Békés Megyei Népújság, 1990. nonvember (45. évfolyam, 256-281. szám)
1990-11-24 / 276. szám
NÉPÚJSÁG „Én vagyok a titkos szerető” 1990. november 24., szombat Országos konferencia Békéscsabán Erkölcsi értékek az iskolában Érvényesek a szentlőrinci értékek Sajtótájékoztatót tartottak szerdán Budapesten, a szentlörinci—sarkad! oktatási kísérletben részt vevő Iskolák pedagógusai. Amint a nevelési rendszer létrehozójától, dr. Gáspár Lászlótól, a sarkad! Ady Endre Gimnázium igazgatójától megtudtuk, élénk eszmecsere alakult ki a szakma és a szaksajtó képviselői, az érdeklődő újságírók között. (Folytatás az 1. oldalról) megtudják a férjem munkahelyén, nekünk végünk van' — mondja búcsúzóul, én hiszek neki, hogy most hirtelen pénzt kerítenek, és több éves adósságukat kifizetik ... Zalai Margit a csengetésre kitárja a lakás ajtaját a Vécsey u. 34-ben. Nem mondhatnám, hogy invitál bennünket. Sipiczkiné udvariasan kérdezi: — Ugye bemehetünk Grétike? Grétike ikét mezítlába és nyelve össze-összegabalyo- dik. Szó nélkül végighallgatja a tényeket: Három éve nem fizet, a tartozása 66 ezer forint. * — Oké — mondja a jól „betintázott” hölgy — mikor fizessek? (A költői kérdésre kérdés következik?) — Miért, mikor akar? Válasz nem érkezik, mert nagy hirtelen kilép a sötétből egy magas, vékony férfi, és katonásan lekezel velünk: — Én vagyok a titkos szerető — mondja nemes egyszerűséggel, akadozó szavakkal. Szóval, zsák a foltját, állapítom meg magamban. Csakis magamban, mert Grétike kérdéseimnek hamar elejét veszi: — Az nem tartozik ide .. — (mármint, az én kérdéseimre a válasza). Bele kéll nyugodnom. Grétike nem nyilatkozik. — önben kit tisztelhetek? Milyen minőségben lakik itt? A kérdést Sipiczki Fri- gyesné teszi fel a „titkos szeretőnek”. — Ha már így összehozott minket a sors — hát, együtt élünk — mondja. — Van Jaminában egy házam, eladom és fizetek minden adósságot. (íme, egy manapság „hiánycikknek” számító gráíll-lovag.) Magunk mögött ezzel az ígérettel elhagyjuk az amúgy rendes, tiszta lakást... Nincs szerencsénk Hessz Attilával, az ör utca 3-ban. — Soha nincs itthon, amikor keressük •— tájékoztat Deák János. — Lemondott a lakásbérleti jogviszonyról és felvette a 114 ezer forint használatbavételi díjat. Június 15-ig el kellett volna hagynia a lakást. PerSZe, esze-ágában sincs, sőt, azóta „kitermelt” 30 500 forintos lakbérhátrálékot is. Deák Ferencné Kondacs Zsuzsannához sem könnyű bejutni a Kulich Gyula lakótelep 11-ben. Azt mondják, legtöbbször nem nyit ajtót, csak a megbeszéltjeire. Ügy látszik, eltaláltuk, mert nyílik az ajtó. Ahhoz képest, hogy be sincs jelentve a lakásba, és öt éve lakja, igazán „csekély” a tartozása, mindösz- sze 17 ezer 877 forint. Van a számláján még közel 9 ezer forintos telefondíj-tartozás, és ki tudja, hány ezer forintos gázszámla. — Dolgozik valahol? — Nem tudok. Elvágtam az ujjam! Nem túl meggyőző ez az érv, mert Kondacs Zsuzsanna otthon kézimunkázással jut némi pénzhez, ami talán éppen-éppen fedezi az ő és alkalmi vendégei italfogyasztását. Évek óta nincs nyugalom a lépcsőházban. A rendőrség, a tanács jól ismeri a témát. Tudnak Deákné lakásában történő, szakadatlan csendháborítások- ról. A lakók félnek. Kétes egzisztenciájú népség jár sorozatban Deákékhoz. Hangoskodásukkal megkeserítik az ottlakók életét, nyugalmát. A lakás koszos, elhanyagolt. Látszik, hogy csak lakják, de nem gondozzák. — Ennek a nőnek mindent lehet. Csak próbálnék én nem fizetni lakbért, azonnal repülnék! — -repli- kázik az egyik lakó. — A telefonra éveket kell várni. Ez meg használja anélkül, hogy fizetne érte. Érthetetlen, hogy