Békés Megyei Népújság, 1990. nonvember (45. évfolyam, 256-281. szám)
1990-11-24 / 276. szám
1990. november 24., szombat o i:n;iumci Kelet-Európábán most kezdődik az olajválság A benzinblokád kétségkívül választóvonal volt a magyar belpolitikában. Azóta a legilletékesebb, a miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy hamarosan személyi változások lesznek a kabinetben. Ez közvetve annak is beismerése, hogy a benzinügy kormányzati kezelése valóban jogosan keltett országos vihart. Ám a belpolitikai csatározások mintha elterelnék a figyelmet magáról az energiakrízisről. S most nem is elsősorban a benzin éppen aktuális fogyasztói áráról, sőt, még csak nem is a kuvaiti válság okozta árrobbanásról van szó. Sokkal' inkább arról, hogy a külső tényezők csak felgyorsították'a szakértők által már egy éve beharangozott • kelet-európai energiaválságot. Ha Lisszabonban 1,2 dollár a benzin... Tanulságos végignézni azt az adatsort, amelyet a Reuter jelentése alapján a napokban közölt a Világgazdaság. Eszerint november 4-én a nyugat-európai szuperbenzinárak 0,92—-1,36 dollár között mozogtak. A listán egyaránt ott vannak a leggazdagabb és a legszegényebb európai országok, kivéve a volt szocialista országokat. A számok azt mutatják, hogy az egy főre jutó nemzeti jövedelem nagyságától lényegében függetlenek és igen közeliek az árak a már említett mintegy 35 százalékos eltéréssel. Például a viszonylag szegény Portugáliában és a nagyon gazdag Norvégiában lényegében ugyanannyit, 1,2 dollárt kell egy liter benzinért fizetni. Ebből számunkra az a keserű, de elkerülhetetlen felismerés következik, hogy az Európa-házban nem csak a jogrendszerek, hanem a benzinárak is hasonlóak, azaz nemigen tudjuk sorsunkat mi sem elkerülni. Ilyenkor mindenki gyorsan számol, és már hallatszik is a felháborodott hangú végeredmény: .ezek szerint készüljünk a 80-90 forintos benzinre? A kormány sokféleképpen dönthet az energiahordozók áráról. Valószínű, hogy az azonnali - világpiaci árszint — és most már nem csak a benzinről, hanem a többi energiahordozóról is szó van értelemszerűen — már csak hatása miatt sem szabadítható rá azonnal, vagy pár hónap alatt az országra. De éveket már nem várhatunk, azaz a 80-90 forintos benzin egyáltalán nem is olyan távoli veszély, mint amilyennek a blokád utáni diadalmas órákban tűnt. Miért alacsonyak a magyar bérek? A magyar fogyasztó a nyugati árakat hallva azonnal az ottani béreket kéri számon, s ez a párhuzam nem is alaptalan. Kétségtelen, hogy egészen másként fest a dolog, ha a 10 schillinges benzint a 14 ezer schillinges osztrák átlagos nettó havi bérből fizeti az ember, vagy 50, esetleg 80 forintot kell adni egy liter benzinért a havi tíz-tizenkétezer forintból. A magyar bérek kétségkívül igen alacsonyak. Ám ' valamiféle központi és általános fizetésemelésről kár lenne ábrándoznunk. Ennek egyrészt már a gyakorlati feltételei sincsenek meg, hiszen a kormány legfeljebb a minimális béreket határozhatja meg, de azt is csak a munkáltatókkal történt megegyezés után. Hiszen a piacgazdaság lényege, hogy ott, ahol az értéket előállítják, ott kell dönteni a bérek nagyságáról is. Márpedig a jelenlegi magyar átlagteljesítményt a világpiac sem értékeli többre, mint