amelyeket az egyéni vállalkozók számára előír a törvény. — A hitelképesség elbírálása szükségszerűen mindig egy kicsit szubjektív. Lesz-e módja a jelentkezőnek, hogy több pénzintézetet is megkeressen, s végül annál kössön ki, amelyik a legtöbb hitelt adja? — Természetesen, hiszen a tervek szerint több, országos hálózattal rendelkező pénzintézet' kap megbízást az E-alappal kapcsolatos munkákra. Miért ne választhatna közöttük az ügyfél? A bankok a privatizációs hitelkérelem esetében egyébként döntően a. vállalkozás értékéből indulnak ki, s aszerint adják a hitelt, hogy véleményük szerint mi hozható ki a megvásárolt egv- ség üzemeltetéséből. A személyes vagyonnal a'átá- masztott hitelképességet akkor vizsgálják tüzetesebben, ha további, másfajta kölcsönt is igényel a befektető. — Mi a helyzet akkor, ha a bank nem folyósít annyi hitelt a jelentkezőnek, mint amennyiért a versenytárgyaláson várhatóan megvehetné a kiszemelt vagyontárgyat? — Erre az esetre alkalmazható egy módosító kormányhatározat. Az OKFI kezességet vállalhat, a jelentkezőért, ha szakértőink véleménye szerint a vevő eredményesen gazdálkodik majd az általa megvásárolandó egységgel. Csak azt ne kérdezze, hogy erre mennyi ideje lesz a potenciális vevőnek és a mi embereinknek —■ úgysem tudnék rá válaszolni. — összesen mennyi pénzt és milyen feltételeket igényelhet egy-egy pályázó az E-alapból? — A felső határ: ötvenmillió forint. A korábbi elképzelésekhez képest változás. hogy ezt az összeget akár egyszerre, akár több részletben is igénybe lejiet venni, tehát a meglevő vagyontárgyhoz újabb egységeket is lehet vásárolni az E- alap segítségével. A feltételek egyébként nem változnak. Ötmillió forint hitelkérelemig a kért összeg két százalékát kell saját erőből előteremteni. Ez esetben a hiteltörlesztés felső időhatára hat év, amelyet egy év türelmi idő után számítanak, öt- és tízmillió forint között már 15 százaléknyi salát pénzforrás szükséges, nyolcévi törlesztéssel, ugyancsak egy év türelmi idővel lehet számolni. E fölött — egészeit ötvenmillió forintig — a pénz egynegyedét kell letenni, a visszafizetés megkezdésére viszont már két év a türelmi idő, s aztán tíz év alatt kell a pénzt törleszteni. A kamat a mindenkori jegybanki alapkamatlábak 75 százaléka. — Van-e az E-alap igénybevételekor más kiadása a jelentkezőnek? — A versenytárgyaláson — ahol a privatizálandó vagyontárgyat megveheti — bánatpénzt kell letennie, amelyet elveszít, ha saját hibájából visszalép a megkötött üzlettől. — Az elmondottakból kiderül, hogy az alap — neve ellenére — nem egzisztenciateremtő, hanem inkább -erősítő. Hiszen akinek nincs pénze, az ne számítson az E-alapra. — Egy működőképes vállalkozáshoz kell némi alaptőke és komoly szakértelem is. Még így is bizonytalan, hogy a kjs tőkéjű vállalkozók állni "tudják-e majd a versenyt. Bár. a tervek szerint a lövőben befektetett pénzük felét leírhatják személyi jövedelemadó-alapjukból. — Aki mégis bele akar vágni, az hogyan kérheti e hitelt? — Az Állami Vagyonügynökség meghirdeti a privatizálásra kijelölt vagyontárgyakat. A jegyzék alapján a befektető eldönti, hogy mit akar megvenni. Utána elmegy a kijelölt pénzintézetek egyikébe, s „hitelígérvényt” kér. Ha kevesli a neki folyósítható összeget, megpróbálkozhat másik banknál, de csak egy helyről igényelhet pénzt az E-alapból. Le kell tennie a szükséges saját pénzt, majd el kell mennie a versenytárgyalásra, és ott licitálhat a vagyontárgyra. Ha megnyerte a versenytárgyalást, az E-alap „hitelígérvényével” a zsebében visszamegy a pénzintézetbe, ahol megköti a hitel- szerződést. Itt hangsúlyoznom kell: a törlesztési idők a felső határt jelentik, amelytől a bank eltérhet. — A kormányrendelet megjelenését követően azonnal működik ez a rendszer? — Sajnos, erről szó sincs! Nyomatékosan kérek minden érdeklődőt, hogy amíg a lapokban az OKFI tájékoztatóját nem olvassa arról, hogy hol és miként igényelhető az E-alapból folyósítható hitel, addig ne is próbálkozzon sem a pénzintézeteknél, sem pedig nálunk. Minden napilapban feltűnő helyen köz- zétesszük a tudnivalókat, amikor eljön az ideje. De ezt a napot most még körülbelül sem tudnám meghatározni, mert a rrlár felsorolt feltételek teljesítése nem a mi feladatunk. — Mi az, ^amiben Önök tudják segíteni — a hitel folyósításán túl — o befektetni szándékozókat? — Az egész ország területén az önkormányzatokkal közösen vállalkozói tanácsadó irodákat működtetünk. Ezeket „vállalkozóházakká” szervezzük, és az érdeklődőket tájékoztatjuk. Mindenki az igényének megfelelő felvilágosításra számíthat már a közeli hetekben, később pedig számítógépes, országos hálózattá szervezzük majd ezt a tanácsadó-szolgálatot. Schöffer Jenő