a posta miért nem szereli le nála? (Hozzátartozik az igazsághoz, hogy időközben a posta kikapcsolta a telefont, és fontolgatja annak leszerelését is... — A szerk.) Verekednek, veszekednek, és hiába szólunk a rendőröknek is... Vajon meddig lehetünk humánusak azokkal, akikkel nem kellene? É6 vajon mikor leszünk humánusak azokkal, akik nagyon is rászorulnának? Béla Vali Erkölcsi értékek az iskolai nevelésben címmel háromnapos országos konferencia rendezésére vállalkozót^ az Országos Közoktatási es a. Békés Megyei Pedagógiai Intézet. A békéscsabai konferencia tegnapi nyitóelőadását flonti Mária, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium helyettes államtitkára tartotta. Ebben többek között szó esett arról, hogy az utóbbi évtizedekben felnövekvő generációk miért kerültek erkölcsi értékválságba, s mit kell tennünk, hogy e ..labirintusból” megtaláljuk a kiutat. Az előadó véleménye szerint a válság legfőbb oka az, hogy jó néhány értékpár — mint nemzeti és egyetemes, hagyományos és új, individuális és társadalmi, szabadság és kötöttség — között megbillent az egyensúly, s „egészségtelenül” az egyik vagy a másik került előtérbe. Honti Mária példákkal is megvilágította az elmondottakat: — Vegyük az individuálist és a társadalmit! Az elmúlt rendszer az utóbbit hangsúlyozta, mint értéket, az individuum kifejezetten „nem- kivánatos” tulajdonságnak számított. Így aztán nem csoda, ha manapság nincs kellő vállalkozási kedv és szellem Magyarországon ... Az elmúlt évtizedek hibájaként rótta fel azt is, hogy a materialista világnézet a legnemesebb erkölcsi értékeket kisajátította magának, holott — mint mondta —, tudomásul kell venni, hogy többféle világnézeti alapon is lehet erkölcsösen élni. A konferencia ma különböző felekezetek lelkészeinek előadásaival folytatódik. — ria — — Magyarországon jelenleg mintegy 150-200 pedagógiai kísérlet létezik. Kell ennyi és a szentlőrinci köztük mennyire elterjedt? — kérdeztük Gáspár Lászlót. — Véleményem szerint egy pluralista társadalom nem lehet kísérletellenes, de a közvéleményben előbb még vissza kell állítani a kutatás becsületét — mondta. — Az idő majd szelektál. Pedagógiai programunk szerint '1969 óta tanítanak a szentlőrinci általános iskolában, teljes adaptációját alkalmazzák a kaposvári Toldi utcai iskolában és itt, a megyében, Mezőgyánban. Elemeit fogadták el Sarkadkeresztú- ron. Geszten és Zsadányban. Létezik önálló tantárgyi programként az úgynevezett Békés megyei anyanyelvta- nítási kísérlet és a Borsod- Abaűj-Zemplén megyei óvodapedagógiai kísérlet, ugyancsak több intézmény részvételével. A program középiskolában is folytatódik: 1987-ben vezettük be Sarkadon, alkalmazzák a sz&ntlő- rinci és kaposvári, gimnáziumokban. Az iskolakísérlet egy évvel az új gazdasági mechanizmus meghirdetése után indult és célja az oktatás radikális megújítása volt. Színes és tartalmas diákéletet, a tudományos világképre támaszkodó, integrált tananyagkorszerűsítést, közösségi, egyéni vállalkozást, gazdálkodásra törekvést fogalmazott meg. A diák-önkormányzati gondolat már akkor valóság volt ezekben az iskolákban, amikor a társadalomban még nem létezett az igény. A budapesti hozzászólások többször kinyilvánították: a szentlőrinci iskolakísérlet maradandóságával, eredményeivel teljes jogú alternatíva a magyar pedagógiai innovációban. — Most, a rendszerváltás után, milyen jövőt lát benne a szakma? — A résztvevők megfogalmazták, hogy sikeres és erősítendő eleme az iskolai termelés és gazdálkodás, még tovább kellene szaporítani a vállalkozási formákat, a tananyag pedig