amennyi az átlagdolgozó átlagbérében megtestesül. Azaz nem arról van szó, hogy a gazdaságban megtermelt valódi érték valamiféle rossz elosztási rendszer következtében nem jut el a dolgozókhoz, hanem elsősorban arról, hogy ez az érték sokkal alacsonyabb, mint a többi — akár a szegényebbek közé számító — európai piacgazdaságban. Elvesztettünk két évtizedet A hazai energiafelhasználás mértéke sajnos nagyon jól példázza ezt a valóságos lemaradásunkat. Az elmúlt húsz évben Magyarországon az egy főre jutó energiafelhasználás több, mint harminc százalékkal nőtt, miközben a fejlett országokban ez az érték stagnál, illetve az Egyesült Államokban már csökken. Az egységnyi nemzeti jövedelemre jutó energiafelhasználás nálunk az elmúlt húsz évben mindössze 15 százalékkal csökkent, ugyanez az érték a legfejlettebb országokban közelíti a száz százalékot. Ám még a hozzánk leginkább hasonlító színvonalú dél-európai piacgazdaságok is most fele annyi energiát fordítanak egy egységnyi nemzeti jövedelem előállítására, mint a hetvenes évek elején. 0 csőd magától nem tűnik el Végeredményben a korszerűtlen, energiapazarló, túlsúlyos termékek, a túl drágán előállított élelmiszerek, a katasztrofális állapotú, nagy vesztességgel működő hazai infrastruktúra, a rossj munkaszervezés számlájára írható a magyar gazdaság egyre nagyobb leszakadása a fejlettek élmezőnyétől. Márpedig ezt a hátrányt senki sem fogja nekünk megfinanszírozni, ennek ledolgozása kizárólag az általunk előállított termékek versenyképességének javításával képzelhető el. Akinek pedig illúziói lettek volna azzal kapcsolatban, hogy a konfliktus közvetlen kárbajba jutott országok között talán mi is némi segélyt kapunk, azt épp a napokban oszlatták el a leggazdagabb országok, amelyek kizárólag a konfliktus*, közvetlen kárvallottjait hajlandók támogatni. Vagyis a mi energiaszámlánk nem elsősorban a kuvaiti konfliktus, és még csak nem is a szovjet gazdasági csőd miatt dagad. Annak a lassan húszéves halogatásnak isszuk a levét, amely az első olajválság óta jellemezte a magyar gazdaságot. Miközben a világpiaci konkurenseink teljesen átalakították iparukat, száműzték az energiafaló technológiákat, új szabványokat vezettek be, veszteséges gyárak ezreit csukták be, addig mi bíztunk vezetőink ígéretében, hogy úgymond a válságot megállítják a hatá- ' roknál. Nagy hiba lenne, ha most abban az illúzióban ringatnánk magunkat, hogy elég volt ezeket a politikai vezetőket eltávolítani, a csődbejutott gazdaság ezután magától rendbejön. A veszteséges gyárakat bizony itt is be kell csukni. Amíg ez nem történik meg, addig csak az a biztos, hogy a benzin drágább lesz, de a fizetésünk ettől még egy forinttal sem közeledik az áhított nyugat-európai bér- színvonalhoz. Egy év múlva lesz fedél a fejünk felett? Kiszámíthatatlan ingatlanpiac BÉKÉSCSABÁN, A HÉT VÉGÉN HÁROM ASSZONY, HÉT GYEREKKEL TANÁCSI BÉRLAKÁS KIUTALÁSÁÉRT VÁRAKOZOTT A VÁROSHÁZA ELŐTT. AZ ANYÁK ARRA HIVATKOZTAK, HOGY AZ OTP-HITELLEL VÁSÁROLT LAKÁS KÖLCSÖNRÉSZLETÉT NEM TUDTÁK TOVÁBB FIZETNI. EZ VEZETETT AHHOZ, HOGY A LAKÁSOKAT ÉRTÉKESÍTETTÉK ÉS FÖLDÖNFUTÓVÁ LETTEK. Értékesítés „saját kézből” is Elindult a társadalomban az átrendeződés folyamata, az ügyesek, a szerencsések hitel