Békés Megyei Népújság, 1990. nonvember (45. évfolyam, 256-281. szám)

1990-11-29 / 280. szám

BÉKÉS MEGYEI I HNZR MINDEN ELŐTT NÉPÚJSÁG 1990. NOVEMBER 29., CSÜTÖRTÖK POLITIKAI NAPILAP Ara: 4,30 forint XLV. ÉVFOLYAM, 280. SZÁM Lemond a pénzügyminiszter Habár nemcsak Rabáron múlott A könyvkötő műhelyében számtalan könyv, folyóirat kap új ruhát. A képen a könyv előkészítése a varráshoz, hagyomá­nyos módon, fűrészeléssel történik Fotó: Gál Edit Élénkülő gazdasági diplomácia Paradicsomkocka olasz piacra Döntésem végleges, lemon­dásomat semmiképpen sem fogom visszavonni — mon­dotta Rabár Ferenc pénzügy- miniszter az MTI munkatárs sának. A hír a Világgazdaság cí­mű napilap szerdai számá­ban került nyilvánosságra, miszerint Rabár Ferenc pénz­ügyminiszter Matolcsy Györggyel, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkárával foly­tatott vitát úgy kívánja le­zárni, hogy távozik hivatalá­ból. Rabár Ferencet és Ma­tolcsy Györgyöt szerdán dél­után, a kormányülés előtt sikerült elérni, mindketten a Parlament folyosóján rövid nyilatkozatot adtak az ott várakozó újságíróknak. Matolcsy György hangsú­lyozta: nem személyes ellen­tétről van szó köztük, a vita szakmai jellegű. Véleménye szerint a kormány három­éves gazdaságpolitikai prog­ramjának kimunkálása, az ezt kísérő szakmai viták az ország nyilvánosságára is tartoznak. ' Korábban belső kormányügy volt a gazdasá­gi program és a költségve­tés, de mivel mindenképpen a Parlament elé kerül, sem­miképpen sem zárható ki, hogy az ezzel kapcsolatos szakmai vita a nagyközönség tudomására jusson. Matolcsy György elmondta: csupán ar­A szeghalmi Péter András Gimnázium ez időben ren­dezi az évente szokásos Pé­ter András-napokat (PAN), melynek szerdán két jelen­tős eseménye is volt. Az el­ső, délelőtt 11 órakor, a szo­kásos „hatalomátvétel”, melynek során abszolút de­mokratikusan megválasztot­ták az iskola három napig diák-igazgatóját, Varga Pé­ter személyében. Az intéz­mény életében nagy ese­ra kivan rámutatni, hogy olyan programra van szük­ség, amely a piacgazdaság gyorsabb bevezetését irá­nyozza elő. Ehhez szükség lenne az adórendszer összes elemének megváltoztatására is. Rabár Ferenc az elhang­zottakkal kapcsolatban úgy vélekedett: az adórendszer átalakításához lényegesen több idő szükséges. A pénz­ügyi kormányzat is tervezi az adórendszer reformját, de ez nem mehet végbe kiter­jedt szociálpolitikai vizsgá­latok nélkül. Éppen ezért ilyen rövid idő alatt gyöke­res változtatásra nem kerül­het sor. Arra a kérdésre, lemondá­sa mennyiben érinti a jövő évi költségvetés elkészítését, Rabár Ferenc a következő­ket mondta: a helyzeten semmit nem változtat az, hogy ő milyen perspektívát Iát az elképzelései megvaló­sítására —, a költségvetés időben a Parlament elé ke­rül. Addig marad hivatalá­ban, amíg szükség lesz rá, legjobb tudása, lelkiismere­te szerint kíván dolgozni eb­ben az időszakban is. Matolcsy György ellenvéle­ményét tovább részletezve kifejtette, hogy a kormány által beterjesztendő költség- vetésen lényeges változtatá­ménynek számító alkalmon ott volt a város polgármes­tere, Kovács Imre is. Délután a húszezer köte­tes iskolai könyvtár volt a színhelye a PAN újabb ese­ményének, amikor is a könyvtár ünnepség kereté­ben felvette az iskola volt jeles magyar—latin tanárá­nak, a költő Fülöp Károly- nak a nevét. A mostanában ritka han­gulatú ünnepségen Vaszkó sokat kell végrehajtani, kü­lönben nem biztosítható, hogy a bevételek a tervezett mértékben fedezzék a kiadá­sokat. Ezért lenne szükség az adórendszer lényeges módo­sítására, mégpedig úgy, hogy a személyi