tartalmazza, minden ideológiától mentesen, a korszerű társadalmi, gazdasági ismereteket. Hogy mennyire lehet a jogos kívánalmakat megvalósítani, nemcsak a pedagógusokon múlik. A hetvenes évek közepén, a nyolcvanas évek elején a gazdasági-társadalmi reformok megtorpanása nehezítette munkánkat, most az anyagiak. Szervezetünkben. a Kemény Gábor Iskolaszövetségben részt vevő intézmények vállalkozásaikból ezért némi gazdasági önállóságot is megcéloztak. Sarkadon legalábbis egy kutatási alap létrehozásának erejéig, hogy a leszűrődött tapasztalatokat összefoglaló dokumentumokat közrebocsáthassuk. Az érdeklődő iskoláknak minden szakmai segítséget megadunk. Kevesen tudják a szülők közül is, hogy óráinkat bárki, bármikor látogathatja. A pedagógiai program elterjedését segítő nyilvánosság mellett azért foglaltunk állást, mert úgy érezzük, iskoláink az új, születő demokráciában értéket jelentenek. Végső soron ugyanis az a célunk, hogy művelt, becsületes, alkotó és kellő gyakorlati ismerettel rendelkező embereket neveljünk. Ezzel, úgy érzem, a jelenlévők közül mindenki egyetértett. Sz. M. Ezek után joggal vetődik fel a kérdés, mit tehet, milyen jogosítványokkal bír az Ingatlankezelő Vállalat? A „jogkör” lehangoló: 1. A tartozás első hónapjában: felszólítás! 2. Ismételt felszólítás. 3. Peren kívüli eljárásban a bírósági végrehajtónál kezdeményezés a hátrálék behajtására. 4. A lakásbérlet felmondása. 5. Polgári peres eljárás a bíróságon, a felmondás érvényességének megállapítására, és- a bérlő szükséglakásba történő kiköltöztetésére. 6. Itt a 22-es csapdája, miután kevés a szükséglakás, nehéz érvényt szerezni a kiköltöztetésre. És mi lenne a megoldás? A szükséglakások számának növelése, ahova ki lehet tenni a notórius nemfizetőket. Ha nagyobb arányban történne kilakoltatás, talán ez javítaná a fizetési morált. Nem a cigánygyerek sok... Pontos számot nehéz lenne mondani, és általában a nép- számláláskor „bevallott” származási adatok sem tükrözik a teljes igazságot. Maradnak a rendelkezésünkre álló tanácsi felmérések és kimutatások; ezek szerint jelenleg pékés megyében 10-11 ezer cigány él, a legtöbben, körülbelül 1300-an Békésen, utána Sarkad, Mezőberény, Gyomaendrőd, Békéscsaba a sorrend. Ezekben a városokban 700-800 között mozog a cigány lakosság száma. Hogyan élnek ezek az emberek? Félő, hogy az "etnikai csoportot jobban sújtják a gazdasági és szociális problémák, miiif a társadalmi átlagot, így van-e valójában? S egyáltalán, kire számíthat a nemzetiségi kisebbség a mai világban? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Hevesi József nemzetiségi titkárral. « Tiz-tizenegyezer cigányember él most megyénkben. Sok ez, vagy kevés, figyelembe véve az elmúlt évek adatait, illetve azt az állítást, hogy a cigánycsaládok jóval népesebbek, mint a magyarok? — Az utóbbi 10-15 esztendő tapasztalata alapján elmondhatom: a születési szám a cigány lakosság körében stagnál, nem növekszik úgy, ahogyan azt esetleg a közvélemény gondolná, vagy ahogyan az ember esetenként észleli. Akadnak még 6-8-10 családosok közöttük, de nem ez a jellemző, ez már a múlté. Ma a 3-4 gyerekes család a gyakori. Nem a cigányoknál sok a gyerek, hanem a nem cigányoknál kevés. Az életmódváltozás, a kényszerítő körülmények következtében ott is csökkent a nagycsaládok száma, a társadalom többi részénél viszont tragikusan visszaesett. O Békés megyében — a szlovákság és a románság után — lélekszámot tekintve a harmadik legnagyobb etnikai kisebbség a cigányság. Hogyan érintik ezt a népcsoportot a hazánkban zajló nagy társadalmi és helyhatósági változások? — Ilyen