segítségével ingatlanokhoz juthatnak, míg mások az infláció és a munkanélküliség miatt lakásaikat már nem képesek fenntanani. Az alacsony bérekhez képest magas a hitel törelsztőrész- lete, az új feltételű hiteleknél a kamat is, és igen nagy a lakások rezsije. Jól jár az a bajbajutott, akin az ön- kormányzat szükséglakással segíteni tud, hogy ne kerüljön az utcára, mint a hajléktalanok. Vajon hányán kényszerülnek a megyében hasonló megoldásra, mint ezek a fiatalasszonyok? Nehéz felbecsülni az ingatlanforgalmat, hiszen az ingatlanközvetítéssel ma már nemcsak gazdálkodó szervezetek, de magánszemélyek is foglalkoznak és az értékesítés gyakran „saját kézből” történik. A különböző hitelek folyósítására vonatkozó adatok viszont egyértelműen kimutathatók. Oz érem egyik oldala Bereczki András, az OTP Békés megyei igazgatóhelyettese szerint az idén október 31-ig lakásépítés, lakásvásárlás és egyéb építési munkák címén a megyében 4334 esetben 541 millió forint hitelt folyósítottak. Békéscsabán és környékén 1352 esetben összesen 133 millió forint volt a hitel ösz- szege. Ha ezeket az adatokat az országos átlaghoz viszonyítjuk, megállapítható, hogy Békés megye az építési, lakás- vásárlási kölcsön igénybevételét tekintve az országban előkelő helyen van. Ennek azonban nemcsak az állampolgárok vállalkozó szelleme, munkaszeretete az oka, hanem az is, hogy tanácsi bérlakás az utóbbi időben nemigen épült a megyében. Egyszerűen nincs más megoldás a lakáshoz jutáshoz. Persze, vannak, akik így is jól, és vannak, akik kevésbé jól jártak. Azok, akik 1988. december 31-ig éltek a lakásvásárlás-építési hitellel, azt mindössze 1—3,5 százalékos kamattal fizetik viszsza és igen hosszú — mintegy 25 év futamidőre. Tavaly ez a kedvezményes kamat megszűnt, helyette új feltételű — változó — hiteleket folyósít az OTP, amely jelenleg 24,5 százalék kamatozású, rövidített, többnyire 10 évi futamidőre. Akik egyikre sem jogosultak, azok csak az üzleti kamatozású hitelre tarthatnak igényt, amely most 29 százalékos. Lássuk mindezt a számok tükrében: az 1—3,5 százalékos kamatozású kedvezményes hitelállomány Békés megyében 1990. január 1-jé- től október 31-ig 10 ezer 519 millió forint, Békéscsabán és környékén mindez 2306 millió forint. Az új feltételű kölcsönök már göngyölített adattal, 1988. július 18—1990. szeptember 30-ig állnak rendelkezésre. Ezek szerint a jelenleg 24,5 százalékos és üzleti kamatozású hitelek Békés megyében 1775 millió forintra rúgnak, Békéscsabán 439 millióra. Így bizony megesik, hogy fiz első három évben az adós többnyire csak a kamatot törleszti', a tőkét nem. Dz érem másik oldala A családi háztartásokat terhelő kiadások mellett azonban ne hallgassuk el azt sem, hogy lakásépítés, -vásárlás céljára az állam szociális szempontból differenciált törlesztési támogatóst biztosít, és ezen felül a gyermekek után még szociálpolitikai kedvezmény is jár. Egyesek a helyi tanácstól az első lakáshoz jutáskor 150 ezer forint vissza nem térítendő támogatáshoz juthattak. Az állam részéről tehát megvolt a jóakarat, csak időközben úgy felkúsztak az ingatlanárak, hogy 30-40 százalékos infláció esetén akár a világpiaci szintet is elérhetik. így, kedvezmény ide vagy oda, a mai fiatal általában nem képes