jövedelemadóban, valamint a vállalkozási nye­reségadóban csökkenjenek a terhek, amit az általános forgalmiadó-emelés ellensú­lyozhatna. Így a költségvetési bevéte­lek biztosabbá, megalapozot­tabbá válnának. Arról sem Matolcsy György, sem Rabár Ferenc nem kö­zölt információt: ki lehet a megüresedő pénzügyminisz­teri bársonyszék várományo­sa. Matolcsy György hang­súlyozta: neki nincsenek am­bíciói a pénzügyi tárcával kapcsolatban. Végül arról volt szó, ho­gyan alakult a miniszter és az államtitkár között a mun­kamegosztás. A Miniszterel­nöki Hivatal államtitkára el­mondta: eredetileg volt egy munkamegosztás, miszerint a száznapos program kidolgo­zása valóban az ő feladata volt, míg a hároméves prog­ram összeállítását a pénz­ügyi tárcának kellett elvé­geznie. Ám mindkét témá­ban a gazdasági kabinet volt a felelős, a pénzügyminisz­ternek csupán elő kellett ter­Tamás igazgató emlékezte­tett arra, hogy Fülöp Károly végakarata az volt: a szeg­halmi epreskerti temetőben helyezzék örök nyugalomra. Ez — sajnos — nem így tör­tént, kedves iskolájának di­ákjai azonban a szellemét hozták vissza Szeghalomba azzal is, hogy az iskola könyvtárát róla nevezték el. Az alkalmi irodalmi műsort Varga István tanár állította össze, közreműködtek az is­jesztenie a jövő évre terve­zett költségvetést, valamint a hároméves programot, de en­nek megvitatása a gazdasági kabinet, illetve a kormány feladata. Olyan kérdés is elhang­zott: ha Matolcsy György ennyire nem ért egyet a pénzügyi tárca által beter­jesztett és a kormány által elfogadott javaslatokkal, mi­ért nem mond le. A Minisz­terelnöki Hivatal államtitká­ra úgy vélekedett: szakmai­lag hitelesebb, ha a kor­mányban képviseli az általa jónak tartott irányt. Matolcsy György röviden beszámolt a Nemzetközi Va­lutaalap szakértőivel folyta- totj megbeszélésekről is. El­mondta: az IMF küldöttsége ezekben a napokban tekinti át másodszor a kormány jö­vő évi költségvetési terveze­tét, valamint az ehhez kap­csolódó gazdasági programot. A szakértők álláspontja sze­rint a magyar gazdaságnak kemény alkalmazkodási pe­rióduson kell végigmennie jövőre. Ezzel a véleménnyel a magyar kormány is egyet­ért. A nézetkülönbségek ott fedezhetők fel a tárgyalófe­lek között, hogy másként íté­lik meg a lakosság terhelhe­tőségét, vagyis azt, hogy mi­lyen mértékig tudja elvisel­ni a lakosság az életkörül­mények romlását. kola növendékei és Gyimesi Sándorné, a könyvtár veze­tője. Fülöp Károlyra emlékez­ve részleteket olvastak fel Elek László tanulmányából, és versek hangoztak el a gimnázium és a szeghalmi múzeum baráti köre által kiadott Vándor .voltam című verseskötetből, melyben Fü­löp Károly költeményeinek kis töredékét adták közre 1986-ban. Részleteket olvas­tak fel a kötet bevezetőjéből is: „Fülöp Károly tragiku­san egy volt azok közül, akik nagyformátumú költővé lehettek volna, és nem raj­tuk múlott, hogy nem azzá lették ... Verseiben a kor le­nyomata, azt és úgy élte meg, amit közép-kelet-euró- padsága kimért rá; azt és úgy élte meg, amit nem élhetett meg másként: a teljességre törekvő, kétségek gyötörte életet, melyben a versek kínnal születő gyöngyszemek valahány.” A könyvtárban kiállítást is nyitottak: az érdeklődő diákok és felnőtt vendégek elé tárva Fülöp Károly írá­sait, könyveit és életének néhány fényképes dokumen­tumát. A kiállítás anyagát bővíteni szeretnék, hogy a névadó születésének 100. év­fordulóján, 1996-ban egy tel­jesebb anyaggal emlékezhes­senek a legendás tanárra, aki harminchat évig tanítot­ta és nevelte a szeghalmi ifjúságot. s. e. Amikor nemrégiben beje­lentették, hogy megalakult a