méretű átalakulásról egyetlen réteg sem tudja kivonni magát, természetesen a cigányság sem. A gazdasági és a szociális terhek fokozottan érintik ezeket az embereket. Elsősorban a múltból, a hagyományból (kiindulva, sajnos nem olyan gazdasági alapról indult a cigányság, hogy a nehezedő életkörülmények ellenére talpon tudna maradni. Az utóbbi 15-20 év alatt kezdett egy része konszolidálttá válni, ám akon- szolidáltság többnyire a lakáskörülmények javulásában mutatkozott meg, és ez mára megszűnt. A munkavállalási lehetőségek az iskolázatlan, a szakképzetlen réteg számára — és a cigányok főleg ebbe, a segédmunkás kategóriába kerültek — beszűkültek. Nincs kereslet, leépítések vannak. Segédmunkát általában cigányemberek vállalnak, és a munkanélküliség jelentősen sújtja őket. Több százra tehető jelenleg a munkanélküli-segélyen lévők száma, még többen alkalmi munkából próbálnak jövedelemhez jutni. A szociálpolitikát nagyon terhelik ezek a gondok, s természetesen a munkanélküliség és az egyéb szociális problémák megoldásakor a rászorultság alapján igyekeznek segíteni a nehéz helyzetben lévőknek függetlenül a származásuktól. « Nincs abban némi ellentmondás, hogy bár a túl népes családok ma már nem jellemzőek a cigányságra, a lakásokat mégis sok helyen „kinőtték"? — A zsúfoltság azért jellemző, mert korábban, 15- 20 évvel ezelőtt épültek például belvizes kölcsönnel, szociális jellegű kölcsönnel a lakások, kis alapterületűek, egy-másfél, maximum kétszobások. Akkor a szülőkkel a kicsi gyerekek még rendesen elfértek, már azóta felnőttek, megházasodtak, unokák születtek, és többségük nem tudott annyi pénzt adni a fiataloknak, hogy saját otthont teremtsenek. Tehát ott él egyetlen lakásban három generáció, esetleg még több ... — A politikai rendszer- váltással, a helyhatásági választásokkal kapcsolatban örvendetes, hogy minden településen van egy-két olyan ember, aki igyekszik felvállalni a cigányságát, s ezáltal a (kisebbséggel való azonosulást, a ‘ hozzájuk tartozást és képviseletet. Az ön- kormányzati választások során három-négy kisebbségi jelöltet választottak meg különböző településeken; ez kevés, de valójában nem ennyien dolgoznak közöttük, értük, hanem ennél jóval többen. A megyében működik egy olyan aktivistahálózat, amelyben nagyon 60 k értékes, társaiért felelősséggel gondolkodó és ténykedő ember van, és ez jó dolog. A korábbi időszakhoz képest alakul az a mag, réteg, amellyel — ha az önkormányzatok kapcsolatot teremtenek — a véleményeket figyelembe véve eredményesen tudnak együtt dolgozni. Békés megye cigánycsaládsegítő-hálózatá- ban 24 településen 27 segítő tevékenykedik, elsősorban az életmód megváltoztatásával kapcsolatos mindennapi problémákat igyekeznek megkönnyíteni. Ezek lehetnek a gyerek óvodába járásával, napközijével kapcsolatos dolgok, a család szociális, anyagi helyzetének észlelése, a munkába állással kapcsolatos segítség, az önszerveződés támogatása. A nadrágszíj mindenütt szorul, pedig már-már úgy tűnik, nem is lehet szorosabbra venni. A romló életkörülmények és a nehezedő terhek sem az egyébként is hátrányos helyzetű rétegeknek, sem a közhangulatnak -és az együttélésnek nem kedveznek. Ellenkezőleg. A nemzetiségi kisebbségek megosztottsága, kishitűsége, sértettsége belülről, a tár- ■ sadalmi előítéletek, a tolerancia hiánya és a bizalmatlanság kívülről: csupa rossz tanácsadó. Hogy aszó-, ciálís hálót nagyon szorosra kell fonni, nem lehet kérdés. Vitát nyitni kizárólag a módszerek felett érdemes. Niedzielsky Katalin A jómódú ház éppúgy megtal álható, mint a szegényes putri Fotó: Fazekas László