vásárolni ingatlant. Bár, a lakásépítés támogatásáról szóló rendelet csak 30 százalékos saját erőt ír elő, a valóságban az elinduláshoz ennél jóval több pénz szükséges. Egy kétszobás, átlagos lakáshoz mintegy 800 ezer forint készpénzzel kell rendelkeznie a fiatalnak, hiszen a mai fizetésekhez mérten az OTP csak 400 ezer forint hitelt tud folyósítani. Vagyis, a családalapítók a kezdő fizetésből nem képesek a saját erőt megtakarítani, az OTP pedig emiatt nem tud magasabb összegű hitelt nyújtani. Talán a támogatási oldalt kellene növelni, de a mai önkormányzatoknak erre nincs pénze. Lassan vevő sem lesz? — A következmény a kereslet visszaesése. Az OTP- nek 1992-ig folyamatosan 700 lakást kell értékesítenie, de ha továbbra sem lesz a piacon változás, felhagy a lakásépítéssel. Már most nincs a megyében — az OTP-n kívül — olyan gazdálkodó szervezet, amely a bizonytalan piac miatt a lakásépítéssel szervezetten foglalkozna. Épít ugyan a Békés megyei ÁÉV és a Békési Építőipari Szövetkezet, azonban az értékesítési problémák ott is jelentkeznek, így természetes, ha a jövőben a kapacitást ők is visz- szafogják — összegez az igazgatóhelyettes. A felvázolt helyzetkép szerint Békés megyében a lakásárak az országos átlaghoz képest visszafogottabbak. Békéscsabán például egy új lakás négyzetméterenkénti ára 20-30 ezer forint között mozog. A fizetőképes kereslet hiányában azonban lassan eladhatatlanná válnak a túl drága s a panelos lakások, miközben az országban lakáshiány van. Az emberek mégis inkább kalákában építenek. A már felépült lakások viszont új gazdára lelnek, mert tulajdonosuk a fenntartási költségeket nem képes fedezni. A szakértők mégis nagy üzletnek tartják az ingatlan-befektetést. Vajon miért? Gera Mária Dollárárfolyam — magyar adósságállomány Az idén dollárban számolva valamelyest növekedett az ország bruttó adósságállománya, amely az év elején 20,6 milliárd dollár volt, most pedig mintegy 21 milliárd. Az MTI érdeklődésére Hárshegyi Frigyes, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese elmondta: ennek az az oka, hogy a dollár az idén mintegy 10 százalékot vesztett értékéből a német márkával szemben, s valamivel kevesebbet ayen- hez képest. így a mávkában és yenben felvett hitelek most dollárban számolva megnövelték az állományt. Ez azonban nem jelenti azt, hogy növekedett volna az ország eladósodottsága, hiszen a dollár értéke csökkent. A magyar adósságállomány közel 90 százaléka három pénznemben van: 28-23 százaléka dollárban és yenben, 30-32 százaléka pedig német márkában. A törlesztések szempontjából igen lényeges, hogy a konvertibilis elszámolású külkereskedelemben milyen valutanemben keletkeznek a bevételek. Míg korábban döntő túlsúlyban volt a dollár aránya, addig ez ma már csak 48-50 százalék körüli. Ultrakönnyű repülők Nyíregyházáról Hobbi, kiképzés, munkarepülés lehet a felhasználási területe azoknak az ultrakönnyű repülőgépeknek, amelyekből a tervezett ötös széria első darabja elkészült a Repülőgépes- Szolgálat nyíregyházi üzemében. A kétüléses gép összsúlya 150 kilogramm, 50 lóerős motorjával másfél órát repülhet, végsebessége pedig 130 km/óra. Képünkön; készül az ultrakönnyű repülőgép a kísérleti műhelyben. MTI-fotó: Oláh Tibor P. É.