Tisza menti és tiszántúli kép­viselők csoportja, néhányan megjegyezték: itt az első, kézzel fogható jele annak, hogy — mint régen — elő­térbe kerül a térség, a la­kóhely, szűkebb értelemben a választókerület „mened­zselése” a parlamentben. Ez pedig ellentmond annak a követelménynek, hogy a kép­viselői munka a törvényho­zásban testesedjék meg. A párthovatartozástól füg­getlenül szerveződött cso­portnak azonban egészen más véleménye van a kez­deményezésről. Markó Ist­ván elnökségi tag a megala­kulás okát így összegzi: — A Tisza menti és tiszán­túli térség egységes képvise­letének valóban nem kelle­ne megjelennie parlamenti szinten, de azok az intézmé­nyek, amelyek a régió fej­lesztését átfognák, még meg sem alakultak, vagy nem működnek igazán. Elsősor­ban a tervezett dekoncent- rált hivatalokra és az ön- kormányzatokra gondolok. A csoport törekvései közül a képviselő mindenekelőtt kiemelte a gazdasági diplo­mácia megteremtését. A kül­földi tőkéseket ugyanis — mint mondta — karon fogva kell kísérni, hiszen ma még meglehetősen bizonytalanok. Persze, erre csak addig van szükség, amíg a helyhatósá­gok és más intézmények nem veszik át a feladatot. A közelmúltban a névnapi köszöntésen túl a tevékeny parlamenti szereplés okán is sokak érdeklődése dr. Rem- port Katalin felé fordult. — Mintha mostanában több időt töltene a közvet­len parlamenti munkával? — Késésben van a Pénz­ügyminisztérium az előter­jesztéseivel — válaszolta a képviselőnő, aki mellesleg a költségvetési, adó- és pénz­ügyi bizottság tagja. — Most kell megalkotni azt a tíz-egynéhány létfontosságú törvényt, amely az 1991-es — Ugyancsak figyelembe kell vennünk — folytatta Markó István —, hogy a tő­ke akkor telepszik meg egy térségben, ha megnyugtató törvényi garanciát lát a be­fektetés megtérülésére. Ha törvényi szintén biztosítaná­nak kedvezményeket, nyil­vánvalóan ösztönzőleg hat­na a külföldi vállalkozók körében. A csoport tagjai máris elő­rehaladott tárgyalásokat folytatnak olasz szakembe­rekkel, hiszen ott — a ha­sonló megoldást tartalmazó mezzogiomo tervvel a dél­olaszországi elmaradottságot már sikerült felszámolni. Kedden délután például a száz százalékos olasz tőkével alakult Dunajob Kft. ma­gyarországi képviselői ültek asztalhoz három honi céggel — a VOSZ, az Economix Rt. és a Hunit —, hogy feltér­képezzék, milyen az ország fogadókészsége, infrastruktú­rája. A tárgyaláson ország- gyűlési képviselők is részt vettek, így dr. Futaki Géza — aki a Tisza menti és ti­szántúli csoport másik me­gyei elnökségi tagja — kife­jezetten a Békés megyét érintő, kedvező befektetési lehetőségeket mérte fel. Az itteni adottságokat figyelem­be véve, kifejezetten jónak ígérkezik a paradicsomkoc- ka-gvártás, amelyhez lízing­ben használt gépsort adná­nak, s természetesen olasz (Folytatás a 2. oldalon) költségvetési év indulásához szükséges. Ilyen például az államháztartási törvény, az összes adótörvény — benne az új helyi adóval —, az il­leték, az adózás rendjéről, az 1991. évi költségvetésről, a társadalombiztosításról szóló törvény. December vé­géig ezeket el kell fogad­nunk. Ez azt jelenti, hogy a bizottságom üléseire a szer­dai, csütörtöki nap nem lesz elegendő. Különösen akkor, ha a plenáris ülések is át­(Folytatás a 2. oldalon) ünnepség az iskolai könyvtárb an. A kis képen Fülöp Károly, a legendás tanár, aki 1927-től 1963-ig tanított a szeghalmi gimnáziumban Fotó: Gál Edit Szeghalom, Péter Undrás-napok II legendás tanár az iskolai könyvtár névadója lett Megtarthatóvá válnak az örökségek Dr. Remport Katalin (ország)házi munkája

Next

/
Thumbnails
Contents